Kárpátalja, 1890 (2. évfolyam, 1-46. szám)
1890-05-18 / 19. szám (20. szám)
frt, Csomár István 1 írt, Dr. Spanyol Béla 1 frt, Friedman Emánuel 1 frt, Szóbél Armin 50 kr, Szóbél Márkusz .0 kr, Forgách Antal 50 kr, Friediender Salamon 50 kr, Nagy Lajos 50 kr, Herman Ignác 1 frt, Katz Meier 1 frt, Zahler Herman 1 frt, Fankovich Sándor 1 frt, Jakober B. 1 frt, Köstenbaum A. S. 1 frt, Mittelman Sámuel 50 kr, Kaufman Leopold 50 kr, Gyirák Kálmán* 50 kr, Klein Mari 30 kr, Taub Lipót 50 kr, Niederman Hersch 1 frt, Weisz Mózes 1 frt Spiegel Sámuel 50 kr, Weinberger Benjamin 1 frt, Friedman Benjamin 1 frt, Denenfeld Izsák 50 kr, Fulman Bernát 1 frt, Friedman Jakab 1 frt, Weisz Bernát 1 frt, Schuller Samu 1 frt. Peterdy Károly 1 frt, Volf Gusztáv 1 frt, T. 1.30 kr. V. D. 50 kr, F. J.30 kr, F. L. 50 kr, Sz. N. 20 kr, T. E. 20 kr, Molnár József 1 frt, Hrabéczy Albert 50kr, Ni N. 20 kr, N. N. kr, B. V. 50 kr, Singer Israel 1 frt. Második évfalyam. Felhívás az összes iparosokhoz. A méter mérték behozataláról szóló 1874. VHI. t. ez. alapján felhivatnak min* dazon iparosok, kik a méter mértékeket iparáguk folytán használják s azokat még ez évben után nem hitelesíttették, vagy épen hitelesítetlenül használják, e felhívástól számítandó 4 nap alatt, — vagyis május hó 24-ig bezárólag Szniscsák Mihály állami hitelesítőnél eszközöljék, mert ellenkező esetben, a kihágási büntető törvénykönyv 136. §. értelmében 100 forintig terjedhető pénz- büntetéssel fognak sujtatni. Mert: „A ki kereskedésében, raktárában, ipar-üzletében, vagy árudájában hatósági hitelesítéssel el nem látott súly, — hossz, — vagy ürmértékre nézve kiadott szabályokat megszegi,“ — a fentebb érintett pénzbüntetéssel, nem fizethetés esetén pedig az 1879. évi XL. t. ez 21. §. alkalmazása mellett, — 10 napi fogsággal büntetendő. Miután a hitelesített mértékek, különösen a bádogból készültek, nem különben a sulyok és mérlegek használat által elkopnak, vagy meg rongáltatnak és midőn ily állapotban kijavítás alá kerülnek, előbbi hitelességük hiánya miatt, a rajtuk lévő hitelesítő bélyeg hatály vesztettnek tekintendő — szükségesnek tartom a mértékek hitelessége érdekében elrendelni, hogy az ilyen javítás alá vett tárgyakon az illető iparos az 1874. évi VIII. t.-cz. 19. §-ban megállapított birság terhe alatt mindenek előtt a hitelesítő bélyeget megsemmisíteni tartozik. Énnek folytán ezen kijavított tárgyak csak újra történt hitelesitésök után vehetők használatba. Megjegyzendő azonban figyelmeztetésképen, hogy a 20, 10, 5, 2, 1 dekagrammos és 5, 2, 1 grammos kalmár és tizedes súlyok a javítás által többnyire olyan átalakulásokat szenvednek, melyeknél fogva azok az 1874. évi május hó 28-án 9334. szám alatt kelt ministeri szabályrendelet határozatainak többé meg nem felelvén, újbóli hitelesítésre nem alkalmasak. Végül megjegyzem, hogy az adás-ve- vésnél használt minden nemű mérték csak azon esetre lesz hitelesnek tekinthető, ha azon a magyar kir. föld. ipar és kereskedelmi ministerumnak 1879. évi október hó 17-én kelt 197Í2. szám alatt kiadott rendeleté értelmében — a f. évi, vagy is az 1890. évi szám bélyege, mint azután hitelesítés igazoló bizonyíték — feltüntetve leend. Ellenesétben mindazon mérték, melyen az 1890. évi bélyeg reá ütve nem leend, mint hiányos mérték elkoboztatik, s az illető tulajdonos ellen a törvény legszigorúbb intézkedése fog