Kárpátalja, 1890 (2. évfolyam, 1-46. szám)

1890-05-18 / 19. szám (20. szám)

Második évfolyam.

KÄEP1TÄLJ1

1890. május 11.

E hó 13-án a képviselőház egyes bizottságai alakultak meg. Az I. osztálynál elnök: Jókai Mór, jegyző Neményi Ambrus; a Ill.-nál elnök: Rácz Athanáz, jegyző; Szájbely Gyula; a IV-nél elnök: báró Was- mer Adolf, jegyző : Horváth Béla; az V-nél elnök: Horváth Boldizsár, jegyző: Szipeky Sándor; a VL-nál elnök: Degen Gusztáv, jegyző; Pinkovics József; a Vll-nél elnök: gróf Csáky László, jegyző: Mohai Sándor; aVIII-nál elnök: Szathmáry Miklós, jegyző:’ Nagy István és a IX-ik osztálynál elnök jj Vargics Imre, jegyző pedig: Rakovszky Géza lett. A második osztály még nem alakult meg. Ezután a miniszterelnök bemu- tatja ö felsége kéziratát, melylyel a közös ügyek tárgyalása végett kiküldendő országos bizottságot június hó 4-re hívja össze Budapestre; miért is a miniszterelnök ajánlja hogy e bizottság Szombaton - választassák meg. Néhány bejelentés^ után Irányi Dániel a fűgetlenségi s 48-as .pirt elnöke a honossági törvény módosításába vonatkozó törvényjavaslatot nyújtotta' be. Összesen 89-en írták alá. Az aláírók között a mérsékelt ellenzéki pártból: Kaa$ Ivor báró és Király Ferenc/, a pártonkivülLkÜől Percei Miklós van. Általános feltűnési keltett, hogy Ugrón Gábor az orsz. függ.. .és 48-as párt alelnöke hiányzik az aláirókkö- zöl. Maga a módosítási törvényjavaslat különben a következőleg hangzik:

1. §. A magyai- állam polgára távoliét miatt a magyar állam polgárságot el nem veszti. Az 1879: L. törvénycikknek ezzel ellenkező minden rendelkezése hatályon kívül helyeztetik.

2. §. Azok, kik az 1879: L. törvénycikk 31; és 32. §§-ainak alapján magyar állampolgári jogaikat'elvesztették, e jogok birtokába visszahelyeztetnek. Ha pedig időközben elhaltak, házastársuk s lesz áraaz óik magyar állampolgári joga épen úgy megáll, mintha az elhalt házastárs, vagy szülő időközben nem vesztette volna el a magyar állampolgárságot.

3. §. Oly jogi viszonyok, melyek a 2. §. értelmében visszahonositottakra, vagy családjuk tagjaira, vagyaz az utánuk megnyílt örökségre vonatkozólag az állampolgárságnak távoliét miatti elvesztése s a visz- szahonositás közti idő alatt jogérvényesen előállottak, a törvény által nem érintetnek.

4. §. E törvény végrehajtásával a minisztérium, illetőleg a belügyminiszter és a horvát- szlavon- dalmátországi bán bizatik meg.

j Munkács rendezett tanácsú város kötelékébe való felvételért fizetendő I dijak tárgyában.

1. §, Munkács város kötelékébe felvételért a felvettek: történjék a felvétel kérelemre, vagy a nélkül, az 1886. évi XXII. t.-c. 10. S-ban fog1- lalt módon a város pénztárába a következő dijakat kötelesek fizetni:

a) magyarországi illettőségü 50 írt.

b) a magyar korona többi országa beli illetőségű . . . . 100 frt.

c) az a. és b. pontok alá nem sorozható illetőségű .... 200 írt.

d) Azok, a kik a kötelékbe felvétel alkalmával igazolják, hogy munkácsi illetőségű egyének leányát biiják nőül, a rájok eső díjnak csak felét fizetik.

2. §. A községi kötelékbe való felvétel alkalmával a tanács ajánlata I

I folytán a képviselőtestület határozza j meg' a fentebbi szakaszban megáll aO C

pitott dijosztály alkalmazását.

3. §. A községi kötelékbe való fel- I vételről és a megállapított felvételi dij-! osztályzatról az illető egyén végzésileg { értesittetik, melynek kézbesítésétől számítva 15 nap alatt tartozik a kiszabott dijat a városi pénztárba befizetni.

