Kárpátalja, 1890 (2. évfolyam, 1-46. szám)
1890-06-29 / 26. szám
Második évfolyam. K Ä B. P A T A L J Ä. tetején. Valószínű tehát, hogy magától nem gyűladt hi. Az okozott kár meghaladja a hét ezer frtot. Éjfélkor is jeleztek tüzet. Itt meg a I Csonka Sándor-féle paprikamalom égett le j egé.-z a föld színéig. Annál gyanusabb a) dolog, mivel a t.üz kitörése elölt már két nappal nem dolgoztak benne. A gyújtogatással az őrt vádolják, ki akkor részegen pipált az épület falai között. Az itt okozott, kár körülbelül kétezer frt. Mindkét ügyet áttette a rendőrség a fenyitő törvényszékhez. (Folyt köv.) Prille Kornélia. A művészetnek nincs hazája. A szép mindenütt szép, bárhol tűnjék is föl; ki élvezni tudja, annak mindenütt emelőleg hat a lelkére. A művészeti szépet az érzéketlen, hideg anyagnak szellemitése, megelevenitése tárja elénk. A művészek lelke a magasban jár, csókjaikkal életet lehelnek az anyagba, megnépesitik a sivárságot. A művész istenképére teremtett lény szintügy, mint bármely más halaűdó, de a mmsák magasabb ihlettséggel ruházták fel, hogy emberileg széppé tegye az életet, s a lelket földön túli világba emelje. A szép élvezetéhez is mint mindenhez szokni kell az embereknek. Kezdetben olyanok vagyunk minden térén, mint a kis gyermekek, örülünk a látványosságnak, de a dolog belbecsét nem ítéljük meg. Városunk közönsége a szépmü- vészetek megítélésének és élvezetének nem közönséges magaslatán áll, habár itt-ott türelmetlenné, vagy talán túl követelővé válik is. Rövid néhány nap alatt Nagy Paula szinigazgató társaságában már a harmadik művészi nagyságot látjuk falaink között. Előbb E. Kovács Gyulát, azután Feleki Miklóst láttuk Thalia templomában, — mondhatjuk, az érzékéetlen- ség hideg közönyével körülvéve, mintha a szépmüvészet iránti érzék kihalt volna belőlünk. Most Prille Kornélia jött ismét hozzánk, ki iránt a nő közönségben lobbant fel a szunnyadó müérzék lángja s olyan fogadtatásban részesítette, mely a művésznőhöz és Munkács hölgyeihez egyaránt méltóvá lett. A pálya udvarba mintegy 20-*-25 kocsin mentek elé e hó 25-én az érkező esti vonathoz s úgy szállították be a városba. A fogadók közt volt Karlószky M. Ida, az ismert iró nő, s az előkelő hölgyek közül igen szép számmal, kik egy szép virág csokrot nyújtottak át a művésznőnek. Első játékát 28-án mutatta be „a 47-ikk“- ben, zsúfolt ház előtt, Könnyed játékával elfogada a néző közönséget. Első megjelenésével midőn felhangzott a taps és több virágcsokorral tüntették ki, Előadása élénk, hangján, indulatain uralkodik, mozgása, mégtarttása meghazudtolja korát, kangja csengő, sokszor az olvadásig lágy; majd szilaj kitörésekbe ment át a szerelmi örülés rohamában, Az érkezés és játék a közbe eső napot arra használta fel, hogy nehány régi kedves emlékét megtekintse, melyekkel még kis lányka korában ismerkedett meg, midőn e város lakosa volt egy pár évig, hol iskolai tanulmányát végezte be, mely idő alatt Döbrenteinel j lakott, a most Lehóczki Tivadar által I bírt házban. E ház mintha a szel-1 lemek tanyája volt volna, a benne lakók jelenlegi gazdájával együtt mind a művészet magaslatára emelkedtek. Péntek este a nőközönség egy szükkörü, de érzelemben gazdag ban- q u e 11 e t rendezett, melyen 40—50 személy vett részt férfiak és nők vegyesen, Részt vettek benne a tiszti karból is többen s a kedélyes vacsora bizony jól benyúlt az éjszakába, midón i férfiak és nők együtt távoztak el. A művésznőt, Csomár István köszöntötte I fel két Ízben, előbb mint művésznőt,' azután mint e város régi .lakóját, honnan tulajdonképeni művészi pályájára kiindult.