Kárpátalja, 1890 (2. évfolyam, 1-46. szám)
1890-04-27 / 17. szám
Második évfolyam. KÁ 17-ik szám. Munkács, 1890. ápril 27. PATALJA. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Előfizetési árak: Egész évre . 5 frt. ® Negyedévre 1 írt 25 kr. Fél évre 2 frt 50 kr. @ Egyes szám ára 10 kr. E lap megjelen minden vasárnap. Kiadóhivatal: FARKAS KÁLMÁN könyvnyomdája Munkácson, hová az előfizetősek-, hirdetmények és a lap szétküldésére vonatkozó felszólamlások intézendők. Nyilttér petit sora 35 kr. ===^55===—————^_______________ ^*@1©1®© SS©E,lE©SS,fe@ S Szerkesztési iroda: Hirdetési árszabály: Munkácson, Vár-utcza 564. szám alatt, hová a lap Hivatalos hirdetési díjak egyszeri közlésért: 50 szóig| j szellemi részét illető minden közlemény intézendő. | 80 kr„ 100 szóig 1 frt 30 kr., 200 szóig 2 frt 20 kr. Bérmeutetlen levelek csak ismert kezektől fogadtat- | azonfelül minden szó 1 kr. — Üzleti és többször^ nak el. Kéziratok vissza nem adatnak. | megjelenő hirdetések jutányos áron közöltetnekBékés" állapotok. i. Nem hiányzanak a békés biztatások az irányadó körökben, mihelyt valami véletlen folytán a világ szekere egyet döccen. A hatalmasok féltékeny gonddal őrzik egymásnak minden lépését. Számot kérnek, számot adatnak magoknak a legcsekélyebbnek látszó mozgalomról is. A német vaskancellárnak hirtelen és véletlen letűnése a világ színpadáról még mindig foglalkoztatja a hatalmi köröket, keresik az egyen értéket, mely az ő letűnését, jobban mondva elbocsátását ellensúlyozhatná. A találgatások száz meg száz féle alakjában kerül minden nappal felszínre. Minden ember félti a békét s mindenki fél egy esetleges háború pusztításától, mely nem kiméi uljában 6emmit, melynek utó hatását megérzik messze földön is sok időn keresztül. A béke jeléül hirdetik legújabban azt is a lapok, hogy a francia köztársaság elnökének tengeren való utazása alkalmából az olasz király disz hajót küldött hozzá kíséretül, — mely kissé méglepő ugyan, hogy mo- narchilus fejedelem, köztársasági elnököt tüntet ki, de a mostani időben minden megtörténhetik s nem kelthet feltűnést. Igaz, hogy az olaszok folyton duzzognak a szép Nizza és Genua vidéke miatt, melyet Napoleon Franciaországhoz csatolt, hanem duzzogá- suk a fenálló állapotokon nem segíthet s az olasz miniszterelnök ezeken túl tette magát, hogy udvariaskodást mutasson. Úgy hírlik, hogy Il-ik Vilmos is közeledni óhajt a franciákhoz s ez is egy lépés lenne a béke tartós biztosítékára, de ez eddig csak feltevésnek látszik, mely nehezen megyen teljesedésbe. Németek és franciák közt nem egy hamar születhetik meg a béke. Kigyó nem felejti farka vágását. El- [ szász és Lotharingia elvétele a franci-! áktól hasonló a levágott kigyófarkhoz. A két ország határát maga a termé- I szét jelölte ki a leghelyesebben, me- I lyet a Rajna folyó alkot ; az elve- I szitett két tartományról s a természe- 1 tes határról tehát lemondani a franciáknak épen úgy nem lehet, mint a folyamot visszafelé terelni útjában. ■'*— Ilyen-féle alapokon nyugszik a nyugat-európai békés állapot. Mindenütt békét hirdetnek, mégis minden-felé szaporítják a fegyveres hadseregeket. A nagy erőfeszítések azt eredményezték, hogy senki sem akar a civakodó farkas szerepében fellépni, senki sem akar kezdő lenni, de, ha egyszer tettre ke- ! rül a dolog, mindenik helyt áll magáért, j Ilyen a nyűgöt európai békés állapot, melybe mélyen vegyül bele most a munkás kérdés. Mig mi itt a távoli kis városokban csak messziről halljuk az egyes hangokat, a nyn- goti gyárvárosokban nagy a mozgalom, meg akarják ünnepelni a május hó elsejét, mely rendes körülmények között a mi éghajlatunk alatt az év ! reménye szokott lenni. Valójában • azonban mi úgy sejtjük, hogy ez a I nap egy nagy szövetségkötés napja j akar lenni a munkás nép között a tőke ellenében. Hogy e nagy munkás szövetségnek következményei lesznek, azt senki nem merné tagadni de, hogy milyen fordulatot, milyen lökést fog adni a világnak, a társadalmi ^létmódnak, arról még most nem is álmodhatik senki. Hogy mélyen be fog nyúlni a világrendjébe, annyi bizonyos, hogy rohamosan, erőszakosan fog-e haladni, ez a jövő titka. Megyei dolgok,, (Folytatás) Tizenkilencedik tárgy volt Hausman Chaim és társainak a hídmérleg- és á termény piacnak máshova áthelyezése iránti ■ TÁRCA Szlavjánszki Ungvártt. A híressé lett orosz-daltársulat e hó 21 -én érkezett Ungvárra a déli vonnattal s még ugyan aznap este tartotta meg a hangversenyt a „Társaskör“ nagy termében. A közönség már esti fél hét órakor gyülekezett a színhely környékén s mikor a termet hét órakor megnyitották, már nagy volt a mozgalom, s fél óra alatt a terem egészen megtelt válogatott úri közönséggel. Huszonkét sor ülőhely volt a hallgatóság számára berendezve, mindenik sorban 18 ülőhely s nem maradt üresen egy sem. Az első tiz sorban levő székek három írtjával, a többi 2 írtjával volt fizetve. Az álló helyért 1 frt 50 krt, a karzatért 1 frtot fizettek. Az egé§z terem anyira tömve volt, hogy mozdulni nem lehetett, s ki a gőzfürdőt szereti, annak ingyen járt ki, ki irtózik tőle, arra rákényszeritették. A társulat részére a terem északi oldalán elég magas színpad volt felállítva, közepén egy fisharmonikummal s ettől két oldalt 5—5 szék volt elhelyezve a nők szamára. A daltársulat felvonulása fél nyolc óra után kezdődött. Elől jött 18 gyermek, utánok tiz nő, azután tiz férfi és az igazgató. Mindnyájan orosz nemzeti öltözetben voltak. A férfiak és gyermekek kucsmában, a nők magas orosz pártával és fehér fátyollal fejükön. A gyermekek és nők fele rózsaszín, másik fele kék, aranynyal átszőtt atlasz öltözetben. Mindnyáj ok közül kitűnt maga Szlavjánszki és leánya, Olga, ki viola-szin atlasz ruhában volt öltözve. E két uttóbbi- nak öltözéke drága kövekkel volt ékítve. A nők a két oldalt elhelyezett székekre telepedtek le, mellettök álltak a gyermekek, a férfiak pedig hátul helyezkedtek el. Ezek- után az igazgató a fisharmonikum elé lépett és fej hajtással üdvözölvén a hallgatóságot, egy kozák dalt énekelt egyedül, melybe a kar csak néha-néha szólt bele, csakis a refréneket énekelte. Azután a program Szerinti darabokat énekelték ogymásután, mélyek közül kiváló tetszésben részesültek a kalamajkák, ezeket ismételniük kellett. Az egyházi énekek és az „Ej uchnem“ cimíi darab valóban elragadta a hallgató közönséget s megismételtették. Az utolsó rész egy magyar dal volt „Csak egy szép lány van a világon“, melyre, midőn az újra—újra szűnni nem akart, záradékul egy friss magyar dalt énekeltek el. Ezzel vége volt a dalestélynek, mely igazán élvezetes volt. A program három részből állott. Az első rész két dalt, a második két egyházi éneket, a harmadik ismét két dalt foglalt magában. Az ismétlésekkel együtt 19-re szaporodott. Az első és harmadik részben a a nők is énekeltek, az egyházi énekeket pedig csak férfiak és gyermekek adták elő. városi határozat megfelebbezése; továbbá jTomori Ignác és társainak felebbezése a meg- jüresedett gazdatiszti állomás betöltésének 'elhalasztása ellen. A felebbezésnek mind !a két esetben hely adatott, az elsőre nézve nzonban azon határozat kijelentésével, hogy a jképv; testület határozata csak addig füg- igesztetik fel, mig a kérdéses dolgoknak alkalmas hely nem szereztetik, a másodikra [nézve a képviselőtest. határozata teljesen feloldatott és a szabályszerű választás elrendeltetett. Huszadik tárgy volt Pósaháza község kérvénye, melyben 1099 frt. 10 krért vett ingatlan birtok jóváhagyását kéri. Helyben hagyatott. Huszonegyedik tárgy Sinkó Pál és társai v.-palánkai lakosok felebbezése a köz- I ségi vágóhíd használata tárgyában Mermel- stein Jiddel és Bernáttal kötött szerződés megsemmisítése ellen. A felebbezésnek hely i adatván, az érintett szerződés feloldatott. Huszonkettedik tárgy Leviczki Miklós j és társai szent-miklósi lakosoknak felebbezé- [ se a közs. képv. testület által eszközölt er- | dőbiró választásának megsemmisítése iránt, j A felebbezés elvettetett és a képv. test. eljárása jóváhagyatott. Huszonharmadik t. Petrásko András és társai, úgy szinte Kizik Yaszily és társai iloncai lakosok felebbezése a legelő adó behozatala és az éjjeli legeltetés ellen hozott közs. képviselői határozat ellen. A legelő adó behozatala ellen beadott felebbezés el vettetett, illetőleg a közs. határozat ezen résize helyben hagyatott, a másik része azonban megsemmisittetett és az éjjeli legeltetés megengedtetett. Huszonnegyedik t. Komlósy és Maus- kopf Mózes felebbezése Pálfalva és Falucska legeltetési szabályrendeleteik ellen. A szabályrendelet jóváhagyatván, a felebbezés elutasittatott. Huszonötödik t. tiszti főügyészi helyettes választása, melyre Ékkel György választatott meg. Huszonhatodik t. Reiter Simon n.-be- regi és Szopóne szül. Gulácsy Sarolta s társai bergszászi lakosek felebbezése N.-Be- reg község legeltetési szab., rendelete ellen. A legeltetési szab. rendelet jóváhagyatott, a felebbezések elvettettek, azonban a libáknak külön legelő terület kijelölése meghagyatott. Huszonhetedik t. Yarga Lőrincznek be- regszászvárosi ügyésszé történt megválasztása folytán üresedésbe jött közigazgatási Kiváló hang csak egy pár volt. Különösen feltűnt tiszta és mély kontrabasszusával az igazgató bariton hangja. Kellemes és kitünően iskolázott, de nem elég erős hang. Szépen kivált még egy női és két gyermek hang. Hogy mennyire össze van tanulva az egész társaság, kitetszik abból is, hogy némely darabban az igazgató csak a szemével és olykor egy-egy fejbólin- tással jeleztfe a taktust s mégis úgy vágott össze a hang, mintha csak egy szájnyílásból jött volna. A nők között több csinos arczu volt, de legszebb volt az igazgató leánya Szí. Olga. A társulat szépsége, Nádija, mint mondják, betegen fekszik Bécsben. Szláv- jánszkiné nem mutatta magát, mert állítólag bhrekedt volt s igy nem énekelhetett. A társulat tagjai közt Ungváron nem látszott azon feszesség, melyről általában a lapok írtak, vagy talán a nagy hőség okozta, hogy sokat izegtek-mozogtak, mert a gőzfürdőből nekik is épen úgy kijutott, mint a hallgató közönségnek. A hangverseny 10 órakor ért véget, mely után a közönség — mint a láva — hömpölygőit kifelé. Sokan nem is a saját lábukon mentek, hanem a levegőben csüngve értek a szabadba, a hol aztán nagyot lélek- zettek a kiszabadulás örömére. A közönség az előadással, különösen annak művészies kivitelével, meg volt elégedve. ' ; — ■ ‘ — ybiz. állás betöltése, melyre Horthy Gyula választatott meg szavazattöbbséggel. Huszonkilencedik t. Trusza Sándor körjegyző felebbezése Sztrab’csó község képv. testületének áz 1889/90. évi forda használata ügyében hozott határozat ellen. A felebbezésnek helyadatván, a községi határozat megsemmisitetett és a biró ellen fegyelmi vizsgálat rendeltetett el. 30. t. Rákos község kérvénye, hogy cselédiigyben első fokú hatósági joggal ru- háztassék fel; a kérelem elutasittatott. 