alkalmaztatni. Kelt Mnnkácson 1890. május hó 7-én. Hubert Lajos rendőrkapitány. Szegedi levelek. (Rendes levelezőnktől.) Szeged, 1890. április 30. (TUztuJltás. — Hazafi Veray János, a vándordalnok. — Az égő gyufagyár. — A sza- kálas asszony. — A hosszú levél.) Megvolt a nagy, városi tisztviselő-válogatás is. A választás napján különféle meglepetések érték úgy a városi atyákat, mint a tisztelt jelölt urakat. A főispán megnyitó beszédje után az eddigi tisztikar leköszönt — annak rendje és módja szerint. A szavazás megkezdetvén, egyhangúlag megválasztott polgármesterré Pálfy Ferenc az eddigi közszeretetben álló ősz polgármester; tanácsnokokká megválasztattak : László Gyula, Zombori Antal, Palfy Viktor (szintén régiek) és dr. Fodor Károly (uj); főügyészszé egyhaiigtlag dr. Lázár György (régi); árvaszéki elnök lett, szintén egyhangúlag, Endrény Antal (régi). A két árva- széki-ölnöki állásra tizen pályáztak, de a kijelölő-bizottság csak ötöt kandidált. Kelemen Kálmán egyhangúlag meg választatott Kárpátalja. 1890. május hó 18. mig Bércy Antal alkapitány és Nagy Sándor a „Szegedi Híradó“ volt szerkesztője között erős küzdelem "támadt, a melynek vége az lett hogy Bércy Antalt nagy szótöbbséggel megválasztották ülnökké. Főmérnök Tóth Mihály lett (szintén régi). Főszámvevő: Dajka János, házi pénztárnok: Gerencsér Lásztó, közgyám, Pap Antal, alszámvevő : Váradi Jenő, gépész-mérnök: Magyar Endre, épitész-mémök Scheer Simon, községi biró: Bokor Pál, alkamarás (város gazdaja) Kriszt Sándor lett szótöbbséggel megválasztva. A főorvosi állásnál szintén erős küzdelem támadt három pályázó közül Nagy .szótöbbséggel megválasztott dr. Faragó Ödönt a kerületi börtön fiatal orvosát, kiről tavaly, azon hir keringett, hogy feltalálta az élet-élyxirt persze erősen tagadja az ügyes orvos ezen vivmányát, mert nem akarja már előre is megörvendeztetni az — anyósokat. Belterületi orvosok lettek: dr. Kovács József (az eddigi főorvos,) dr. Cseri Zsigmond,1 dr. Zápori Nándor, dr. Aigner Károly, dr. Andrássy Ferenc és dr. Schreiber Fülöp. Külterületi orvos lett egyhangúlag dr. Halas József. A főispán törvényadta jogánál fogva kinevezte első alkapitánnyá: Taschler Endre. A hat osztályujegyzöi állásra mindössze hatan pályáztak, miért is mind a hatot kinevezték. Az uj jegyzők a következők; Gaál Endre, Dohos Gyula, dr. Zámbó György, Fan Lajos, Rózsa Nándor és Szűcs József. Azután még több apró választás volt, és kétnapi küzdelem után a tisztujitás véget ért, a mellyel nagyon szép számú jelölt nincsen megelégedve. No, de ez magától is értetődik. * — Jelentem alásan, vitéz kapitány úr, szerencsésen megérkeztem. Ezzel a szavakkal jött be a kapitányhoz egy fokossal, árvalány hajjal és a kakadurem alközép csi- lagjával fölruházott alacsony ember. — Ki maga ? kérdi a kapitány. — Én vagyok nemes, nemzetes és vitézlő Hazafi Yeray János, a haza koszorús vándordalnoka! — Úgy? Örülök. Mi járatban van ? Minek jött ? kérdi gyors egymásután a türelmetlen kapitány. Mégis felelt gyorsan a költő. „A szegedi bornak mézét megkóstoljam, Fáradt pegazusom jól megabrakoljam !“ A jelenlevőkre mindjárt kadenciákat rögtönzött. A kapitányra: „Nagyságos kapitány uram, Erre vágott most az utam. Látom, virul az orcája : Tele legyen a hombárja !“ A biztosra: „Van itt jó egészség, bár öreg az ember. Eléje kerülni csirkefogó nem mer; Mert akit a biztos ur vesz a pálcájára, Szomorú lesz annak kása — vacsorája !