Kárpátalja, 1890 (2. évfolyam, 1-46. szám)

1890-03-09 / 10. szám

Második évfolyam. IO-ik szám. Munkács, 1890. március 9. KÁRPÁTALJA. POLITIKAI £S TÁRSADALMI HETILAP. Előfizetési árak: Egész évre . S frt. © ■ Negyedévre 1 frt 25 kr. Fél évre 2 frt 50 kr. @ Egyes szám ára 10 kr. E lap megjeleli minden vasárnap. ­fe' ” J;.. ft . > GVDI6^I6TOI6mGTOT6gg " ' ' >i' •© Hirdetési árszabály: @ !^!^S}@S)@f5l(SiySx^iy5xar5XS&Sl(5ir^XS5y51@SXS?Si Kiadóhivatal: . . Szerkesztési Iroda: FARKAS KÁLMÁN könyvnyomdája Munkácson, Munkácson, Vár-utcza 564- szám alatt, hová a lap Hivatalos hirdetési díjak egyszeri közlésért: 50 szóig hová az előfizetések-, hirdetmények és a lap szétkiil- szellemi részét illető minden közlemény intézendő, i 80 kr., 100 szóig 1 frt 30 kr., 200 szóig'2 frt 20 kr.,j désére vonatkozó felszólamlások intézendők. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtat- i azonfelül minden szó 1 kr. — Üzleti és többszöri I Nytlttér'petit sora 35 kr. nak ’el. Kéziratok vissza nem adatnak. | megjelenő hirdetések jutányos áron közöltetnek­Feleli? s Az élet felszíne. egyénenként. és Blinden nép együttesen azzal foglalko­zik,; a. mi ()ke.f legközelebbről, érdekli. Mentül nagyobb -a -kör, * mélyet áz egyedeknek áttékinten^ök téli. An- riál .többet mér .„az /egyesek vállaira. Ki -sokra hivatott, sokat várnak tőle. Á. ki csendes, kis: körben él, an­nak. Munkásságával .'körny^zétét kéll ■b^ltenie.,/•J’/ ’'L/, Németországot a nagy / Szociális köjdiés. foglalkoztatjay. Franciaország a köztársaság elleneivel' küzd, a nagy Amerika egy világrész békéjét igyek­ezik állandó alapba helyezni. A kis Bpgária a muszka befolyás alól ipar­kodik magát kiszabadítani. Az élet hullámverése -mindenütt mozgalomra kényszeríti az embereket. üui.vA magyar - országgyűlést a hon­védségi és a ljqhossági törvény tartja meglehetős izgalomban. A nemzet éber figyelme kiséri minden mozdulatát, melyet előbbre, vagy hátra tesz.'- — A múlt évi 14-ik és 25-ik §-ok izgal­mai még mindég nem bírtak; lecsende­sedni.. Habár a dolog érdemileg való­sággal elintéztetett is, tehát a napi- réndről letűnt, mind a mellett a szi­veidet annyira izgatottságban, tartja, még ma »is, hogy- gyakran ver magas hullá- miq;ka,f. A:z Aí honvédségi törvény, mely most - tárgyalás alatt van, úgy látszik, sok,, zajos kérdést fog ismét előtérbe állítani. Meglepő gyorsan és simán folyt le $zerk. . Mert bizony akármit beszé­lünk s akármelyik páriával tartsunk az országgyűlésnek, nem esik az ne­künk jól, ^agyaroknak, kikben csak egy - kis szikráj a él -is a hazafiságnak, hogy bobyíédeinknek idegen zászlót, tűznek ki, ha bár - csak jelvényül is. Mért-,' hiszen az. egész, zászlókérdés/ nem. egjféb, mint jelvény^ de szivünk­höz forrott jelvény, melyet, bä leákar- nak onnét tépni, elakarnák 'távolítani, hogy mással helyettesítsék, nagy és mély sebet szakit fel vele mindenkor. A honossági törvényt mindenki óhajtva várja.. A, turini remete, a Via déi Miile lakójaj történelmünknek oly kimagasló ; alakja, hogy a nemzet az ő kihónositásával egy darab szégyenfoltot irt történelmébe. . •; ,íjr *■. 1* • L* ■ *• V- ..