Kárpátalja, 1890 (2. évfolyam, 1-46. szám)

1890-07-13 / 28. szám

Második évfalyam. KÁRPÁTALJA.. 1890. juilus 13. létében Berzeviczy Albert államtitkár. Az ülést Berecz Antal el. nyitotta meg rövid át­tekintéssel a tanügyterén, ezután az állam­titkár üdvözölte a közgyűlést a miniszter nevében is. Kiemelte, hogy nemcsak á kor­mány kiséri érdeklődéssel a tanácskozást, hanem oda van irányítva Magyarország ösz- szes müveit közönségének figyelme, mert hosszn idő óta nem mutatkozott oly álta­lános forrongás a középiskolai üggyel ösz- szefüggő eszmék terén, mint jelenleg." Föl- veté az egységes középiskola eszméjét, mely- rp a tapasztalat kényszerit a visszatérésre. A reáliskolák minden kedvezmény mellett sem népesülnek be, a gimnáziumokba tóduló ifjúságnak pedig nagy része nem végzi el iskoláit, vagy ha igen, gyakran olyan pá­lyára tolatik, melyen csak a céltévesztett existenciák számát szaporítja. Ezeknek ko­moly megfontolása érlelte meg a kormány­ban az egységes középiskola eszméjét, mely­nek úgy vél eleget tehetni, ha addig leg­alább, mig az ifjak érettebb gondolkodással birván, pályát választhatnak magoknak, egyenlő alapon képeztetnek. Hangsúlyozta, hogy a megindult tanügyi vitához nemcsak a végrehajtó közegeknek, hanem a szülők­nek is jóindulatú hozzászólásaik megkallga- tandók, mert a középiskolai tanrendszer előnyős, vagy hátrányos következményeit ntóvégre is ők legjobban érzik. Hangsúlyozta a nemzeti irányú nevelést, mert középisko­láinknak nemzeti szellemünkkel és nemzeti céljainkkal összhangjáéban kell lenni, de óvakodnunk kell oly túlhajtástól, mely e törekvésünkben haladás helyett visszavetne. De az európai kultúra közösségéből sem sza pad kiszakadunk, melyben immár számot tevő tényezővé lettünk. Ezekután követke­zett a napirendre tűzött dolgok tárgyalása, nelyek közt elsőhelyen az oly régóta sürge­tett tanári pragmatika került szőnyegre és szerencsésen letárgyaltatott, csak az a kér­dés, a kormány által fog-e szentesittetni. A másodnapi tárgyaláson az egylel alapszabályainak módosítása tárgyaltatott melyszerint a tanáregylet és a budapest tanári társalgó kör egygyé olvadt. A költ ségvetés előterjesztéséből kitűnik, hogy a; előirányzott bevétel 6664 frt 1 a kiadás 6439 írt., ebből az egyleti helyiség költsé­geire 1834 frt esik. Az egylet tisztviselői lettek Brózik Károly főtitkár 104 szava­zattal, Szerelemhegyi Tivadar titkár 103, szav., Mayer József pénztárnok 101 szava­zattal. — A választmányi tagok megejtése után az egységes középiskola tárgyalása került szőnyegre, melynek előadója Jancsié Benedek volt, de olyan széles mederbe te­relhetett a kérdés, hogy a vita leljesen eredménytelen lett s a határozat az, hogy a megvitatás előbb a tanári köröknek adatik ki konkrét kérdésekbe foglalva össze, s ezeknek véleménye alapján tűzetik ki jövőre közgyűlési tárgyul. á| * A felsőnép- és polgári iskola orsz. egyesületének közgyűlése e hó első napjai­ban tartotta tanácskozásait szintén a fő­városban Gy.ertyánfi István elnöklete alatt. A közokt. min. nevében Verédy Károly részt a gyüléseu és az elnöki megnyitó után üdvözölte a jeleu voltakat. A tárgyalás aj felsőnép és polgári iskola s az ezzel kap­csolatos kereskedelmi iskola ügye körül for­gott, ezeknek