Kárpátalja, 1890 (2. évfolyam, 1-46. szám)

1890-03-02 / 9. szám

Második évfolyam.

KÁRPÁTALJA.

1890. márc. hó 2

ííTévi működésére, miközben számos felki |ltás, zájos derültség és hangos nevetés vegyült a különben talpra esett válaszokból duzzadó beszédbe, mélynek a végkifejlése pda lyukadt ki, hogy a miniszterelnök látva pártja nagy vonzalmát meg tovább is hajlandó a" bársonyszékben foglalni helyet, púben serényen igyekezett őt meg Latkóczy Imre is erejétől tolhetőleg támogatni. A vi- jSi e mai napi befejezéséül meg kell emlite- njijik Komjáthy Béla képviselőnek Kossuth ípajös nágy. hazafia szellemében mondott derék beszédjét, melylyel dicsőén bebizonyította, mily méltó képviselője a Kossuth által annyira kegyelt Czegléd városának.

A képviselőház folyó hó 25-iki ülésén néhány bejelentés után a költségvetési törvény tárgyalását folytatták. Első szónok Orbán Balázs volt, ki a miniszterelnöknek sok mindenfélét lobbantott a szemére, miközben -ellentmondás, zajos derültség, heves felkiáltások és az elnök többszöri rendreutasításai Voltak észlelhetők. A. hevesség csakis fokozódott gr. Szapáry Gyula és Móricz Pál felszólalásaik alatt; de tetőpontját érte Ábrányi Kornél beszéde alatt, .ábrányi Kornél ugyanis a miniszterelnök ellen esetlég egy sértő kifejezéssel élt, pioly az egész kormánypártot kimondhatatlan dühbe, rhagát az elnököt pedig, a jó pécby Támást, majdnem magánkivüli állapotba hozta. Az elnök, a helyett, hogy jogánál fogva a törvény határai között a sértegető képviselőt rendre utasította volna, yiszoiitsértegetéssel élt, csakhogy meg nem engedhető^ mértékben. Mert ki halottá egy törvényhozó testület elnökének szájából azt mondani, hogy égy képv. hivatalos szavai nem tisztességes társaságba valók. Volt is hatása, csakhogy nincs benne köszönet, inert ezáltal a képvházat majdnem teljesen ki- vetkeztette a reájok bízott dolgok komolyságából. Ezután nem volt többé szó tanácskozásról, hanem csak zaj, kiábálás, lárma, jfenyegetődzés volt halható a házban. Nagyon közel voltak a képviselők ahhoz, hogy ököllel neki menjenek az elnöknek. Ezer fcäerencse, ,-hpgy iettleges - bántalmazás nélkül hagyhatta pda az ülést, melyet sietett is csakhamar berekeszteni. Az élnők előbb rendre utasította Ábrányit s azután azt kívánta tőle, hogy sértegető szavainak magyarázatot adjon, mit ő hajlandó .volt megtenni,, de a kormánypárt kiabálása mv att többé' nem juthatott szóhoz. Az ellenzéki képviselők viszont a ház elnökétől követelték, hogy vonja vissza nagy mérvben sértő szavait. Ebből azután olyan zűrzavar keletkezett, melynek párja még nem akadt magyar országgyűlésen. Kevés híja volt, ho'5'v'i tettlegességre nem vetemedtek. A katonai törvénynek a múlt évben történt tárgyalása alkalmával lefolyt heccek eltűnő semmiségnek tűnnek föl a mostani mellett.

Az ülés végén Ábrányi Kornél azonnal elküldte Péchy Tamáshoz Szén ti vány i Árpád és Bolgár Ferenc orsz. képviselőket, hogy azon kifejezésre nézve, melyet a nagy zaj miatt nem lehetett tisztán hallani, felvilágosítást kérjenek ; mire Péchy Tamás kyelenté, hogy az elnök által Ábrányi Körnél kifejezéseire vonatkozó azon nyilatkozat, mély szerint azok nemcsak törvény- hozásba, de tisztességes társaságba sem valók, csak feltételes volt és csak azon esetre szplt; ha az Ábrányi által használt kifejezést valaki akként értelmezné, mint a hogy azt az elnök a nagy zajban hallani vélte. É kijelentés az országgyűlési naplóba is be fog szóról szóra vezettetni; a küldöttek megnyugvással tndomásul vették és vehették, is, mert Ábrányi Körnél teljes elégtételt kapott; bár még mindig nyílt kérdés marad, hogyan vélte hát az elnök a kérdéses kifejezést hallani ? A vitából, illetőleg a tárgyalásból ma mitsem végeztek, de legközelebb folytatni fogják; tekintve azonban a legnagyobb dühig felkorbácsolt kedélyek szenvedélyességét, nagyon félünk tőle, hogy szükségessé válik az országgyűlésnek hosszabb időre való elnapolása.

