Kárpátalja, 1890 (2. évfolyam, 1-46. szám)

1890-03-30 / 13. szám

Jyi hatalmában. Bj kell érnem azzal, úgy­mond H hogy biztosítom a magam és a haza kiöl thatatlan hálájáról. Ezen hala jeléül a lauenburgi herceg méltóságát adományozta Bismarknak, és emlékül sajáf életnagysága képét juttatta kezeihez. Értekezlet. Folyó hó 23-án d. előtti 11 órakor ismételten tartatott értekezlet az állami elemi iskola épületében a polgármesteri hi­vatal betöltése tárgyában. De, 1 mennyi­ben sokan azon időre mar más ügyben lé­vaiénak foglalva, mert az értesítés kissé későn érkezett, sokan pedig készakarva ma­radtak el, nem igen volt népes az érte­kezlet. Ez összejövetelnek az lett volna célja, hogy a bekövetkező választásra némi irányt jelöljön meg, melyben a jelenvoltak sem tudtak^ egészen megegyezni. Végre próba szavazás ejtetvén meg, a 21 szavazat közül 17 esett Fazekas Bála ügyvédre, egy sza­vazat üres volt. Közgyűlés. A pénzintézetek év végével lezárják számadásaikat s szamot vesznek és számot adnak eljárásaikról ás annak eredményéről a részvényeseknek. Egyik előbb, másik ké- } sőbb teszi ezt pár héttel, de mindeniknek megkell tenni. A „Munkácsi Népbank“ febr. hó 23-dikán tartotta évi rends közgyűlését, mellben több az intézetre fontos mozzana­tok történtek. A pénzügyi kérdések elin­tézése után, melyet a felügyelő bizottság teljesen rendben levőnek nyilvánított ki. a felmentvény minden tekintetben megadatott s a tiszta jövedelemből részvényenként 7 frt. kifizetése elrendeltetett, mely áprillis 1-én válik esedékessé. Ezek elintézése után a közgyűlés ré­szint az igazgatóságban, részint a választ­mányban levő hiányt egészítette ki. Válasz­tás alá esett aa elnök és alelnöki hely be­töltése, amarra Slezinger Kálmán 138, erre Csornái1 István választatott meg 138 szava­zattal. A választmányba megválasztattak: Bujnószky Antal, Nagy Zsigmond, Fisch Mór, dr. Fried Ignátz, Lekóczky Tivadar, megválasztottak ismételten : Felügye­lőkul: Liederman József, Cihlár János, és Friedländer Salamon; póttagul: Grabov- szky Nándor és Katz Chájim. Több teendő nem lévén, a gyűlés berekesztetett s elosz­lott. Febr. 24-én d. után az igazgató vá­lasztmány megalakulása s több a belkezelés re vonatkozó intézkedés megbeszélése tör­tént meg; egyúttal megválasztattak a bí­rák) bizottsági tagok is melynek folytán a bíráló bizottság következőképen alakult meg: az elnökön és titkáron kívül Buj- nószki Antal, Pap József, dr. Fischer Mór Taub Lipót, Salzberger Meyer. Az elnök indítványozta, hogy a választmányi tagok is jelenléti bárcát kapjanak, melynek bevál- tásia egyelőre ugyan a jövő évi közgyűlésnek tartssék fel, de úgy van meggyőződve, hogy az ingyenes munka nagyon érdektelen és felületes szokott lenni, azért a munkához köttessék akármily csekély anyagi haszon, az az érdeket is fokozni fogja, mely indít­vány egyező szóval elfogadtatott. V égül azon kérdést veti fel, minthogy az intézet könyvelője még a múlt nyáron beadta le­mondását, mi történjék ez állással, mert Örökös ideiglenesség nem állhat fen; erre nézve az elnökségre bízatott az intézkedés, hogy célja és belátása szerint cselekedjék, minthogy a pályázat nem vezetett ered­ményre, s csak a véglegesítést tartotta fej a választmány magának. Az előbbi eljárások kapcsán megüre- siilt könyvelői állásra az elnökség pályá­zatot nyitott s 31 pályázat érkezett be, melyek közt igen jeles bizonyítványokkal biró egyének jélentkeztek. A bank jelen­legi viszonyai olyanok, hogy kibontakozva egy pár nehézkes