Kárpátalja, 1890 (2. évfolyam, 1-46. szám)
1890-04-27 / 17. szám
mert a mihez azelőtt egy egész nap és két ember kellett, azt most egy leány e gépekkel rövid 2—3 óra alatt konyen elvégzi és pedig akár a konyhában vagy az előszobában is, mert e gépeknél a kellemetlen gőz stb, ki van zárva és a mosás napja e gép által minden eddigi borzasztóságát elveszíti. Szóval e kitönő gép alkalmazása által a „mosás4' tekintélyes kiadási tételénél nagy megtakarítást érek_ el, melyet más célra használhatok fel. Örömmel ragadtam meg már gyakran az alkalmat e kitűnő gép beszerzését barátaimnak ajánlani, kik mindannyian .hasonló előnyös eredménytértek el általa. Ma is szívesen ragadtam meg az alkalmat hogy tisztelt collegáimnak e kitűnő háztartási gépek beszerzését ajánljam és azt hiszem, hogy azoknak általános alkalmazása nagyban hozzá fog járulni az általunk ma tárgyalt kérdés megoldásához“. Élénk taps és elismerés jutalmazta a szólót érdekes előadásáért és miután a gyűlés köszönetét mondott az előadónak, elhatározta e közérdekű javaslat közzétételét. Még csak azt tartjuk szükségesnek felemlíteni, hogy Herczog magyar állampolgár és hogy mosó gépei és medingi kályhágyárának gyártmányai számára Budapesten is Erzsébetkörút 56. sz„. alatt mintaraktárt nyitott. — Magyar ember diadala Bécs- ben. Budapesti levelezőnk a következőket Írja: „Nem rég volt alkalmam oda mutatni arra, hogy a magyar ember ha intelligenciával és erélylyel bir és nem fél a munkától: mily magas polcra képes emelkedni még hazájától távol is és hogy Bécsben a leg nagyobb és leghíresebb üzleti telepek egész sora magyarok kezében van. Nem mulaszthatom el hazánkfiai figyelmét ismét egy ily üzleti telepre felhívni, mely rövid 9 éves fennállása óta magához hódította Ausztria Magyarországnak legelőkelőbb vevőközönségét. Ez Schleiffelder Ottó győri születésű hazánkfia, a nagy császárvárosnak ma már legelőkelőbb és legkeresettebb látszerésze, kinek díszes és megtekintésre érdemes üzleti telepe Bécsnek legélénkebb pontján a Grabe- non a hires Péter-templom szomszédságában van. Simor hercegprímás, ki már évek hosz- szu sora óta nála fedezi szükségleteit lát- szerészeti cikkekben, legutóbbi látogatása alkalmával avval búcsúzott el Schleiffeldertől hogy valóban örülök, hogy az az üzlet, mely legjobban képes kielégíteni e cikkekben való szükségleteimet, magyar ember kezében van“. De nemcsak ez az egyedüli kitüntetés a mi hazánkfiát érte, mert eltekintve attól, hogy az intelligensebb polgári osztály csaknem kizárólag itt fedezi szükségleteit, ez üzlet körülbelül 20 herceget (köztük több főherceget) és mintegy 200 főnemest számit vevői közé. Schleiífelder kitűnő gyakorlati tapasztalatait a külföldön szerezte. Köztudomású, hogy 13-szor beutazta Európát, és 7 évig volt a legnagyobb párisi látszerészeti ipartelepek egyikének munkatársa. Hazánkat már 16 évvel ezelőtt hagyta el, de azért nagy előszeretettel és oly jó beszél magyarul mintha mindig Debrecenben élt volna. Szállítója Bées város hatóságának, a legtöbb vasútnak, az udvari könyvtárnak, számos tekintélyes intézetnek és számos ezred tisztikarának, melyeknek az utolsó évben meglepő mennyiségű tábori látcsövet szállított. Legutóbb több oldalról történt felszólításnak