Kárpátalja, 1890 (2. évfolyam, 1-46. szám)
1890-04-06 / 14. szám
Második évfolyam. kólóm a kézit, lábát a méltóságos urnák, nekem nem volt nyugtom sehol; ütöttek, vertek mindenütt: zavartak egyik határiul a másikig . . . Nem volt bé- keségem sehol; rávitt a szegénység arra, mit elkövettem, Ezt nem mondták az urak, pedig ezt el kellett volna mondani, nem csak azt, a mit cselekedtem. Az őrök közrefogták Gyömbért és levitték a siralomházba. Hogyan és mint töltötte a napot és é- . jet, arról ezúttal nem beszelek; majd a tarca-cikkemben. Ezek után röviden elmondom az április hó 1-én reggeli nyolc órakor történt akasztást, A bitófát az előtte való éjjelen állították fel két kiszáradt rózsafa között Kózarek legényei. A halálra Ítélt még erősen aludt, mikor a kivégzés pillanata közelgett. Az őrök felrázták mély álmából és felöltözve a kivégzés helyére vitték, a hol már a bírák, ügyvédek, orvosok, hírlapírók s egy század katonaság voltak. Magay Lajos kir. törvényszéki birö még egyszer felolvasta az ítéletet és átadta az ügyésznek. Schmidt Imre ügyész a hóhérnak adta át. — Hóhér, végezze kötelességét! Es ekkor megszólalt Gyömbér, e földön utoljára — Tisztelt urak és bírák, bocsássanak meg és azok is, a kik ellen vétettem I . , . Többet nem beszélhetett, mert a hóhér legényei megkötözték, Kozarek ráillesztette a hurkot nyakára, a zsámolyt elrántották Gyömbér lába alul és a kivégzett egyszer fölrántotta vállát és a nélkül hogy ajka szedeijessé vált volna, vagy pedig valami különös változást idézett volna elő az akasztás _ kis zenvedett. Kilenc perc múlva konstatálták a halált, félóra múlva levették a bitóról és a földi igazságszolgáltatásnak elég volt téve. . . . Vagy ki tudja? I Heveaay Jenő. Hivatalos rész. Mfighivás. Az üresedésben levő polgármesteri, főerdészi, gazdatiszti és netalán még üresedésbe jövő egyéb tiszviselői állások szabályszerű betöltése tekintetéből a tisztújító szék határidejéül f. évi ápril 10-ki napjának d. utáni 3 órája tűzetvén ki, erre a városi képviselőtestület minden tagját tisztelettel meghívom. Munkács, 1890. márc. 31. Cseh Lajoís, h. polgárm. K A B. FATALJA.1890. ápr. hó 6. Nyilatkozat. Lubi Géza £ ur, a „Kárpátalja“ 9-ik számában „Érdekes dolgok“ című újdonság által magát sértve érezvén, Kulin Gyula és Dercsényi Fe- rencz urakat megbízta : hogy Csomár István úrtól, mint azon közlemény szerzőjétől elégtételt kérjenek. Március hő 28-án Csomár István ur nevében nevezett megbízottakkal értekezvén, — közös megállapodásunk szerint megbízónk a fenti közleménynek Lubi Géza árra vonatkozó részét lapjának 13-ik számában helyre is igazította, mely által mi az ügyet befejezettnek tartottuk. Azonban mai napon Lubi Géza urnák megbízottai ismét megjelentek és a nyilatkozatot kielégítőnek nem találván, megbízónkat egy általuk szerkesztett nyilatkozat aláírására, avagy fegyveres elégtétel adásra hívták fel. Mi azonban mindkettőt megtagadtuk; egyrészt mert a közös megállapodásnak megbízónk teljesen eleget tett, az ügyet tehát mindkettőjük nevében elintézettnek tekintettük, — és éz okból az újabb pro- vokálásban felünk zaklatását láttuk: másrészt mert a Lubi ur megbízottai által előtérj esztétt nyilatkozatban oly dolgok visszavonásának kísérletét láttuk, mik az inkriminált közleménynek tárgyát nem is képezték. Kijelentettük tehát, hogy ha az adott elégtétel közösen elfogadott módját nem találják elégségesnek,bizzák az ügy végleges elintézését egy becsiiletbiróságra, melynek bíráskodását elfogadjuk, de az általuk újabban kijelölt alapon velük további tárgyalásba annál kevésbbé bocsátkozhatunk, mert Lubi Géza urat a közlemény által megsértve előzőleg sem találtuk. Munkácson 1890 évi ápril hó 5-éh Ferenczy Lajos, Fankovich Sándor. HÍREK megkezdte a húsvéti szünetet, természetesen boldogünnepet kívánván a főrendeknek, kik viszonzásul megéljenezvén az elnököt, szétoszoltak. Érdekes per felvételére kéretett fel a napokban egy helybeli ügyvéd. Egy özvegy embernek fia elvette egy özvegy asszonynak leányát. Később az apának is kedve szottyant a házássághoz s elvette a a nászasszonyt és a hatvan éven felül levő férfi a mézes hetek élvezete alatt birtokának felét írásbeli szerződéssel feleségére ruházta át, melynek megtörténte után az asszony úgy egyezkedett vejével és leányával, hogy az öreget ott hagyják, a reá ruházott birtokot pedig eladóvá tették. Azonban az asszony elfelejtette a telekkönyvi átruházást kérni, elégnek gondolta, ha láda fiókjában őrzi az iratot; ügyvédet ke- resett tehát vejével együtt, hogy a mulasztást pótolja s vele együtt ugyan azon ügyvédhez állított be az öreg ember is, hogy az áttelekkönyvezést megakadályozza. Az asszony előadta a maga kívánságát a telek átruházására nézve, azután az öreg ember kérte az ügyvédet, hogy őt most kiakarják forgatni kis birtokából s magára hagyni Öreg korára, azért ezen átruházást akadályozza meg. Melyiknek tett eleget az ügyvéd ? — — Mindakettönek! — És pedig igazságosan. Tessék kitalálni hogyan? . . . . Elgázolás m. hó 30-án d. után 4—5 óra közt Oroszvégben Sützberger Józsefnek Béni nevű másfél éves kis fiát vigyázatlanságból Friedman Béni rákosi lakosnak kocsisa elgázoltatta. A gyermeknek fején ment keresztül a búzával megterhelt szekér és rögtön szörnyet halt. Agyvelejét kapával szedték össze. A koesis Holczapfel György önként jelentkezett s letartóztatták vigyázatlanságból okozott embérölés miatt, de a "szülék ellen is megindították gondatlanság miatt az eljárást. A gyermeket a közkórházija szállították boncolás végett. A ki ösmeri az oroszvégi országút mentét, azon csodálkozik, hogy az ott szokásban levő gondatlan gyermek felügyelet mellett több szerencsétlenség nem történik. Az apró gyermekek végig ellepik az utat s gyakran épen a szekér előtt szaladgálnak keresztül csupa pajkoss^gból, vagy a szekér után szaladnak a nélkül, hogy a szülék erre legkisebb gondot fordítanának. Talán a példa hatni fog rájok. ElgázoláS. Borstein Bernátliné f. hó 4-én a gimn. előtt egy terhes szekér által elgázoltatatott, a kerekek lábszárán mentek keresztül, A rendőrség a közkórházba szállította s ott ápoltatik. Sebei nem veszélyesek. Ugyancsak 4-én Bulexa András 3 éves fiúcskának ä zsidó utcában bal lábán keresztül meht a szekér, ez is a közkórházbán ápoltatik, de (nagy lábujját hihetőleg le kell vágni, mert zuzódást szenvedett. Véres verekedés fejlődött ki áp- ril 4-én a vasúti síneken több der- ceni, béji és szegedi vasúti munkás közt. Á verekedést értesülésünk szerint Tücsök János béji illetőségű egyén kezdette, ki fején könnyű sérülést ka- | pott, valamint Szabó Sándor és Bakos | János derceni lakosok; amaz könnyű, ez nehéz sérülést kapott fejére. * Folyó hó 4-én d. után 4—5 óraközt városunkban tűz ütött ki az izraelita templom mellett levő fürdőben, mely rommá lett több melléképülettel és egy pár házzal együtt. Legnagyobb kár történt azonban a zsidótemplomban, mely szintén rommá lett, boltozatai tönkre mentek, teljesen beomlott, az egyik tűzfal szintén, a másik omló félen van. A falak összerepedeztek s nem lehet közel menni hozzá. Belsejében vígan pattog a tűz meg Szombaton egész nap. is. A lépcsőzet, a padok, itt-ott egyes gerendák javában égnek. Úgy hallottuk, hogy már Pénteken délben kezdődött a a gyuladás, de akkor eloltották. Szerencse, hogy szél nem volt, mert a félvárost tehette volna tönkre. így is a láng oly messze vitte a kátrányos zsarátnokot, hogy á járásbirósági udvaron levő istálló is több helyen már égni kezdett. A rendőrség figyelmét felhívjuk szigorú vizsgálatra. Névváltoztatás. Grünfeld József munkácsi illetőségű, jeieníeg tornallyai lakos vezeték nevét „Gerö“-re változtatta. A Kerepecz patak szabályozása napirenden lévén, ez ügyben a képviselőtestület, hogy úgy az egyesek, mint a város érdekei is megoldást nyerjenek, egy bizottságot küldött ki, melybe Pap József urad. így véd, Bartók Ágoston, a m. éjsz.-keleti j rasut-társaság főmérnöke és Yárady Gyula városi ügyvéd választattak be, azon meg- ! egyzéssel, hogy a város érdekét minden ráhyban megóvni szíveskedjenek. A múlt számban hirdetett szőlő íladásra hívjuk fel a venni szándékozók figyelmét ; ugyanis a papárvafi intézetnek Munkácshoz közel a Csernekhegyen levő mintegy 60—70 kapás szőlője, jó karban [evő köb or háza és pincéje eladóvá tétetett. A. borház mindenféle szüretelő eszközökkel el van látva s a venni szándékozók ápril 16-ikig tehetnek ajánlatot Roskovics Ignác intézeti igazgatónál Ungvártt. Megjegyzendő, hogy az ajánlathoz 10%-i bánatpénz csatolandó. A szőlő szép fekvésű, terjedelmes gyümölcsössel, melynek alja nyáron át kaszáló. Oroszvégnek a zsarnói kijárat felé eső legutolsó háza mellett tér fel hozzá az út, tehát közel van; épen a falu vége mellett. Választás és még valami. Márc. 30-án a délelőtti órákban választmányi gyűlés tartatott a Népbankban, a midőn is az első könyvelői állás betöltése volt napirenden. A választásra 12 tag jelent meg s a 31 pályázó közül egy bizottság tanulmány folytán kijelölt 4-et, ezek közül szavazásra bocsáttatván a dolog, Demjanovics Theodoz kapott 7, Reis Ármin 5 szavazatot-; azután segédkönyvelő választatván még, egyező akarattal W einberger József választatott meg. Végre több kis- sebb ügy elintézése után elnök előtérj észté, hogy több évről kisebb összegek maradtak fel a jótékonycélra megszavazott tételekből, kívánatosnak tartaná, hogy az intézet ezekből egy állandó és maradandó alapítványt tenne, melyet ez időszerint legcélszerűbb lenne egy tápíntézeti alapítványra fordítani. A választmány az indítványt egyhangúlag elfogadta oly képen, hogy jelenleg száz írttal megkezdi az alapítványt és azt saját kamatjával és évenkénti kisebb-nagyobb összegekkel nevelni fogja addig, mig az ezer frtot el nem éri, s az alapitó levelet annak idejében egy ezer írtról fogja kiállítani, de a száz frtot már ezúttal tőkésiti. Nyugalomba helyezések. Polifka Alajos uradalmi fő vadászmester, Honig Alajos főerdész és Liederman József mérnök az uradalmi igazgatóság által folyó év julius hó elejétől nyugalomba tétettek. A színészek márc. 30-án játszottak utoljára s innét Szántóra mentek. Leövey társulata már az elutazás előtt feloszlott s az utolsó héten nem volt igazgatója a társulatnak. Leöveytől az országos színész egylet megvonta