4. §. Ezen szabályrendelet jóváhagyása után a városi adóhivatal azok névsorát, a kik a város területén nem kevesebb mint négy év előtt települtek meg s a város közterheihez már hozzájárultak, a kapitányi hivatal pedig azok névsorát vagyoni viszonyuk és foglalkozásuk feltüntetésével, a kik Munkácsra az előző év folyamán költöztek, minden polgári év első negyedében a tanácshoz beterjeszteni tartoznak.

5. §. A város kötelékébe felvett egyénekről állandó nyilvántartási könyv vezetendő, melybe a felvett neve, származási helye, kora, vallása, foglalkozása, a felvétel ideje és a felvételért fizetett dij mennyisége pontosan bejegyzendő.

6. §. Ezen szabályrendeletben meg- j állapított dijak, a menyiben azok az ez- jj iránt kiadott s közlött végzés kézbesité- ' sétől számított 15 nap alatt a városi pénztárba be nem fizettetnének, a fenálló J törvények értelmében a közadók mód- 1 iára behajtandók.

Kelt Munkácson, 1889. decz. 19. , ;artott képv. közgyűlésből.

B. sz. ;

1546. h. í. . it

Jóváhagyatott és megerősittetett f leregvármegye törvényhatósági bízott- f ágának Beregszászban 1890. évi ápril í ló 16. és 17-ik napján tartott rendes ta- j raszi közgyűlésében. Beregmegye kö- J önsége nevében £

Jobszty Gyula 8

alispán. I

Heti krónika. IE---------------------------------—-----------------b

A képviselőház e hó 7-iki ülésén foly- z atta és befejezte a kir. táblák szítosztá- b áról szóló törvényjavaslat részletes tárgya- éi Lsát. A szónokok közül Haviár Dániel és p tolió Lajost kell említenünk. Mindketten m gyik-másik szakasznál módosításokat sze- E

A „Beszkiden felállítandó határoszlop költségeinek fedezésére adakozók névsora Munkácson.

Az előbbi számban irt vezércikkre felvilágosításul adjuk az eredeti iv fejezetét, minthogy a kezünkhöz juttatott aláírási iv csak másolat, főleg azért, hogy a lapban nyilvánosan nyugtáztassanak az eddigi aláírók által teljesített fizetések. „Vereczkénegy bizottság alakult azon célból, hogy a Beszkiden felállítandó határoszlop költségeire adakozások által gyűjtést fog rendezni.

Ezen bizottság egyik tagja én is lévén, főispánunk ő méltóságának a fő aláírási ivet bemutattam s ő méltósága a gyűjtést a legnagyobb készséggel megengedte.

Ezen nemes, hazafias cél előmozdítása tekintetéből felhívom a t. c. közönséget szives adakozásra. Munkácson 1890. febr. 6. Bertalan Pál bizottsági tag, ilyen gyűjtő iv negyvenöt adatott ki a vidékre, melyeknek beszedése után, mint szóval felvi- lágosittattunk, a vereckei bizottságnak célja az, hogy a megye által kiküldött ezredéves ünnepélyt előkészítő bizottságba olvadjon be és a begyült összeggel annak céljait mozdítsa elő. A további eljárás az összes bizottság terve .szerint fog intéztetni.