leszámolási teherből, a pénzkeresők igényeit teljesen kifogja elégít ­hetni. Elhelyezett tőkéi reális alapon nyu- gosznak s azokból a kétes követelések, milyenek más intézeteknél is mindig van­nak, — aggódásra egyátalában nem adhat­nak okot. Egy hiba a múltban e pénzinté­zetnél mindenesetre követtetett el, mely az, hogy nem igyakezett tartalék tőkéjét kel­lőleg szaporítani, melynek a jövőben múlha­tatlanul meg kell történni, melyet azzal fi­zetett. meg, hogy' nem juthatott olcsó köl­csönökhöz, magas kamatláb mellett kény­szerült lesz ímitolni s e miatt más hasonló intézetekkel nem versenyezhetett. Második évfolyam._________ __ Kár pátalja. 189Ó. márc. hó 3Ö. Évi jelentés 1889. évről. A városi orvos jelentését alább közöl­ik egész terjedelmében, melyből a beteg- ígi viszonyok, de méginkább az egészségi lapotok vonhatók le. Nem közönyös dolog | egy városra nézve, ha az egészségi ál­dotok nyilvánosságra hozatnak, kivált, ha kedvező oldaláról mutathatjuk be valamely községnek egészségi viszonyait. Mai napság az emberek letelepedési, tartózkodási, vagy időtöltési tekintetben is körülnézők s inkábe odasietnek, hol nemcsak ízléseiknek, de'testi szervezőteknek is megfelelő éghajlati viszo­nyokat találnak, azért az orvosi kimutatá­sok fontos szerepet játszanak a községek életében s igen megbecsülendő kötelességet teljesítenek munkájokkal, mert csak igy le­het nyomára jönni valamely esetleg lap­pangó betegségnek egyrészről, mig más­részről bizalmat önt azokba, kik letelepe­dési szándékkal hozzánk jönnek. A kimutatás ime a következő: I. Közegészségi állapot. Munkács város területén a közegész­ségi állapot 1889. évben átalában kedvező volt. Nem fordult elő semmi járványosán elterjedt betegség. A betegedési mozgalom csekélyeb volt, a közegészség terén a hala­dás mindenképen constatálható különösen örömmel tapasztaltuk, hogy orvosi segély nélkül kevés beteg maradt és szülőket, kik 7 éven aluli beteg gyermekeiket orvosilag nem kezeltették, csak 3 Ízben kellett fele­lőségre vonni, a halálozás is, mint az aláb­biakból kitetszik csekéheb volt, mint az előző évben. A kikerülhető betegségek ará­nya kedvezőtlenebb, mint előb. — Fertőző betegségeknek aránya minden évszakban majdnem egyenlő volt. II. Kór állapot. Az egyes betegségekben következő mozgalom mutatkazik : A heveny fertőző nyavalyák ez évben átalában nagyob elterjedést mutattak. Bár kiterjedt uralomra egyik sem jutott. A hagymáz maradt eudémicus beteg­ségnek. Egész év folyamán mutatkozott a baj, sajnos, hogy ezen megbetegedéseket okozó káros hátán) okát nagy részt leküz­deni lehetne és nem történt meg. Ezen be- tegségnak állandó fentartója a fertőzött ta­laj és egészségtelen lakás, várható, hogy a most folyamatban levő szenyviz lefolyásá­nak tervezete 1 nemcsak papiroson marad, hanem tényleg foganatosítva is lesz, mint szemben a meglevő, valamint építendő laká­sok, a hatóság komolyabb állást foglaland. Az elmúlt évben a járvány megkímélt, ha­nem a megbetegedések száma olyan volt, hogy már komolyab egészségügyi intézke­désekre utalva voltunk. Az egyes hónapok-, ban következőképen lépett fel: (Folyt, a jövő számban.) Nemzeti színészet. Március 22-án adatott Füredi Károly jutalomjátékául „Deborah vagy a zsidónő szerelme.“ Kimagasló szerepe volt a darab­ban Szendrői Ellának, Deborah szerepében, melyet kitűnő drámai előadással oldott meg. Úgy látszik, hogy Sz. E.