Kárpátalja, 1890 (2. évfolyam, 1-46. szám)
1890-05-25 / 21. szám
Második évfa ly am. Kárpátalja. ' lá90. május hó 25. nab és arra a gondolatra hozza a lakosokat, neme volna-é célszerűbb itt hagyni ezt a várost? mert folytonos ölő bűzben embernek élni nem lehet. Mig másutt minden udvarban van pecegödrös árnyékszék és az kényszerüleg hatóságilag meghatározott időben nagy ellenőrzéssel ki is tisztittatik és szigorúan biiu- teltetik, kinek udvarában ily készülék nincs és a ház, vagy udvar és kert környéke be- undokittatik, melytől a szomszédok mind szenvednek; addig nálunk csaknem ezer számmal lévő házaink s/4 részénél nincs szabálysze- rüleg felszerelt és fentartott árnyékszék, mi több, az egész városban pecegödrös árnyék- szék nincs több mai napon 20Ö-nál, melynek gödre szabályszerüleg volna épitve, melyből kifolyás, különösen a Latorca partra nem volna és a melynek bűze elzárva volna. Mig másutt, sőt a gróf Schönborn által fentartott kihordó szekeren az ürülék e városban is példát adólag bizonyos elfedett helyre jó ládában vitetik ki és értékesíttetik, addig nálunk ezen ezereket érő trágyaanyag elkorhad a Latorca partján, pedig lévén elég alkalmatos gyepmestereink és a városnak eltedő földje elég: nemcsak hogy) szabályszerű eljárással a tiszta levegőt fen- I tartani lehetne, de — csak megkell kisérleni — a városnak nevezetes tiszta haszna is volna a trágya elárverezéséből, mely trá- I gyának készítéséhez nem kell tudomány és ha egyszer kellőleg kezelve árverésre kerülne, a város, sőt a vidék lakói is vételkedve vennék meg azt és a mezőgazdaság felvirágoznók. Mert 10,000 lakosnak évi i szennye könnyen számítva, tészen (per 7 mm. egyénenkint) 70,000 mázsát összesen, melynek | bruttó értéke k 10 kr. számítva csak, pedig I ezen ár évenkint emelkednék 700 frt, mely-ll bői a kezelés költsége bőven kitelnék. Mig másutt minden udvarnak van jól gárdolt, magasra emelt, kikövezett és elégedendő mély kútja, nekünk a Latorca melletti városnak, alig van minden tiz teleknek tisztavizü kútja, sokhelyen az eresz és az udvar csapadék vize folyik bele. Mivel tisztittassék a bűzt adó tárgy, ha mesziről kell a vizet hordani, tisztaviz nélkül tisztaság nem képzelhető, nem is szólva az egészségről, Másutt az utcák éjjel, vagy kora reggel tisztíttatnak, nyárban fel is öntöztetnek, I nálunk egész nap zárva kell tartani az ablakokat az utca porától, mellyel a járó kelők szeme-szája telik meg. Hol levezető árok van, pedig nincs minden utcában, megzöldül a viz benne. Némely utca sohasem seper- tetik, melynek pora aztán a jóltevő szél által a seprett utcákba is behordatik. Udvari szemét kihordásáról szó sincs, pedig ez is jövedelmezővé tétethetnék, és a boltok elé állított, szépen festett szemét ládák elkorhadva, tűlöntve idejére ki nem ürítve, dicsérik rendőrségünket. Ez a szomorú állapot nálunk rendezett tanácsunk második évtizedében ! Eddig nem érkeztünk a legfontosabb ügyet rendezni, pedig nagy költséggel fentartunk csaknem 20. személyből álló redőrséget és ezen számot meghaladó tanácsot a pótadó rémével, de a legfőbb, mert minden lakos által élvezendő a tiszta levegő, az nincs és nem kerülne semmibe, csak hivatalos buzgalomba. Midőn tehát — tán elkeseredésünk folytán élesen is ezen tarthatatlan állapotot szem elé állítjuk és annak változtatását sürgősen kérjük és magunkat a legszigorúbb eljárásnak alávetjük^ — bocsássa meg buzgalmunkat a t. Tanács, hogy indítvánnyal is előálljunk, melyszerint a bajon hamar, alaposan segitni lehet. 