Ferenczi János 50 kr, Nagy Gyula 1 frt, Traxler Ferenc 1 frt, Pap József 1 frt, Hubert József 1 frt, Hubert Lajos 1 frt, Weinberger Mór 50 kr, Meisels János 1 frt, Rothberger Gyuláné 1 frt, Lehóczky Tivadar 50 kr, Kac és Niederman 50 kr, Rosner Leopold 50 kr, Klein István 50 kr‘ Kroó Mendel 20 kr, N. N. 10 kr, ősztreichej Lévi 40 kr, Hausman Chaim 40 kr, Váradi Gyula 50 kr, Fried Testvérek 1 frt, Stark Adolf 1 frt, Weinberger Benő 1 frt, Grosz- mann Dávid 1 frt, Walla Lajos 1 frt, Kis Mihály 50 kr, Friedlender Sarolta 50 kr, Mandel Markusz 1 frt, Hecht Ignác 1 frt, Spanyol Kálmán 1 frt, Toronszky Endre 1 frt, Ilnicky Mihály 1 frt. Székely Károly 1 frt, Dr. Fenyves Albert 50 kr, Lővy Ignác 1 frt, Oberlender Miksa 1 frt, Cseh Lajos 1 frt, Dr Schlesinger Kálmán 1 frt, Nagy Zsigmond 1 frt, Coffin Ernő 1 frt, Günther Ágoston 2 frt, Hoenig Alajos 1 frt, Nede- czey János 2 frt, Dr. Nuszer Lajos 1 frt, Dr. Meisels Vilmos 50 kr, Jászay Antal 1 frt, Kemecsey Ferenc 1 frt, Memvelstein Bernát 1 frt, Rosenberg Hersch 1 frt, Mer- melstein G. B. 1 frt. Vächter Éliás 1 frt, Grünstein József 1 frt, Veisz Jakab 1 frt, Veisz Herman 1 frt, Groszman Mózes 1 frt, Veisz Salamon 1 frt, Marguliesz Sámuel 1 frt, Róth Bernát 1 frt, Horky Ferenc 1 frt, Bomstein Jakab 1 frt, Mermelstein-Jüdl 1

Városi dolgok.

Folyó hó ll-kén a polgármester rendkívüli képviseleti gyűlést tartott a városházánál, melyen több különböző ügy intéz- tetett el. Az első helyen tárgyaltatott a fel; őbb polgári leányiskola elhelyezésének kérdése, mely régen vajúdik már s mindég csak ott vagyunk vele, a hol voltunk. Most sem nyert semmi féle megoldást, csak egy iskolai évvel tovább tolatott, az eddigi ideiglenes elhelyezés meghosszabbittatott azon J hozzáadással, hogy a városnak kétszáz frttal többekerül a jövő iskolai év a múlt évieknél. Ennek oka az, hogy az uradalomtól bérelt lakás eladatott, melybe a vevő birtokos maga megyen lakni s Így az utcai rész nem bérbe adó, szükségből azonban az iskola helyiségek még egy évre kibéreltetnek, melyek ára jövőre 300 frt, tehát annyi, mint eddig az utcai lakással együtt volt. E he- j lyett pedig az igazgatőnőnek lakás és iroda | helyiség bérlésére 200 frt kiutalványozása j határoztatok el.

Minthogy György Endre képviselő ur-1 tói vett értesítés folytán a nagym. közok- j tatási miniszter ur megtalálta módját annak, ; hogy már jövőre, vagyis az l89Ö-91-ik iskolai évre a gimnázium V-ik osztálya megnyitható legyen, melyre nézve a város kép viselőtestülete is rövid időn értesittetni fog, itt az ideje, hogy a dolgok előkészítéséről a város intézkedjék.

A leány iskola elhelyezésének kérdése feltétlenül összefüggésbe jön a gimnázium építésének teljesítésével, minthogy a város szerződésileg kötelezte magát a mostani épületet átvenni és helyette a főgimnáziumi épületet felépíteni; tehát az a kérdés oldandó i] meg első sorban, megtartja-é a város ez épületet, vagy eladóvá teszi, kizárván azon es- - hetőséget, mely némelyek által harangoztatik, ] hogy, ha esetleg jó vevő kerülne rá, akkor eladatnék. Mert, ha csak feltételesen tartja meg a város, akkor semmiféle tervet nem lehet hozzá kötni, ellenkező esetben pedig ezt lehetne keresztül vinni, hogy a négy osztályú leányiskola ott helyeztessék el, de ! csak a felső részen, szükség esetén a jelen-1 légi bolt és kapu feletti helyiség kiépítendő lenne. Ha pedig ez elejtetnék, akkor már most úgy kellene a püspöki telken a gimnáziumi építkezést kombinálni, hogy a leányiskola építkezésére is ott tér hagyassák.

További tárgyai voltak a gyűlésnek a megyei bizottság által a kötelékbe való felvételről szóló szabályrendelet jóváhagyásának kihirdetése, mely tudomásul vétetvén jövőre nézve alkalmazásba venni határoztatok Ezen szabályrendeletet, hogy olvasóink ismérjék, alább egész terjedelemben közöljük.

Tudomásul vétetett a hídmérlegnek a Sétatérről tervezett elhelyezésében felebbe- zes folytán a megyei közgyűlés által hozott határozat is, mely abban áll, hogy egyelőre marad, a hol van. A tanácsnak azonban utasításul adatott, hogy gondoskodjék úgy a hídmérleg mint a hitelesítő hivatalnak alkalf

ias elhelyezéséről, s ezt annak idejében a j épviselőtestületnek jelentse be.

Elfogadtatott a polgármester indítványa a tankötelesek összeírására nézve, hogy azt a folyó évben a tanítók teljesítsék, melyen rég van künn s még meghütheti magát ilyen könyü öltözetben. Ha átmelegedett, aztán majd haza kisérem.

— Nem! Megyek haza szólt a leányka határozott hangon, a melyből kiérzett az irtózat, a mi el szokta fogni a gyermekszívet, ha idegen, ellenszenvet keltő ember kezd vele hízelegi i. Az ifjú mintegy megszégyenülve állott a lányka előtt. Vádat érzett a léikében.

— Akkor hazakisérem — felelt az ifjú elfojtott hangon

S azzal bement szobájába, egy kendőt hozott ki s társnőjére adta.

— Hogy meg ne kütse magát szólt az ifjú enyelgő hangon s gyöngéden simult a leányhoz mintegy engesztelöleg.

A fiatal leány egészen fölvidámult.

Ezer bohóságot követtek el az utón.

S aztán, hogy elfáradtak, leültek a szőlőkertük gyöppadjára, elrejtetten, senki által nem tudva, fiatal, ártatlan lelkűk sugallatából ihletten, szivük dobogását hallgatva.

A hold ezüstös fénye mintegy áldás- . ként borult a fiatal párra, Ök pedig egymás melett ültek, kéz a kézben, a fiatal ; leány szép feje az ifjú mellén nyugodott, ép úgy, mint azelőtt sokszor, csakhogy ma . talán bizalmasabban, odaadóbban, sokkal boldogabban ; szivük telve édes, ártatlan szerelemmel, azzal az érzelemmel, a miről azt szokták mondani a poéták, hogy az égben született, mert ártatlan, mert 1 szent . . - j

Bartha Hugó. ] / 1 <

| lyért részökre 120 frt jutalom adandó ki. Nem helyes azonban az, hogy a tanács nem tud intézkedni, ha esetleg egy hivatalos személy hiányzik köréből s nem tudja á munkát időszerüleg beosztani

Elfogadtatott végre a közös katonai laktanyánál építendő börtön, szekérszin, s ruha és más féle szertár építésére fel vett költség előirányzat és elrendeltetett azoknak teljesítése, — melyeket már régen végre kellett volna hajtani, minthogy a laktanya átvételét, tehát annak jövedelmezővé tételét is mindeddjg az hátráltatta, hogy az említett épületek hiányzottak, s a mellett, hogy a fenálló épületek nem jövedelmeztek kellőleg, a város az ujucai laktanya épületért a mellette levő ruhatár miatt ezerkétszáz frtot fizetett évenként.

184. k. gy.

6087. ikt.

Szabályrendelet.

rettek volna elfogadtatni és erősen szóna- koltak Szilágyi igazságügy min. legutóbb tro- tott beszédje ellen. De hát mindez egészen feleslegessé vált, amennyiben maga a miniszter belátván egyeseknek a 13. §-ra vonatkozó aggodalmai alaposságát, mely a végleges kir. táblai ítéletek elvi felülbírálásától intézkedik, nyújtott be igen lényeges módosításokat, melyeket Polónyi Géza indítványára az igazságügyi bizottsághoz utasítottak. — A ház különben a törvényjavaslat minden egyes szakaszát teljesen változatlanul elfogadta s ezzel lezajlott a több napig tartott eléggé élénk vita.

Május hó 8-án a kir. táblák felosztásáról szóló törvényjavaslat 13-ik fejezeténél, mely előtte való napon függőben hagyatott, a miniszter által benyújtott módosítások szövegezését a ház elfogadta; azután a kereskedelmi ministeriumnak nehány helyi érdekű vasú Lói szóló jelentését tudomásul vévén, a rövid ülés befejeztetett.

E hó 9-iki ülésen a képviselőház keleti kereskedelmi viszonyaink rendezéséről és a kőfejtőtelepnek az ipartörvény alá ! sorozásáról való törvényjavaslatokat fogadta el, nem különben több képviselőnek mentelmi jogát — különböző okoknál fogva- — felfüggesztette. A mentelmi jogok felfüggesztése csak Kapocsffy Jenőnéi idézett elő némi vitát, s szavazásra kerülvén | a dolog, 68-an a felfüggesztés mellett, 52 pedig ellene szavaztak.

E hó 10-én a képviselőház csak azért gyűlt össze, hogy meghallgassa a törvényhozási ülésszak harmadik szakaszát berekesztő legfelsőbb királyi kéziratot, mely a következőleg hangzik : „Mi Első Ferencz József, Isten kegyelméből Ausztriai császár, Csehország királya, stb. és Magyarország apostoli királya stb. Hü Magyarországunk és Tá rsországai Zászlósainak, egyházi és világi Főrendéinek és Képviselőinek, kik általunk 1887. évi szeptember hó 26-ra Budapest fővárosunkba összehívott ország- I gyűlésen egybegyülvék, királyi üdvözle- ! tünket.

Kedvelt híveink ! Midőn magyar minisztériumunk előterjesztésére az általunk ! 1887. évi szeptember hó 29-én megnyitott országgyűlés harmadik ülésszakát ezenel I berekesztjük, egyszersmind a negyedik ülés- I szakot a folyó év május hó tizenkettedik napjára összehivottnak nyilvánítjuk.

Kelt Bécsben, ezernyolezszáz kilencvenedik év május hó 9-kén.

Ferencz József, s. k.“ Gróf Szapáry Gyula, s. k.“

E legfelsőbb kéziratot Josipovics Géza jegyző olvasta fel, a képviselők állva hallgatták meg s nagy éljenzések között fogadták. Azután Péchy Tamás elnök tett jelentést a lefolyt ülésszak működéséről, megköszönvén a képviselők eddigi bizalmát és továbbra is Ígérvén eddigi buzgalmát, mire a honatyák egy kis jubileumot csaptak szűnni nem akaró éljenzéseikkel Péchy 10 évi elnökösködése alkalmából.

Ugyanezen napon ülésezett a főrendiház is. Először nagy hamarjában elfogadtak három törvényjavaslatot és azután szintén állva és a legnagyobb tisztelet mellett meghallgatták a legfelsőbb királyi kéziratot.

A képviselőház e hó 12-én megkezdte a törvénykezés negyedik időszakát. Péchy Tamás megnyitván az ülést, következett azonnal a tisztikar megválasztása. Beadatott 125 szavazólap, melyek közül egy üres volt. Elnök jelenté, hogy Bokross Elek és Andrássy Tivadar gróf 124—124 szavazattal lettek a ház alelnökeiül megválasztva. Ezután jött a hét jegyző választása. Beadatott 161 szavazólap, melyek közül egy szintén üres volt. Jegyzőkké választattak ; Balogh Géza 160, gróf Eszterházy Kálmán 160, Madarász József 160, Josipovits Imre 160, Szat- máry György 159, Dárday Sándor 158 és báró Bősznél- Ervin 158 szavazattal. Háznagyra headatott ösz- szesen 161 szavazólap, melyek közül egy ismét üres volt s 160 szavazattal Bezerédy Viktor választatott meg háznagynak.

A főrendiház e hó 13-án kezdte meg a negyedik időszak ülésezését és a megnyitó legfelsőbb királyi kézirat felosvasásának állva, történt meghallgatása után szintén tisztujitással foglalkozott. Itt a választás és a bizottságok megalakítása egyhangúlag ment végbe. Jegyzőkké lettek: gróf Bánffy György, gróf Battyány Lajos, báró Fiáth Miklós, Gaáll József, Gyulai Pál, báró Nyári Jenő, báró Rudnyánszk} József, és ifj. gróf Széchényi Imre. Háznagygyá szintén egyhangúlag választatott: gróf Szapáry István. Ezután mindjárt a bizottságok választattak meg és pedig a közjogi és törvénykezési bizottságnál elnök: Szlávy József, jegyző: báró Rudnyánszky József; a pénzügyi bizottságnál elnök: Zichy Ferencz, jegyző: járó Rudnyánszky József a közgazdasági is közlekedési bizottságnál elnök: gróf Sza- iáry Géza, jegyző: báró Fiáth Miklós: A íaplóbiráló bizottságnál elnök Schuszter Konstantin, jegyző báró Nyáry Jenő lett. '