engedve, bevezette a részletfizetésekre való elárusitást is biztos állásban levő egyének számára. Rendkívül fontos az a körülmény — és ezt különösen ajánlom a Bécsbe utazók figyelmébe — hogy üzletében mindazoknak a szemei, kiknek szemüvegre szükségük van, e célra készíttet és szabadalmazott készülékek által a legnagyobb pontossággal viszgáltatnak meg, az oly egyének számára pedig, kik a vidéken laknak, egyszerű levélbeli megkeresésre a legszívesebben küld oly könynyen érthető utmu tatót, mely .szerint a legnagyobb könnyűséggel választható ki a megfelelő üveg. Schleiífelder, tekintve magyarországi vevőinek nagy számát, magyar levelezőt tart irodájában és igy mindazoknak, kiknek szemüvegre és látszerészeti czikkekre szükségük van csak azt ajánljuk, hogy ha Bécsbe utaznak ne mulaszszák el Schleiffeldernek Graben 22. sz. alatti díszes berendezésű üzletét felkeresni, a kik azomban ezt nem tehetik, azok hozassák meg maguknak a cég legújabb és érdekes képes-árjegyzékét, melyet ingyen és bérmentve kaphatnak meg, — A helybeli dalegylet következő meghívót küldte szét mai napon, mely a tavaszi mulatságok megkezdője le- end: Meghívó. A munkácsi dalegylet 1890. május hó 3-án Munkácson a „ Csillag“ nagytermében felteritós mellett, háziasjellegü tánccal egybekötött del-estélyt rendez, melyre kívül címzettet és családját tisztelettel meghívja az egylet választmánya. Kezdete B órakor. belépti-dij személyenkint 1 frt. Második évfolyam. ______j|| Kl RPl Családjegy 2 frt. Pártoló tagok sza- badj egy ükét használhalják. Műsor a dalestélyen osztatik ki. Tisztelgés a miniszterelnöknél. A horvátorszaggylilési pártkör Budapesten levő tagjai tisztelegtek Szapáry Gyula gr. miniszterelnöknél, mely alkalommal a kormány iránti bizalmuknak adtak kifejezést s viszont bizalmat kértek. Felhivatik Munkács város közönsége, miszerint szolgalatba cselédeket szabályszerűen kiállított cselédkönyv nélkül fel ne fogadjon, vagy ha ilyen van szolgálatában, úgy a cselédet azounal utasítsa cselédkönyv váltásra, mert ha f. év május 15-től cselédkönyv nélkül találtatik valaki szolgálatban, úgy annak gazdája az 1876. évi XIII | ez. 73 §-a alapján 25 írtig terjedhető pénzbüntetéssel fog sujtatni. Rendelet a belügyminisztertől. A párisi socialista kongressus határozata folytán a munkások utazó ügynökök által minden felé felzavartatnak, ennél fogva a belügyminiszter rendeletet adott ki, hogy különösen máj. elsején a csoportulás a hatóságok által szigorúan ellenőriztessék. A honvédelmi miniszter 4702. sz. a. körrendeletét adott ki, — minthogy az izraeliták közül az idei fősorozásról igen sokan elmaradtak, hogy utó állításon jelentkezzenek — mindazok, kik igazolni nem tudják elmaradásukat, szigorúan büntetendők. Munkás mozgalom. Európa szerte mozognak a munkások. Általában azon cél vezeti őket, hogy összeköttetéshe lépjenek egymással minden felé. A határozat, hogy május elsejét megünnepeljék, mind nagyobb tért hódit, melytől nem fogja eltéríthetni még az erőszak sem. A vasárnapi munkaszünet, a nyolc órai munkaidő általános jelszó lett. Sok helyen már az utóbbiba a munkaadók is hajlandók beleegyezni, de a hér emelés kérdése még nehezen hódit magának tért. Gyászrovat. Orbán Balázs országgy. képviselő hült tetemeit, ki még párnap előtt nagyszabású beszédeit tartott az országházban, Szejkére szállították. A régi gárda egy- gyél ismét apadt, s lassanként az uj nemzedék váltja fel helyét. Szül. * 1830 f 1890 ápril. 18 Mléh Jakab sz.-bazil-rendi szerzetes a csernek-hegyi zárda derék vikáriusa meg halt ápril.- 25 én hosszas szenvedés után. A szerzet tagjai közöl rövid idő alatt hárman váltak meg az élettől s szenderültek jobb létre. Mléh J. városunkban is előnyösen ismert egyén volt előzékeny, jó szi- vü, rendszeretö férfiú, ki a csernek-hegyi zárda gazdasági ügyeit is vezette. A városi képviselő testületben ő képviselte a szerzet érdekeit s közgyűléseinken rendesen megjelent. Neszveda István felszentelt püspök, váczi nagy prépost 80 éves korában elhunyt. Szül.* 1811 f 1890. ápril. 19. Zoltán Emil ápril. 18-án meghalt Sályiban 38 éves korában, egyik tagja volt a szabolcsi Zoltán családnak. Nyíregyháza és az orosz énekesek,. A „Budapest“ e hó 25-ki számában a következőket olvassuk: „Az oroszok Nyíregyházán e hó 20-án este hangversenyt adtak. A nyári színkör egyészen megtelt hallgató közönséggel, de a Nyíregyháziak semmi rendkívülit nem találnak az oroszok magasztalt énekeiben." Még megérjük, hogy e földműves város lefőzi Budapest mtíérzékét. Beküldetett. Látva azt, hogy városunkban a múlt csütörtökön, azaz ápril hó 23 án a kiszáradt fákat, teljesen kizöldült fákkal helyettesítették, eszünkbe jutott a város atyáihoz azon tiszteletteljes kérdést intézni, vájjon mi lehet oka annak, hogy az utcák fásítását már pár év óta beszüntették? Mi úgy tudjuk, hogy a fásítást egy miniszteri rendeletre kezdték meg, amely nem egy- gyes utcákra, hanem az egész városra vonatkozik. Hát a körösi és a beregszászi utcai lakos nem olyan polgára a városnak, mint az új, vagy a várutcai? Ugylátjuk, hogy mint mindenben, ixgy e tekintetben is a nagy szájakat iparkodtak betömni, pedig iigy rémlik előttünk, hogy szájhőskö- dökben a mi utcánk sem szenved hiányt, vagy tán ez nem hoz hasznot és igy hallgat- ni is lehet vele?! (Mi korábban keltünk fel! szerk.) Sok kellemetlenséggel járt az nekünk, vidékieknek, hogy a vasúton külömböző társulatok vonalain kellett átutaznunk. Végre m. é. k. vasút is államosittatik s nem sokára vidékünk a, m. állami vasúthálózatba vonatik be. Lukáos Bella igeu derék és tapintatos polgári iskolai tanitó huzamos idő óta beteg s igy a polgári leány iskolában egy tanitó hiány van, melyet tulajdonképen senki sem pótol, Óra száma ugyan be van osztva a többi tanitök között, de a tantárgy, melyet az iliető tanított senki által sem tanittatik, ez tehát a növendékek nagy hátrányára van. Azt kívánni nem lehet hogy időközben egy darab történelem és más tárgy tanítását vezesse két-három hónapig más rendes tanitó, kinek külömhen meg van a maga rendes óra-száma és külön tantárgya, hanem valakit ideiglenesen alkalmazni kellett volna. Jaczina Vaszily kajdanói lakos í. hó 21-én este a Lovasi féle házban hirtelen meghalt. Orvosilag megvizsgáltatván szivszélhüdés is konstatáltatok. Tóth József mándi születési csizmadiasegéd 81-től Munkácson lakott ez ideig, utóbbi időben beteges lévén, a közkórháziján ápoltatott. Felépülvén haza ment, hogy otthon levő kis jussát kivegye, hogy vele üzletet nyisson, midőn az árvaszékhez ment a járás szolgabirája azt felelte neki, hogy maga már halott, mit keres itt s hiába igazolta magát, máig sem kapta ki pénzét az árvaszéktől. A múlt hét folyamán katonai tanácskozás volt, Bécsben a király elnöklete alatt, mely másfél óráig tartott April 23-án Szapáry és Vekérle miniszterek Bécsben jártak. A királyi táblák szétosztásáról szóló törvény javaslat sok újítást fog maga után vonni az igazság ügy terén. Legközelebb — mint olvassuk — az első folyamodásu törvényszékekről szóló jelentés benyújtása van készülőben az igazságügy miniszieriumban. Rendőri ügyek. Jelenleg 23 ember van elzárás alatt különféle kihágások miatt. Van köztük verekedésért-egy, lopásért 3, szökésért 2, csavargásért 18.. Bara Gyuri András n. dobronyi születésű, 25 éves, Il ik, ezred, 5-ik századbeli honvéd újonc ápril 25-én délben nad- rágszijával felakasztotta magát. Hivatalos bonoolata 26-án d. előtt történt meg. Magyar ipar. Az első magyar tüzfecskendőgyár. ii. A nagy és kis Rákos vize között elterülő homokos terepen, közvetlenül az országút mellett, halom emelkedik, amelyre pár évtized előtt hatalmas épületet emeltek: a legkiválóbb kisebb sörfőző-gyárat. Miként más iparágakban szintén tapasztaljuk, ezen sörfőzőgyár sem bírta diadalmasan leküzdeni a nála sokkal nagyobb gyárak ellene is irányult versenyét; s igy beszüntette a munkát A gyönyörű nagy épület használatlanul állott, amig a nevezett kiváló országgyűlési képviselő azt megvásárolta es a legújabb szakberendezések vívmányainak teljes alkalmazásával tüzfecskendőgyárrá átalakíttatta. Miként más iparvállalatnál, úgy e nagyszerű tüzfecskendőgyár korszerű berendezésénél sem sajnálta a tulajdonos még a legnagyobb pénzkiadásokat Sem, lia azok azt eredményezték, hogy e kitünően fölszerelt magyar ipartelep nemcsak Ausztria, hanem más külállamok ilynemíi gyáraival szintén diadallal versenyezhessen a legjobb tüzfecskendő gyártásának dicsőségéért. Az ügybuzgó gyártulajdonos ezen áldozatkészsége azután máris szép gyümölcsöket termett: az ország minden vidékéről épugy, mint számos külföldi helyről a megrendelések egymást élik, ami annál természetesebb, mert aki a legújabb technikai vívmányok és leghasznosabb találmányokra vett szabadalmak eredményét akarja tüzfecskendő alakjában beszerezni annak — legyen az illető akár belföldi, akár külföldi napjainkban a Tarnóczy Gusz- táv-féle magyar tiizfecskendőgyárban kell vásárolnia. Az ipartelep igen nagy; a felépítmények a gyármunkások, a kezelő-hivatalnokok, a mintarajzolők, a felügyelők és a gyárigazgató befogadására szolgálnak. És maradt még az épülettömbén alkalmas helyiség: kocsiszínek, istállók, raktárak, irodák, szép magánlakás -— gyárigazgatóé — s oly vendéglő- részére, ahol a telep alkalmazót^* ai telj és kényelemmel erősíthetik magokat üdvös munkájokra. Érdekes a gyártelep pompás mü- I helyeinek és óriási raktárainak meg- I tekintése; kivált ha ily alkalomkor az TAL JA. M örömest látott érdeklődést a gyárigazgató, Detrich Gyula ur, szives kalauzolni. Hát bizony egy-két óra alig elég arra, hogy ezen mintagyár működéséről saját szemeinkkel gyüjt- sünk csak kisebbmérvü tapasztalatokat is I mert a szemlélni való oly