— Meg kell még említenünk, hogy a munkácsi zenekar ez estén kitiinőlear viselte magát, kifogástalanul játszott. Az igazi barátságos estély után, — hol a társaság ügy egybe olvadt, mintha egy család tagjai lettek volna, — melyet Buzáth Károly né ügyes és tapintatos keze rendezett, mindnyájan jóhangulattal távoztak el, alkudozva, keresve a szombat esti előadásra még eSJ~eSJ eltévedt jegyet. Nemzeti színészet Az elmúlt hét csaknem egészen a Felekié volt. Hat napot időzött nálunk a nemzeti színháznak jeles művésze s ez idő alatt négyszer lépett fel, mint vendégszereplő a színpadon. Föl vagyunk mentve művészetéről kritikát Írni, hiszen ő már kinőtt alóla, és sokkal hivat ottabb toll magasztalta őt, kitudja hányszor művészi pályáján, mig elérte a jól megérdemelt nyugalom idejét. Mi jól eső megelégedéssel vettünk búcsút Felekitől s alig fogjuk valaha feledni azt a nehány estét, mik alatt a szó teljes értelmében meghódított benünnket játékának csak nem utólérhetlen elegánciájával. Szombaton „A Fehérek, vagy az Írek harca az angolokkal“ cimü drámában Sir Patikot, vasárnap a „Lelencz-ben Bertókot, Hétfőn „Kis madárkákban" Francois posztógyárost- s végre szerdán, a midőn utolsó fellépteül az „Idegennőt választá jutalomjáté- kaul Claksort személyesítő minden alkalom mai kitűnő alakítással s csaknem minden megjelenése után hatalmas tapsra ragadva a közönséget. Utolsó fellépte alkalmából gyönyörű csokrot is kapott a művész, mely mindjárt színpadra léptekor nyujtatott neki át zajos tapsvihartól kisérve. Feleki ur mellett meg kel emlékeznünk színész társaságunk nehányá- ról is. Az első helyen B. Ács Irma asszonyt illeti a dicséret, a ki valóban elég képzett-1 séggel bir arra, hogy nagyobb színpadon is közmegelégedéssel szerepeljen. Demény Viktória, Rajz, Bessenyei. Nagy Paula szintén a megszokott könyüséggel játszottak. Nagyon nehezünkre esik megemlékezni egy körülményről, hanem hiába! érje bármilyen súlyos megrovás a szegény tudósitót, a száraz igazsággal he kell számolnia, különben jogtalan fegyverré válnék a toll kezében, melyet egyesek, dolgok, vagy körülmények hibáinak takargatására használ. Feleki ur, valóban nem a legkedvesebb emlékekkel hagyta el e várost. Itteni szereplése alatt egyetlen egyszer volt alkalma telt ház előtt játszani,, szerdán este, a midőn szép számban jelent meg a város intelligens közönsége, Az előző esték alatt csak úgy kongót a nézőtér az ürességtől; hétfőn este alig voltunk 45-en a színházban, a mely körülmény egy 10 ezer lakossal biró városiba nézve, nem akarjuk kimondani — menynyire elégséges ok, hogy a jövőben hasonló élvezettől megfosztassék. mint olyan, ki a művészet értékét némi képes eléggé méltányolni. Csütörtök este. f. hó 26-án „Éjjel az erdőn“ cimü népszínművét adták színészeink zóna jegyek kibocsájtásával. Az újdonság igen jó hatásai volt a meglehetősen telt házra. A darabban eleven és természetes buzog