Kárpátalja, 1890 (2. évfolyam, 1-46. szám)

1890-10-05 / 40. szám

Második évfolyam KIRFäTALJä. 1890. október o. A fillokszera. A magyar nóta végsorai igazán ránk illenek záradékul, hogy a sok csapás után, ha valahol víg napjai mutatkoznának is e népnek, azt se tudja, ürüljün-e, búsuljon-e. Mintha a menj kő csapott volna le közénk szept, hó 29-kén, mikor egyszer csak elkez­dik beszszélni az emberek komoly arccal egy­másnak, hogy hegyeink tele vannak filok­szerával. Előbb olybá vettük e kijelentéseket, mintha áprilist akarna velünk mindenki járat­ni. De a szomorú nóta valónak bizonyult. Volt tégy tiszteletbeli fillokszera’ bizto­sunk ez ideig, ki minden évben körüljárta a hegyeket s megtétette a hegy elöljárósá­gával minden évben a jelentést, hogy ná­lunk semmi nyoma a fillokszerának. És most egyszerre arra a keserű va­lóra ébredtünk, hogy hegyeink tele vannak minden felé e pusztító állattal. Múlt hó 28-kán még nagy értéke volt határunkban a szellőnek, s 30-kán már félelem fogott el mindenkit s talán ingyen sem fogadta volna el. Hogy mily mértékben vannak infici- álva hegyeink, még nagyban és egészben nincs megállapítva. De a baj meg van. Ez már tény. S nem is mai keletű, mert egy­két év alatt nem szaporodhatott volna any- nyira, mint a megszemlélt szöllök mutatják. Lehet, hogy még ily rohamos fejlődést nem vett volna s talán ellappangott volna több éven által, ha az idei rendkívüli száraz és forró nyár elő nem segítette volna szaporo­dásukat, mert szerfölött laza talajunk ősszel és tavasszal négy-öt hétig olyan, mintha víz alatt állana s minden bokor vízben für­dik, és ez gyéritő hatással lehetett reá. Most már benne vagyunk a bajban. Nem őrizkedtünk eléggé, tehát viselnünk kell az újabb csapást. Mi teljesen meg vol­tunk győződve, hogy városunk nem kerül­heti el a bajt, mert láttuk az elbizakodást, s jól tudjuk mindnyájan, hogy pár év előtt is hoztak még Beregszászból vesszőket, me­lyeket ugyan a földből kihuzgálván, meg égettek, de a rajta levő állatokat mind meg nem égethették. Ennyi is csak nagy lár­mánkra történt. Azon kivül alig van he­gyeinken szőllős gazda, kinek szőllöjében ne lenne Beregszászból került újabb faj. Minthogy pedig a bajban benne va­gyunk nyakig, nincs más mód, mint arról gondoskodnunk, hogy megéljünk a filloksze- rával is. A még ép szőllőket műveljük de­rekasan, trágyázzuk a sorok közét kemé­nyen, a pusztuló helyeket ültessük be ri- páriával. madeirával, mind a kettő buján tenyész a mi földünkben, mert ritka; s azu­tán oltsunk rá európai fajokat. Ha eddig nem tettük, alakítsunk most a szükség nyomása alatt a városban egye­sületet, melynek főcélja legyen, hogy oly vincelléreket kerítsünk, kik értenek a zöld oltáshoz, s itteni munkásainkat is betaní­tsák. így, de csak igy és nem máskép, ki fogjuk heverni ezt a bajt is s szőllőinket jövedelmező állapotban megtarthatjuk. Ha a nagyobb egyesülés meg nem történhetnék, álljunk össze öten-hatan, kik­nek egy tömegbén vannak sző Hőink, úgy is tartottunk eddig is vincellért külön-külün, tartsunk most együtt közösen- Egy ügyes, tanult vincellér többet fog érni minden te­kintetben, mint a mi eddigi tudatlan, sok­szor rest és rósz akaratú embereink bárme­lyike. Es ez ki is fogja magát fizetni. A múlt idő lejárt, az már hátunk megett van Ha tétlenül engedjük lefolyni az időt, soha célt nem érünk. Eddig is azt kellett volna tennünk, vincelléiképezdéböi hozatnunk embereket, de csak kínlódtunk a régiekkel, kik valóságos hátramozditóink voltak a szőlőművelésben, kiket becsületes munkára nem tudtnnk megtanítani, s csak kínozták szőllőinket. 