rendkivül sok, miszerint annak beható méltatására nemcsak órák, hanem napok szükségesei;. Ámde ha Detrich Gyula igazgató szives az örömest látott vendégeket kalauzolni a műhelyek raktárak, festőszinek, olvasztók stb. valódi útvesztőjében, akkor 1—1 órai, viszonylag rövid idő alatt is kellő betekintést nyerünk a legelső magyar tüzfecskendőgyár közhasznú működésébe ; mert oly, még a laikus által is megérthető szakavatottsággal fejtegeti, magyarázza meg a látottakat, mely honunkban bizony páratlanul áll. S ez okból Tarnóczy Gusztáv gyártulajdonosnak ezen ipartelep minden látogatója szerencsét kiván, hogy ily első rangú szakértőt sikerült tüzfecs- kendőgyára igazgatójául megnyernie. A gyár helyiségeinek rendkívüli szak- avatottságot bizonyít í beosztása szintén a gyárigazgató sikerült munkája: minden műhely ott lett fölállítva, berendezve, ahol legalkalmasabb. A szinte belátliatatlan-végíi kovács műhelyek; a kétemeletnyi térfogatot nyert lakatos-műhelyek, ahol a kézimunkához a gépmunka társul oly gégek utján, melyek szinte csodásak ; a festők óriási szinjei; a bodnárok hatalmas területen berendezett műhelyei stb. külön-külön époly érdemesek a megtekintésre, mint együttesen. A rézöntő- kohók pedig sajátlagos különlegességei e gyárnak. A szinte megszámlálhatatlan raktárak között a szénraktárak époly nagyterjedelmüek, mint a szellős padlásokon berendezett tiizfecskéndő-fölszerelvénvek raktárai. Ezekben sokat*«/ érő szerelvények vannak fölhalmozva: hosszú gunimicsövek ; sárgarézcsapok, gépcsavarok, melyek halmokat képeznek ; tömlők stb. a festőszinből kikerült, teljesen kész tüzfecskendők hosz- szu sorba állítva lesik az időt, mikor e váczi-köruton fekvő raktárba vitetnek és onnét szétküldetaek. Ámde a legelső magyar tíizfecs- kendő-eryárnak nemcsak érdemei van- nak: a legjobb tíizfecskendőt gyártván, hanem abban is páratlanul áll korunkban ezen iparág terén, hogy ügykezelése magyar ! Magyar sző hallatszik a műhelyben; magyar könvv- vitel áll fönn irodáiban; magyar szellem lengi át működését. Sajnos! ezt bizony nem tapasztaljuk azon tiizfecs- kendő-mühelyekben (egyikök-másikok „gyár-“nak képzeli és hireszteli magát!) melyek harangöntés vagy egyéb főfoglalkozás mellett úgy mellékesen tüzfecskendők készitését is űzik— honunkban; dédelgetői lévén a német munkavezetésnek, a német könyvvitelnek, a német szónak és a germán szellemnek. És ezen gyártelep majdnem a végtelenig fejleszthető, amennyiben a fölépitmény alatt gyönyörű helyiségek nyúlnak el, amelyek ezelőtt mesterséges pinezéknek használtattak, — ugyanis oldalt homokkal töltettek fel. Ha most ezen mesterséges homokbuckák eltávolíttatnak, a falak kiszabadulnak s minthogy azok nemcsak a Duna semponja, de néhány lábbal az országút színvonala fölött is épültek, kitűnő, száraz, világos műhelyekül használhatók, ha a gyár üzeme any- nyira fokozódnék, hogy a mostani helyiségek nem volnának elegendők. Hogy az olvasó magának fogalmat képezhessen ezen ritlcanagyságu helyiségek terjedelme felől, felemlitem, hogy ezen 14 eddig igénybe nem vett helyiség kerülete 5000 lépésnél, azaz félmértföldnél hosszabb, vagyis szakszerű kiszámítás szerint 1000 gyári-munkás számára eléggé terjedelmes. _______ 189Ó. ápr. hó 27.
