Kárpátalja, 1890 (2. évfolyam, 1-46. szám)
1890-03-16 / 11. szám
Második évfolyam. Il-ik szám. Munkács, 1890. március 16. KAR PAT ALJ A. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Előfizetési árak: “Egész-évre . 5 firt.;®"' Negyedévre 1 frt 25 kr. || Fél évrei 2 frt 50 kr. ® , EgJ-es szám ára 10 kr. E lap megjelen minden vasárnap. Kormány válság. A régóta' megindult niozgalom, hogy kormány válság idéz-tessék elő, a kabinetben már megtörtént s’ mire e sorok napvilágot látnák, már az uj kormány tagjai is nvilvánságra hozatnak. Tisza Kálmán miniszterelnök beadta lemondását s vele természetesén/ a kabinét valamennyi tagja is lemond. Sehol a világon kormánynak oly nehéz-helyzete nincs, mint minálunk, mert Ausztriával való viszonyunknál fogva, bárki legyen is a miniszteri székben, nagyban és egészben tiszta nemzeti politikát soha nem űzhet, mely ] miatt más oldalról az ellenzéki pártok- I nak sehol hálásabb terök nem található, I mint ez országban. A nemzet zöme nagyobb reszt politikával nem, vagy csak keveset foglalkozván, mint minden nép a világon, tiszta, hazafias" politikát kiván követni. S vagy nem látja az akadályokat, vagy nem is akarja látni, . melyek a vezető férfiaknak útját állják. „Mi mindent nemzeti szempontból j ,^jjcálnnk. el, mert ezt sngalják szivünk | érzelmei ; a kormánynak pedig számolnia kell intézkedései közben a f szomszéd tartományok érdekeivel is, mert ez kívánja tőlük á helyzet, a körülmények s az éurópai érdekek kapcsolatos viszonya; habár szivök ide vonz is, á rideg politika megosztja, megbénítja akarat erejüket. I A Tisza K. politikája .ellen az orosz-török háború után a boszniai foglalás alkalmával indult meg keményen az ellenhatás. Mert, hogy sok magyar vérbe és pénzbe került, az tény, s anyagi hasznát ma sem látjuk, az is tény, de morális értéke jóval félül múlja a rápazarolt költséget. ,.E tartományok voltak legké-! nyelihesebb, mintegy, gazdátlan ( birtok, fészkei az orosz intrika alattomos | csélszövéuyeinek, innét indult ki az j orosz^török háború előjátéka, ezen ke- | resztül vezetett a horvát elégedetlen-1 ség szitása. Midőn Tisza Kálmán az ország kormányára lépett, Magyarország egy szégyenletes foltot takargatott, azt, hogy hitele nem volt s szükségéit csak úgy fedezhette, hogy az állam vagyonát kellett jelzálogképen a hitelezőknek lekötni s megbénitottan állott -mintegy Jönk szélére jutott egyén. Ez és a boszniai háború költségei növelték az aggodalmat, nehezítették a kibontakozást, melyék mellett a folyton előtérbe nyomuló élet kívánalmak is mindég nagyobb sulylyal nehezedtek az államra. Es mind ezek az ellenhatást nevelték a kormány ellen. A kormányelnök a nemzeti bizalom letéteményese. Reá néz minden szem, tőle vár mindenki a nemzeti téren javulást, változást a mi specialis körülményeink közt. De egyszersmind a koronának is ő a legfőbb tanácsosa és bizalmasa. A törvényjavaslatok keresztül vitelét első sorban ő biztosíthatja, vagy ő ellenezheti, melyet, ha az országra nézve károsnak lát, jogában áll visszautasítani "s ha a korona megmarad kívánsága mellett, akkor kötelessége visszalépni. Ez alapon emelkedett múlt év január havában magasra a nemzeti izgalom, midőn a katonai törvények tárgyalása volt napirenden. A nemzet nagy, igen nagy többsége sérelmesnek találta az önkénytesek ellen tervbe vett törvényjavaslatot. Magában a kormánypártban is erős hangok emelkedtek ellene s kétessé tették annak kimenetelét, mely később módpsitáson is ment keresztül. Ez óta az ellenzék megsokszorozott erővel támadta a. kormány fejét, a miniszterelnököt s hiába beszélünk akármit a bukás szélére vitte. Az 1879. decemberben alkotott kihnnositási törvény adta meg1 reá az al- kaimat, mely szerint minden magyar honpolgár, ki tíz év alatt idegen államban lakik és nem jelentkezik valamely osztrák-magyar követségnél, vagy konzulátusnál, hogy állampolgári jogát fenn akarja tartani, 9||g| — elveszti azt. Minthogy Kossuth e tiz évet Isten kegyelméből túl élte I nem jelentkezett kimondott elvénél fogva, így ő is megszűnt magyar állampolgár lenni; melynek megváltoztatásáért a függetlenségi párt minden követ késznek nyilatkozott megmozdítani. A miniszterelnök, hogy a kedélyeket megnyugtassa, Ígéretet tett egy ilyen törvény benyújtására nézve múlt év decemberben. Minthogy pedig ez ígéretet be nem válthatta, mert a minisztertanácsban nézetét nem tudta keresztül vinni, tehát beadta lemondását. Tisza Kálmán 15 évig állt a kormány élén. Oly idő, mely számot tesz az emberek életében, azért az ő alakja a. nemzet történetével lesz összeforrva s birálatot mondani tettei felett, a történelem lesz hivatva. Az uj minisztérium biztos hírek szerint már meg is alakult, de a hivatalos lapban csak Vasárnap fog közé tétetni. Vidéki dolgok. A lucskai érdekes hírre vonatkozólag a kővetkezőkben felelek. Bereg vármegye minden tisztviselője, hivatala, sőt valamire való embere előtt ös- meretss a lucskai deputatio, akik egy évtized óta keresik jussokat és igazságokat, voltak több ízben a királynál is. Valami 3 éve engem is felkerestek többször, de mintán én sem ügy véd, sem bíró nem vagyok, a -múlt' őszön Pesten azt a tanácsot adtam nekik, hogy ügyüket, melyet később Luby Géza képviselőjük vett kezeibe, egy előkelő ügyvéddel megvizsgáltattuk, de oly feltétel alatt, ha irományaikból az tűnik ki, hogy lesz alap a perre, az ügyvéd megindítja azt; ha pedig az bizonyulna be, hogy ügyük elévült, vagy egyáltalában nem perelhető, azon esetben nyugodjanak meg sorsukban, ne járkáljanak s ne tegyék a sok haszontalan költséget. A mint értesülve vagyok, Luby Géza barátom Polonyi Géza képviselőtársunkat nyerte meg az ügy átvizsgálására; de miután az összes adatok beszerzése és tanulmányozása heteket Igényel és ő mint keresett budapesti ügyvéd otthon ezalatt sokat vészit és hogy ezen kárai némileg megtéríttessenek, biz ez drága mulatság lesz, de a lucskaiakat ez nem riasztotta vissza, sőt örömmel ajánlották fel a költségek viselését. E célból fognak Polonyi és Luby képviselőtársaim e napokban feljönni, ez a száraz tény ; ha időm engedi és itthon leszek, lehet magam is elmegyek meglátogatni őket, tehát csak ennyiben fogok ez ügynél szerepelni. . De a cikk Írója ügyesen hídja az igazat a valótlannal keverni; úgy- a hogy neki épen a legkellemesebb, t. i. hogy engem és társaim a t. olvasó közönség előtt mint földosztókat szerepeltessen. Eltekintve attól, hogy én lucskaiak adománylevelét a leleszi conventböl hiteles másolatban' láttam, nem állítom, hogy ma már van-e igazságuk ? annyira nem volt időm tanulmányozni irományaikat, de hogy volt,, az bizonyos. Nekünk mint országgyűlési képviselőknek, Tik bárki is fordul hozzánk, hogy igazítsuk útba, vagy segitsünk rajta, ezt megtenni kötelességünk. A ki Bereg megyében még nem olyan régen a viszonyokat ismerte, tudja, hogy ha a megye 1/3 részében panasza volt ennek az árva népnek, p. az urada'om ellen, ment a főszolgabíróhoz, ment a vici spánhoz, vagy ment a képviselőjéhez stb ...............jha az ur adalom ellen, a kinek köszönhették állásukat, nem tettek semmit, vagy igen keveset, ngy, hogy ez a nép, hac ak a jó Istennél nem, másutt pártfogóra a'ig talált. Miután, sem én, sem Luby képviselő- társam semmi néven nevezendő lekötelezettséggel az uradalom iránt nem vagyunk s külömben is bárkinek bárki ellen is érvényesítjük a mennyire tőlünk telik az igazságát ; bizony megtesszük ezt az uradalom ellen is. Hogy lesz-e eredménye a Polonyi működésének, én azt nem tudom, de egy eredménye biztosan lesz, nevezetesen az, hogy tArcä Egy csókot hozzá. C. M. V. után németből fordította Nagy Gyuláné Berta. ■Szivemből örvendek fiam; hogy te is-, mét itthon vagy, igy szólt Adelsberg ura fiához, Í| az asztál mellett ült véle együtt, Npm tagadom, jól esik rajtad pihentetnem szemeimet. Megizmosodtál, férfiassá, lettél. Barna arcod hosszabb és simább .lett. Atyám, te hízelkedni akarsz nekem, mint valami elkényeztetett nőnek. . . . No csak ne szerénykedjél •! A katonai szolgálat Pickolomini alatt; a táboriélet, a csaták zaja mind nein ártottak- neked, a mint látom ; sőt ellenkezőleg előnyödre váltak, melyeknek én nagyon örülök, monda az. apa | kétszeresen örülök pedig annak, hogy te ismét köztünk -vagy,-és pedig viruló egészségbén s: teljesen épkézláb. Nagyon is épkézláb! — szólalt meg jókedvűen a csinos, karcén, szénfekete szemű-fiatal ember. Hanem tudod-e mit, fiam ? y |. Míg te a világot jártad, én neked menyasszonyról is gondoskodtam . . . Ne szabadkozzál! Az az óhajtásom, hogy házasodjál meg,- És pedig azonnal. . . Ez ugyan katonás házasság akar lenni atyára. ■' Nem" erőszakollak, de azt akarom, hogy menj át a szomszéd községbe és vedd el Rienzmaul Antóniát;; De atyám!..... Soha se csinálj olyan savanyu arcot, mondom, hogy én nem kényszeritelek. Ezzel csak atyai kívánságomat és.rólad való gondoskodásomat akartam tudtodra adni, .melyet mindenesetre' megváltoztatna azon körülmény, ha te talán már választottál volna magadnak, mert a te korodban, tudom magamról, az ilyen dolgokat öreg emberek előtt nem szoktuk kifecsegni. Azt nem mondhatom atyám, de . . . No akkor minden jól van. Katonáskodásod ideje alatt szerelmeskedhettél eleget, mert hiszen ez a katona élettel’jár épenugy, mint a rozs kenyér meg a tábori kulacs.'Ha nem volt viszonyod hozzád illő rangú leánnyal, akkor csak lovagolj át minél előbb Zíczenthal^a és . .,. És vedd el Antóniát, a választott nemes hölgyet, viszonzá nevetve Henrik. Hiszen elég régen vár már reám! . . . Kérlek, ne védd tréfának a dolgot, szólott közbe atyja. Mi már négy év előtt megbeszéltük ezt az 'öreg ítienzmaullal s az óta annyit beszéltem Antóniának felőled, hogy teljesen beléd szeretett s alig várja, hogy láthasson. De atyám, akkor ... Akkor jobb lösz hallgatnod, ha csak 1 puszta ellenvetésekkel akarsz untatni s ol-co i sabbat nein tudsz mondani. Nem bánom, felelt Henrik, csak egyet kqtök ki, hogy mielőtt elvenném ismeretlenül akarok vele találkozni. Mert, ha egy leány még egyszer oly kedves is mint a mílyen*lehet,‘ egy vonás a szájánál, egy ránc a szeménél, valami sajátságos szokás kiejtésében, mely visszatetszést szül a szívben annyira, hogy inkább örökké nőtlen maradjon az ember, mint egy ilyen növel lépjen házasságra. Elhatároztam tehát, hogy holnap egy levelet viszek neki álöltözethen, igy meglátom öt s megismerkedvén a szolga személyzettel, kérdezősködhetem egyröl-más- ról úrnőjük felől. Akkor aztán majd meglátjuk, lesz-e a házasságból valami. Jól van, felelt az apa. Legyen akaratod szerént, csak valami bolondot ne csinálj, mert akkor . ... . . .megfenyegetvén fiát, eltávozott. A következő reggel Henrik lovászának öltönyében átlovagolt Zietzenthalra, hol, miután bejelentette magát, jó sokáig kelett várakoznia, mig a kisasszony elé bocsátották, hogy a saját kezűleg irt levelet átadhassa,. A kisasszony egy sápadt, vézna- teremtmény volt, feszes brocat ruhában. Átvette a levelet s szobalányának mondá: „Vezesd e férfit a pincébe, Mici, tölts neki egy. pohár Schallenburgit, mig én a választ megírom nemes Henrik lovagnak“ j Az álszolga jól megnézte a kisasszonyt • I nem volt valami különös jelenség,' csinos de, de . ...................... a szobaleány, Mi ci, az egy csinos kis fruska! Henrik a szobalányt előre bocsátotta, de a szokatlan utón háromszor is megbotlott úgy, hogy Micibe kellett fogódznia | hogy el ne essék. „Ezt vagy a sötétség, vagy a kitóduló borgöz okozta,“ mentegeié magát az állovász. Mire Mici elfojtott nevetéssel válaszolt, leérvén a pincébe, engedélyt kért, hogy pipára gyújthasson, mert igy jobban Ízlik a bor, érzékenyebb a, kedély. „Termés7.etesen, tegyen úgy, amint szokott,“ mondá Mici kedélyesen s elővett a szögletből egy pókhálós schallenburgi üveg bort; rátette egy felforditott hordóra, a gyertyát nem kellett meggyujtania, mert elég világosság hatolt be az udvar kövezetével vízszintesen fekvő pincenyiláson át. S mialatt a töltött pohár után nyúlt; tekintetét a leány formás karjain, koromfekete szemein, fehér fogain legeltette és szive akként ^ repesett; mint a kalitkába zárt madár. „Igyék!“ mondá mosolyogva Mici. „De egy csókot is hozzá, mondá, a leány karját simogatva. A leány ismét felkacagott s oly szívesen látszott nevetni, de, a mellett vissza- hajlott s az ifjút magától eltaszitá. Mit gondol I Mi még nem is Ösnjerjük. egymást s ilyet kiván. Semmi szin alatt. Henrik Ugyan feltette magában, hogy Szerkesztési Iroda: Munkácson, Yár-utczii 564- szám alatt, hová a lap szellemi részét: illető minden közlemény intézendő. Kerment.et'.eu levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratok vissza nem adatnak. Hirdetési árszabály: Hivatalos hirdetési dijak egyszeri közlésért: 50 szóigj 80 kr., 100 szóig 1 frí 30 kr., 200 szóig 8 frt 20 kr.,! azonfelül minden szó 1 kr. — Üzleti Ó8 többször megjelenő hirdetések jutányos áron közöltetnek- j Kiadóhivatal: FARKAS KÁLMÁN könyvnyomdája Munkácson, : íová az előfizetések-, hirdetmények és a lap szétküldésére vonatkozó felszólamlások intózendők. Nyilttér petit sora 35 kr.