-l ? ■'V-jrV." V' ",•/ M ■aAá Magyarország minden, .egyes tagja az órszággyttlési pártok- akármelyiké­nek nézeteit, véleményét vallja is, ez egyben ^együtt érez, nincs és nem lebet külömbség közöttünk« Kossuth,.,Ma- gyarországé volt ;s kell* hogy az le­gyen még halálában 'isv s«1 Elfogadhatjuk a kiegyezési ala­pot a nemzefi/élét. folytonossága gya­nánt, megokolhatjuk azon álláspontot a körülményekből folyó kényszer hely­zettel, védelmezhetjük a bosnyák ok- kupációt, de ha történelmünknek leg­dicsőbb alakját kitagadjuk, vele együtt természetesen eszméit is meg. kell sem­misítenünk s akkor mi marad nekünk a múlt és jelen kapcsául a tátongó ürességen kívül, melyben bolyongó sötét alakok lebegnek idébb-odább ? Valamint a véderő vita alatt meg­szűnt a vidékén a pártkülömbség s a nemzeti jelleg domborodott ki az egye- dekben,* úgy a honossági . .törvénynél még inkább szétfoszlik a ;i:vélemények ! árnyalata 's lesz a nemzetnék egyet­len óhajtása. A nemzet, vezérlő férfiai ismerik a- nézeteket fent a magasban, szemkő- rük tágasabb határt tekinthet be,, de mi meg látjuk és érezzük a nehezen mozduló véleményeket . itt alant, me­lyeknek gyökere az anya földdel van összeköttetésben. - <u Látjuk' és érezzük, mért szivünk óhajtásai, ez .przelémbén,. eggye ... vári­nak fori’va azokkal s ha a részletek kivitelében megoszolnak is a nézetek, a főcél egyesit bennüriket. n. Vidéki dolgok. A meggratulált kinevezés. A „Kárpátalja“ f. évi 6-ik számában közölt rövid cikkemre a „Bereg“ cimü lap­ban rövid időköz alatt két rendbeli válasz is jelent meg, egyik a szerkesztő, másik a kormánybiztos' részéről. Az elsőre akkor feleslegesnek tartot­tam válaszolni, minthogy a szerkesztő ab­ban eléggé levágtá maga alatt a fát, mert — eltekintve, válaszának személyeskedést tartalmazó részétől — magára a lényegre nézve beismerte, hogy minden állitásom kiapjában igaz, csakhogy ő abból „más kon- sequentiákat igyekezett levonni, mialatt a cynismusig vitt őszinteséggel önmaga val­lotta be, hogy midőn a kinevezéshez gra­tulált, ném a közérdek, hanem az egyéni íokonszenv vezette álláspontjának elfoga- gadásában. Erre nem is kellett válasz. Ért­hette belőle az olvasó : honnan fú a szél ? Jött azután a Bereg 8-ik számában a kormánybiztos, válasza. Ez már kör­mönfontabban van irva, sőt van benne egy kifejezés, melyben a szavak oly ügye­sen vannak csoportosítva, hogy az ol­vasó könnyen azt hihetné, miszerint az el­lenőrt a véleményező bizottság hozzájáru­lásával nevezte ki a kormánybiztos úr. Erre már megvallom, nem állhatom meg, hogy az igazság érdekében egy pár helyre igazitó megjegyést ne tegyek. A kormánybiztos úr azt állítja, hogy a véleményező bizottság üléséről jegyző­könyvek vezettetnek, melyek kinyomva a tagoknak megküldetnek. Helyes. Magam is láttam ezen nyomatott jegyzőkönyveket a tagoknál. Epen ilyen jegyzőkönyv nyomán állítottam a Kárpataija 6-ik számában kö­zölt cikkemben, hqgy . az. ellenőri állásra 31 egyén pályázott, kiknek nevei a jegyzőkönyv­ben elő is vannak sorolva. Ezek közül1 a véleményező bizottság 3-at jelölt ki (Buzin- kay Péter, Dercsényi Ferericz és Baranyay Miklós urakat. Felszólalásomban azon fonák és kö­vetkezetlen eljárást-tüntettem fel, hogy | kormánybiztos úr erre a nyár közép óta egész januárig hallgatott s ekkor a pályá­zatot s a véleményező bizottság ajánlatát figyelembe sem véve, kinevezett az ellen­őri állásra egy vendéglői asztaltársát, a ki nem is pályázott. Hogy a kinevezett egyén Nónay Vik­tor úr, vagy más, az nem tartozik ä itt dologra s épen ezért cikkemben a nevet nem is említettem. Fődolog maga azon kö­vetkezetlen eljárás, melyet kiemeltem, mi­dőn azt mondtam: „miért nyitott pályáza­tot I miért bocsátotta annak eredményét a véleményező bizottság szavazata alá, ha' a pályázat és a szavazás eredményét kutyába se vette." A kormánybiztos úr erre válaszában igy felel: „Hogy nem a 27 pályázó közül a vé­leményező bizottság által ajánlásba hozott 3 «gyén valamelyikét neveztem ki, de utó­lag ajánlkozott egyént alkalmaztam, ezt is a véleményező bizottsági ülés tárgysoroza­tába vétel, a tagok megkérdezése s a meg­kérdezettek hozzájárulásával tettem.“ Engedelmet kérek uram, itt tévedni méltóztatik, Talán meg volt a szándék, de a tények mást igazolnak. Először is a pályázók száma »nem -27, hanem 31. volt. fi Másodszor : „a véleményező bizottság­nak olyan ülése, melyben előbbi határoza­tát megváltoztatta s ajánlatait elejtette volna, soha sem volt." Lehet, hogy egy­két bizalmasabbjával közölte szándékát, de a véleményező bizottság arról mit sein tud. Ezt határozottan állítom, ’mért a bizottság tagjai a Bereg által meggratulált kineve­zéshez, nemcsak hozzá nem járultak .s ar­ról nemcsak nyomtatott jegyzőkönyvet nein , i Jelenetek az 1848-iki forradalmi időből ,,v r Beregmegyét illetőleg. ? 1848. szept. 18-án Serli József: nagy­kárólyi illetőségű, szatmári i\ kath. papnőd véndék Münk'ácsról visszautazván, minthogy elesteledett, éjjelre betért Gsarodán az ál- lásba. Itt a mozgalmas idők következtében parasztőrök voltak, felállítva, bik szekerét megmotozván, abban; különféle ágyúgolyó- mintákat találtak, mely gyanút ébresztvén bennök,. .a dologról azonnal , jelentést tettek., Bay Gábor ottani .földbirtokosnak ; de mig az őrök jelentéstétel végett eltávoztak,. Serli befogatott és tovább állott...Bay azon­ban szigorúan megparancsolta, hogy fogják el s nyomban, lóhátas emberek menvén. utána, csakhamar elcsípték a-; távozót s visz- szavitték a . községbe. Itt kitűnt az is, hogy, Serlinek hamis igazolványa van,. mely miatt utazása még ..gyanusabbá vált s egyszerűen letartóztatták.; Másnap (szept, 19.-én) Bay.G. Serlit szoros, őrizet alatt Beregszászba kí­sértette, ily.- cinuL levelet adván az..őrök, kezébe: Eötvös .Tamás őrnagy és alispán, ennek távollétében, TJray Pál, első alispán­nak, vagy bármely szolgabirónak, — Bereg­szászból „pedig 'még. az nap ? Munkácsra kí­sértetett. , / ' .///,.■: * *Az útlevél egy$ negyédrétü papiroson igy, volt kiállítva„Üti levél, Közhírré tépni kívántam minden rendji .bíróságnak, hogy. Tisz ? Serli József, urat I mint Munkácsi Káplánt s- hazájában. Nagy-Károlyban jelen­leg: utazót, senki, vagy- (személyében, vagy alkalmatosságában: őt-háborgatni,, vagy aka­dályozni. np>-.mprészelje. teyj Különben azt .teepdő leszek,, mit .ilyes - ecetben a; törvény és jogosság, parancsolnak. Kelt Munkácson, 18. Szeptemb. 1848.. Rudolf Pál ^Munkácsi Lelkész." - , • Munkácson, hol épen a .várbeli német katonaság viselkedése miatt nagy mozgalom és vizsgálat folyt, Serli elfogatása izgal­masabbá tette az ügyet és Ilosvay Gusztáv szolgabiró vette kezébe Serli ügyét is s még szept.. 19-én kihallgatta Erber Mihály végzett papnövendéket, ki Seriivei ide uta­zott s ki az elébe tett kérdő pontokra vallá: hogy ö Polgár Lajos nagy-károlyi, vaske­reskedőtől vette • át. a- szekeren talált agyu- golyó-mintákat annak léveiével együtt, aki Eötvös Mihály szatmármegyei alispán meg­bízásából akart öntetni;a munkácsi vasgyár­ban-ágyúgolyókat. Az ’útlevélre megjegyzi,, hogy azt Serli irta s Rudolf nevét ö irta alá. s csupán azért tevék azt, mert a mozgalmas időkben biztosabbnak vélték, ily levél mellett is utazni, rendes menetlevél kieszközlése idegen helyen sok bajjal járván.. Serli József szept.. 20-iki valllomásá- ban szintén úgy adta. elő a dolgot, megje­gyezvén, hogy ő; az ágyugolyó-mintakrol mit sem tudott,- mert Erber szekerén utaz­ván,. ez a mintákat' azért vitte- vissza, mert a.vasgyárban Klinkhart Frigyes csak két hónap, múlva ígérte, az öntetést.. Az út­levelet pedig- ő irtít -azért, mért 'jóllehet I Munkácsra jövet az utón senki sem zavarta | őket, kivéve a namériyí hidvámost, ki azon- I ban szintén átbocsátá ; de visszautazáskor mégis 'elönyösbnek gondolta magát,, ily- ,út- . levéllel, —; .minden, gonosz célzás és szán­dék nélkül ellátni... .. Polgár Lajos nagy-károlyi kereskedő I 1848. szept. 16. Klinkhart Frigyes munkácsi vasgyári felügyelőhöz intézett német leve I lében csakugyan megrendelt aj beküldött min­ták szerint: 1000 golyót a 0 számból,. 2000 I az 1 „ "'*• 4000 „ a 2 „ 1000 „ a 3 „ 400 „ a-y5 „ Egyszersmind azt is kérdé, hogy váj­jon öntethetne-é ágyucsöveket barangércbőL Ezeket megelőzőleg szept. 15. történt, hogy a Munkácson állomásozó Hartmann-ez- redbeli Majerberg nevű századosnak éjjel a I szállása előtt volt faköpenyegbe rejtőzött s köpenybe burkolt ismeretlen egyén egy iratot dobott, melyben az ő és családja iránt viseltető jóakaratból figyelmezteti azon ve­szélyre, mely őt, családját és századját fe­nj egeti ;■ a polgárság a cs. kir, helyőrséget lefegyvereztetni tervezvén.. Ennek következtében a százados kato­náit éjjelenként fegyverbe állította s a tisz­tek szállásain összpontosítva készenlétben helyeztette-el; mi a városban nem kis feltű­nést és izgalmat okozott, szept. 18-án Ba­logh Ferencz uradalmi tisztfőnöknél össze­jöttek Freyseysen D., BeőszK, főszolgabíró, Demjén I., Oláh I. urad. ügyészek, Gáthy S. főbíró, Láng Vitus tanácsnok, Báronyai Jó­zsef főorvos és Szunyögb Lajos városi ügy­véd s tanácskozás után • elküldék BeőSz, Gátby és Demjén urakat Majerberg száza­doshoz, hogy őt is odahíják, ki megjelen­vén az átváltoztatott irätu figyelmeztető német levelet felmutatván, a választmány őt értesíti, hogy a fenyegetés, melyhez ha­sonló az ungvári őrséget is felzavará, alap­talan s valamely rósz akaratú vásott egyén magánincselkedéséböl történt; egyszersmind biztositá őt a város nevében, hogy a pol­gárság, mely királya s alkotmányához ra­gaszkodik, ily ármánykodás eszközévé nem aljasuland s há dacára e biztosításnak-, a katonaság az álhir következtében azt óhajtja, hogy nem külön elszállásoltan lakjék, hanem együttesen helyeztessék el, a város hatósága kész laktanyákról is gondoskodni, felajánl­ván e végből a grófi udvarban levő börtön­helyiséget a mostani posta-hivatalt,- s az uj-utcai „Nap“ cimü korcsma üres szobáit) sőt a szükséges világítás és fát is felajánlá. / Gecsey György választmányi i elnök indítványára, áz 1848. szept. 19-ikén tar­tott munkácsvárósi képviselőtestületi ülé­sén a választmány tegnapi eljárása tudo­másul vétetvén, nagyobb biztosítás végett az jegyzőkönyvbe is felvétetett. Ilosvay István szolgabiró szeptember 19-ikén kihallgató Steúczel Rudolf munká­csi pöstakezelőt arra nézve, bogy a mun­kácsi német várparancsnokság kivel szo­kott és mi- módon levelezni,kiírásban vála- szolá, hogy szept. hónapban összesen 2á levelet adott fel aA kassai, lőcsei, äradi,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom