Kárpátalja, 1890 (2. évfolyam, 1-46. szám)
1890-01-19 / 3. szám
Második évfolyam. K Ä R P ÁTA L JA. Munkács, 1890. január lid 19, Andaházi László. Minthogy mind a pénzügyi, mind a földmivelési miniszter betegeskedő állapotban vannak,. tárcáik tárgyalása lehetetlenné vált, teli ít határozatba ment, hogy a legközelebbi ülésen a honvédelmi minisztérium költségvetését, fonják tárgyalni és pedig csali 17-én, mivel a köz- beeső. két napi szünet a tárgyalás előkészületeihez szükséges. * , * ^ A képviselőház közoktatási bizottsága e hé 6-án esti 6 érakor fontos ülést tartott, melynek tárgyai a görögnyelv kérdése és az egységes középiskola eszméje voltak. Kovács Albert a görögnyelv tanitása ügyében megjegyzi, hogy a görögnyelv kérdése mihamarabb ejtessék meg, nehogy megzavarja az iskolákra a tanulási rendet. A reáliskolákban azt mondja, hogy azoknak jogosultságuk nincs. A statisztikából kimutatja, hogy a reáliskola nyolcz osztályát ciak minin nyólczadik tanuló Végzi be, mi" a gymnásiumokba lépő tanulóknak legalább harmadrésze be végzi a nyolcz osztályt. Végül a középiskolák tandiját annyira kívánná felemelni, hogy abból a középtanodák fentarthatnák magukat, mi által még azt is reméli, hogy a szegény legények kiszorulnának a közép iskolákból, a mi szerinte kívánatos. Hát mélyen tisztelt képviselő úr, biz az nem kívánatos, hogy a középiskolákból kiszoruljanak a szegény legények; mert köztapásztaíat szerint ezekből kerülnek ki átalában a legjelesebb tanulók ; a jeles tanulókból lesznek jeles papok, jeles mérnökök, jeles tanárok és jeles hivatalnokok, kik majdnem minden hivatalnak a teher- hordozói szoktak lenni. Hogy csak egy példát hozzák fel, tisztelettel kérdjük Kovács Albert urat, nem tudja e, hogy hazánk jeles tanárkarának legnagyobb része ilyen a középiskolákból kiszorítani szándékolt szegény legényekből lett. A tandijfelemelésre nézve az a megjegyzésünk, hogy a tanuló ifjúság nagy része már most is roskadozik annak nagy terhe alatt. És ha e felemelés még is megtörténnék, azt jegyeznök meg reá, hogy alantabb állanánk e téren mint Oroszországnál, mert ott nyíltan mondják ki, hogy csak az úr és a gazdag ember fia járhat közép tanodáid, mi is ugyan azt tennök, de álúton. Csáky gr. kultuszminiszter úr kijelenti, hogy a görögnyelv kérdésében a szakköröket már jobbára kihallgatta s legközelebb egy sziikebb körű tanácskozmányt kíván összehívni tanárokból és más a középiskolai kérdés iránt kellő érdekkel viseltető férfiakból. Azt állítja továbbá, hogy a reáliskolák gyér látogatottsága épen az egységes középiskola szükségére vall. Végül azon ígéretet teszi, igyekezni fog, hogy a görögnyelv dolgában a törvényhozás még ezen ülésszak alatt döntsön. Nagyon méltányoljuk a miniszter ő excellenxiája eljárását és magunk,is nagyon óhajtjuk az egységes' középiskolát; de a fenti tanácskozmányra azon kívánalmunknak vagyunk bátrak kifejezést adni, hogy azon szükebb körű enquettekben a vidéki tanárság is legyen képviselve; mert az egységes középiskola eszméjének és a görögnyelv kérdésének leghivatottabb elbírálója és eldöntője csak táiiférfiu lehet. Szatmáry György és Schwarcz Gyula helyeslik a miniszter eljárását, de a Kovács véleményét mindketten elitélik ; ugyan azt tette Kiss Albert is. Hasonló nézetben van Hermann Oltó és Fenyvessy Ferencz is, ki több jeles észrevétel után kérdést tett á Ferencz Jözsef-féle finevelő, intézetre íiézve is; mire a miniszter előadja, hogy a jelen tanév elején 20 helyre 71 pályázó jelentkezett; melyből azt következteti, ezen intézet hézagot pótol. Kovács Albert a bizottság legnagyobb részének ellennézete dacára' is védi előbb kifejtett álláspontját, sőt túlbuzgóságában annyira megy, hogy azokat,’ kik a tandíj- felemelést nem helyeslik, a 17-ik század álláspontján állóknak mondja. Végül Fircák Gyula szólt a kérdéshez ' s beszédében nagy súlyt fektet az ifjúság valláserkölcsi nevelésére. Ezzel az ülés be• rekesztetett. A közoktatásügyi bizottság jan. 12-én folytatta az ülésezést, melyen Schwartz Gyula referált a felső tanintézetekről. Előadó helyesli a miniszternek a leckepénzrendszer megszüntetésére vonatkozó tervezetét; azután kijelenti, hogy a kelloquiumok kötelező behozatala ellen semmi kifogása sincs, de panaszkodik az egyetemi tantermek szűk volta miatt. Csáky Albin miniszter legtöbb dologban hozzájárul • Schvartz nézeteihez. Végül Herman Otto, Berzeviczy Albert és Kiss Albert felszóla. lásai után Fircák Gyula bizottsági elnök a bizottság nevében általános helyeslések kö- ' zött kijelentette, hogy a bizottság tagjai egész odaadással fogják támogatni a mi• nirztert a tervbevett reformok keresztülvitelében, s a tanácskozást berekesztette. A közoktatásügyi bizottság január 14-ki ülésén a felső iskolák és az árvaházak ügyével foglalkozott. Az elsőnél Fennyvessy Ferenc több kérdést intézett a miniszterhez, melyre azonnal megadta a ke'lő felvilágo- I sitást. Az akadémiák eltörlését nemcsak ellenzi, hanem inkább azok terjesztését lát^a szükségesnek, okul hozván fel, hogy kevesebb felső iskola, mint nálunk, csak Oroszországban van. A, miniszter a hozzá intézett sok kérdésre vonatkozó válaszában azt , is megemlíti, hogy Szilágyi Dezső nem tartotta fenn kalhedráját, mig Lang Lajos a vissza- terheté-i jog fentartása mellett neveztetett ki. Kovács Alb.'rt a tanszabadság minden megszorítását ellenzi, s a leczkepénz eltörlését látja célszerűnek. A kérdéshez még Herman Ottó és Berzevicy Albert szólották. Ezzel befejeztetett a felső iskolákra vonatkozó tárgyalás. Az árvaügynél hosszasabban referált Kiss Albert az emberbaráti intéze- tekről, különösen kiterjészkedve az árva- I házakra. Referálását kész statisztikai adatokkal erősitgetle, melyeknél kitűnik, hogy Magyarország 13,749,600 lakosa közöl mintegy 412,000 a vagyontalan árva. Előadó sürgéti a kisebb é? vagyontalan községekben a'menedékhízak felállítását és. kijelenti, hogy a vagyontalan árvák gondozása és az iskolák tartása körüli teendők a bel- és a közoktatásügyi minisztérium közt szabályo- zandók. Csáky Albin miniszternek mindezekre tett felvilágosító nyilatkozata után az ülés véget ért. * A berlini szerződést aláirt hatalmakhoz a bolgár kölcsön ügyben intézett tiltakozó orosz jegyzék nem kis port vert fel a politikai körökben. Némely félénkéül) politikusok már kész háborút véltek' kiolvashatni e magában jogos, de ártatlan jegyzékből;, mig a komolyabbak annak vették, ami í valóban volt, t. i. a