„ A másik biztost is megtisztelte verssel: „Adjon Isten jó napot! Lássa, megint itt vagyok. Nyújtsa ide a pracliját, Vágok belé egy parolát. A csángóknál találkoztunk : Ugy-e, milyen vígak voltunk! Azért, hogy akkor berúgtam; Még most se vagyok ám józan ..." Mikor pedig megkapta az engedélyt, hogj’ itt tartózkodhatik és verseit árulhatja (a kapitány nem merte megtagadni az engedélyt, nehogy „Megrovási kaland“-ot kapjon!) A folyosón oda kiáltott a bámuló Andrásokra: „Mit bámultok engem, Húszán-huszonketten ? Adta koplaló rendőrök — Legyen dombos a bendőtök !“ . . . Szegény futó bolond ! . . . *V * Csütörtökön meg'kondult a városháza harangja, esti 8 óra után. Az erkélyen ki volt tűzve a vörös lámpa, tudatva a közönséggel,. hogy— tűz van! „Rókuson van, rókuson van!“ kiáltoztak az emberek, de hogy hol, azt nem is sejtette senki. Mikor a körútra ért a városi-tűzoltók kocsija a tömeg mintegy megrohanta a kocsit és izgatottan kérdezősködött a tűz holléte felöl. „Hja mi is azt keressük!“ válaszolt az egyik tűzoltó és a kocsi tovarohant. Nehány perc múlva visszafordultak a tűzoltók — nem tudták hol ütött ki a tűz. E sorok Írója igazította ütba a kiv&icsi tömeget és a kocsi is arra fordult. A kaszárnyánál azonban elakadt a kocsi, és csak nagy erőfeszítés után sikerült azt a sár-labyrintból kihúzni ( — Eg a gyufagyár! e kiáltás hangzott mindenfelől. Csakugyan az égett. Mikorra a tűzoltók oda értek, már a tető egészen lángban volt A tűz a csomagló tereidben ütött ki. Az udvaros felesége nehány perccel előbb vizsgálta át a termeke- de semmi Jgyanusat nem^vett észre. Aligt ért azonban az udvarban . levő szobájába, midőn az ablakon kitekintvén, észrevette a kiforduló füstüt. A tűz rohamosan terjedt a tüzet tovább terjedésében megakadályozni csak 11 órakor sikerült a tűzoltók- i nak. A rendet a 46. gyalogezred 3 százada tartotta fönn. A gyár a „Duná“-nál volt 60,000 írtra biztosítva. Az okozott kár körülbelül 15 ezer forint. * _ » * Valaki meg mosolyogná a fenti címet —Szakállas asszony! ugyan mi az ördög lehet az! Vagy csak az iró fantasi- jában létezik? Nem! Csakugyan létezik nálunk olyan vászon cseléd, aki takaros korszakával dicsekedhetik! . . ) E boldog személy egy pincér felesége. Eddig borotváltatta magát a tulajdonosa, hanem egy idő óta lemondott I passióról és megnövesztette a szakál- lát. Már akadt is egy élelmes impressárió, aki ajánlkozott, hogy az asszonyt bemutat ja az egész müveit világnak. Az asszony és örömtől sugárzó arcú férje beleegyeztek és már engedélyük is van a mutogatásra. A j férfi-asszony 3 costumben fogja magát a i közönségnek bemutatni. És pedig mint ka- ] tona tiszt, mint paraszt menyecske, és mint szalon-hölgy fog szerepelni. A férj egyelőre lemondott a pincérség- ről és csak a feleség-csinálta jövedelemből j fog uraskodni. . . .Prosit! Sok szerencsét! ! ! * — Ez sem történt még! igy fog felkiáltani a „Kárpátalja“ érdemes szerkesztője látva a hosszú „Szegedi levelet“ ! , . No de nem is hagyom, hogy ez előfordulj ék. Minek ez a sok laptöltelék, hiszen van itt érdekesebb hírünk is! Vigasztalódjék kedves * szerkesztő ur! Ez csak akkor fog megtörténi, ha ön megengedi és — nekem ilyen Írási kedvem lesz. Most pedig, mint jó mameluk-pártihoz illik, ünnepélyesen kijelentem, hogy ez „Nem! fog (sűrűn) előfordulni. (Nagy kár! Egy kis alföldi humor jó szögedi paprikával behintve sokszor jó gyomrot csinálna i ebben a sztrájkoló időben, szerk.) Hevessy Jenő. HÍREK. | I ] Az uszoda létesítése körül ; fáradozók buzgalma részben már 1 eredményhez vezetett. Eddigelé 100 részvény alá Íratott, melyeknek értéke a múlt Vasárnap meg-•( tartott alakuló gyűlésben tíz írtra, határoztatott felemeltetni. Ezen alakuló gyűlésen az is jeleztetett, hogy a részvény aláírók összesége egyszerűen érdekeltség név alatt kíván szerepelni. A társulat elnökévé Fankovics Sándor választatott meg egyező akarattal. Az uszoda építésének keresztül vitelére, üzembe hozatalára, részjegyeinek visszafizetésére, viszonyainak rendezésére Fankovich Sándor, Hoffman Antal, Meisels A. József, Acsádi kir mérnök, Valla Ede s pénztárnokul Molnár József választattak meg. Ezen választmány a szükséges lépéseket megtette már minden irányban s ha a részvéti | jegyekre eső összeg befizettetik minél előbb, úgy az uszoda az épülő >Latorca hidján felül, a füzes mellett rövid, idő alatt J elkészül és a használatnak átadatik. | Az uradalmi igazgatóság azon lojális j ígéretet tette, hogy megengedi a j faanyagot Volócon bevásárolni. Mert tudni kell, hogy a volőci fürészgyár szerződési feltételei közt az van, hogy nem szabad bizonyos területen neki az uradalmi fürészgyárral versenyezni, illetőleg semmi faanyagot nem bocsáthat áruba. A közöshadsereg tisztikara részéről pedig azon ajánlat tétetett, hogy az uszoda belső kezelését, kiszolgálatot, úszómesterekről való gondoskodást fedezni fogja, melyért részökre egy — egy idény jegy 1 írtért, továbbá a családok részére is mérsékelt jegyek fognak kiadatni. Ezeken kívül joguk lesz naponkint 12 órától dél utáni két óráig a katonaság részére úszó gyakorlatokat tartani. A régen érzett szükségen tehát rövid időn segítve leend s a közönség meglesz kímélve attól, hogy a Latorca partjait nyáron át folytonosan meztelen eipiberekkel behintve lássa és más részről nem les2 kénytelen a várostól egy-egy óra járásnyira keresgetni a fürdő helyet, végül a gyermekek részére a legegészségesebb testgyakorló hely létesül, mely mellett nem kellene rétégni a szülőknek, hogy gyerme-j keik a vízbe fúlnak fürdés közben. Hát még a Latorca partjainak piszkossága, melyre jövő számunkban egész terjedelmében ráfogunk térni. A polgári iskolai tanítók, [gyűlést tartottak ma dél előtt Munkácson a polgári leányiskolában, melyen Budabázi Tamás elnökölt. Tárgyai voltak iskolai dolgok megbeszélése. Első előadó volt Zágonyi Károly, ki gyakorlati tanitást tartott a magyar történelemből a IV. osztály növendékeivel. Az előadás tárgya Loránttfy Zsuzsanna életrajza volt, mely köz iet- szészben részesült. Ezután Boga Imre tartott gyakorlati tanitást a német nyelvből. Tárgyalta a IV. osztály- lyal a szóreudet. Utána Lázár Hona tartott felolvasást a házi ipar fontossága és fejlesztéséről, melyet a „Be- regmegyei tanügy “-ben kivánnak megjelentetni* Végül megállapították a jövő gyűlés napirendjét, mely Beregszászban tartatik meg, hol Greizinger István és Bodenlóz Teréz tartanak gyakorlati tanitást és szabadon választott tárgyról Demjánovichné — Kasics Etel tart felolvasást. Szarka Tivadar szolgabiró urat sajnáljuk, hogy már másodszor nem tehetünk eleget kívánságának. A velünk közölt fegyelmi Ítéletet, minthogy az még jogerőre nem emelkedett, nem tartjuk ez idő szerint közlésre