Kárpátalja, 1890 (2. évfolyam, 1-46. szám)
1890-04-27 / 17. szám
Második évfolyam. KÁRPÁTALJA. 189Ö. ápr. hd 27. őriztette volna, hetenként haj tó vadászától rendezett, pedig vadászati joga sem voh erre egyedül, és az erdőből az erdő őrzőit kirendelte hajtásra; tehát a város fizetett szolgáit a saját céljaira, saját kedvteléseire használta fel; — az állam szolgálátába lépvén által, hűségét azzal mutatta ki az államtörvényei, és pedig saját felügyeleti körébe tartozó törvényei iránt, hogy tilos időben is hajtó vadászatot rendezgetett, s igy még több kárával történt a városnak, ha kiment az erdőre, mintha itthon maradt. 3. Ugyancsak a pisztraházi sarkon egy tövises, rekettyés területet be akarvan erdősíteni a város, mely összesen 18 kát. holdat és 400 négyszög ölet leszen, bérbe adta egyelőre leányíalvi lakosoknak három évre, évenként fizetendő 193 frté.it. Tartoznak ez idő alatt teljesen kiirtani és három év lejártával jól kiművelt állapotban bocsátani vissza a város további használatába. A kiirtott . cserjéből és gyökerekből semmit a helyszinéről elvinni nem szabad, hanem minden féle tüzelhető anyagot ott a helyszínén tartoznak megégetni. 4. Végre bérbe adta a tanács a Füzesen levő Bornemisza féle eddig kaszálónak használt 7 hold és 1236 négyszög öl területet éven- kint fizetendő 201 írtért — három évre. Bérlők a két első évben kapás növényt, a harmadikban pedig kalászost tartoznak belé vetni, hogy akkor a város lucerna maggal bevetvén, ismét kaszálónak használhassa. Mindezek azt mutatják, hogy Munkács város gazdasági forrásai még nincsenek kellőleg kihasználva. Utána nézés, körültekintés, nem more patrió élés, még sok kihasználható dolgot fog felszínre hozni. Ha már ilyenekről beszélünk, megemlítjük, hogy ott szúrja a szemet, mint jelenleg használatlan föld, a régi dögtér is. Minthogy e célra más hely jelöltetett ki, valamire fel lehetne használni, ha egyébre nem, gödrös helyeit kenderáztatónak, a lapos tért pedig kaszálónak. 5. A városok, különösen a kereskedő városok jólfelfogott érdeke azt kívánja, hogy a vidékről minden felől jó országutak ve- zeseuek hozzá, hogy a községek, melyeknek piacát teszik, lehető legkönnyebben férkezhessenek hozzá bármely időben. Városunk e vidéknek valódi csórftó- pontja, öt nagyobb országút vezet belé különböző irányokból s két kisebb vidéki ut. E két utóbbi nagyon el van hanyagolva, az őszi és tavaszi sáros időszakokban, kiket a kényszerű helyzet erre vezet, valósággal Ázsia sivatagjain képzelhetnék magukat, ha előttök, vagy megettök nem zakatolna a vassíneken szaladó vonat. Ámbár egyiket sem kellene elhanyagolnunk, mindazáltal ez alkalommal csak a Makarja—Bártháza felé vezető nagyhegyi útra hívjuk fel az elöljáróság figyelmét. Ez ut rosszasága és ki nem épitése miatt elvesztette a város piaczárói nagy részben Beregujfalu vidékét s nem hallunk, nem látunk I semmi mozgalmat, hogy kiépítése céloztatnék. I A Rákos felől vezető utón a kormány I jó akarata megment bennünket a nagy adó- 1 tói, mellyel a hidvám terhe nehezült reánk, rajtunk múlik, hogy nem zaklatjuk, nem sürgetjük a másik vidéknek is a közlekedés megkönnyítését. Eltekintve a kereskedelmi viszonyoktól, ez útvonal a város határában mint mezei ut is a legfontosabb. Ennek vonalába esik a I várositéglavető, a kishegyi kőbánya, a város ] határában fekvő szőlőhegyeknek ez az egye- * dűli közlekedő útja. Erdeinkből a tüzelő fát legnagyobb részben erre vagyunk kényte- ; lenek szállítani, csordáink ez utón mennek ] ki és be napjában kétszer, s mégis senkinek f eszébe nem jut ez utat rendbe hozatni. ( Megtörtént, hogy a város végéig né- c hány szekér kavics szállíttatott ki a múltak- j ban, de kellő alap nélkül soha jó utat nem r fogunk ott feltarthatni,- hol annyi és terhes z szekerek járnak. Azért ez alkalommal felhívjuk az elöljáróság figyelmét, hogy vonja r be ez utat gondozása körébe és igyekezzék a a módot megtalálni arra is, hogy a szomszéd I ti községek felé kiépíttessék legalább Bereg- | újfaluig. é .........f. He ti krónika n jP I I • • 1 ■ G A képviselőház e hó 16-ki ülésén a ^ naszód-vidéki birtok viszonyok rendezéséről 1 szóló törvényjavaslatot tárgyalta folytatója- n gosan. Több képviselő szólalt fel ellené, kik közül Csatár Zsigmond a szerződést meg- S sémmisitendőnek véli; Beöthy Ákos közjó- J gilag is sérelmesnek találja és semmi eset- ! m re sem imá alá; de ha a képviselőház el- ti fogadná, úgy fogadja azt el, hogy prece- hí denst ne képezzen annál inkább, mivel a m kormány sohasem adhat el államjavakat. c= Mocsáry Lajos e káros helyzet megteremté- rt tését az abszolút kormánynak tudja be s el felhozza azon törvénytelenséget is, hogy la vannak uradalmak, melyek a bécsi Theré- sá dónum és a kalksburgi jezsuita kollégium na A mosógép és a tisztviselők congresszusa. A tisztviselők legutóbbi congresszusának egyik tárgyát képezte az a kérdés : Mily eszközökkel lehetne a hivatalnokoknak lehetővé tenni azt, hogy az életnek mindinkább felmerülő követelményeinek megfelelhessenek, anélkül, hogy a legfontosabb életszükségletekből túlságos sokat elvonni kellene ? E kérdés megoldására nehány többé kevésbbé gyakorlati javaslat történt, melyek közül nehányat mint „figyelemre méltót“ elfogadtak. Általános érdeklődést keltett azonban Engelhardt vasúti tisztviselőnek következő előadása: „E kérdés, melyről itt tanácskozunk már régóta foglalkoztatott. Több ízben gondolkoztam ennek megoldása fölött és szerény háztartásomnak csekély költség- előirányzatában gyakran tettem törléseket,, csak egy tételt nem mertem bántani, habár az jövedelmemnek nem csekély részét vette igénybe. Ez a „m o s á s“ tétele, mert nőm különös büszkeségét leli fehérnémü-szekrényében ; de magam is sziveson lemondok. egyről-másról, de fehérnémünknél mitsem szeretnék magunktól megtagadni. Egy szerencsés véletlen végre megmutatta az utat, hogy miként lehet e tétéinél tetemes megtakarítást eszközölni annélkül, hogy kedvenc gyengeségünkből engedni kellene. Sőt mondhatom, hogy azt most még nagyobb mértékben elégíthetjük ki és a mellett tetemes ösz- szeget takarítunk meg, melyet más célra fordíthatunk. Mintegy 2 évvel ezelőtt egy barátomat látogattam meg, mely alkalommal nejét egy egyszerű és csinos kiállitásu géppel való foglalkozás közben találtam. Kérdésemre, de a gépen alkalmalmazott táblácska által is megtudtam, hogy az egy Herczog, Sándor hazánkfiának Bécsben Graben Brauner strasse 6. sz. alatti raktárából való mosó- és facsaró-gép (Strakosch és Bmer szabadalma). E gépek a korában felőlük a lapokban olvasott nyilatkozatok által már régen felkeltették érdeklődésemet, de mindig kételkedtem, hogy egy gép képes volna a mosás fárasztó munkáját a fehérnémü rongálása nélkül végezni. De barátom neje any- nyira dicsérte a gépet, és mivel magam is me;ggyözödtem a gépnek valóban kitőnő munkájáról, tudva továbbá, hogy barátom neje fölötte takarékos és praktikus asszony, azonnal elhatároztam egy ily gép beszerzését. E célból érintkezésbe léptem az előbb említett céggel, mely a legnagyobb előzékenységgel azonnal beküldte képes ^jegyzékét. Nagyon kellemesen érintett a cég ama kijelentése, mely szerint tisztviselők, tanítók, katonaság, csapattestek, intézetek, kórházak stb. számára e gépeket fölötte előnyös részletfizetésre is szállítja ugyanoly árban, mint készpénzfizetésnél. Ez_ a reám nézve fölötte kellemes előny egy teljes készletnek azonnali megrendelésére indított, mely egy mosó-, egy facsaró- és egy mángorló gépből állott. Meg kell vallanom, hogy ily hasznos tárgyat még soha sem szereztem be ily könyüséggel; mert a megtakarítás, melyet nőm e gépek által síért oly nagy volt.nogy az teljesen elég volt a • Herczoggal kikötött havi részletek pontos törlesztésére. E 'mellett sokkal szebb és | rífogástalanabb fehérneműnk van mint azelőtt, mikor minden a mosónő szeszélyétől :s szorgalmától függött. A fehérnemű kiméire van, a nőmnek az az előnye, hogy nincs , izüksége sem mosókonyára, sem mosónőre, ;ot fentartására fordittatnak. A naszódi ügyi olt nézve azt tartja, hogy az állam milliókk: Sit fog megkárosodni, de 2—3 millió miatt itt 18 év óta fennálló birtokviszonyokat sen re miféle komány sem akarhatja felforgatni, p- igy a javaslatot a kényszerhelyzet nyomás in- alatt elfogadja. Wekerle Sándor pénzügj be miniszter bizonyítja, hogy a kormányt is i szerződés jóváhagyásának kérelmére a cé ob tzerüség okai vezették. Kéri az Orbán Bí az lázs javaslatának mellőzését s a Csatár intei pelációjára azt válaszolja, hogy a naszódv on déki regále jövedelemügye még nincs beft in jezve s igy egész bizonynyal nem tudhatja it. csak körülbelül mondhatja, hogy az megki oe zeliti a 306,000 irtot. Apponyi Albert szerit m a szerződés ezelőtt 18 évvel helytelenül kö1 z- tetett és még helytelenebből lépett életbe, d ív ezáltal tényleges viszonyok keletkeztél ti melyeket nagy zavarok nélkül megbontat i- nem lehetne. Ezért a javaslatot elfogadja a bár alapját nem helyesli. Szilágyi Dezs L- lényegileg Apponyival egyetért, de tévedés n nek mondja azt, hogy Beöthy a jelen kor mányt teszi felelőssé a 18 év előtt kötőt n szerződésért. Most ez ügy tárgyalása más I napra halasztatván. Meszlényi Lajos egy tál L- praesett beszéd kiséretébenaz ö felsége sze | mélyre körüli miniszterhez interpellációt in a tézett a Schossberger Zsigmond báróságí é ügyében melyben tudni kívánja, vájjon mini ,1 érdemek alapján nyerte az illető a báró ságot. Beszédében kigunyolta a nemesi ci s mereket és rendjeleket osztogató szabad í elvű s demokrota kormányt. Az interpellá- ció az ő felsége személye körüli miniszternél- kiadatott. Végül Müunich Aurél a véderí bizottság részéről benyújtja a Ludovika Aka- demia kibővítésére vonatkozó törvényjavas- t latokat illető jelentéseket, ehlök az ülést | berekeszté. . , Az ápríl 17-ki ülésen folytatták -s egy5 úttal befejezték a naszódvidéki törvényja- i vaslat tárgyalását. Több jeles vitatkozó közöl Kun Miklóst kell kiemelnünk, ki beszé- dével az elsőrendű szónokok közé emelke r dett. Kifejtette, hogy Kerkápoly Károly, • midőn a szőnyegen lévő szerződést 1872-ben : megkötötte, határozottan törvényellenességet követett el, mivel ehez á törvényhozás előleges beleegyezését kikérni elmulasztotta s csak ő felsége jóváhagyását kérte i ki, ami egyáltalán nem alkotmányos eljá- . rás, Szilágyi Dezső és Gaál Jenő felszóla- i lásai után a ház a javos’atot nagy többség- j gél elfogadta. A részletes tárgyalásnál Apponyi azt indítványozta, mondaná ki a , törvényhozás, hogy e szerződés elfogadása , nem érintheti a törvényhozásnak az állami ingatlanok fölött való rendelkezési jógát. Ez indítvány soknak hozzájárulását megnyerte; de Szilágyi erősen vitatta, hogy arra nincs szükség s anyira önérzékeskedett, hogy Helfy Ignácz azt veté ellene, hogy . egyben osztozik a régi kormánynyal, abban t. i. hogy mindent viszautasit, mi az ellenzék I részéről ajánltatik a helyett, hogy mondaná, I nem látom ugyan szükségét, de ha ez mások megnyugvására szolgál, elfogadom. A ház I többsége nem fogadta el az Apponyi ajánlatát. Ezután Emich Gusztáv előadó, Gaál Jenő és gr. Bethlen András miniszter felszólalásai után elfogadták még a naszódvidéki erdők kezeléséről szóló jsvaslatot? Végül Szilágyi Dezső igazságügy miuiszter benyújtotta a királyi táblák decentralizációjáról szóló törvéuyj avaslatot, melyet a pénzügyi és igazságügyi bizottságoknak" adtak ki elbírálás végett. Április 18-án a képviselőbáz egy rövid ülést tartott, melyen a naszód-vidéki birtokok eladását jóváhagyó s ápril 17-én megszavazott törvényjavaslatot harmadszori fel-; olvasásban is elfogadták ; azután pedig min den vita nélkül megszavazták azon törvény-1 javaslatot is, mely az osztrák-magyar banknak felhatalmazást ad, hogy a közraktári zálogjegyekre kölcsönt adhasson. Ápril l9-én a képviselőház szintén epy | ! rövidke ülést tartott, melyen a Ludovica- akadémia és a honvédségi főruhatár kiépi I téséről szóló törvényjavaslatokat Münnich Aurél előadó, Nagy István, Horváth Ádám és Fejérváry miniszter felszólalási után elfogadták. Az ülés végén Csáky kultászmi- J niszter megnyugtatósan válaszolt Linder Györgynek u. szent-endrei gör. kel. papválasztás ügyében tett interpellációjára; Sze- derhényi Nándor pedig a földművelési miniszterhez intézett kérdést a fillokszera elleni védekezésre használt szénkéreg szétküldésének gyarlóságai miatt. A képviselőház e hó 21-ki ülésén a honatyák rövid tauácskozás után három törvényjavaslatot intéztek el, u. m. a behívó parancsnak engedetlenkedő katonák megbüntetése, a népoktatási - építkezési kölcsön és némely törvényhatóságok közti'területcsere tárgyában. Némi vita csak az elsőnél volt. Ázután Orczy Béla báró Vá- j laszolt Mészlényinek a Schossberger bárósága ügyében .tett interpellációrá. A válasz : nagyon gyenge volt, hiányzott belőle minden érvelés és hiába keresnénk benne valami érdemet az uj báró ur előnyére. Nem is vette Meszlényi tudomásul, sőt humoros replikájával annyira kigunyolta a választ, hogy többször élénk derültséget idézett elő. A válasz, tudomásul" vétele fölött any- nyira megoszoltak a nézetek, hogy szavazásra kerülvén a dolog, Orczy báró csak 27 szavazattöbbséget kapott. Az ülés végén gróf Csáky Albin kultuszminiszter benyújtotta a görögnyelv ’ tanításáról szóló törvényjavaslatot. E javaslat szerint a görög nyelv tanulása nem kötelező a gymná- ziumokban oly korlátozással azomban, hogy a kik a görög nyelvből érettségi vizsgálatot nem tettek, az egyetem hittudományi, bölcsészeti, történelmi és nyelvészeti szakára föl nem vehetők. A görög nyelv helyett, az eddig arra szánt iskolai órákban, hogy mit fognak tanítani, az a vallás és közoktatásügyi , miniszter elhatározására hizatik. Üdvözöl-. jük a kultuszminiszter urat a kezdeményezés terén, de nem tartjuk helyesnek és czélszerünek az ilyen módosítást, mert ismét csak ott leszünk, ahol voltunk, hogy vagy görögül kell a tanulónak tanulnia, vagy pedig már III—IY-ed osztályú korá- < ban le kell arról mondania, hogy valaha még pap, phílosophus, történész, avagy } nyelvész-tanár is lehessen. Reméljük azon- ; han, hogy az elbíráló bizottság s az országgyűlés még némi csiszolást fognak esz- « közölni e javaslaton. 1 Április 22-én a képviselőház ismét csak rövidke ülést tartott, melyen néhány bejelentés és az eddig elfogadott törvény- . javaslatok harmadszori felolvasása után Baross Gábor kereskedelemügyi miniszter Kaas Ivor bárónak a postautalványoknak a * fővárosban valő kézbesítése tárgyában hoz- [ záintézett interpellációjára válaszolt, mely ) választ a ház s maga az interpelláló is tudó- , másul vett. * . i Múlt heti számunkban említettük volt, hogy az ifjú német császár Oroszországv H ban is fog udvarias és alkalmasint politi- ' kai színezetű látogatást tenni. Nem tudni, , vájjon nem fogja-e e szándékát egy kissé megzavarni, illetőleg megváltoztatni azon . esemény, — mely a nem rég múlt napok 1 egyikén történt, Ugyanis báró Plessen német tengerészeti attaché megvesztegetés utján akarta megszerezni Kronstadt erődi- || tési terveit. A tengerész, kit a német attaché árulásra akart csábítani, elárulta a tervet és igy dugába ment az egész kísérlet. A ^ felsült német diplomata másnap Kopenhá- ^ gába illant el. íme igy szoktak tenni a nagyha- ( talmak ! szemben csókolóznak, a háttérben H pedig kész lenne egyik a másikát megfojtani. Láthatni tehát ebből, hogy a német nem bízik ■' az oroszban; de ez sem hagyja magát, hanem . az eddigihéz még százötvenezer embert akar £ összepontositani közvetlenül határaink men- tén, mely csapatok aztán ott is maradná- ’ nak a béke biztosítása (?) végett. A. franciák és olaszok közti viszonyok sem akarnak ' javulni. Hiába udvariaskodik Crispi, ki min- den alkalmat megragad jobb hangulat kelté- 1 sére, a francia sehogysem akar bízni a két- szinü politikában. Vilmos német császár nagyon neki adta magát a reformoknak. A mun- • kásmozgalmakat lelkesen protegálja, s mint 1 halljuk a német középiskolákat reformálni " akarja s a párviadalokat hadseregében ^ alkalmasint végleg elfogja tiltani. A szerb- K bolgár viszályban szünet állott be. Bulgáriának újra Pániczával van dolga, ki szökést 1 kísérlett meg! de rajta kapatván, erősebb- őrizett alá helyeztetett s alkalmasint halál- lal fog lakojni hazafiatlanságáért. * «• •X Politikai életünket s a képviselőházat nagyveszteség érte, mivel annak egy mindenki által tisztelt s tetőtül talpig derék bajnoka, báró Orbán Balázs hunyt el e hó 20-án. Halála eléggé hirtelennek mondható, amennyiben alig pár nappal azelőtt még szónokolt az országházban. Orbán Balázs báró 1830. február 3-án született Udvarhelyszék j Lengyelfalva nevű falujában. Tanulmányai befejezése után több utazást tett s különösen keleti utazását le is irta egy hat kötetes műben. Ezen kívül még több tendbeli müvet is irt, az akadémiának levelező tagija volt. Igen egyszerű életmódot folytatott annyira, hogy általában magyar Diogen esnek nevezték el azon különbséggel, hogy mig amaz csak egy hordóval rendelkezett, azalatt Orbán filléreiből összekuporgatott s mintegy 50,000 frtot érő vagyonának egyré szét hihetőleg a magyar Elnkének hagyományozta. Béke legyen porai felett s adjon Isten minél több ily derék Diogenest édes magyar hazánknak. * ■ » •& Végre hosszabb vajúdás után előttünk fekszik Szilágyi igazságügymin. első nagyobb szabású reformja, a királyi táblák decentralizációjáról szóló törvényjavaslat. Királyi ítélőtáblát a következő 11 város fog kapni: Budapest, Debrecen, Győr, Kassa, Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyvárad, Pécs Pozsony, Szeged és Temesvár. A beregszászi' tehát a mi törvényszékünk a kassai kir! táblához fog tartozni. E' törvényjavaslatra is rámondhatjuk „nemo potest unicuique sa- tisfacere“. Sok város csalódott reményeiben de főleg Arad nyugtalankodik és sehogy-^ sem tetszik neki, hogy Nagyváradhoz csatoltatok. A kir. táblák nem korrekt felosztása mellett az egyes területek aránytalansága bizonyít: mert mig Debrecen, Nagyvárad, Kolozsvár és Marosvásárhely majdnem egy csomóban vannak, azalatt Pécstöl- Győrig és Győrtől- Kassáig egy sincs. Aztán sokan „filius ante patrem“-nek tartják, mert mit ér a sok felsőbb fórum, ha az . első fokú bíróságnak tovább is hátralékok- , kai fog kelleni küzdeni. A képviselőház igazságügyi bizotsága különben e hó 23-án már hozzá fogott a törvényjavaslat tárgyalásához, melyet általánosságban elfogadtak és mindjárt át is tértek annak részletes tárgyalására, melynél Chorim Ferencz Arad mellet kardoskodott és Nagyvárad mellőzését kérte; Horváth Lajos a székhelyek és a területek aránytalán beosztása miatt igen talpraesetten értekezett, s ebben Szombathely és Beszterczebányának a kir. táblához való jogosultságát vitatta. Szilágyi, Bokros, Beksics, Győry Elek, és Haluska Péter alapos vitatkozási dacára a bizottság i törvényjavaslatban megállapított székhe- yeket fogadta el. HÍREK.