mindvégig s nem csoda, ha a nép színházban annak idején, olyan sok élvezetes estét töltött mellette a fővárosi közönség. Igazán óhajtandó volna, hogy a kedves darab egy kis változtatott szereposztással ismét szin- rehozatnék anyival is inkább, mert ez úttal a rendes színházlátogatóknak vajmi csekély töredéke láthatta azt. A szereplőkről dicsé- rőleg kell megemlékeznünk. De leginkább kitűntek: Demény Viktoria, a ki olyan kedves maivsággal játszotta Boriska szerepét,, hogy valóban rászolgált azokra az elismerő tapsokra a melyektől csak úgy rengett a terem egész este Pompásan mutatta be Rajz Ödön a nagyravágyó gazdag parasztot, s mellette Csige, mint Gyurka, valamint Bessenyei mint Zátonyi Balázs, szintén eleven. alakok voltak mindvégig s igen sokszor keltettek zajos derültséget. A mai előadáson két uj énekest hallottunk: kikről e tekintetben is az ő előnyükre kell megemlékeznünk. Az egyik Darvainé. ki Málit személyesítő, a másik Rajcsányi, a ki Marcit játszotta. Mindkettő eléggé kellemes hanganyaggal rendelkezik, a mely szorgalmas gyakorlat után bizonyára a mainál sokkal nagyobb sikereket is aratand; különben a közönség elég szép tüntetéssel fogadta most is azt a pár dalt, miket énekeltek. Csak bátran előre, minél többször, annál jobb! Figyelmeztetjük Szép János karvezetőt, hogy a zenét kíséreteit alkalmaztassa a zenészek által az éneklő hangjának megfelelőleg; merjük állítani, hogy utóbb említett két énekes dalának csak a magasabb hangjait hallotta a nézőtér hátrább levő közönsége anyira erősen látszottak a barna legények. Nem a dal a zenéért, hanem a zenekiséret a dalért! Piamissimo tehát! — A szereplők többijéről is elismeréssel nyilatkozunk, egyedül Herényinek maszkja ellen kell protes- talnunk, a ki e tekintetben inkább utánzóit eg.7 typikus üstfoltozó cigányt, mint falusi rektort. A magyar honi rektorok sem a hajdan korban nem viseltek, sem ma nem szednek elő holmi cilindert, | bekormozott ábrázatt: 1 hol látott falusi kántort ? -— A régi jó világbeli rektorokcsak mulatságosok voltak, de nem nevetséges pajácok. Értesítés. A nagy méltóságú m. kir. vall. és közokt. miniszter ur folyó hó 21-én 27254. sz. a. kelt leiratában, melyet a kassai tankerületi főigazgató ur utján küldött le az itteni gi nmáziumi igazgatósághoz, — engedélyezte, részemre, hogy a „K á r p á t a 1 j a“ politikai lapot szerkeszthessem; melyet félreértések kikerülése tekintetéből t. olvasóimmal közleni ezennel kötelességemnek tartottam. Munkács, 1890. jun. 27. Csomár István. HÍREK. A fővárosi lapok e hó 25—26-ik számában Tisza Kálmán volt miniszterelnöknek következe Nyilvános köszönet-ét közlik: Mióta a miniszterelnökségtől felséges urunk által saját kérelmemre oly rendkívül kegyes módon fölmentettem, igen nagy számban érkeztek hozzám egyesektől, egyesületektől, pártköröktől, községektől és a törvényhatóságok tetemes részétől a ro- konszenv, a jóindulat és az elismerés nyilatkozatai és érkeznek ilyenek még most is a törvényhatóságok egynémelyikétől, a melyekben közgyűlés csak ez időtájt tartatott. Vettem ilyet Horvátországból és a fiumei municipiuintól is. Mindegyiket külön megköszönni nem vagyok képes s talán nem is volna helyes ily módon a figyelmet ismételten csekély személyemre vonni akarni, a jóindulat pedig, a melyet ez iratok irányomban tanúsítanak, reménylenem engedi, hogy nem rójják fel nekem, ha mindnyájuk irányában egyszerre ezen nyivános köszönetemmel fejezzem ki mélyen érzett hálámat. Polgártársai bizalmának, elismerésének kifejezése bizonynyal a legszebb jutalom arra nézve is, ki a hatalom polcán áll, de kétségtelenül csak nyer becsben, ha akkor nyilvánul, mikor az illető lelépett arról, mert ekkor még a leglelkiismeretlenebb rágalom sem mondhatja, hogy e nyilatkozatokat a hatalom iránti hizelgés, vagy valamely érdek sugallta. Uy felfogásból kiindulva, érzem én érdemem feletti nagyságát a nekem a multbani működésemért nyújtott jutalomnak és ez csak megerősít azon elhatározásomban, hogy követve a hozzám intézett nagybecsű nyilatkozatok legnagyobb részében foglalt felszólítást is, mig Isten erőt és egészséget ad, minden tehetségemet hazám, tehát királyom és nemzetem javának előmozdítására fordítom. Az által, hogy megváltozott helyzetben bár, de hasonló buzgalommal teljesítem e szent kötelességet, óhajtom ón megköszönni azt, mit szavakban méltóan megköszönni nem tudok. Geszt, 1890. junius 23. Tisza Kálmán. Legeza István, nagy-mihályi járás- birósá'ji albiró, ki e vidékre való s vidékünkön számos rokon, jóbarát és ismerőssel dicsekedhetik, legközelebb törvényszéki birónak neveztetett ki az aranyos-maróthi törvényszékhez. Tiszta szívből örvendünk és gratulálunk a rég megérdemelt előléptetéshez. Elő fizetési felhívás, jegyzői irály tanra E könyv segédkönyvül van tervezve, jogi tekintetben és bélyegtörvényileg is figyelemmel szerkesztett mintegy 120 gyakorlati példával, melyből a községi és körjegyzők, segédjegyzők s vizsgára készülő jegyzőgyakornokok a helyes fogalmazásra nézve elméleti és gyakorlati útmutatást fognak nyerni. A kiállítással Ifj. Berger Sámuel nagyváradi jó nevű nyomda tulajdonost bíztam meg. A munka terjedelme 10 ívnyi lesz s finom papíron és csinos kiállításban a folyó 1890. évi augusztus hó 15-én fog megjelenni. Előfizetési ára 1 frt 20 kr. s 1 frt 25 krnak előleges beküldése mellett keresztkötés alatt bérmentve küldetik meg. Gyűjtőknek 10 példány után 1 tiszteletpéldány jár. Az előfizetési pénzek és gyűjtő-ivek a folyó évi juiius hó 10-ig Nagyváradra Ifj. Bergel Sámuel nyomda tulajdonoshoz küldendők. Kelt Albison (Bi- harmegye), 1890. évi junius hó 1-én. Kovács Gábor, községi jegyző. Fényes ünnepélyt rendezett e hó 24-kén az itt állomásozó közös, hadsereg tisztikara az általa birt helyiségben. Idehozatták az ezred zenekarát, mely húzta estétől kivilágos-kiviradtig. A custozzai csatanapját szokta a tisztikar minden évben megünnepelni e- napon, melyen a polgári közönségből is sokan szoktak részt venni. Ámbár városunkban a tisztikar legnagyobb része folyton jó viszonyban élt a polgársággal, de az összeolvadás még is liova-tovább mind őszintébb lesz. A kerthelyiség fényesen ki volt világítva minden féle színű lámpionokkal, a hátsó részen egy szobor állott, melynek egyik oldalán kis nemzeti szinü zászló, másikon sárga-fekete lengett, előlapján a csata éve és napja volt feljegyezve. A szobor előtt Dr. ftmied nyug. orvos, a szenvedélyes tűzijáték rendező, meglepő fényt árasztott a környezetre} melyközben mintegy magus a csata történetét beszélte el röviden. A kivilágítás után táncra perdült a pezsgő fiatalság s szűnni nem akarólag járta a hűvös nyári éjszakán át a mindenféle táncnemeket. A jó kedvnek csak a hajnal pírja vetett véget, túl mosolyogván az emberi bohóságot, hogy az éjszakából nappalt s a nappalból éjszakát csinál. Belügyi dolgok az uradalomban. Günther Ágoston kezdeményezése alapján Schönborn B. Ervin gróf az uradalmában levő összes állandó személyzet irányában oly nevezetes és nemes tettet követett el, mely ritkítja párját mai időben. Kezdve a csürgazdától, kerülő és csőszöktől fiél az igazgatóig, mindenkinek' fizetését á szolgálat és az eddigi fizetések arányában felemelte, melynek folytán már folyó évi juiius hó elsejétől a fizetések a felemelés arányában teljesittetnek. Ezen fizetés emelés vagy 300 egyénre terjed ki, mely nemes szivüségéBt a jók elismerését és tisztjeinek háláját méltán megérdemli. A kinek eddig p. 1. eddig 700 frt pénzbeli fizetése volt, felemeltetett ezer írtra, ezen kívül a terményekbeni járandóság a megelőző 6 évi középár- folyamon átszámoltatott készpénzre és ezentúl azt is készpénzben kapják ki, ugv azonban, hogy ha a termények piaci ára a felvett áraknál magasabbra rúgna, jogában áll ez illetőnek azon terményeket az uradalomtól a felszámított árban megvenni. Ezen intézkedéseken kívül Günther Ágoston eddigi jószág igazgató főigazgatóvá s Pap Józef urad. ügyvéd jogi igazgatóvá neveztettek ki. E hó 26-án fogad t: gr. Csáky Albin kultuszminiszter ő excellentája a közvetlen vezetése alatt álló vidéki középiskolák tanáraiból alakult — törzsfizetésöknek a fővárosi hasonló intézetekben működő tanárok törzsfizetésével való egyenlősítése tárgyában benyújtandó kérvényeket átadó-küldöttséget. A mozgalom pár hónappal ezelőtt indíttatott meg a győri főreáliskolai tanárkar kezdeményezése folytán. A mozgalom alapjául azon méltánytalan bánás mód szolgált, melyet minden vidéki tanár kell, hogy erezzen, ha figyelembe vesszük, hogy a vidéki tanárok képzettsége épen akkora, mint a budapestieké, a vidékiek munkája pedig minden bizonnyal jóval na- gyohb ; 2) hogy vidékről egy fővárosi középiskolához jutni sokkal nehezebb, mint egy tevének a tü fülén keresztülmenni. A méltányosság úgy hozza magával, hogy egyenlő munkát egyenlően fizessünk. Ha a kultuszminiszter úr tehát meghallgatja és teljesiti a vidéki tanárok azon kérelmét mely szerint fizetésök egyenlősittessék a, fővárosi hasonrangu tanárok fizetésével, akkor csak méltányosan jár el. Ügy értesülünk különben, hogy a kultuszminiszter ur igen kegyesen fogadta a küldöttséget és határozottan megígérte, hogy az ügy kedvező elintézéséhez minden lehetőt meg fog tenni. 1890. junius 29. Irodalom. A „Pesti Hírlap" a magyar olvasó- közönség kedvenc lapja, azzal a hírrel lepi meg előfizetőit, hogy a jövő félév folyamán rendkívüli diszszel kiállított naptárt fog nekik karácsonyi ajándékul küldenni; oly naptárt, melynek bő szépirodalmi részét legjelesebb íróink szolgáltatják a régi és az uj gárdából s mely tulajdonképen naptári részével is felül fogja múlni az eddig megjelent összes hasonló évkönyveket és bolti ára legalább 1 frt lesz, mig az előfizetők kivétel nélkül díjtalanul kapják meg. A másik nevezetes hir, melyet a „Pesti Hírlap"