egészségesebb természetesebb alapokra fektetése töltötte ki az egy begyültek fs a felszólalók idejét. A kereskedelmi iskolá kát némelyek 3 tanévre, mások 4-re kívánták eszállittatni. A szavazás eredménye igen íurcsán ütött ki, mert húszán szavaztak ;gyik mellett is, másik mellett is s az elnök szavazata döntött, ki a háromévi tanfolyam nellett mondta ki a határozatot. * * » . % Hosszú, negyvenegy éves álmot zavart meg a f. hó első napjaiban Vízaknán dúló óriási vihar s jéggel vegyes felhőszakadás. A nevezett helyen egy 1803. óta nem müveit só-tárna van, melybe 1849-ben mintegy 306 elesett honvéd temettetett el. A töméntelen viz ezt az aknát a sóspatak színéig meg­töltötte s az akna nyílásán 10 láb magasra felszökve kitört. Az első vizroham egy öngyilkos tetemét vetette fel, a ki 13 ével ezelőtt ugrott az elhagyott tárnába. Nemsokára i emberi hullákat, állati maradványokat és sok fa anyagokat is hozott felszínre. Az esetnek hire terjedvén, a fürdő vendégek nagy tömegekben tódultak Vízaknáról a helyszínére s nem sokára két bátor ember tutajon leevezett az akna vizébe s a holttestek közül ha­tot kifogott. A hullák közül öt az 1849-ben elesett honvédek közül való volt. A honvéd holttestek teljés egyen-) mert tárgyalásra előlegesen kitűzve nem volt s a törvény 30 napi határidőt szál előzetes bejelentésre. A város az ajánlató! természetesen elfogadja, de a formai eljá­rást kénytelen megtartani. Ha azonban az építkezésnek már előbb megkellene kezdetni, ezen ajánlat alapján minden nehézség nélkül teheti a város s azt feltartja magának. Volt még a gyűlésnek egy kellő ér­deket költött tárgya, mely a pece gödrök kényszer tisztítására vonatkozott. Éhez egy rövid szabályrendelet is mellékeltetett. A felett folyt előbb a vita, hogy tárgyaltas- sék-e, vagy nem, s mig igy állíttatott fel a kérdés, addig a tényleges tárgyalás is meg­történt, melynek eredménye lett, hogy a szabályrendelet a rendőri bizottsághoz uta- sittätott először tárgyalás és kibővítés végett a közgyűlésben tett észrevételek figyelembe vételével. Elvégre is ily szabályrendeletre szüksége van a városnak, habár többen azt vetették is fel, hogy Budapest, Bécsnek stb. nincsen ily szigorú rendelete, de nem vették azt figyelembe, hogy az említett városoknak építkezési szrendeletében van olyan föltétel, melyszerint a tulajdonos az illető helyeket vízvezetékkel tartozik össze­köttetni s igy az áltálunk létesítendőkre természetes, hogy szükség nincs. — Nálunk máskép rendet csinálni lehetetlen mint szi­gorú rendelettel, hogy azonban az egyes polgárok a zaklatástól mentek legyenek, szintén a szabályrendeletben kell módját találni. Végre nagyon megapadt számú tagok jelenlétében az izraelita hitközség kérvénye hozatott elő, melyben 30 ezer téglát kérnek a várostól az előállítási árban leégett temp­lomuk felépítéséhez. A kérelem a kérvény­hez képest megadatott, mert a város más hit- fel ekezsetek iránt is szokott ily jótékonyságot gyakorolni, másrészről kívánatos, hogy a templom romjaiból minél előbb kiemeltessék. Heti krónika. A m. hét politikai mozgalmai közt legér­dekesebb a német-angol egyesség létesítése. Az egyesség természetesen a gyarmatügyi eljárásokra vonatkozhatik, minthogy a két- hatalmas szomszédnak egymás otthonjában sem védeni, sem támadni valója nincsen, az érdekek kölcsönössége a tengereken túli tartományokra vonatkozhatik. A német bi- rodalmigyülés az ügyet nem tárgyalhatta, mert e hó elején szétoszlott és csak az ősz végén fog újra összeülni. — E szövetség fontos az európai államokra nézve, mert az angolok hosszú visszatartózkodással a hármas szövetség mellett, az erő serpenyőjének bil­lentőiéként tűnnek fel, akármelyik félhez csatlakoznak vala. Most már a fiatal né­met császár nyűgödtabban kezdhette el útját; hadilétszáma felemelve, a hadi költség meg­szavazva § egy erős szövetséges társnak szerződésével a zsebében tanulmányutját ví­gan folytathatja, melyet eddigi mulasztásá­nak pótlásául akar most felhasználni, mint ezt a norvég földön emlité. Mert, hogy a középeurópa szövetség 1895-ig meghosszab- bittatott, egy nagy tengeri hatalom még mindég hiányzott a fedezetre, s ez bármi­kor megzavarhatta a boldog állmokat, mellyekkel a világ békét biztosítani akarták. * Meglepte a hatalmasságokat azon eré­lyes hang, melyet a bolgárkormány intézett I a portához, hogy a fejedelmet, mint szüze | bén ismerje el a szultán és kormánya. I Ezt követné lassan a többi nagyhatalmak elismerése is. A kis bulgária, mely hosszú éveken át tudja a rendet feltartani annyi sok mindenféle zür-zavar közt, megérdemli más nemzetek rokonszenvét, megérdemli, hogy figyelemmel kisérjék azon cselekedeteit melyekkel nemzeti s állami fejlődését meg­erősíteni igyekezik. A magas porta még nem tudott határozni s úgy látszik, az idegen hatalmak konstantinápolyi követeitől kérnek jó tanácsokat. Utóbb a portán az határoztatott, hogy a jegyzékre semmi választ nem adnak, ha­nem egyszerűen tudomásul adják a nagy­hatalmak követeinek, mely a bolgár kor- mányuak szintén tudomására jutván, a mi­nisztertanács abban állapodott meg, hogy a, I portát azzal fogja válaszra kényszeríteni hogy megtagadja a hódoltsági adó fizetését’ j nem fizeti a Bulgáriában levő török muf­tiknak az eddig adott járulékokat, kiűzi a görög püspököket, s ha mindez nem" hasz­nálna, akkor a függetlenséget kihirdeti. 1 Az orosz és francia lapok egyaránt < kárhoztatják Stambulovot a Panica kivégez- tetéseért s jó eleve tiltakoznak az ellen is, ; hogy a bolgár fejedelem a hatalmaktól elis- , mertessék. A franciák rendesen nem oda néznek, a hová ütni akarnak, azért pártol f ják az orosz harcias hangot. j g » * * ■ | Középiskolai tanárok közgyűlése Buda­pesten. A szépszámmal megjelentek közt - volt nehány főigazgató, a kormány képvise- j1 Az „Ung-Beregmegyei rk. nép­tanító egyesület“ közgyűlése. A népnevelés bajnokai f. hó 8-án tartották a helybeli állami elemi iskola egyik nagy termében ez évi rendes közgyűlésüket. Ung- és Bereg- megyéknek csaknem összes róm. kath. lelkésze és tanítója jelent meg a gyű­lésen, hogy a tan ügyet érdeklő dolgok felett eszmét cseréljenek s az eredményt magukkal vive, a közoktatás javára kam atoztassák. A tanitók nagy része előző nap az esteli vonattal érkezett. Az állomá­son Pasqual Antal apát, beregmegyei főesperes és Sárkány Gábor igazgató vezetése alatt az állami iskola tanítói kara fogadta az érkező vendégeket. Az apát úrnak szívélyes üdvözlő sza­vai után. az ott várakozó fogatokra szálltak a vendégek s a hosszú sort képező kocsik kit-kit a már előre ki­jelölt- szállásra vittek, kipihenendő az utazás fáradalmait. I ruhában voltak; atillában, fehér szu- I ronyövvel. Testükön a szúrások és | lövések tisztán kivehetők voltak: Bő- riik ép, csak a fejők volt elformát- I lanodva. Folyó hó 6-án egy szebeni I orvos felboncolta a honvédtesteket s | a következőket konstatálta: A tetemek " bőre mind hamuszürke és szalonna­bőr szerűen megkeményedett volt. A I kéz és láb ujjai kissé ráncosak, kü- :. lömben simák; vág’ni a testeket ne- I hezen lehetett. A testszövet egészen I frissnek látszott s a tüdő, szív, lép, máj, vese, agyvelő mind ép maradt. t H csontvelő rózsaszinü és friss, a csont­- hártya üde, miként élő embernél. A- belső részekben a szövetekre és be­lekre tapadva sókristályok voltak. j A honvédek temetése 6-án délután volt, II mint egy 3 ezer főre menő közönség , jelenlétében. Bakk Endre rk. plébános, ‘ a honvédemlék létesítője szentelte be az öt egyszerű fekete koporsót, miket . a koszorúk egész halmaza borított. Beszentelés és az ima után megindult k | a menet a honvéd emjék mellé ásott I sir felé s a közönség tömött sorai kö­zött felhangzott a zokogás. Sokan voltak, kiknek eszükbe jutott a 49-ben elesett rokonuk, jó barát, testvér, szülő s ki­ket most őszintén sirattak meg1 41 év 1 után! A sírnál Sylveszter Domokos ref. I lelkész mondott megható beszédet, s ! a félig behantolt sírnál Tímár Károly négy vennyolczas tüzértiszt mondott búcsút a régi bajtársaknak s a leg­mélyebb megindulásba ejtette az égés? közönséget. -Azután a frissen felhantolt sirra letették a koszorúkat Vízakna ma­gyar leányai; meggyujtották azon a máglyába rakott fáklyákat, a tűzoltók tisztelegtek s az óriási közönség meg­hatva oszlott el. * * * Ismét újfegyver. Isten tudja, hová fej­lesztik már a külömböző fegyvereket, mind azért, hogy velők az embereket pusztíthas­sák. Párizsi hírek szerint Giffard Pál folyé­kony gázzal tölthető fegyvert talált fel, me­lyért a saintetiennei kereskedelmi kamarától 10 ezer frank jutalmat kapott. Ez a fegyver a cső alatt levő acél tartóba 300 csepp folyé­kony anyagot lehető legkisebb térre szorítva fogad be. A ravasz megnyomásakor szelepen át egy csöpp a töltés mögé jut, a levegő érintkezésével gázzá változik és sokkal na­gyobb erővel indítja el a golyót, mint a puskapor. A hir szerint ez anyagnak keze­lése igen könnyű és oly olcsó, hogy egyfegy- vernek 300 lövéshez való megtöltése csak 5 krba kerül. További előnye hogy a cső tisztán marad s nem melegszik annyira át mint a portól. A feltaláló vadászi célokra szóló szabadalmát eladta egy millió dollár­ért Angliának és ugyan ily árért Ameriká­nak. Hadi célokra külön mintát készített, mely sokkal tökéletesebb és csak a feltalá­ló titka mégeddig. Kitudja mi hasznunk, vagy mi kárunk lesz az uj találmányból nekünk is. Lehet, hogy a most nagy költ­séggel beszerzett manlicher fegyvereket nem sokára másokkal — fogják helyettesí­teni, és a meglevőket sutba dobják. A tanitó testület ideérkezett tag­ijai másnap reggel sz. misére gyűltek, , hogy a Szentlélek segítségét kérvén, erőt merítsenek komoly munkájok ke­resztülvitelére. Mise alatt lelket fel. emelő magasztossággal énekelt a mint­egy 30 főre menő orgonista-tanitó, 1 emelte az áhítatot a dr. Fechtel János szatmári főgymnásiumi tanár által szé- I pen előadott offertóriumi egyházi, dal, valamint Fábry Endre és Robi Vilmos | által elénekelt kettős. Mise végzetével lelkészek és tanitók a főesperes úrhoz mentek át, hol is kiváló tiszteletüket őszinte szavakban tolmácsolván, mind­nyájan kocsikra ültek, hogy a meg- állapitott programm szerint a várba hajtassanak, a fegyintézetnek megte- tekintése végett. Itt Lédeczi fegyinté- zeti lelkész kalauzolta a vendégeket s kimerítő magyarázatokkal szolgált az érdeklődő kérdésekre. A tanítótestület a várból valami­vel 10 óra előtt visszaérkezvén, egye­nesen az állami iskola kijelölt termé­be vonult s azt — a szép számban megjelent érdeklődőkkel '— csak nem szorongásig megtöltő. Tiz és fél óra lehetett, midőn Levandoszki Ist­ván, egyesületi alelnök — kinek jobb­ján az elnöki emelyényen Pasqual fő­esperest foglalt helyet — hesszabb s hatásosan előadott beszéddel a köz­gyűlést megnyitotta. Elnök kérésére azután Szabó József, egyesületi főjegy­ző, a múlt évi közgyűlés jegyzőköny­vét, — majd Meszlényi Gyula szatmár- egyházmegyei püspök leiratát olvasta fel, miket jelenvoltak helyeslőleg vet­tek tudomásul. Közvetlen utána ugyan­csak egyesületi jegyző felolvasta ter­jedelmes jelentését a tanitó-testület múlt évi működéséről, melyből öröm­mel konstatálható, hogy az ung-beré- gi tanitóság dicsérendő tevékenységet fejt,- ki úgy a népnevelés, mint ön­maga érdekében. Elhatározta továb­bá a gyűlés s e kérdés körül fejlődött , legélénkebb vita — hogy az idei or­szágos tanítói gyűlésre két képviselőt küld, — valamint az Ember Károly í által szerkesztett „Népiskola“ cimii tanügyi lapot is hajlandónak mutatko­zott hivatalos lapjának tekinteni, ha a kiadó viszont a, testület tagjainak mér­sékeltebb árban számítva küldendi azt. Jelentés tétetett a gyűlés folyamán a pálya munkákról is, mik — tígy vet­tük észre, ez úttal nem állották meg az önzetlen kritika szigorát. Ezeken kívül számos ügy. eldöntése került még szőnyegre, úgy, hogy a közgyű­lés csak déli 12 órakor volt bere- keszthető. A délelőtti komoly munka után elérkeztek aztán a vigalom órái is. A Csillag vendéglő nyári étkező kertjében, mintegy 70 terítéket számláló asztal várta a tanitó-testület tagjp.it. Nem so­káig várattak azok magukra; egy óra- tájt egyetlen teríték sem maradt gaz­da nélkül. Az ebéd 5 fogásból állott a megfelelő italmennyiséggel, s Nagy Zsigmond vendéglős konyhája, vala­mint pincéje, a pontos és kifogástalaü felszolgálás, a vendégekkel szemben tanusitott páratlan előzékenység talán soha sem kapott még annyi elismerő szót, mint ezen alkalommal. Becsüle­tére válik Nagy Zsigmondnak, a ki személyesen dirigálta a bankett csak­nem egész ideje alatt ügyesen mozgó embereit, Ősi magyar szokás szerint mind­járt a második fogás után hangzott el az első tószt Levandoszki ajkáról, él­tetve a megyés püspököt, mint a tani­tóság legfőbb pártfogóját és gyámoli- tóját. Pasqual Antal főesperest nagy fi­gyelemmel hallgatott beszéde Bugyis András prépost főesperes, a jelen volt testület elnökéről, az egyházmegye i agy hir ü jóltevőjéről emlékezett meg, íosszantartó éljenzést keltve magvas

Next

/
Oldalképek
Tartalom