-nak ez a tér nem lesz háládatlan s ha komolyan fogja venni a dolgot, babért szerezhet homlokára. Le­számítva némely kisebb jelentőségű plastir kai alakítást; játékával a közönség teljes elismerését vívta ki magának. A darab meséje az, hogy egy szegény zsidó család letelepedik a falu mellett egy barlang féle kunyhóban, kiket más vidékről űztek el. A családfő a vak Abrakám (Füredi Károly), egy nő, ki a vakot ápolja s . Deborah, ki könyÖrületböl tartja fel a c;aládot, me­lyet a faluban jószivü adakozók juttatnak neki. A zsidó lányba bele szeret a falu bí­rójának fia I neki házasságot igér, melyet komolyan meg is akar tartani, de az apa j mindent elkövet annak mego állásában, közbe I lép a lelkész, az iskolamester, 1 falu vén | asszonya, mig végre sikerül a fiút lebe- | szólni szándékáról s másat vesz feleségül. [ Itt magaslik ki Deborah szerepe, midőn a szerelembe vetett hit csalódását . látja, sőt hogy fokozódjék bánata, elűzik a zsidó csa­ládot a falu határából, és megvonják tőle a jótékonyságot, mellyel eddig tengethet­ték életüket. Deborah élből) ong a vidéken, hosszú idő múlva boszut forralva a csaló szerető ellen, találkozik vele s midőn a gyilkot bele akarja mártani,, jó szelleme visszatartja őt, ezután találkozik egy kis lánynyal az öt éves Deborahval, ki épen a volt szerető gyermeke 1 a Deborah névre a megnyugvás száll keblébe s végkép eltű­nik. Az egész előadás összehangzó volt. Márc. 23-án a „Peleskei nótárius“ ke­rült színre. E.égi ösmert darab. Nem volt az előadásban semmi tűz, mintha fáradtak voltak volna. Szerémfalvi igyekezett játé­kával lelket önteni belé, de nem sikerült, C9ak felig-meddig. Márc. 25-én „Narciss, vagy Pompa­dour bukása“ adatott Győrfliné jutalomjá­tékául. A darab meséje az, hogy Rameau Narciss boldogul él kevés ideig fiatal nejé­vel szerény keresményéből, de egyszer csak eltűnik neje s -hiúban való minden s szorgos kutatása dacára nem tud nyomára akadni. E miatli bánatában és elkeseredé­sében Páris bohócává lesz s mindenki úgy ismén őt, mint könnyelmű bohóckodót. Pe­dig a könnyelműség takarója alatt ott van a^sziv fenekén a megmérhetetlen fájdalom I mindenütt szemfülesk^dib, hogy eltűnt feleségének valahogy nyomába juthasson. Hallott’az udvarnál történt dolgokról, mint minden francia hallotta, hogy a király kész elválni feleségétől, hogy a szép Pompadourt nőül vehesse, de mit érdekelte mind ez őt ?! — mi köze neki Pompadourhoz ?! | mikor az az elbizakodott nő tervéhez legközelebb áll, udvari cselszövények háta megett úgy fejlesztik a dolgot, hogy a rejtélyes titok P. személyét, illetőleg nyilván való legyen I hogy a királynét a válás szégyenétől meg­mentsék, épen az utolsó pillanatban össze­hozzák s megismertetik Pompadourt férjé­vel, ki nem más, mint Narciss, a bohóc s ezzel XV-ik Lajos válásának és uj házas­ságának útját állják. A darab drámai hőse Narciss (Szerémfalvi) volt. Annyi elegánti- ával, oly plastikai alakítással adta igen ne­héz szerépét, hogy játékával bármely nagy­városi szinpadnaa díszére vált volna. Hely­zetét teljesen felfogta, mozgása a körül­mények szerint alakult és azokat minden részleteiben a leghívebben festette. Nehéz és szép játékáért a közönség elismerése és megelégedése jutalmazta. Pompadour sze­repében Győrffmé és a királyné szerepében Szendrői Ella tűntek ki, de a Szerémfalvi játéka mellett nem kelthettek lelkesedést. A többi játékból hiányzott az elevenség, mely a néző közönséget felmelegithette volna. gondos szerkesztői fáradságot, — melyeket időről időre fedezni kell; azért szives figyelmét hívjuk fel az olvasó közönségnek az előfizeté­sekre. — Előfizetés egész évre 5 frt, félévre 2 frt 50 kr., negyed­évre 1 frt 25 kr. a kiadó. HÍREK Csorba János, a társulat baritonistájának juta­lom játéka gyanánt színre került „A toloncz.“ Tóth Ede eme valóságos népdrámája, mely általánosan is­meretes. Nem csoda tehát, ha a ríemék tartalom s a játékosok igyekezete totytán a közepes számú, de a városunk előkelőjeit magában foglaló közönség egy élvezetes este benyomásával távozott. Maga a jutalmazott, ki városunk szülötte, min­den tekintetben igyekezett kinyerni a közönség elis­merését, mely különösen a 3-ik felvonásbeli korcsmái jeleneteknél az énekek töbször ismétlésében nyilvánult. Mily kár, hogy dalának csengésén keresztül érzett egy előre ment zajos fiatalkor s hogy azok, kik ezt a han­got már régebben is hallották a tegnapi estén hiányt fedeztek fel az érces csengésben. — A többi játékok közül különösen kiemelendök Fürediné (Ördög Sára) Sz. Iirőss A. (Angyal Liszka), Györffiné (Krizsa), s Leövey (Mravcsák Johan) akiknek helyes alakításai annál kirívóbb ellentétet képeztek a mellék kereplők gyengeségeivel szemben. — De ha szabad e helyen egy pár tanácsot adni, úgy első sorban is több discre- not ajánlunk az egyes szereplőknek, a mi azonban nem zárja ki a könyedséget. E tekintetben sokat ta­nulhat Leövey játékából. Van egy bizonyos határ, me'yeu túl már visszatetszést szül. E határ eltalálá­sát, csupán mások játékának gondos megfigyelése és tanulmányozása által eszközölheti a színész. — Másik tanács az, hogy ne válaszsza máskor a hatásos jelene­itek kiemelésére, a zenekar által a színfalak mögött játszott Teli ovverturektől a pásztor kürt részletit. A figyelemnek ilyen megosztása csak kárára van a da­rabnak, mert Tóth Ede népszínműve és Teli Vilmosa még ilyen alakban sem foglalható egy kalap alá. (néző.) Március 29-én, Szombaton színre kerül „Tiszt­urak a zárdában“ 3 felvonásos mulattató vígjáték. Sándor Ilka jutalomjátékául. A jelentés szerint még egy előadás lesz Vasárnap, 30-án, s ezzel a szinteázi- idény bezáratik._____ ____' ________________ Ny ilatkozat. A mennyiben tudomásomra jutott» hogy a „Kárpátalja“ f. é. 9. és 11. szá­maiban a n.-lucskai ügyek állását tár­gyaló két közlemény némely kifejezéseit Luby Géza orsz. gy. képviselő ur ma­gára vonatkoztatva sérelmeseknek ta­lálta és a mennyiben t u datában vagyok annak, hogy mint a fentidézett közlemények írója sem Luby képviselő ur, sem pedig más személy irányában sértő kifejezésekkel élni nem akarhattam a minthogy erre semmi okom sem volt szives készséggel jelentem ki, hogy misem állott tőlem távolabb, minthogy ezen ügygyei kapcsolatosan bárkit is gyanúsítsak és ha a közhir után in­dulva, neveket említettem, tettem csu­pán azért, mivel a közlemények a ne­vek fölemlitése nélkül teljesen érthetet­lenek lettek volna. Jelen kijelentésemet vonatkozta­tom ama bizonyos „egyházi személy“re is kit ha az események fejleménye magával sodort is, mint értesültem, azokba tényleg befolyni már állásánál fogva sem tartotta hivatásával mege­O O gyeztethetőknek. Munkács, 1890, márc. 29. Csomár István a „Kárpátalja“ fel. szerkesztő) Főispánt látogatás. Úgy látszik, hogy végrevalahára rendes kerék vágásba térünk, s nem le­szünk mostoha gyermekei a megye főkormány székén ülőknek. Lónyay Sándor főispán úr hallván a mozgal­makat. melyek városunkban történ­nek részt akart venni szintén belőle; üdvözöljük őt mindannyiszor, vala­hányszor szive sugalatáböl körünk­be jön. Asphaltozás. Felvetettük a kér­dést, mint a legkorszerűbb eszmét I hallomásunk szerint nem talált ked­vezőtlen viszhangra, azonban ez nem elég, mert ebből még nem lesz gya- logutunk soha. A hivatottak vegyék kezökbe az ügyet, hivjanak össze en- kettet, tárgyalják a dolgot s vigyék igy a megvalósulás felé. Ne engedtes- j sék meg már most, hogy a burkolás alá jelölt részek az ősi módon • hajtas- I sanak végre. A kérdést nem fogjuk hagyni elaludni. Színészi calamitás. Leövey József színtársulat igazgató febr. hóban váró- sulikba jővén, összes felszerelvényeit ifj. Jakober J. váltotta ki a vasúton 400 frt értékben. Ennek fedezetéül kapott Leö- veytől egy 486 írtról szóló adós leve- let, mely egy hóra szólt. Idő közben — harmadik személy előadása szerint — törlesztett 100 irtot. Minthogy pe­dig nem tudott fizetni s a szinigazga- tóságról lemondott, fennálló adós leve­lét kicserélte hét db. külömböző lejá­ratú váltóval, ahoz képest, a mint a fizetést teljesithetni véli, melyek 471 frtot tesznek ki a befoglalt kamatok­kal együtt a szintársulat igazgatósá­gát Heltai Nándor vette át s innen Szerencsre szándékozván menni, ruha, könyvtárát s egyéjj szerelvényeit be­csomagolván, a vasútra kiszállítás vé­gett Jákobéi* társának, Bloch Mózes­nek adta át, a ki a szállítmányt a vasúton saját nevére adta fel 450 frt utánvétel mellett. Szerencsére a turpis­ságot még elég korán észrevették s a szállítmányt visszatartották. A per a rendőrkapitány előtt foly. Rendkívüli közgyűlés. A társas­kör f. hó 23-án d. után rendkívüli közgyű­lést tartott, hogy a néh. Merényi János halálával megüresedett aligazgatói állás betöltessék. A kögyülés egyhangúlag Nede- czey Jánost tisztelte bizalmával. Lakások. Hogy némelyek pár írttal olcsóbb lakást kapjanak, a szomszéd községbe költöznek ki, (Oroszvégbe), melyhez magában véve ugyan nem sok szavunk lenne, de midőn valaki mint közhivatalnok él­vezni akarja a városi előnyöket, a városi terhektől pe­dig menekül, az nem helyes eljárás, még kevésbbé hi­vatalnokok részéről,, kikkel a közönség Munkácson akarván érintkezni, csak idegen községben találja fel őket. Azonkívül lakás pénzük nem az oroszvégi viszo­nyokhoz, hanem a városiakhoz lévén mérve, ott tartoz­nak lakni, hová kinevezésük szól. Hirhar&ng. A Uunkácsl hidvám kérdés, melyről már megemlékeztünk, nagyon időszerinti lenne, hogy tiztáztassék. Mintha kelepcében lennénk minden oldal ról hidvám fogad bennünket, mely városunkat fojto- togatja. A városnak ez ügyben felterjesztést kellene tenni épen most, midőn a régi bérlet lejárásában van s felhívjuk a hatoság figyelmét ez ügyre. Szerkesztői üzenetek. Szlnna. Megkaptuk. Csudálkozunk 1 G. E. Várunk. Cupido. A harmadik megbizbt. A jelzettet nem kaptuk. Azt gondoltuk, hogy . . . nem is él 1 Előfizetési felhívás. A Frisch-féle szab. száraz-másoló könyvekről a „Nette Freie Presse“ egyik szakférfia a következőket írja: Ü j „Az úgynevezett száraz copirpapir nem más mint egy hygroskopikus alkatré­szekkel praeperált enyvetlen selyem- papir, mely ezenfelül még ugyanazon praeparátummal van itatva, melyet a másoló tenta készítéséhez használnak. Ez alkatrészek által a papír minden­kor másojóképes marad, ha alkalma van a levegő nedvességét beszivni. Ez a csekély nedvesség elég arra, Felkérjük t. olvasóinkat, szí­veskedjenek elő- és utófizetéseiket legkényelmesebben postai utalvány­lapon a kiadói hivatalba beküldeni. Egy oly terjedelmű lap kiadása, mint a „Kárpátalja“ sok anyagi ki­adással jár, — nem is számitya a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom