Kárpátalja, 1890 (2. évfolyam, 1-46. szám)
1890-09-21 / 38. szám
Il-dik évfolyam. KÁRPÁTALJA hiszi, hogy a szerb radikális kormány képes volna a sovinizmus béklyóiból csak annyira is kiemelkedni, hogy a mai alapon lehetne remélni a kiegyezést. Románia, kegyességét szóló pedig előre is köszöni. Ha egy oly autonóm vámtarifa alapján akar velünk jó viszonyban lenni, mint a mint Bukarestből mondják, a mely egyszerűen kidobja a magyar termékeket a piacról s azon alapon akarja a vámháborut megszüntetni, tehát piacainkon szabadon megjelenni: oly korlátlan feltevés, melyre csak „non possumus“ lehet a válasz még azok részéről is, kik mint szóló is a román szerződésnek elvileg hivei. Az olcsóbb osztályok jóléte tárgyában szintén nevezetes teendők várnak az ülésszakra. Ilyen a vasárnapi munkaszünetről szóló javaslat, melyet feltétlenül támogat szóló. Nem vallásos természetű I kérdés, — bár e tekintetben is ráférne népünkre sok helyütt, — hanem közgazda- sági, socialis. A sociális olajcsepp. Feltétlen szükség van rá s azon keretekben, melyekben mozog be is fog válni. Aggodalmak merültek fel ellene a szóló választói körében is. Két orthodox izraelita hitközség az iránt fordult szólóhoz, hogy azok részére, a kik a szombatot megülik ne tétessék kötelezővé vasárnap megünneplése. Saj- ! nálja, de e nézettel nem ért egyet. A tör- | vény iparvállalatoknál egy ugyanazon napon kell hogy megállapítson, mert nagy vállalat az ipari munka természete szerint csak egyszerre szünetelhet. Ha tehát két külön napon volna kötelező a munkaszünet nemcsak még olcsóbbá tétetnék a felekezeti különállás, a mire egyáltalán nem töreked hetünk, de két nap veszne el nagy vállatok- nál, a mi lehetetlen volna. Szóló különben megnyugtatásul mondhatja, hogy legközelebbi alkalommal, mind Amszterdamban, mind Londonban épen a legorthodoxabb, úgynevezett „United Sinagógus“ vezérembereivel | b ‘szélve meg a dolgot, a kik a vasárnapi kötelező munkaszüuetet fenntartva természetesen magok részére a jogot a szombati munkaszünetre- saját vallásos érdekeik szempontjából teljesen megfelelőnek és kívánatosnak tartották, hogy esetleg e tör- javaslat módosításakor különös gondot kell fordítani a korcsmák szabályozására is ugyan azon időben s hogy a vasárnapi munkaszünet ne váljék tivornya és dobzódás idejévé: az természetes. A munkások betegsegelyezési ügye szintén törvényhozásilag rendezendő, szintúgy a kisebb földnűves lakosság hitelügye az 1888. XXXVIII. te. gondoskodik a községek tulajdonába menő regalepapirok leihasználásáról, hitelszövetkezetek létesítéséről. E törvényjavaslat egyik fontos tárgya lesz a jövő ülésszaknak. Az önsegély alapján menteni ki kisbirtokosainkat az uzsora karmaiból, s egyszerre emelni úgy erkölcsi, mint anyagi jólétét a szövetkezés szép elve alapján: Valóban nemes feladat, ,s különös szerencse, hogy ezen szükségletre mind a megfelelő pénzalap a községek regale kötvényeiben, mind a megfelelő gyakorlat nemcsak a külföld, hanem Pestmegye siker dús intézményeiben már meg van. Több segélyt log igényelni a telepítés kérdése. Ez is gyors megoldást kíván különösen a filokszera által tönkretett vidékekeken, hol kenyér nélkül maradt a munkához szokott munkabíró faj. Ezek letelepítése a délvidékek most sivatag homokjára valóban nagy nemzeti feladat, s a dolog folyton akutabbá válván : a törvényhozásnak kötelessége lesz gondoskodni a helyzet orvoslásáról. Kötelességének tartja — bármely nehezére esik is — pár szót szólani a kérdések másik két csoportjáról t. i. a felekezetek közti és a közigazgatási kérdésekről. A felekezetek közti kérdések közül kiveszi a kisdedóvásról szóló javaslatot, mint I mint a melyet — nézete szerint — a leg- erőszakoltabb magyarázattal sem lehet odavonni az — nemes rendeltetésének megfelelőig — a kisdedek fizikai, fizilogiai és psi- ehologiai fejlesztését, de nem felekezeti jellegét érintvén. Az akutális kérdések közül kettőt soroz ide. Az egyik a r. kath. klérus egyré- szének ági táti ója a gróf Csáky féle ismeretes rendelet tárgyában; a másik a prot lelkészek inozgalmaaz 1848. XX. t. ez. életben léptetése végett hogy t. i. mindkét prot. felekezet egyházi és iskolai szügségletei az állam- kincstár által fedeztessenek. Szóló egyik mozgalmat sem helyesli. Állami törvényt végre kell hajtani, annál inkább akkor ha, 1 hoszu, szenvedélyes harcok végrezultá- tuma, és az állam azt, hogy hogy rendeletéinek valaki ne engedelmeskedjék, nem tűrhet. Szóló kész a kath. klérus minden valódi jogát is támogatni s kételyei megnyugtatására esetleg még agon különben aem nagyon kívánatos megoldást is elfogadni) hogy az anyakőnyv vezetés tisztán egyházi célokra maradjon a lelkészeknél, polgári célokra pedig kezelje az állam, de abba, hogy létező törvény végre ne hajtassák, nem udna belenyugodni, s azt hiszi, hogy a ren- 1 delet visszavonása csakis kormányválság utján volna elérhető. .Jól megjegyezni kivan- I ja, hogy remélhetőleg nem gróf Csáky miniszterről, de az egész kabinetről szól. Egyébbiránt nyugodtan látja szóló, hogy nálunk kultúrharcot íelidézni lehetetlen. Egyesek próbálgatják, de sikertelenül nincs, aki elfogadná a kiin »ást. Mi felekezeti harcainkat kiküzdöttük ; ebben az egy tekin- letben eiőtte vagyunk a nyugatnak. Lehetetlennek tartja s a tapasztalás is azt igazol- ja, Hogy egyesek harcvágyó kedvével szemben tisztán felekezeti és ne állami szempontra helyezkedjék a közvélemény. Hasonlólag nem ért egyet a protestáns papság egyrészének követelményeivel. Az állam pénzügyi szempontból is képtelen beváltani Ígéretét, melyet az 1848-ki törvényhozás a nemzeti hála kifejezéséül iktatott törvénykönyvbe, de más okok is vannak ellene s maga a prot. autonómia szenvedne ily rendszer alatt. A mit szóló vár, az egy e céloknak szolgáló sorsjegy kölcsön törvényhozási engedélyezése s esetleg az egyházaknak adódandó állami segély felemelése mely a többi íelekezeteknél is az alsóbb papság jsorsának javítására volna a döntő lépés. Még kevesebb mondani valója van a helyi közigaztási reform kérdésekből. Szóló sajnálja, hogy e kérdés nem bontakozik kifelé az általános frázisok keréből. — Pedig konkrét tervek alapján lehet csak bírálni. Szóló nem iát lehetőséget arra, hogy e nagy horderejű kérdés kellő tanulmányozás mellett hamar megoldható legyen, de igenis óhajtja, hogy a reform vezér elvei mennél elébb közzététessenek. Az fogja tisztázni a helyzetet. A parlamenti illem és gyakorlat értelmében a kormány reform irányának részleges ismerete fogja megadni az alkalmat a mérsékelt ellenzéknek arra, a minek elvi kérdés úgysem látszik útjában állani, hogy belépjen a kormánypártba s vezerei saját erkölcsi súlyoknál fogva résztvegyenek a kormányzás nehéz gondjaiban ; viszont ezen részletek fogják a lehetőséget adni a homogén elemek természetes közeledésére e programpontok keretén kívül. De ezt az egyet. bízvást mondhatja, hogy bár véleménye szerint maga a választási rendszer fentartása mellett több ok van mint ellene a mi lő : a helyhatósági jogok pedig véleménye szerint feltétlenül tágitandok általában — e kérdések teljes egészében behozatala tisztázó hatással lesznek az eszmékre és a helyzetre általában, bár a gyors megoldás épen ezen okoknál fogva alig várható. De, ha a gyorsaságot a jól átgon dőlt egész kárpótolja s a reformok egész sorozata, mint az igazságügyi reform tervezeteknél látjuk együttesen és összevágó sorrendben van tervelve és behozva: kétségkívül nem kell sajnálnunk a kifolyási processus esetleges lassúságát. Ezeknek alapján kéri a választók bizalmát, mely a képviselőnek, ha nem is törvényes, de morális iránytűje. 1890. szeptember 21 HÍREK. Iványi község magyarosodik. Az elöljáróság a faluvégén bizonyosan valami munkácsi uj magyarral egy nagy fekete táblára a fenti módon Íratta fel a község nevét. Azért keletkezik nyelvünkben annyi csodabogár, inert minden útbaigazítás nélkül cselekszik még a község elöljárósága is. Gyászrovat. Nagy Frigyes, közszeretetben és köztiszteletben álló kuszti református lelkész, egyházmegyei főjegyző f. hó 19-én szivszélhiidés következtében jobb létre szenderült. Négy árvát hagyott maga után. Az árvák közöl a legidősebb Y-ik osztályú tanuló. Temetése 21-én délután történik. Katonai meglepetés. A lefolyt nagyvárad-székelyhídi hadgyakorlat alkalmával történt, hogy Zueff orosz ezredes, mint tábori attache egy magyar hon véd tisztet magyarul szólitott meg s igy kérdezősködött tőle egyről-másról. A meglepett tiszt először németül válaszolt, megse gondolván, hogy idegen tiszt magvarul értsen, a ki pár szót németül szóloU, de ismét magyarra fordította a beszédet. Úgy halljuk, hogy a magyar tisztet a sz.-András rendjellel készülnek kitüntetni. Üröm ünnepre gyűltek össze e hó 19-én este a közöshadseregbeli és a honvéd tisztek a szokott helyen a katona kaszinóban. Örültek annak, hogy az idei nagy hadgyakorlaton szerencsésén túl estek és ő felsegétől, a királytól elismerésben részesittet« tek. Az ünnepen több poigári család is megjelent, különösen nők voltak szép számban I ájfél után két óráig mulattak a cigány zene mellett. Részt vettek a mulatságban: Lehóczky Tivadar feleségével és két leá- val, Borzsay Gryuláné leányával Dr. Scholtz Edéné leányával és Fuló Idával, Tíchiné leányával, Kendéné Szatmárból egy nő rokonával, Freyseysen Boriska leányával, Vá- rady G-yuláné egy nő rokonával Zahoray Jáncsné leányával, Stéger Irén, Alsó Mariska és a nős tisztek feleségei sat. A fiatalságnál másutt megrónék azt, bogy a táncot is németül rendezték, itt azonban hal- gatnunk kell. Nagy ribbillió vólt e hó 17-kén a pályaudvarban, melynek éle a vasúti Iónok ellen irányult, mivel hogy a személyszállításhoz, bár ez ott jóval jóval előbb jelezve volt, elég kocsit nem állíttatott össze. A városi rendőrt fegyveres segélyért a laktanyába küldötték, de mire kiérkeztek volna, nagy nehezen betuszakolták a hazatérő tartalékos katonákat s a vonat elrobogott. Az uj bányatörvényt a pénzügyminisztériumban megállapitották, mely szerint a kőszén és petróleum szabad kutatásának joga engedélyeztetik bárkinek, de a földbirtokosnak szintén megmarad azon joga, hogy a tulajdo nához tartozó területen talált kőszenet megválthassa és hogy a nyert szén- mennyiséget kárpótlást kaphasson. A prágai kiállításra az általános bejelntési határidőt október 31-ig elhalasztották az árvizek pusztulásai miatt. Püspöki beiktatás. A székesfejér- vári püspököt, Steiner Fülöpöt, ki már régebben kineveztetett, csakf. hó 14-én iktatták be püspöki hivatalába, mivel a pápai konzisztórium hiányossága miatt a prekonizálás késett. Az ünnepélyen részt vettek a veszprémi, győri, nagyváradi káptalanok, Hornig Károly a veszprémi püspök a városi és megyei előkelőség. A királyi okmányt, a pápának s a hercegprimásnak a prekonizá- lásra vonatkozó okmányait Károlyi kanonok olvassa fel. A beiktatás után az új püspök a szószékre lépett és a vallásosságra, különösen a katholikus vallásban való állhatatóságra buzdította hivet. Egy kis verekedés folyt le szept. 7-én a fővárosi Terézia vendéglőben, melynek birói elintézése épen egy hét múlva került szőnyegre. A végtárgyaláson megjelentek Szabó Sándor, Reach Dezső, Szőke Bertalan és Köves Andor orvostan hallgatók. Szabó Sándor azt valotta, hogy Steidlrich Ottó huszárhadnagytól ő kérte névjegyét, mert a társaságot durván megsértette. A hadnagy erre kardot rántott, melyet ő öalkézzel megragadott s tenyerén megsérült, ezután birokra keltek Reach Dezső beismeri, hogy a rendőrségért kiabáló hadnagynak ő mondta gúnyosan: „hát egy császári és királyi hadnagy a rendőrség védelmére szorul!“ Azután, hogy Szabót megmentse, a tisztet átkorolta s birkózás közben a főld- dre kerültek még pedik a tiszt alulra. Eközben Stőlniger korcsmáros őt a földről felemelte és a levegőben tartotta s ez állapotában mért fülére vágást Sa- nied tiszthelyettes, vagy a hadnagy. Mind a négyen azt állitják, hogy Brü- nauer földbirtokos kezdte a zajt azzal, hogy az üvegeket vagdalta földhöz. Az Ítélet mindeniknél 2—4 napi elzárás s 10—50 írt birság, esetleg az elzárást megválthatják. Az Ítélet ellen a főkapitányhoz felebbeztek. Vigyázatlanság. Stern Hers L. ujutcai lakosnak négy éves kis fia e hó 17-én az utcán porban játszott s egy terhes szekér a lábszárcsontján keresztül ment. A gyermeket a közkórházba vitték ; a kocsis elszökött. (A Pesti Hírlap ajándéka előfizetőinek.) Példa nélkül áll a magyar hírlapirodalom történetében, a mit a Pesti Hírlap a most következő október-decemberi negyedévben nyújtani fog előfizetőinek. Valóban csak az a szintén példanélküli nagy szám teszi lehetővé, melylyel a magyar olvasó közönség e kedvelt lap mellé sorakozott. Hozni fog a -Pesti Hírlap — mint a szerkesztőség ve- Jünk tudatja — a nemzeti színészet száz éves jubileuma alkalmából október hó folyamát Jókay Mórtól „Thespis kordéja vagy az égen járó csillagok“ cim alatt felülmul- hatlan humorral és satyrával megirott két felvonásos színmüvet a magyar színészet első évtizedeiből. Karácsony táján megkezdi Mikszát Kálmán legújabb müvének, egy már kész, de még nevet nem kapott regényének közlését, iá ugyancsak december hó folyaimán kapja meg a Pesti Hírlap minden előfizetője — az ujonan belépő havon- kinti előfizetők is, — karácsonyi ajándékul a Pesti Hírlap naptárát, egy valóságos disz- művet, a leggazdagabb szépirodalmi es közhasznú tartalommal, mely több mint 400 oldalnyi terjedelemben fog megjelenni s hozni fog legjelesebb Íróinktól (köztük Jókai és Mikszáth) novellákat tárcákat, 40-50 díszes képet, teljés tiszti címtárt és fővárosi kalauzt, a rendes naptári tudnivalókon kivül. S ezt még a havi előfizetők is teljesen és bérmentve kapják : oly kedvezmény, minőt eddigelé napilap nem nyújtott előfizetőinek. (Ezt az ajándékot a lap számon- kint való vásárlói azonban nem kapják s a naptárt csak teljes bolti áron (1 írt) szerezhetik meg. Ily körülmények közt már fölösleges is külön ajánlanunk a Pesti Hírlapot t. közönségünk egy hóra 1 frt 20 krral, a Pesti Hírlap kiadóhivatalában (Budapest. nádor utca 7. sz.) Mutatványszámo- lkat levelező lapon nyilvánított óhajra a ki- adóhivatal egész hétig ingyen és bérmentveMulattató. Nem -vesztette cl. Férj: Kedves feleségem, igazán nem tudom, kitől örökölte ez a mi fiunk azokat a rossz szokásokat. Tőlem nem. Feleség: Az bizonyos, mert te még egyet sem vesztettél el. # Hajdan és most. Hajdan azt mondták az örömszülők: Leányunk szerencsés menyasszony lett. — Ma pedig ezt: Leányunk szerencsésen menyasszony lett. Gyermek szobából Tinike az ablaknál ül s egy fehér meg egy fekete tehenei pillant meg az utcán. — | Ugy-e mama — szól nagy fontoskodva — a fehér tehén adja a fehér kávét, a fekete meg a fekete kávét? • * El szólta magát U r: Nagysád, engedje meg, hogy szép fogaihoz gratuláljak. — Nő: Oh kérem, ezek csak a hétköznapiak, látná csak azokat, melyeket vasárna- ponkint szoktam berakni. * Non plus ultra.— Pompás paciensem van, — mondá egy orvos az ismerősének, — már huszonöt év óta haldoklik. Piaeiárak. Munkács, 1890. évi szept. 1k5 15. Tárgy Súly Munkácsi 1 Budapesti . r f 0 1 y a m K 1 ígk. 1 léginlegk. trr K frt |kr. 1 frt |kr. frt 1 kr. Búza 100 kilo 6 30 6 10 7 45 7 _ Kétsz eres — —1 — —1 __ — __ Rozs 5 40 5 30 6 05 5 90 Árpa 5 80 5 70 6 — 5 70 Zab 5 30 5 20 6 65 6 40 Tengeri — — — 6 10 6 — Bab 6 50 5 50 — — — Burgonya 1 70 1 60 — — Vaj 1 kilo 1 — — 90 — — — Szalonna 68 — 66 — — __ Széna 1 m . m. 1 50 1 20 _ Szalma 80 — 50 __ ■- • Bükk tűzifa 1. ürmét 2 20 2 __ _ _ Marhahús 1 klgr. — 40 36 — KERESET ! I Egy bankintézet keres mindenütt egyéneket, törvényileg engedélyezett sorsjegyek részletfizetés melletti eladására. Igen előnyős jutalék feltételek. Ajánlatok B. J. jegy alatt Goldberger A. V. hirdetési irodájához Budapest, váczi-utcza 9. szám 5—6 intéz endők. Biztos kereset. Egy minden körben könnyen elhelyezhető czikk forgalomba hozatala által. Hivatalnokoknak, kereskedőknek és iparosoknak jelentékeny mellékkeresetet kínál. Ajánlatok „C. M.“ jegy alatt Goldber- irodájához Budapest sz. czimzendök. ger A. V. hirdetési, váczi utcza 9.