alkalmatosnak. Azt szívesen. kijelentjük hogy a Bereg 17-ik számában foglalt fegyelmi ítélet cimü közlemény azon részét, mely szerint az illető vádlott tárgyi tényálladék hiányában mentetett fel, az ítéletből egy általán ki nem vehető, sőt inkább a hiá- ■ nyos eljárásra lehet következtetni, melyet a jelzett felebbezés folytán tisztává hozhat. Egy fél zsemle a Diófából. Mint ‘ a tisztán kezelt étkek tanúbizonyságát hoz- ! ta be hozzánk egy katona kávéjához feladott zsemléjének felét, mely tele van moszattal, i madzaggal. Állítólag Hochman pékmestertől került a korcsmába. Ajánljuk a rendőrség figyelmébe! A tanúbizonysággal is szolgálhatunk. Tüzfecskendő próba. Nincs hasznosabb gép a korszerű községi-életben mint a jeles tüzfecskendő: mert amig bármelyit más házigép rendesen az egyedet, vagy pedig a voltaképi családot szolgája, a jeles tüzfecskendő mindennél inkább védi a községeket. Ez kulcsa annak, hogy minden jó derék honfi teljes szívből örül annak, ha érdesül arról, miszerint hazánkban itt, vagy pedig ott sikerült próbát; mert a nem jól működő tűzfecskendők már igen gyak- korta voltak egyedüli okai rémitő pusztulások meg nem gátolhatásának: tűzvész alkalmával elbizakodotfá tette a tűzoltókat a tudat, hogy van tüzfecskendőjök, amely azonban a méltán követelt szolgálatot nem bírta teljesíteni. Ez ok miatt leirhatatlanul fontos a tűzfecskendők bevásárlásánál rendkívül elővigyázónak lenni s csak elsőrangú gyárból (tudtunkkal ilyen csupán egy van honunkban) szerezni be a korszerű tűzvédelem leghathatósabb eszközét. A napokban Kolozsvárott pompásan sikerült kísérleteket tettek a Trenycséntéri- park kútja előtt; két tűzfeeskendővel, két hydroforral s két' „falusi-fecskéndő“-vel. A kísérleteket nagyszámú, előkelő, értelmes közönség nézte végig, amely valóban el volt ragadtatva az említett tűzfecskendők rendkívül szabatos és biztos működése által. Ezen pompásan sikerült kísérleteken a kolozsvári tűzoltó parancsnokság több tagja szintén jelen volt. Mind a hat tüzfecskendő . Tarn.óczy Gusztáv budapesti tüzfecskendőgyárában készült; s igy voltakép biztosra volt vehető, j hogy kitünően működnek. A kedvezőtlen I nagyon szeles időjárás dacára ezen, szinte elpusztíthatatlan, oly erősre vannak készítve, tűzfecskendők az igen vastag vizsugarat 35 — 36 méternyi távolságra lövelték. Nagyszerű eredménv! A tüzfecskendőkön méltán i/ . tűnt föl a Tamóczy-féle szabadalommal ellátott kenyelzár, mely azt teszi lehetővé, hogy a teljesen beiszaposodotl.szelep csak 20 másodperc alatt is alaposan tisztittassék ki. Ezen pompás gépek, amelyek honi gyáriparunk méltó díszére szolgálnak nemcsak jobbaknak bizonyultak be az összes többi hazai készítményeknél gyártmányoknál, dicsőt fölülmúlják kitűnőségre a legkeresetebb külföldi gyártmányokat is. Ha pedig latba vetjük azt, hogy ezen tűzfecskendők ára jelentékenyen olcsóbb mint más műhelyek, gy;’.rak készítményeinek árai, valóban nem tudjuk: Tarnóczy Gusztáv országgyűlési képviselő szakavatottságát, mely által képesítve van ily tökéletes gyártmányt állítani elő, csodáljuk-e inkább, vagy pedig önzetlen hazafiságát, hogy kitűnő gyártmányainak vételárait sokkal olcsóbb ra szabta, mint más műhelyek s gyárak, A görögnyelv kérdése az ország- gyűlés elé került s érdekes vitát idézett elő. A kultusz-miniszter ügyes védelmezése meg- j györte a vagy többséget, sőt a filhellének