1-szöp ossztassék fel a város tiz telket magába foglaló tizedekre és nyeressék meg ezen 10 telekbirtokosból egy tisztasági tizedesnek, kinek magának is érdeke, hogy környezete tisztán tartassák, | legyen ennek kötelessége nyomtatott iveken össze és leírni a tiz telken levő árnyékszékeket, kutakat, gödröket, árkokat és a tiz telek előtti 'utca részt, annak minden hiányait és minden szükségleteit, — a mely utcában ilyen jóra vállalkozó lakos nem találkoznék, I nevezzen ki a tanács kebeléből, vagy a I rendőrség által tizedest — kik meghatározott ^rövid idő alatt az egész város e nemű statistikáját elkészítve beadják. 2- or az e célra kinevezett városi tisz- j tasági felügt’elöliöz. a ki rendőr kapitányi j hatósággal ruháztassék fel és teljhatalommal I járhasson el a felfedezett hiányok pótlásá- j ban birság kirovás mellett, és végrehajtási I hatalommal bírjon, elvül kimondatván, hogy minden teleknek meghatározott minőségű árnyékszékének, levezető árkainak és kut- I jának kell lenni, valamint szeméttartó göd■ rének is. 3- szor a polgármester mint közegész- I ségi hatóság vegye át az ellenőrzést és j vezettessen naplót a tisztasági felügyelő által eljárásáról. 4- szer alkottassák egy tisztasági pénz■ alap, melyből későbbi behajtás mellett a | szegényebb lakosoknak a hiányok pótlásá- I hoz szükséges kamatos előleg nyujtassék. 5- ször a tanács rendelje el és nyomtatott ivén minden telek tulajdonosnak adja tudtára, mit kell, hogy birság alá nekerüljön, meghatározott idő alatt teljesítenie, mely idő három hóra határoztassék meg. Ennek sikertelen elteltével minden telek- tulajdonos megbatározott és előre tudtul adott bírságot tartozzék' fizetni a tisztasági pénz alap javára és az végre is hajtassák. 6- szor mondassák ki a t. Tanács által, hogy az árnyékszékek tisztítását, valamint a kutak tisztítását, úgy a szemét gödrök és telkekről levezető árkok tisztítását kényszerítői eg magára vállalja, és rendezze a tisztitók csoportját meghatározott fizetéssel. Szerezze be a szükséges számú és minőségű ürülék, szemét kihordó szekereket vagy adja bérbe ezen műveletet szigorú feltételek alatt, azután ellenőrizze is. 7- szer mondja ki, hogy a, szemét, ürülék, dögnek a Latorcába hányása meghatározott birság alatt eltiltatik és szüntesse meg maga is a Latorcába, vagy épen annak palijaira eddig dívott kihordást. 8- szor határozza meg az időt, melyben a kihordás és utca seprés történik, birság alatt. 9- szer állíttassa fel fogadott és betanított- gyepmester alatt segéd személyzettel a szemét és ürülék, úgy a dög telepet a városon kívül az uralkodó szelek szféráján kívül, tehát a város keleti részén, az elföldelő térséget a szükségnek megfelelőleg jelöltesse ki, és szakértők, meghallgatásával állapítsa meg a trágyakezelés módját, va- lamintt. annak értékesítési és ellenőrzési módozatait. 10-szer szükség esetére felsőbb hatósághoz felterjesztendő szabályrendeletet készítsen ez értelemben és azt rövid idő alatt érvényesíttesse, addig pedig a már hozott képviselőtestületi határozatot szigorúan hajtassa végre, mert itt | nyár veszélyes és rendesen elő szokott áljani ragályaival, és már is több mocsárlázi esetek makacs hidegleléssel fordultak elő. Végső kérelmünk és indítványunk: ne adassék egészségi tanács, rendőrség, vagy bizotsághoz ezen inditványunk, de érvényesíttessék időhalladék nélkül és azonnal mon- dassék ki a Latorcába hordás beszüntetése. Munkácson, 1890. május hó 16-án. Cserszky Antal. . Heti krónika. A kéf msolőház május 14-ki ülésén a szokásos bejelentések után Irányú Dániel a benyújtott honossági törvényjavaslat érdekében szólalván fel, kérte azt a közigazgatási bizottsághoz áttenni, mit Szapáry miniszterelnök is elfogadott. Másod tárgyul a görögnyelv tanításának korlátozásáról szóló törvényjavaslat szolgált. E javaslatot Schwarcz Gyula előadó ajánlotta elfogadásra. E tárgy körül igen élénk vita keletkezett, melyben több jeles szónok vett részt ; de a diadal Csáky gróf kultuszminisztert illeti kinek e napon mondott tartalmas és ötletekkel telt beszéde a parlamenti pole- mit a remekének mondható. Az ülés végén Ábrányi Emil a nagyszebeni rendőrkapitány basáskodása és Justh Gyula a sámson- apátfalvi csatorna beomlása ügyében intézett interpellációt az illető miniszterhez. Május' 16-án folytatták a görögnyelvi kérdés fölötti vitát, A javaslat ellen harcoltak Kovács Albert, Zay Adolf, Asbóth János, György Endre és Komlóssy Ferenc ; mellette foglaltak állást Yadnai Károly, Neppel Ferenc és Körösi Sándor. De újra. csak Schwarcz Gyulát és Csáky gróf kultuszminisztert kell kiemelnünk, kik ékes beszédjeik és alapos érveléseikkel annyira megnyerték a többséget, hogy a javaslatot alig tizenkét szavazat kivételével általánoságban nagy éljenzések között elfogadták. Ugyan e napon üléseze+t a főrendiház is. A naszódvidéki birtok- viszonyok rendezéséről, a katonai behívó passzusok és a Ludovika akadémia kibővítéséről szóló törvényjavasl,tot egyhangúlag, a kir. táblák szétosztásáról szólót pedig, melynél Zichy gr. emelt szót a bírói függetlenség mellett némi vita után, de szintén egyhangúlag fogadták el. A képviselőház május 17-iki ülésén nehány bejelentés után megválasztották a delegáció tagjait. Rendes tagokká lettek a következők: Andrássy Tivadar gróf, Asbóth János, Apponyi Albert gróf, Ábrányi Kornél. Bauszern -Guido, Beöthy Ákos, Boglár Ferenc, Csávossy Béla, Csernátony- Lajos, Czernkovich Miklós, Dániel Ernő, Emich Gusztáv, Falb Miksa Gajáry Ödön, Gyúr- kovich György, Harkányi Frigyes. Hegedűs Sándor, Hieronimy Károly, Horváth Gyula, Huszár Károly báró, Jókai Mór. Kubányi Árpád, Latinovics Gábor, Miskato- vics Jó zef, Móric Pál, Műnnich Aurél, Nákó Kálmán gróf, Nikolich Fedor báró, Nopcsa Elek báró, Perényi Péter báró, Pulszky Ágost, Rakovszky Géza, Rakovszky István, Szalay Ödön, Szegedy Béla, Szerb György Széli Kálmán, Tisza Lajos grőf, Vukotino- vich Lajos, Wahrmann Mór. — Póttagok lettek ; Fackh Károly, György Endre, Horváth- Toldy Lajos gróf, Kiss Pál, Latinovics Ernő, Szirmay Pál, Beksics Gusztáv, Neményi Ambrus, Iszakovics Milán és Francisci Henrik. Ezt követte a görögnyelv tanításának korlátozásáról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalása. Az 1. §-nál Asbóth János módosítást nyújtott be, hogy a javaslat csak az állami és a kir. kath. gymnásiumokra terjedjen ki. Többek hozzászólása után a ház nagy többsége ennek mellőzésével az eredeti szövegezést fogadta el. A 2. §-nál Zay Adolf nyújtott be módositást, mely szerint a görögnyelv tanítás pótlásául a görög irodalom és művelődéstörténet alapvonalai vétessenek föl. A ház Schwarcz Gyula és a kultuszminiszter hozzájárulása után a szakaszt Zay módosításával fogadta el. A 3. §-nál érdekes vita fejlődött afölött, vájjon a görög remek irók magyar nyelven avagy az iskolát annyel- vén adassanak-e elő ? Szavazásra kerülvén a dolog 48-an a magyarnyelvi, 48-an pedig a tannyelvi előadás mellett szavaztak. A jelenlévő képviselők száma 112-nek talátatván az elnök a magyarnyelvi előadás előnyére döntött, mit a ház óriási élj enne) fogadott. Végül nagy figyelemmel hallgatták meg Kass Ivor bárónak a tiszáninneni lutheránus • püspök választás tárgyában ügyesen szer- ‘ keszteit és benyújtott interpelációját. A képvisélő ház e hó 20-ki ülésén a középiskolái törvény módosításáról szóló törvényjavaslat harmadszori megszavazása után napirendre került a honossági törvény módosítása. A tikkasztó meleg dacára a tanácsterem képviselőkkel, a karzat pedig hallgató közönséggel zsúfolásig telt meg. Legnagyobb csend és figyelem között Bezerédy Viktor előadó