* *.

A pénzügyminiszter kiadta a regálé p&égváH|ásr& vonatkozó hjrdetteényét, mely szerint á bíróság által kiszolgálandó kártalanítási összegre joggal fognak binni 1) mindazok, kik az állam közvetítését a jelezett irányban egyakaratulag igénybe kívánják venni, 2) a kik ezen akaratukat legkésőbb március hó- 5-ig bejelentik a pénzügyminisztériumnál és 3) a kik bele uyugosznak abba, hogy az összes érdekeltek részére kiszolgáltatandó kártalanítási kötvényeknek megfelelő Összeg 92%-os árfolyammal számítva, készpénzben helyeztetik bírói letétbe s ott 4%-kal kamatozik.

*

» *

A miniszterelnök által benyújtott s Andrássy Gyula emlékszobrára vonatkozó törvényjavaslat ékép szól.:

1. §v-Gróf Andrássy Gyulának a trón és a haza iránt szerzett érdemei elismeréséül Budapesten államköltségen emlék állítandó. 2, §. Ezen törvény végrehajtásával a minisztérium bizatik meg. E törvényja- 1 -vaslatot tárgyalta e hó 24-én a képviselő- 1 ház pénzügyi bizottsága. Mindjárt az iilés elején Eötvös Károly jelentette ki, hogy e törvényjavaslatot még általánosságban sem fogadja el, mert időelőttinek tartja az ilyen dolgot addig, mig az elhunyt tetteit meg nem rostálja a kritika és mert más hazánkfiainak, minők Kazinczy, Vörösmarty, Széchényi stb. sem emeltünk államköltségen szobrot. Helfy Ignác, mivel a javaslat politikai kérdést foglal magában, majd csak a ház nyilvános tárgyalásán fog arról nyilatkozatot tenni. Dessewffy Aurél gróf, Fáik Miksa, Horánszky Nándor, Tisza Kálmán és Hegedűs fS á » d o r n a'k a javaslat elfogadása mellett történt felszólalásai után a bizottság a javaslatot úgy általánosságban, mint részleteiben is elfogadta. A megboldogult érdemei mindnyájunk, előtt ismeretesek és emlékét talán senki sem óhajtja jobban megörökíteni, mint mi; és mégi úgy találjuk, hogy e nagy hazánkfiától megtagadjuk az országos emlébszobor felállításával azt, a mit egy nagy emberünktől sem tagadtunk meg t. i. az általános közérzülctet. Eddig minden nagy eral>erünknek közadakozás utján emeltünk szobrot és annak mindig meg van az a sajátságos becse, melyet csak a nemzet szeretete nyújthat, mig ha törvény utján fogjuk eszközölni, ki tudja nem fog-e a nemes szándék közé némi keserűség is vegyülni ?

Nemzeti színészet.