az igazgatói jogot, mivel a beszedett nyugdíj összegeket nem szolgáltatta a nyugdíjalap pénztárába. Uj társulatot alakított Heltai Nándor s az ő vezetése, illetőleg igazgatósága alatt vonultak Szántóra, Nagy tűz pusztított Csütörtökön éjjel Hársfalván. Leégett 16 ház melléképületeivel, ezeken kívül a gör. kath. templom és a papiak. A tűz a falu szászóka felőli oldalán ütött ki, mint állítják, gyújtogatás eredménye. Lgy paraszt ember háza gyűlt először ki s a szél által gerjesztve, csakhamar végig nyargalt az útjában talált házsoron. Változások az uradalmi tisztségben. Coffin Ernő uradalmi tiszttartó bemegy a központi irodába mint titkár, helyébe A.-Ve- reckéről Tróján Károly jön le tiszttartónak. A.-Vereckére Krascsenics Béla tétetett át ispánnak, ki eddig a kponti irodában volt. Rácz István ideiglenesen alkalmazott uiérnöksegéd pedig végleg elbocsáttatott. Szomorú jelentéseket olvasunk a a filloxera vizsgálatáról. A „Bereg“ jelzi libei rovatában, hogy legközelebb Nagy- Bereg, Bene és Tarpa községek szőlőhegyein történt vizsgálat megállapította, hogy a filloxera az említett községek határaiban már pusztít, Többektől hallottuk, hogy azon esetre, ha a polgármesteri választással az első tanácsnoki állás üresedésbe jönne, — Cserszky Pétert léptetnék fel ez állásra, Megjelent a „Farsangi emlékek Írásban és képben“ cimü füzet Beregszászban. 18 kis 4-edrétü lapon. Ára nincs jelezve, a tisztajövedelem a Beregm. magyar közm. egyesületnek van szánva. Uj biztosító társulat, mely felhívásait következő ajánlatokkal küldözte szét : „Magyar jég és viszontbiztosító részvény-társaság. (Iroda: Bu- pest, Gizellatér 7. sz. a., a triesti általános biztosító-társaság házában.) Teljesen befizetett alaptőke 1,000.000 frt. Olcsó díjtételek mellett a következő előnyöket nyújtjuk : 1. Az aratási csép- lési és szüretelési költségeket csak teljes károknál vonjuk le. 2. Olyan terA főrendiház Vay Miklós báró elnöklete alatt múlt 27-én tartott ülésén úgy általánosságban, mint részleteiben változatlanul elfogadták a főrendek, a képviselőházban utóbb elfogadott törvényjavaslatokat és hozott határozatokat. E törvény- javaslatok és határozatok a következők : a hazai iparnak állami kedvezményekben való részesítése; a hazai pénzintézeteknek adható állami kedvezmények; a knltuszmin. póthitele; a kassa-oderbergi-, a magyar északkeleti és az I. magyar gácsországi vasutlársulatok kölcsönügye; a szegedi rakpart és több helyi-érdekű vasútról szóló törvényjavaslatok. Ezzel a főrendiház is nelőkkel, kik legalább 2000 frt éx- ékü kalászos növényt biztosítanak, zőlő és dohány kiyételóvel, minden- íemii terményre hat éves biztosítási izerződést kötünk, egy ingyen év engedélyezésével. Ezen mód szerint a biz- ositott fél javára 5 éven át az évenként fizetett díjösszeg 20 százalékát artalékba helyezzük és az igy összegyűjtött összeget a 6-ik év dija fede- lésére fordítjuk. Ha a biztosított fél a ;artalékba helyezett összegről lemond oiztositási szerződését egyszerű felmon- lás mellett bármely évben felbonthat- a; igy tehát nincsen évekre előre lekötve s kezességet sem kell vállalnia, mert a társaság az esetleges veszteséget sajáljából fedezi. 3. A dijak váltóval is fedezhetők. 4. Kalászos növények biztosításánál (repce kivételével) a biztosított összeg május hó 25-ig a megfelelő dij visszatéritése ellenében, lejebb- szállitbató, ellenben a megfelelő dxjösz- szeg utánfizetése mellett később is feljebb emelhető. 5. Gazdagsági egyletek tagjainak egyéves biztosításoknál a díjtáblázat tételeiből 5°/0-ot engedélyezünk; ugyancsak 5°/0-os engedményt adunk az I—VI. osztályba sorozott kalászos növények biztosítása után a díjtáblázat tételeiből oly feleknek, kik legalább 10,000 fii; értékű kalászos növényt biztosítanak. Az orsz. szinésziskola huszonöt éves jubileumára előadandó „Múlt és jövő“ czimü I fel- vonásos drámai prológ (irta Váradi Antal) meséje és tartalma. A prológot előadják a nemzeti színház művészei. A prolog meséje, mely ideális keret gyanánt foglalja körül az ünnep eszméjét, a következő: Sötét boltives sirteremben, Mátyás király sir-katafalkjára támaszkodva kezében lobogó szövétnekkel, melyet a királyi sarcophág örök-lángjánál gyújtott meg, áll a nemzet Géniusza (Márkus Emilia.) Töprengve kérdi önmagától, vajh’ itt van-e már a perez, a melyben a négy századéven által álmodott, Hunyad dicső fiát, Mátyás királyt, újból felébreszthetné, hogy ős hazában, uj kort mutathasson vágyó lelkének ?- Thália (Helvey Laura), ki a lelkesedés (G. Csillag Teréz) s a Tudás (Gyenes) kíséretében keresi föl a nemzet Géniuszát, elérkezettnek látja az időt, melyben a királyi szellemnek újra kelnie kell, mert ime száz éve már, hogy a magyar színészet, a nemzeti cultura e hatalmas tényezője, mely száz küzdelmes év napfényén és viharán edződött meg, fönnáll, s büszkén emelt fővel s öntudatosan léphet a nagy király szelleme elé. Lelkesülés és Tudás egyként buzdítják a Géniuszt, ki megtöri a Hollós nagy király sírja zárát, kikéi hamvaiból, mert magyar szó hívta, s a meddig Mátyás hamvai felett magyar szó zeneg, s magyar nép büszke lépte rengeti meg haló porát, addig törökverő Hunyad fia, Mátyás, nem hat meg, csupán álmodik! A Géniusz hódolatteljesen fogadja Mátyást, s elmondja neki, mivé lön népe négy hosszú századéven át ? Mátyás tudja azt, hiszen magyar földben pihent, s azon átreszket a magyar nemzet öröme fájdalma, a porladó király hamvadt szivéig, sőt népével együtt érezett ott alant. Virág ha nyílt a honi föld felett, az a holt király mosolya volt, s ha föld rendűit zúgva : Mátyás haragja rengető meg azt, ki népe fájdalmát megtorolni ném tudá! Egyet azonban még sem ismert a nagykirály az immár századévet betöltött Tháliát. A színművészet szelleme, mint mondja, a látszat hatalmával gyakorol bűv-eröt. ügy, de a sir a látszat sírja is, a kripta kapuján csak a rideg valónak van lejárása, a szin varázsa ott len megtörik,- ezért nem ismerhette Mátyás Tháliát. Thália ékesszóló hévvel s ragyogó költői képekben mutatja be tisztét és önmagát, elmondván, mi hivatása van s mit tett a nemzet életében? Sorban mutatják be magukat, lényegüket kitünőleg jellemző, találóan rövid sorokban a Tragoecüa (Fáy Szeréna) a vígjáték (Cs. Alszeghy Irma) : a dráma (Horváth Zoltán) a bohózat (Nagy Ibolyka): az opera (Ábrányi- né, Wein Margit): s a népszínmű (Gabányi H.). Mátyás elragadtatva hallja s érti meg, csak azt kérdi aggodalmasan, ha támadt-e vájjon magyar, ki a külszin, látszat művészetének hódolva álarcot öltsön, megrikasson kaczagtasson, és eltűri azt, hogy általa s rajta kaczagjanak. A. nemzet Géniusza azt viszonozza, hogy bár hosszú küzdelem után támadt egy lelkes és bátor sereg: a régi gárda óriásai, a kik szerabeszálva előítélettel és szenvedéssel, megteremtették a magyar sziámii vészetet. Egresy, Tóth, Lendvai, Bart-