berlini szerződés 21. §-ának megsértése. Most már annyira benne vagyunk a bátorságban, hogy már egy m>á: sodik orosz jegyzékből sem igyekszünk háborút kimagyar ázni. Ugyanis Oroszország újabb diplomáciai lépést tett a portánál, melylyel tiltakozik az ellen, hogy Bulgária önállólag köthessen kereskedelmi szerződést Angliával. És ebben igazsága jran, mert a berlini szerződés értelménél fogva Bulgária csakugyan senkivel | sem köthet szerződést önállólag,-hanem csak mint a porta souve- rén tartománya; és igy amily'szerződéseket köt a többi hatalmakkal a porta, - ugyanazok érvényesek egyúttal Bulgáriára is. Milyen jogvédő lett egyszerre az. orosz! Vájjon ilyen volt-e mindig önmagával szemben is? Tagadjuk. A múlt" napokban rövid időre azon hir kelt szárnyra, mintha királyunk ő felsége lemondani akarna. Némely lapok okát is vélték megtalálni a lemondásnak és pedig abban, hogy az osztrák-magyar birodalom népeinek érdeke a német-szövetség, felbontását követeli; de ő felsége sokkal lojálisabb, semhogy a német császárnak adott szavát visszavonhatná; népei érdekében tehát inkább visszavonul, a mikor is egy líj királyt s császárt korántsem lehetne kényszeríteni, hogy a . megkötött szövetségnek továbbra is tagja legyen. Örömmel konstatálhatjuk, hogy e hir csak hírlapi kac a volt, ’melyet | monarchiánk párizsi nagykövete csakhamar felröppenése után lepuskázott, midőn: a lemondásról szóló híreket alaptalanoknak nyilvánította s az „Evéiie- íncnt“ tudósítója előtt egyúttal az js kijelentette, hogy- Ausztria és Magyarország Franciaország iránt állandó barátsággal viseltetik. Ezt persze Berlinben meglehetősen zokon veszik, minek némely lapjai kifejezést is mernek adni; mert azt kiván- i nák, hogy, mivel velők szövetségben vagyunk, az ő kedvükért mi is gyűlöljük a franciát. * ... A „Nemzet“ értesülése szerint a hadügyminiszter 4 millió forint póthitelt fog kérni, még pedig arra, hogy a 11 milinié- teres Mannlicher puskákat, melyekből a katonák között már 90 ezer darabot ki is osztottak, 8 miliméteresekkel lehessen felcserélni. Hozzáteszi még vigasztalásképen a félhivatalos azon biztatást, hogy esetleg e puskákat még kijavitani is lehet, ami csak egy millió forintba kerülne. Ez aztán a boldogító béke,, mikor 90.000 drb fegy- , vert majdnem azért csináltatunk, hogy azokat eldobjuk, vagy esetleg kijavítsuk, ami ismét csak egy milliócskáka kerül! HÍREK. Sport. A korcsolya bál szokott, a legvidámabb lenni pár év óta, melyet igazol azon körülmény is, hogy az ilyen sporthoz j csak egészséges, jó kedvű egyének folyamodnak. Igaz, hogy épen ezért a korcsolya bál a leggyórebh, de legszebb közönséget számlálja. A-jó kedv sehol (sem oly involvált, mint épen itt. Hiszen a rendezőség nem is a szép nem főérdeme. A bálban megjelentek igen Ízlésesen voltak öltözködve. Egyszerűen mintha sporthoz készültek voltak volna. Az egész'bált fiatal embereken kívül 14 család képezte, tehát családi bál volt. Freyseysen Boi'islca, Bay Ida, Giintherné, Pap Józsefné, Peterdyné, Riedl né, Tichiné lányaikkal, Gátby D. -né Babinecz kisasszonynyal, Vávady Gyuláné a jó kedv. és vigság jelképei voltak. Értekezlet. 18-án, a délutáni érákban rövid megbeszélésre gyűltek össze a városházánál nehányan a képviseleti tagok közül, melynek tárgyait a honved laktanya építése és a gymnasium fejlesztésének módazata tette. Mind a kettő szükséges, hogy* mielőbb befejezést nyeljen. A hosszas megbeszélés eredménye az lett, hogy a jelen voltak eltérve a miniszteri leirat értelmétől, a gymnázium ügyében a képviselő testületnek azon előterjesztést teszik, hogy a kéziratban foglalt kiépítést a város elvállalja 20 ezer frt keretén belől, az évi járulékot pedig az eddigi 1074 írttal og/ütt három ezer írtra emeli föl, melyet esetleg megválthasson az ennek megfelelő tőkével 50/°-ival számítva. Ezen tiíl a. város nem mehet. —■ A honvéd laktanya' építésére' vonatkozólag pedig abban-állapodott meg, hogy az építkezést elfogadván, előzetesen kérje a képviselő testület az építkezési időnek egy,évvel továbbra való halasztását, tehát az 1890-ről 1891-re tételét, minthogy még eddig sem terv, sem előkészület nincs és'nem tétethetett ez ideig. A helyiség kijelölése a miniszter meghatározásától függvén, arra nézve csak azon előterjesztést teszi, hogy a püspöki telken való építkezés ellen az egyház község azon kifogást tette,, hogy laktanyát nem enged a templom szomszédságában építtetni. Végül a 15 évi szerződést a törvényes' 25 évben kéije megállapítani. Az értekezleten országos képviselőnk is jelen volt. A m kir. vall. és közokt. miniszter 26,455. sz. alatt következet leíratott küldte. Tekintettel arra, hogy a murtkácsi állami gimn. kiegészítése , a négy felső osztály évenkin^i/ja^aláb^,^ ,42,000 -frtnyi költséget fog igényemig a itöryényhoZás koz- zájárulásának1‘,fmni!artaiía menetté hajlandó vagyok a neve^étV^mnáfeiútnpt kiegészíteni a következő feltétetek. l.’iía'!á város a gimnásiiipjjifdí a. .minisztérium; tervé szerint való kiépitáséfől felszetéléáéről igondoskodik. 2-szor/lía a váro^ a ífent levő és pontosan befizetendő '.évi járulékon felül a gimnásiumnak fentartásához évi 5ÖOCF írttal liozzájárul. A többi; költségeket: áz^'állám terhére venném. . E^oga^ás-’’ésMéBen annak jogérvénye? kotelezé?tségéb£’Ínagábán foglaló nyilatkozatát kozmám Ymutassäs be. •Budapesten 1889. deé:*!?-^-^ 1 -'t^vi Ilniczky Mihály bérégszászi kir. törvényszéki aljegyző kir. járá«bíróságunk-1 hoz albirónak neveztetett- ki; Gratulálunk a [kinevezett a megérdenlett előléptetéséhez, Is’ szívből üdvözöljük öt körünkben. Meghívás. A föiyó lió 28-án d. u. 8 [órákéi“ Munkácson a városház nagytermében képviseleti közgyűlés lesz. Tárgyai! 1. Jelentés a tiszti biztosítékokat illetőleg. 2. A g. k. egyháztanács nyilatkozata g, k. éneklész kertet tárgyazó megkeresésre. 3. A vásárbérMk kérelme kártalanítás iránt. 4. Az iskolai gondnokság, kérelme a hídmérleg áttétele, s az iskola előtti tér befásitísa iránt. 5. A honvédek elhelyezése ügyében 1 ministeri leirat s a kötendő szerződés feltételeinek tárgyalása. 6. A v. pénztár átadására vonatkozó iratok véleménycs jelentéssel beterjéVitetnek. .7. A számvevő és ellenőr éli eni; vizsgalat eredménye és ügyészi vélemény kapcsolatban Jamni'czky András és ;-Gesterreicber Lévi. feljelentésével. 8. Lang-Barnát képviselői minősítése tárgyában alispáni határozat. 9. Fried Ignácz és Kövér, Kálmán kérelme a polgárok sorába felvétel 1 iránt. 10. A hegyi szabály folytatólagos tárgyalása, ll. Több rendbeli szabályrendelet tárgyalása stb. 12. Miniszteri leirat a gymn. ügyében. A munkácsi adóhivatal köre és ügyforgalma az 1889-ik évről. Rendezett tanácsú város Dg Község kis- és nagy 191. Lélekszám 99.747. Körjegyzőség 23. Járás- biróság ^-'ezeknek bírói letét pénztára 3. Szolgabiróság 3. Országos fegyintézet 1. Honvéd féidandár, ennek pénzzel való ellá tása 1. Pénzintézet 2. Zálogház 2. Serfőzde 1. Nagyobb szesz-gyár 14. Kisebb szeszgyár és főző üstök 160. Pénzügyőri biztosság |. Pénzügyőri szakasz 3. Állandó fizetést élvezők 218. Kégy- és nyugdijat 180. Hitbizományi uradalom kötvényei után kamat kezelés Dg Sz.-Basil zárda kötvényei után kamat kezelés 1.'Dohány nagy-tőzsde 2."T)ó- háuy kis-tőzsde 381. Bélyeg és váltó árusok 42. Tanítói nyugdijat fizetők 305. Iktató ill és az összes jövedékek kezeléseinek, melyek itt felsorolva nincsenek —| számai és tételei 22.763. Összes bevétel készpénzben 1.022.298 frt 28 kr. Összes bevétek kötvény és drágaságokban 89.500 frt 09^ kr. Összes kifizetés és elszállítás készpénzben 1.002.117 frt 43r/g kr. Tiszti létszám: adótárnok 1, ellenőr I, adótiszt 3, illeték kezelési jszámtiszt 1, állandó dijnok 1. Több ezprekre menő egyéb tételű kezelések tér- szüke miatt itt fel nem sorolhatók. Munkács város rendőrkapitányi hivatalának ügyforgalma az 1889. évben. Beérkezett: 1. Közigazgatási iigydarab 2529 sz. 2. Katonai ügydarab 2440 sz. 3. Bűn és kihágási ügydarab 205 sz. Összesen: 5174 sz. A bűn és kihágási feljelentések közül 1. Hatóság és közcsend'elleni 2. 2. Közbiztonság elleni 96. 3. Közrend és közszemérem elleni 11. 4. Közegészség és testi épség 2. 5 Erdei cseléd és a büntetőtörvénybe ütköző 94. Cselédkönyv kiadatott 113. Igazolási jegy kiadatott 213. Változási kimutatás szerint jelentkezett: 1. Cs. és kir. katona 344. 2. m. kir. honvéd 121. Katonai elszá- lásolás történt 3908 ; és pedig, tábornok : 5 j ezredes : 9, alezredes : 11.; őrnagy : 14 ; a többi fő és alantas tisztek. Tánczmulatság és látványosság engedélyeztetett 27 Türelmi bárcza kiadatott 14. Népfelkelő nyilván- tartatik. 1800. Hadmentességi adó alá felvett 57. Gyászrovat. Ozv. Kovács Istvánná szül. Robay Etel úgy iáját, mint kiskorú gyermekei Ilon és István, valamint sógora Kováes Lajos, nemkülönbon a számos rokonok nevében, mélyen szomorodott szívvel tudatja, a szerető férj, a legjobb apa, testvér és rokon Néhai Kovács Istvánnak köz- és váltó ügyvéd, Beregszász rend. tan. város ügyésze és a beregi ev. ref. egyházmegye v. tanácsbirájának életének 37, s boldog házasságának 11-ik évében, hosszas szenvedés után Budapesten f. 1890. január 16-án délután 4 órakor történt, gyászos elhunyták A boldogultnak bilit tetemei Beregszászon f. évi január 19-en délután 3 és fél órakor fognak félszer-utcai házától a ref. egyház szertartásai szerint örök. nyugalomra helyeztetni, áldás és béke lebegjen a jó családapa s a közélet tevékeny munkásának hamvai felett! Felkéretik a városi közönség, hogy a kéregetőket, koldusokat, házalókat minden esetben szólítsák fel a hatósági engedély felmutatására, s ennek hiányában azonnal tegyenek intézkedést az illető letartóztatására. a ■ Erdő eladás. A klacsanói határban levő erdő rész f. hó 15-én nyilvános árvetésen eladatott 1047 írtért, mely becsülve volt 625 írtra. . Megkísérelte tett előbb —r mint irtuk volt, — a részletenkénti eladás, de nem sikerült. A vételárt a vevő, Jakubovio3 Béni iványii lakos azonnal kifizette s azonfelül 63 frtot tett le biztosítékul, ba az apró cserje növényekben kárt tenne. Kihasználási idő 1891. mároz. 