Febr. 23-án adatott az „Ingyenélők“ 3 felv. énekes népszínmű. Történik a két első felvonás Budapesten, a 3 ik Gólyalakon. A darab meséje ügyesen szőtt bonyodalmával folyton fokozza az érdeklődést. A főbb személyeknek juttatott szerepek igen bálátadosak benne, de a szerepek kiosztása is ügyesen történt, annyi élet, ügyes alakítással, annyi igyekezet és jó akarattal adatott elő az egész darab, melynél többet vidéki színpadon kívánni nem lehet. Egy szegény falusi lány, Eszter felkerült, a fővárosba és ott varrónő lett. Előadta Váradi Rózsa. Mikor megismerkedünk vele,, már ismeretsége van Balog Pista írnokkal, ki a szegénység laptája s a könnyelműség netovábbja, ki rí belőle, hogy nem viszi nagyra az életben. (Fehér Károly). Ámbár jegyese Eszternek, hajlandó Boross (Korádi Gy.) gazdag iparosnak lányával barátja, Weiner, Vilmos, (Szerémfalvi) tanácsára egybekelni. Ez a cselszövéuyek alakításában valódi mester. Mások rovására élő naplopó, igazi ingyenélő. Kizsákmányolja Borossné (Győr- finé) nagyravágyását. Felhasználja egy képviselőjelöltnek, kit szintén Balog Istvánnak hinak, programmbeszédjét s jó csomó al- kuszdijt biztosit magának mind a két részről. Boross azonban sokkal szemesebb, bogy sem leányát csak úgy vaktában dobja cda, mielőtt leendő vejének állását, körülményeit ismerné s ki tudja, bogy Balog István és Balog Pista nem egy személy. Eszter e közben megtudja, hogy gazdag örökösnő lßtt s a tiszta szív érzelmeitől hajtva felkeresi jegyesét s a boldogságról ábrándozik, mikor arról értesül, hogy az már másnak, 'a gazdag Lujzának (Szendrői Ella) jegyese. A bonyodalom ez alakításában Korádi és Szerémfalvi emelkednek ki magasan s egy pár helyen megközelíti Győrömé, Bódi I Ferencz fővárosi rendőr, később falusi kádár mester hidegsége eleintén érintetlenül hagyta a nézőt, a mennyiben pedig ebben mindvégig következetes maradt, az egésznek áttekintésében, a becsületességet domborította ki s annak jutalmául nyerte, feleségül Esztert, kivel boldogságot vitt házához.

Febr. 25-én a Hamupipőke adatott elő. Regényes vig színmű a cime, de mind a mellett háladatlan darab. Bár a szereplők mindent elkövettek, hogy életet öntsenek belé, nem bírták folmelegiteni a néző közönséget. Tárgya az ismeretes népmeséből vett Hamupipőke. Az egyes személyek jelenetei oly darabosok, hogy nehéz benne kidomborítani az egyént. A Hamupipőke egy nevelő intézetben nő fel, itt van bálás szerepe az igazgatónak (Heltai) és az igazgatónőnek (GyÖrffiné) továbbá a segédta- námak (Hillei), A Hamupipőkét igen jól adta Váradi Rózsa s elég ügyesen az intézet többi növendékei.

Febr. 27-én a Vasember adatott elő. Csiki Gergely 3 felvonásos darabja. A benne szereplő személyek oly jól játszódtak mindnyájan, hogy vidéki színpadon többet kívánni lehetetlen s egyeseket kiemelni igazán nehéz. Bárdi, (Leövey) a vas ember, oly drámai alakítással adta elő szerepét, hogy magasabbra már nem emelkedhetett. Bárdi neje, GyÖrffiné néhol gyenge hangot használt a vas ember ellenében, fiók Andor (Szerémfalvi) hideg szerelmes. Edith (Szendrői Ella) kitűnő leány volt, csak Szentgáli báró (Fehér) nem illett hozzá apának, mert nagyon fiatal volt s a gondok nem tükröződtek vissza arcáról. Brád Márton (Korádi) a lehető leghívebben alakította szerepét s folülniulhatatlanl volt. A jó előadásokban, nincs hiány, csak a néző közönségben. Kár hogy nagyon sokan megfosztották magokat egy esteli gyönyörködéstől.

Márc. 1-jén ,,A miniszter előszobájában“ 1 felvonásos dramolett. Egy napdijas, ki 49 évig várakozik az irnokságra, 50 kros napdijából 11 évig csipeget el, hogy az útiköltséget megszerezze, mellyel a székvárosba személyesen vihcsse fel kérvényét. Ennek pedig titkos rugéja, hogy az irnoki állással nyugdíj igényre tegyen szert felesége számára.

S midőn a folyamodványt átadja a miniszternek, azt hja rá, hogy, már nagyon öreg, s ezzel eltűnik minden reménye. E közben egy nevelt lányától levelet kap négyszáz írttal terhelve, sőt a leánynyal is találkozik, mely annyira hat reá, hogy örömében összeesik s csak nehezen tér macához. Leövey adta az Írnok szerepét, kinek drámai alakítása minden ízében a leghelyesebb.

Ez után Edison phonografja mu- tattatott he a közönségnek, melyen igen jól mulatott s ki még nem látta, valóban bámulat tárgyát képezheti.

HÍREK

ajánlott levelet adott fel az /ezredparancsnokhoz címezve, melyét visszáa- kartak venni, de a posta hivatal nem adta ki. Temetése márc 2. délután lesz.

Nem tudni vájjon mi is nem úgy járunk-e a honosítási törvény módosításával, mint a zsidók a Messiásra való várakozással. Ugyanis már hónapok óta várjuk a a ház asztalára való helyezését és mindig csak puszta biztatással kell beérnünk. Ilyen biztatásnak tekinthetjük a P. H. hírét i~, mely szerint a módosításról szóló törvény- javaslatot legközelebb, valószínűleg még c héten fogják a törvényhozás elé terjeszteni.

Három napon át katonai tanácskoz- mányok tartattak a budai királyi várpalotában. Résztvettek benne: Vilmos főherceg táborszernagy és tüzérségi főfelügyelő, báró Bauer közös hadügyminiszter, báró König táborszernagy és gyalogsági főfelügyelő, báró Beck vezérkari főnök, báró Salis-Soglio műszaki felügyelő és báró Gemmingen-Guttenberg lovassági felügyelő. Az ilyen tanácskozások rendesen a háború fecskéi szoktak lenni, ezek azonban kivételesen nem tekinthetők azoknak, mert cél- jok a füstnélkíili puskapor behozatala, mi hoz a nemrég készített Mannlieher-féle puskák átalakítása és ehhez ismét egy csomó pénz kívántatik, melyet a közös hadügyminiszter majd júniusban szándékozik a dele- gátiók ülésén kieszközölni. Mi az a pár millió forint, ami ehhez kell ? No is> kérdezzék, vájjon birjuk-e fizetni, csak szavazzák meg, te meg fizess jó magyarom!

Érdekes dolgokról van szó a szomszéd. nagy községben, Lucskán. A hir való, de a dolog meséje még mesének is hihetetlen. • A lucskai nép márc. elsejére várja köribe Lubi Géza, Uray Imre és Polonyi Géza képviselőket azon reménység fejében, hogy a lucs- kfti majorsághoz tartozó gr. Schönborn uradalmat jönnek felosztani a község közt. Költségre össze is rakták 1600 frtot. A terv úgy van, hogy a 6 ezer hold földből a grófnak csak a major és körülte 100 hold föld hagyatik >meg, 5900 hold pedig szétosztatik és pedig égy-egy- gazda kap 300 holdat; E mesét a nép annyira hiszi, hogy híjába beszéli az ellenkezőt bárki, mert a szemébe nevetnek. Sőt az ottani lelkész trágyáját hordatván ki a földre, gúnyolva jegyezték meg neki, hogy kár azt most bántani, mert a határosztás küszöbön lévén, a javítási költséget nem téríti meg senki. Legnagyobb gondot ád azonban nekiek az, hogy Hoffman fakereskdő erdejükből megvett 600 db. fát s épen most dolgoztatja fel és igy nem tudnak hol venni annyi cöveket, amellyekkel az1 osztásnál a jelzéseket tehessék s igy a kerítéseket kénytelenek rontani.

Színészet, Márc. 2-án előadatik „Az elkényeztetett férj“ s utána még egyszer be lesz mutatva a phonográf. Jövő heti műsor: Nebánts virág, Szél- háziak, Hunutódok.

A rendőrség figyelmét felhívjuk a Vieder gőzmalmára, hol a szegény nép ellenében^ a vámszedéssel visszaélés történik. Úgy tudjuk, hogy meg van annak a maga tariíája, tehát vagy alkalmazkodjék ahoz, vagy be kell ott az őrlést tiltani.

Lépre vitte a közigazgatás a bíróságot; Sztrabicsón hirtelen elhalt Szőcs L.- nak boncolására kimenvén a bíróság, a boncolásból kitűnt, hogy tüdögyu- ladásban halt el az "illető egyén s minthogy a körülmények előleges vizsgálata nem tétetet meg, az államnak belekerült a boncolás 30—40 forintjába.

Körtvélyesi Endre nevű őrmester a kö.wös-hadseregben febr, 27-én öngyilkosságot követet el, s 28-áu d. u. 4 ó. meghalt Várpalánk án, hova a sérültet szállították. A hir azt beszéli; hogy tettének oka az, hogy egy kezelő altiszt a konyhán a legénység számára kapott húsból magának külön pecsenyét süttetétt, melyért felebbvalója őt megdorgálta s nyolc napi magán fogházra ítélte. A tett elkövetése előtt

Néhány igaz szó iparunkról

A párisi kiállítás szintén igazolja, hogy a világ ipara legutóbbi éveinkben ismét óriási haladást tett. Az emberi elme szolgájává bilincselte a természet leghatalmasabb, legféktelenebb, legrontóbb elemeit s azok segélyével értékesíteni bírja még a leghaszontalanabbnak tekintett anyagokat is, melyek dúsgazdagokká bűvölik azon, nemzeteket, melyek ezen eszközöket céljaik elérésére használni tudják.

Nehéz az átalakulás; de e-nélkül el kell a magyarnak vesznie, — még pedig nagy ellenségeink gúnykacaja között. Dicstelenül, nem erőszakos halál, hanem sorvadás okozta végelgyengülésben. Ugyanazon dob, mely csatákban bős tettekre lelkesíti a .haldokló vitézt, adja a jelt a földbirtokos 1 nak curiájának elhagyására, melyet idegenek , foglalnak el nem acél, de_. papír fegyverekkel.

Újabban ugyan divattá lett az iparról beszélni, irai. Az iparra buzdítani a szegény embereket. De azért mégis csak némi tartózkodással, némi leereszkedéssel viselkedik az iparossal a született uraság: minek kö- vetkeztményeként látjuk, hogy az iparos ügyvéddé, bíróvá, földbirtokossá stb. neveli fiát, hacsak módja van, vagy ha'némi tehetséget födöz fel benne; mivel nem kívánj a neki azon társadalmi sinylŐdést, melyben ő maga átküzdi életét. így ezen osztály nem fejlődhetik, hanem marad a régiben. Mit is lehet várni oly szegény emberektől, kiknek legvagyonosabbjai más pályákra térnek.

Honnét jöjjön az eszme, a találmány, a tudás és a pénz a szükséges kísérletezésekre, melyek nélkül ipari haladás, felvirág-' zás lehetetlen. Vagy talán pótolja ezt a kormány? Ha itt-ott akad egy élesebb elme az iparos körökön belül vagy azokon kivül, és van valami gondolatja, — nem-e kénytelen honi pártolás hiányában külföldön keresni támaszt? Ott érvényesül, még : pedig gyakorta nem ritkán édes hazája megrövidülésére, kárára és kizsákmányolására; mert itthon az iparos köröknek nincs pénzök vállalkozásra, a kormány pedig sajnos! kénytelen hivatalnokainak idejét másra, mint a találmányok beható tanulmányozására használni.

így folyik ez nálunk régóta, és marad minden a réginél, talán addig, a mig majd késő lesz a mulasztások tölött álmélkodni. Nem a párisi szégyenletes kiállításunkat veszem irányadóul; mert hiszen ott hivatalosan nem voltunk képviselve, ámde tekintem össziparunk fejlődésének fokát s megállapítom elmaradottságunkat. Hisz azon kevés, amink van, még az sem igazán magyar; mert azt szinte kizárólag idegenek nyújtják, művelik Magyarországon; mig a magyar faj gyermekei majdnem tüntetőleg nézik le az ipari foglalkozást, mintha azt méltóságuk alattinak tartanák. Ámde e botorság mindenkit, a ki az ipart műveli, érzelmeiben nagyon sért; az lenézés, j kisebbítés.

Elég, ha elöveszszük a budapesti gyárosok névsorát; ott látjuk, az iparosok mily csekély töredéke bir magyar névvel: ha köztük itt-ott találkozik ilyen, az legtöbb esetben vagy legújabban magyarosított név vagy pedig a legszegényebb csizmadia, eset-