terjesztette elő a javaslatot I annak elvetését ajánlotta. Csakhamar átvette tőle a szót Irányi Danié), ki. higgadt tartalmas és szívből eredő beszédével a javaslat védelmére kelt. Után i Szapáry miniszterelnök szólalt fel s ugyanazt mondta el amit Bezerédy, csakhogy b ívitett kiadásban, Ekkor minden figyelem gróf Károlyi István felé fordult. Eimondtn, hogy már előbb akart felszólalni; kijelenti, hogy már tiz évve, ezelőtt tapintatlannak mondta a törvényti E törvény módosítása ma már hiú remény, mert a ki megígérte, azt most nem teljesít- heti; a mostani miniszterelnök pedig nem lép azon gödörbe, melyben elődje a lábát törte. Elismeri, hogy a függetlenségi pán által e téren indított mozgalom kegyelet, volt a nagy hazafi iránt, e mozgalom in- ditás kötelességük volt és ők azt teljesítették; de a Tisza Kálmán által tett Ígéretet' sérelmesnek találja a koronával szemben. Beszédéből még a következőkét keli kiemel- ■ nünk: Kosuth Lajos érdemeit elismeri az ország, átérzi az egész nemzet, feledni azokat sohasem fogja. Mint „eszménykép“ áll előtte. De létezik még egy eszménykép, melynél szebbet, magasztossabbat, az idők ecsetje ezer év óta nem volt képes a magyar szemének festeni és ez a haza s a koronás magyar király alakja! E fogalom előtt: „haza“, „király“, meghajlik, meg kell hajolnia mindenkinek, még magának Kosuth Lajosnak is! Végül még hozzáteszi, hogy7 a tapintat azt parancsolja, ne prodokáljunk olyan vitát, mely a korona iránt tartozó kegyeletet sérti, s kijelenti, hogy a javaslatot nem fogadja el. Helfi Ignácz is egy mély érzésű beszédet mondott a javaslat mellett, úgyszintén Petrich Ferencz és Illyés Bálint. A vita folytatását az elnök másnapra halasztotta. Az ülés végén Bethlen András gróf földművelési miniszter felelt Szederkényi Nándornak a széni; énegezés tárgyában a minap hozzáintézet interpellációjára, mely választ mind a ház, mind az interpelláló megnyugvással tudomásul vettek. A múlt heti napokon az egész sajtó nagy hangon hirdette a háború esetlegességét, mihez alapot körülbelül az szolgáltathatott, hogy némi közeledést, véltek észre vehetni Németország és Oroszoszország politikája között. A „National Zeitung“ mindeu erejével igyekezett e híreket megcáfolni, azt állitván, kogy akkor Oroszországnak a három szövetkezett hatalom mindegyikével szemben meg kellene változtatnia magatartását. Az öreg Bismarck nyugalmi állapotában is szeret hébe-korba .politikával foglalkozni. Legújabban tett nyilatkozata szerint Berlinben egyáltalában helyén van minden diplomata, hanem lármás, mert Oroszország összes érdekei nem Berlinben, hanem Bócsben vannak összpontosulva. A valódi csomó Bécsben van és oda kell nézni. A „Times“ azt a hirt hozta, mintha Ausztria-Magyarország kormánya a Panica ügy alkalmából, mert Oroszország ismét alattomban dolgozik, támogatásra hívta volna fel a berlini szerződést aláirt hatalmakat, mit Anglia és Olaszország szívesen meg- halgatott Németország ellenben teljesen mellő- zött.Ez szolgálhatott alapul Németés Oroszország közötti politikában való közeledéshez; a párizsi lapok különben e híreket teljesen meg cáfolni iparkodnak. A német császár a legközelebb Kőnigsbergben tartott beszédében a béke fentartása mellett nyilatkozik. Beszédjének e szavai azonban: „Úgy hiszem, akik elég vakmerők lennének ezt a békét megzavarni, oly péljás büntetésben részesülnének, hogy azt 100 évig sem felejtenék el,“ • egyáltalán nem teszik világossá, vájjon tovább is a régi szövetségeseihez fog-e ragaszkodni, vagy pedig más irányba hajlandó terelni politikáját. Franciaország belső állapota némileg nyugalmasabbá lett, amennyiben maga Boulanger is belátta törekvései hiábavalóságát, s Laisant képviselőnek levelet irt, mely a boulangerista nemz :ti bizottságot feloszlatta. Románia csakugyan erődíteni fog. Az e célra kért 10. milliónyi hitelt a múlt napokban szavazta meg a szenátus, Érdekes felhozni, hogy Csarcu senátor csak úgy szavazta meg, ha a kormány a Carp-féle nyilatkozatot, melyben az van mondva, hogy avédmüvekre Oroszország ellen van szükség, visszaiítasitja. Florescn azt kívánta, hogy a határok minden oldálról megerősítendők. Mamu miniszterelnök kijelentette, hogy aZ erődítéseknek kizárólag a védelem a céljok. A hitel 60 szóval 20 ellen megszavaztatott. Románia tehát erődíteni fog: vájjon ellenünk, avagy Oroszprság ellen-e, azt a jövő mondja meg. kitéve. Akár merre fordulok, mindig utanba kerül a káröröm vigyorgó pofájával! Ha azt óhajtóm, hogy Pál barátom boldog, megelégedett légyen: 0 azzal fizeti meg jóságomat, hogy borsot tör orrom alá, melytől aztán nem győzők eleget tiiszkölni, más meg, a jó Pállal együtt, nem győz eleget örvendeni. Pál barátom azzal okolja meg csúnya hálátlanságát, hogy nem illik más háza előtt sepregetni, ezt tanuljam meg! No, ti örökké a más javán munkáló honboldogitók, nem nevetséges-e a ti törekvéseitek is, pláne, ha valamelyik hozzá még közületek JPénteken született? ! . . . . Volt nekem egy igen derék principálisom, a ki felismervén be nem a nagy rátörő akaiatot, mmdenképen igyekezett kiverni fejemből megvalósithatlan terveimet. Nem sikerült neki. Haladtam az úton, melyre a Péntek erőszakolt. Mellesleg megkell vallanom, hogy a legszebb tervek is mind Pénteken születtek s azok keresztülviteléhez is mipdig Pénteken fogtam. Oh fátum! Erre csak azóta jöttem rá, mióta a szent könyvbe piilanték! Mikor az én derék principálisomnak balsikereimről referáltan, mindig e pár szót hangoztatta fülembe: „Menjen maga szerencsétlen nap szülötte!“ Ez végtelenül boszantott! Hogy mondhatja, hogy én szerentc3étlen nap szülötte vagyok, mikor sohasem ismerte az apámat annál kevésbbé tudhatta születésem napját? . Ismét és ismét neki rontottam népbol- dogitó eszméimmel a világnak. Persze, mindannyiszor véres orral húzódtam vissza pihenni I I kegyetlen principális — mintha most is látnám — mosolyogva ismételte előttem átkozott mondását .... Faképnél hagytam végre kisded falumat jó népével együtt. Rokonság, koma mg jó principális nem érdekellek többé. Egy új világba léptem, hol szabadabb lett a tér: hol m m kellett hallgatnom a famózus szavakat: „Menjen maga szerencsétlen nap szülötte. * || % Nem akarom viselt dolgaim leírásával nyájas olvasómat untatni. Csak azt, mondom, hogy új világomban aztán alaposan kijózanítottak : lelkem magasra törő szárnyait megnyirbálták emberül! Úgy kell nekem, miért választottam a költözködés napjául is a Pénteket; várhattam volna egy pár órát miként a jó öreg szavai szerint — születésemmel is várnom kellett volna! Bizony várnom! S ha ezt teszem, talán ma fényesebb állással is bírhatnék a patva- . lustaságnál, 1 a hónapos szoba helyett par ‘ > qettirozott termeket mondhatnék a magamé- | inak! . . . Summa-summárum: a legnagyobb bűnt egyszer követtem el életemben s erre hosszú félévi gondolkodás után jöttem, miután az imakönyv feltárta előttem titkait. Hanem ön magam felett tartolt szigo-! ru bírálatom arra a következtetésre is fel- j jogosított, hogy talán elég is volt már az | eddigi bünhödés. Bár mi következzék azonban reám, a j mai naptól fogva adom tudtára mind a volt I principálisomnak, kinek szavai sem állanak többé — mind pedig azoknak, kiket talán sorsom érdekel, hogy születésem napját, felsőbb engedéllyel, 24 órával továbbra tettem | e helyen kérem öreg apámat is, szíveskedjék százados könyvében .a dátumot május 20-áról, május 21-kére kikorigálni.