15-ig tart. Az erdőben fuvarosoknak legeltetni tilos. Beküldetett. A levélszekrényeknek a város különböző helyein való elhelyezése tudomásunk szerint az adózó közönség kényelme és a forgalom előmozdítása céljából történik. Nálunk levélszekrény elég számmal van, de nem felelnek meg céljoknak, mert egy helyre vannak összeszoritva. A gymná- siumtól kezdve van a két - Kesténbaumnál, Blajer Marinál, Bercsiknél, Omstein Marcinál, Kroonál és végül Lang Bernátbnál. Lehet, hogy van még több is, de valamint ezek, úgy a meg nem említettek is mind együtt vannak. Az új utcában tán még akad, de hogy a bosszú' várutcán, a bosszú Körös és szintén nem rövid beregszászi utcán egyetlen egy sincs, az bizonyos, úgy látszik, nálunk az is, mint sok más ügy, csak a látszat kedvéért van meg és nem azért, bogy a közönség hasznát is vegye. Hiszen ba az ember a vár utca végéről Bleier Mariig kénytelen sétálni levelével, akkor semmi nehézség sincs benne, ba levelét a posta szekrénybe dobja is. Ha ez ügy Ü helybeli postahivatal köréhez tartozik, akkor őt, ha pedig nem ő hozzá tartozik, akkor'az intéző köröket kérjük teljes tisztelettel, hogy a fentebbi utcákban is állítsanak fel levél szekrényeket; mert hol van az megírva, hogy a levelező közönségnek csakis a piacon szabadjon laknia? Minden városban arra váló a rendőrség hogy a közrend fentartásán.kívül a polgárság vagyona és életbiztonsága fölött is őrködjék.. E hitünkben fordulunk á mélyen tisztelt rendőrséghez azon kérelemmel, irtassa ki városunkból a mérges kutyákat. A várutezában épen a szerkesztőség körül égés? csapatonként láthatók' a farkas nagysága etek; á sétatéren pedig — "a Fuchs Lobi féle házban ha jól tudjuk, a Novak ezredorvos ur borjú nagyságú ebe rohan az udvarról az utcán járó-kelőkre. A múlt héten e dühös eb egy embert majd széttépett, e napokban pedig egy gyermek majd áldozata lett. E két utóbbi esetnek e sorok Írója szemtanúja volt. Vagy tán pisztolylyal kelljéií uiái'világosnappíil is járnunk városunk utczáin?. , Megint egy fordulat állott be a Stefán C. A. féle fürészgyárbán. Folyó hó 16 án tartott árverésen gazdát cserélt. Maut ner Sámuel munkácsi lakos vette meg 15 ezer írtért. Érdekes volt az árverezés, mert nálunk sokan vannak minden ilyen alkalommal olyanok, kik csak a sápért mennek oda. Ez1 alkalómmal is voltak követelők, de a tisztességes vevő nem kedvök szerint járt élj mert az 1700 írtra becsült. - gyárért első szóban 15000 frtot ígért, melyre a sápiesők úgy elpárologtak, mintha valóságos párák lettek volna. , Időjárás. Enyhült az idü. A hőmérő 0 fokon felül emelkedett. A lehullt sok hó olvatL A számit, ba igy megy, maholnap elkopik. ••• Új könyvnyomda. Lapunk ... egyik alapitója Faikas Kálmán könyvkereskedő és. nyomdátaüajdonos, Beregszászban égy teljesen líjonnan berendezett könyvnyomdát nyitott.