31. t. Yallenstein Leopold felebbezése a beregszászi képv. testület határozata ellen, mivel hogy részére a bazár 10-ik sz. helyiségét nem engedt át bádogos bolt helyiségül; a felebbező elutasittatott. 32. t. A munkács járás szolgabirájának jelentése arról, bog Gorond község Sütő Ferenc barkaszói lak ingatlanát megvette ; jóváhagyatott. 33. A megyei főszámvevő jelentése az alsó-v reczkei vásárvám-jöv< delmének az otta gör. kath. templom építési céljaira történ felhasználásáról készített számadás felülvizsgálata nyomán megengedtetett a községnek, hogy az említett jövedelmet még j 189Í év végéig a templomra felhasználhassa. 34. t. Az ál lat-egészségügyi pénztár felülvizsgálati-ól. 35. t. a törvényhatósági tiszti nyugdíjalap felülvizsgálatáról szóló jelentések helyben hagyattak. 36. t. Ebtartási szabályrendelet tervezete a vármegye kis és nagy községeire vonatkozólag, melynek tárgyalása a jövő közgyűlésre tűzetett ki azon okból, mert a tervezetet sok bizottsági tag nem kapta meg azért külön lenyomatni és a biz. tagaknak megküldeni hatá- roztatott. 37. t. az 1889. évi házipénztár vizsgálatáról beadott jelentés elfogadtatott. 38. t. A nagy-bégányi, nagy-beregi, mező- várii és macsolai községek szabályrendeletének beterjesztése a kötelékbe való felvétel dijainak megállapításával; mindezek visszaútasittattak és újabb szabályrendelet készitésére hivattak fel. 39. t. A közmunka váltsági pénztár 1889 évi számadás vizsgálatáról szóló jelentés. 40. t. A nemesi kölcsön pénztár 1889. évi számadásának felül vizsgálata, mindkettő helyben hagyatott. Városi dolgok. 1. A honvéd laktanya építési tervezete a kassai katonai parancsnokságtól küldetett le a hatóságnak és nem a minisztériumtól, I azért jóváhagyás végett még a honvédelmi j minisztériumhoz kellett felkiildeni, ennél I fogva a pályázat is csak akkor lesz kiírható, ha onnat leérkezik. 2. Legelő befásitás. A város a legelő területből minden évben 20 kát. holdat tartozván befásitani, folyó évben már megkezdte az eljárást és ezúttal 31 és fél kát. holdat ültettetett be tölgycsemetékkel, melyek sorjában egy-egy öl távolságban vannak egymástól. E beültetett területet berezinkai emberek kivették bérbe, fizetnek érte holdanként egy évre 3 frt 60 krt; összesen 113 frt 40 krt. A bérbe vett területén szerződés szerint csak kapás növény termelhető, s midőn a veteményt kapálni fogják, mindanynyiszor tartoznak az ültetvényeket is megkapálni. A hol szükséges, a marha járó ellen kerítéssel megvédeni s rendes felügyelet végett őrt tartani. A tanács ez intézkedése helyes, ha kellő ellenőrzést fog gyakorolhatni, hogy a sorok közt ne legyen szabad szántani, mert a szántás alkalmával 3 év alatt egy-egy hold földön több kárt tehetnek mint a mennyi a bérfizetés; továbbá, hogy a csemetéket jól megműveljék; mert ha csak a föld kihasználása fog figyelembe vétetni, minthogy a bérlőknek ez a ezéljok, akkor a város a rövidebbet fogja huzni. Helyes, lelkiismeretes tisztviselőre kell tehát bizni a felügyeletet. Nem csuda az, ha mi kételkedésünknek adtunk kifejezést akkor, midőn láttunk az erdiban olyar re!ü;ye'eiít, h">gy a vo erdész, a helyett, hogy a város vagyoná