150—200 írtért de­rék vincellért kaphatunk s öten-hatan, ha kisebb a szőlő tizen-tizenketten könnyen megtehetjük, úgy, hogy a régi vincellér fi­zetéséhez alig kell pótolnunk valamit, a ki pedig sem tudott, s rósz munkájával szöllő jövedelmünket nem szaporította csak apasz tóttá. m H.TCK. Lapunk jelen számában a 4-ik ol­dalon „Beregvármegyei Képes Naptár“ hirdetményében ára 40 kr. helyett, tévesen 50 kr. közöltetett, mit is ezen­nel helyreigazitunk. Károly, Románia királya ésFerdi- nánd trónörökös fürdőzési útjából ha­zatértökben Budapesten mentek ke­resztül. A központi személy-pályaud­varban időztek a vonat indulásig, s az udvari váróteremben ssolgáltatták fel magoknak a villás terítéket, Innen egyenesen Sinajába mentek, A román határon valamennyi miniszter jelen volt a fogadásnál. Az aradi vértanuk szobrának le-; leplezést ünnepélyére, okt. hatodikára Munkácsi Mihály feleségestül együtt megérkezett. Pozsonyba érkeztekor fé­nyes fogadtatásban részesítették, mely­nek élén Zichy József főispán állott, Simor János hercegpritnás elren­delte, hogy a galgóci csodakutat, melyben a vakbuzgók annyi minden­féle földön túli lényeket képzeltek lát­ni-, tömjek be. Most hatóságilac esz­közük. A beregmegyei honvédegylet az aradi vértanuk szobrának leleplezési iinne-! pén Lehóczky Tivadar és Ekel György választmányi tagok fogják képviselni az egyesület választmányának megbizás a folytán. A lapunkban jelzett megyei tiszti állomások betöltése okt 2-kán ment véghez azon módon, mint emlitve volt, Ékkel lett kaszonyi főszolgabíró, Ko­vács Lajos első aljegyző, Gulácsi Ist­ván másod aljegyző, Tömöri László és Cserszky Péter szolgabirák. Helyes intézkedés. Az aradi evang. I egyh. presbitériuma elhatározta, hogy j a vértanuk szobrára helyezendő ko­szorú helyett 20 irtot ad az elhagyott ] és elszegényedett honvédeknek. Illő is j volt már, hogy e koszorús korszaknak ! más irányba terelését valamely testü­let megkezdje. Katonák bevonulása. Városunkban nagy a mozgalom. A kiszolgált kato­nák örömmel távoznak folyvást haza ! felé, ki tudja, mennyi idei szabadság­ra! az újoncok pedig gyülekeznek há­rom vármegyéből. Eddig már több mint 1500 ember gyűlt itt össze s innen viszik szét őket tüzéreknek, hu­szároknak, vagy 150-et Boszniába, a többiek itt maradnak. Kitüntetések. Őfelsége legközelébb Dr. Hóman Ottó budapest-vidéki, Szie- ber Ede kassai és Dunai Ferencz besz- terczebányai tankéi ületi főigazgatók­nak kitűnő szolgálataik elismeréséül a királyi tanácsosi cimet díjmentesen adományozta, mely alkalomból a hely­beli gimnázium tanártestülete szeretett főigazgatóját: Szieber Edét, telegrafice üdvözölte. Okt. 4-kén városunk a király neve napján ünnepet tartott. A középületeken nemzeti zászlók lobogtak. A gimnázium if­júsága az intézetben tartott ünnepi beszéd j és éneklés után a róm. k. templomba ment ! a tanártestülettel együtt sz. misét hallgattak. A folyó hó 2-án tartott megyei köz- i gyűlésnek városunkat közelebbről érdeklő I tárgyai .voltak a szolgabirói állás betöltése I melyről másutt van szó az alpolgármesteri és az erdészeti választás ellen beadott tel- lebezések elutasítása, illetőleg a választá­sok megerősítése. A katonai szertár építése ellen beadott felebbezés szintén elvettetett. A hozzákötött megjegyzésre még visszaté­rünk. A Fried féle kamat elengedési halá- I rozat feloldatott, A katonai betegápoló in­tézet tervrajzának elkészítését s a megye a városra hárította. A gimnáziám emelésére vonatkozó jelentés elvileg jóváhagyatott, A { gyámpénztári mérleg helybenhagyatott. Dr. i Grrósz József oklevele kihirdetted. Végül ;'általában érdekel bennünket az, hogy a be­tegápolási költség fedezetére jövő 1891-ik évre 5% pótadó kivetése hataroztatott el. Az aradi vértanú-szobor leleplezésére Hor­thy Gyula a honvéd egylet küldötteivel együtt megbizatott mint a vármegye képvi­selője is, I a szoborra teendő koszorúra 50 frt ssavaztatott meg. Csulák György nagyhegy utcai la­kásába csütörtök éjjel tolvajok rontottak be és a szobából minden féle ruhaneműt elvit­tek. A tettesek — mert többen voltak, — ■'smeretlenek. Tüzek a vidéken. A hét elején Va- rannón nagy tűz volt épen r piacon, hat ház égett le melléképületeivel együtt. Csütör­tökön este felé Barkószon volt tűz s hét ház égett le a melléképületekkel. Fiume Város elrendelte, hogy Ma­gyar-országhoz csatoltatásának százéves fordulója alkalmából a városház nyu­gati szárnyhomlokzatára emléktáblát helyeztet karszti márványból faragva, melyen kifejezve lesz örök emlékezte­tőül ez országhoz csatoltatása. Eltévesztett ütés. E hó 3-kán Hal­ler János 50 éves vasúti munkás a hajnali vonat érkezte előtt felkelt, hogy szétnézzen s azután vizet készítsen, a váró teremből L, pályatérrel ellenkező udvarra, nyíló ajtón I cilépett és fejére egy súlyos ütést kapott. ! Host a közkórházban fekszik és azt állítja 1 j íogy az ütés nem neki volt szánva, de vé- etlenül kapta más helyett. Azt a másat : iem mondja, hogy ki. Szüret. Városunk területén a szű- •eti idő október nyolczadikán kezdő- ük, a Gálishegyen, a Nagy hegyen j 13-án sat. és tart, mig tart. A vidéki raőllö tulajdonosokat figyelmeztetjük e aatározatokra. Szerencsés operátiót hajtottak vég- -e Gegus Erzsébeten ezelőtt két héttel a kórházban, Fuldoklási rohamok közt vétet­te fel magát | torka mirigyes daganatokkal annyira tele volt, hogy a légcsőt felmet- 3zétték I mesterséges belelehelést eszközöl­tek nála és igy táplálták. Most már job­ban van. párnap múlva elhagyhatja a kór­házat­Furcsa tévedés történt Berlinben egy építésszel, kinek megbízatása volt egy ! családi sírboltot és egy váró­termet építtetni. Mind a két épület terve készen lévén, elküldte rendeltetési ( helyére s elment nyaralni. Most, hogy visz- I szatért, látja, hogy a temetőben várótér- I met § a külvárosban a vasúti állomásnál J egy stylszerii családi sírboltot építettek a 1 munka végrehajtói, mivel a terveket a bo- ! ritékba tételkor elcserélte. A magyar fegyvergyar nem tudott zöld ágra vergődni. Immár feloszlás J előtt áll, melyhez minden magyar em­ber annyi reményt fűzött. A Berlinben tartott ériekezleten a gyár képviselői és a Lövi cég közt folyt egyezkedés eredménye az lett, hogy a Lövi cég csak 662/3 frtot ígért részyényenként visszafizetni, ha minden aktívát és passivát reá ruháznak, melyet a gyár képviselői nem fogadtak el. Gyógyszer az iszákosság ellen. Egy .angol lap a „The Medical World“ azt állítja, hogy nincs biztosabb szer az iszákosság ellen, mint a quassia,meyl böl 15 részt kell áztatni 500 rész bor­ecetben. Ha e folyadékból az említett lap állitása szerint csak egy kis ka­nálnyit megitatunk az iszákos ember­rel, az italtól elmegy a kedve. Helyreigazítás. Múlt számunk „Tár- I ca“ rovatának „Bánfi Mariska“ cimü cikke a tördelő hibája* folytán értelem- zavarólag lett megszakítva, mit is — jelen számunkban helyreigazítva — s szerkesztőt nem okozható hibáért — a tördelő a t. olvasó közönség szi vés elnézését kéri. A vasúti ribillió. melyről mull számunkban megemlékeztünk, abból eredt mint utólag értesittettünk, bog) a tartalékos katonákat másnap, miu­tán hazabocsáttattak, ugyanazon ko­csikon akarták elszállítani, melyen jöt­tek, minthogy ugyanolyan katona jegy- gyei utaztak is el. A tömeget egy kis- várdai izrealita szabadságolt lovagolta be a zajongásba. Végre a pályafőnök megkérte a III-ik osztályban már el­helyezkedett utasokat, hogy szálljanak át a szabadságosoknak berendezett ko­csikba s igy a helycsere folytán hely- féállt a béke s útnak indították a vo­natot. Mulattató. A hallgatás ára. Nagynéni! — szól, a kis Julcsa — ha akarja, tiz perc alatt huszonöt frlot szerezhet. — Hogyan, édes leányom 1 — Hát a papa azt mondta, hogy 25 írtba fogad, hogy nagynéni nem tud tiz percig hallgatni. * A kliens. Nyúzó Boldizsár ügyvédet amint haza tért lakására, ama kellemetlen, meglepetés érte, hogy ott valami csavargó megakari a őt lopni. — No várj, gazember, — monda az ügyvéd a tolvajnak — majd bezáratlak én! — Tudja mit, ügyvéd ur, — mondá a tetten ért gazember — mint­hogy már itt vagyok, legyen szives egy­szersmind elválalni a védelmemet is. Jó orvosság. Nem képzeled barátom, I mennyire gyöngül napról-napra emlékező tehetségem, — valóban félek a következ- I ményektől. — Mit se félj, pajtás; a lehető legjobb orvosságot tudok a feledés ellen. — Nos, mi az ? — Kölcsönözz nekem vagy 100 flórest, meglásd mához 10 évre sem feleded el! Borbély műhelyben. Egy tír hajat vágat egy helybeli borbély üzletben s mi­dőn a fodrász elvégezé dolgát, tisztelettel­jesen egy tükröt tart eléje s kérdi: jó lesz igy-, tekintetes nram ? — Nem! — Vegye kérem egy kissé hosszabbra a hajamat. Mi választja el? X fiatal, hetyke ügyvéd bizonyos lakomán Y. költővel szem­ben ült az asztalnál. X. társalgás közben élcelni akarván, igy szólította meg a szem­ben ülőt. Ugyan kérem, mi választ el egy költőt egy örjöngötői ? — Az asztal! — siet Y. a felelettel. í: Sz íves kínálat. Kendert vetett az al­földi ember, mikor mellette az országúton dragonyosok lovagoltak el. — Mit vesződ­ni hiába, paraszt ember? — gúnyolódik az egyik, hiszen úgy is a mienk még lesz, a mi teremni fog. — Adja Isten, katona uram — feleié a gazda, épen kötélnek való kendert vetek. Szerkesztői üzenetek. Calvus Jövő számban* 1 KERESET!!!! !; i J Egy bankintézet keres mindenütt 11 j 3 egyéneket, törvényileg engedélyezett j < sorsjegyek részletfizetés melletti eladá- J - ^ sára. Igen előnyös jutalék feltételek. 11 I í Ajánlatok B. J. jegy alatt ] ­< (iohlbertjer A. V. hirdetési irodá- J- J jához Budapest, váczi utcza 9. szám C 3 6—6 intézendők. ^yvvyvyyvvvvvyvYyvvvvvvvvvyvvvv\ 888/1890. sz. Árverési hirdetmény. Alólirt kiküldött kir. bírósági végrehaj­tó az 1881. évi LX. te. 102. § a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a beregszászi kir. törvényszék 8302/90. számú végzése ál­tal Mikulaninecz Olexa javára Biedermann I Mór gombási lakos ellen 85 frt tőke, mulasz­tott haszonvétel és eddig összesen 39 frt 11 kr. perköltség követelés erejéig elrendelt ki- ; j elégitési végrehajtás alkalmával biróilag le- . foglalt és 517 frtra becsült szarvasmarha, ká- I dák, szeszgyári felszerelvények, gazdasági gépek, eszközök, szerelvények, széna, szalma, szekerekből álló ingóságok nyilvános árverés I utján el adatnak. i Mely árverésnek a 5030/1890. számú II kiküldést rendelő végzés folytán a helyszi I nén, vagyis Gombáson Riederman Mór laká- • sán leendő eszközlésére 1890-ik évi október 11 hó 14-ik napján d. e. 10 órája határidőül ki- I j tűzetik és ahoz a venni szándékozók ezennel ■■ j oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen, az Í881. évi LX. te. 107. §-a értelmébon a legtöbbet ? ígérőnek becsáron alul is elfognak adatni: Az elárverezendő ingóságok vételára az t 1881. évi LX. törvénycikk 108. §-ában meg­állapított feltételek szerint lesz kifizetendő. Kelt Munkácson, 1890. szept; 15-én. ~ j Vimmert Viktor József, kir. bir. végrehajtó. 822./1890. sz. Árverési hirdetmény. Alólirt kiküldött kir. bírósági végre­■ hajtó az 1881, évi LX. t.-cz. l02. §-a ■ értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a . Munkácsi kir. járásbíróság 3806/90 számú I végzése által Dröszler K. javára Hollender Salamon és Spiegel Abrahám új dávidházi lakosok ellen 145 frt kr. töke, ennek 1890. év február hó 14 napjától számítandó 6 °/o kamatai és edddig össze-en 9 frt 68 kr. perköltség követelés erejéig elrendelt kie- I légitési végrehajtás alkalmával biróilag le j foglalt és 347. frt 20. krra beesült csép- I lögép, járgánnyal, teljes felszerelésében, ; szórógép, ló, szekér szobabútor, mérleg, szerszámból álló ingóságok nyilvános ár­iverés utján eladatnak. Mely7 árverésnek a 4798./1890. sz. kikül­dést rendelő végzés folytán a helyszínén vagyis uj Dávidházán alperesek lakásán, leendő eszközlésére 1890-ik év október hó 9-ik napján délután 1 órája határidőül kitii- zetik és ahoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg: hogy az érintett ingóságok ezen árverésen, az 1881 évi LX. t.-cz. 107. §-a értelmében a leg­többet ígérőnek becsáron alul is eladatni fognak. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi LX. t.-cz. 108. §-ában meg- állapított feltételek szerint lesz kifizeten­dő. Kelt Munkácson 1890-ik évi Szeptem­ber hó 2. napján. Vimmert Viktor József. kir. bir. végrehajtó

Next

/
Oldalképek
Tartalom