Kárpátalja, 1890 (2. évfolyam, 1-46. szám)
1890-09-21 / 38. szám
Második évfolyam KÁRPÁT ALJ A. 2 §. „Vigyázz ha jön a vonat" szövegű intő táblákkal ellátott vasúti átjáróknál az átjárás a vonat közlekedése esetében szigorúan tiltatik. 3 §. Az 1 és 2. alatt foglalt határoz- mányok elleni kihágás, a fennálló törvények értelmében büntettetik. 4. Jelen rendelet a közzététel napján lép hatályba. Budapesten, 189Q. aug. 20-án. Baross, m. k. 5447/1890. Hirdetmény. A jövő 1891. évi legtöbb adót fizető városi képviselők névjegyzéke a mai napon tartott képviseleti közgyűlésben megállapíthatván, mint ilyen az 1886. évi XXII. t.-cz. 33. §-a rendelkezéséhez képest 15 napi közszemlére a főjegyzői irodában kitétetett. Munkácson, 1890. szeptember hó 15-én tartott képviseleti közgyűlésből. Lehotay, v. főjegyző. Városi dolgok. A „Szinügy gyámolitó egyesület“ kiküldött bizottsága múlt vasárnap Lukiban járt, mint ez jelezve volt már lapunkban, hogy a megválasztott elnököt ezen tisztének elfogadására felkérje. A fáradság nem ment füstbe, mert némi aggodalmak elosztása után az otthon talált házi gazda készséggel ajánlotta fel közreműködését, hogy a megkezdett, de a rögek közé rekedt úton a cél megközelítése, vagy egészen elérése felé vezesse az egyesület nemes működését. Nagy lelkesedéssel karolta fel a város közönsége az egyesek által felvetett eszmét a nyolczvanas évek közepén, hogy e végvidéken a nemzeti színészetnek állandó hajlékot emeljen, hogy színészeink, a kik városunkat meglátogatják, a hajléktalanság nehéz körülményeitől legalább részben men- tesittesseuek, hogy igy a jobb erők is gyakrabban felkereshessék e vidéket. Voltak közöttünk kezdetben, akik kicsinyeskedő arccal kérdezték, hogy mire való ez, első hevökbeu nem gondolták meg, hogy a színművészet a nemzeti mivelődésnek egyik igen erős tényezője, s hogy ezt már az ókori görög és római világ is ilyennek tartotta, s félre vonták magokat képzelt bölcseségükben a mozgalontól. Lassanként azonban felolvadt a közönyösség jege s társadalmunk nagyobb része az egész vidéken nemes ambitióval lett tagjává az egyesületnek. Ily körülmények közt mégis felakadt a mozgalom, letűnt a nyilvánosság teréről s a tespedés mocsarában sinylett, csak az emlékezetben élt nehány évet keresztül. Igaz hogy sok oldalról vagyunk mindnyájan igénybe véye, úgy anyagilag, mint szellemileg, mert az életnek igen sok oldala, igen sok ága van, de ezen sokféle elágazás nérn menti fel a nemzetet, senc annak egyes részét, tehát bennünket sem, hogy akár az anyagi, akár a szellemi — Józsi! — Julis! Hallatszik két kiáltás és a kedvesek egymás karjaiba borulva, örömükben zokogtak. Ali ben Zofur csodálkozva nézte a jelenetet, majd kezével intett s kísérete távozott. Egyedül volt a szerelmesekkel, de még további némasággal is nézte volna, ha a legény meg nem szólal:-—■ Igazi, önzetlen szerelmet kívántál látni uram, tehát lásd jegyesemet, aki maga a megtestesült szerelem. — Óh, te boldog vagy Kobulifár! — Igen uram, meg halálom órájár. is. — Ha tehát ez a szerelem, akkor muzulmán soha sem lehet boldog szerelmes. • — Soha! — Akkor menj áráddal Kobulifár, menj messze, eredj vele hazádba s legyetek boldogok ! S megájándékezta s elbocsajtotta őket. Frey Sándor. értelmében a Moldva-Turn-Szeverin közötti Duna legkisebb vízállása alkalmival az akadálytalan hajóközlekedés biztosittassék, az osztrák — magyar monarchiára bizatott; felruháztatván a berlini szerződésbeu azon joggal, hogy az Alduna e szakaszán közlekedő hajóktól mindaddig szedhet vámot, mig a szabályozásra fordított költségek törlesztve nem lesznek. Ezen jogot és kötelezettséget a monarchia két magas kormánya között folytatott tárgyalások alapján Magyarország vállalta magára. Az aldunai Vaskapunál és az ottani zuhatagoknál létező hajózási akadályok elhárítását célzó munkálatok vállalat utján leendő végrehajtására vonatkozó szerződés f. évi május 3-án köttetett meg Hajdú Gyula, Lutter Hugó és a berlini discontó társasággal, mint egyetemes társvállalkozókkal. Beszédjének végén felkérte a minisztert, hogy a munkálatok megkezdésének jeléül az első aknát egy gomb megnyomása által felrobbantsa, mely a Greben — hegyszirt szét- robbantását célozta. A beszédre Baross miniszter válaszolt és üdvözölte a magyar miniszterelnököt, hogy a munka megkezdését jelenlétével díszíti. Krre Szapáry gr. válaszolt röviden franciául a jelenlevőkhöz intézvén szavait, azután felkérte a kereskedelmi minisztert, hogy a munkát kezdje meg, melyre Baross min. a villamos szekrényhez lépett s a gombmegnyomására a 60 kgrmnyi dynamit nehány száz köbméter sziklatömeget dobott a Dunába. * Magyar hajó és gépgyár részvény (.ár- saság alakuló gyűlése volt a fővárosban e hó 31-én. Az alakuló gyűlést Bokros Elek országgyűlési képviselő nyitotta meg. E társulat célja Budapesten oly gyártelepet léte siteni, melyben hajótestek, hajógéjiek s mindennemű gépészeti berendezéseknek, gőzgépek, gőzkazánok és vasszerkezeteknek előállítása s ily vállalatok keresztülvitelének elfogadás a képezi. Az alapszabályok elfogadtattak, a társaság egy millió- frtny.í tőkével megalakulnak kijelentett, melyre 40% már be is van fizetve. téren az életnek bármelyik követelményét is a másiknak rovására elhanyagoljuk. Es társadalmunkban nemzeti bűnt követne el mindaz, a ki a napi követelmények elől ki akarna térni. — Minden egyes munkásra szükségünk i van. A porszem, melyet kiki tehetsége szerint az épület falához visz, emeli a müvet. Nem azt kell mérlegelnünk, hogy ki vezeti az építkezést, de, hogy mit cselekszik. A szintigygyámolitó egyesület nemes eszközökkel szent célt akar elérni. A magyarnemzeti művelődésnek hajlékot akar épiteni, melyben a hivatottak mindenkor otthon találják magokat, s a közönség nemes, szórakozásra ébresztessék. Heti krónika A közművelődési egyesületok az or szág külömböző részeiben kiváló buzgalom mai és sikerrel működnek. A mit a ma gyár társadalom közönyössége a multbar elhanyagolt, azt az öntudatra ébredt mai kői igyekszik helyrehozni és a nemzeti erősbö dést létesíteni. 'E hó első hetében a felvidéki közmű velődési egyesület tartotta meg Vili. közgyűlését Pöstyénben Szalavszky Gyula bel ügyminiszteri államtitkár elnöklete alatt. Elnöki megnyitójában visszatekintett a nem zeti élet mezején a múltra, midőn még semmi nemű ily társulat nem működött, mely tétlenséget annál nagyobb igyekezettel siettek felhasználni az idegen nemzetiségek kik eszközeikben épen nem voltak válogatósak és megragadtak minden alkalmat s minden tért, hol céljaikat valamiben előbbre vihették s a velünk egy nemzeti közösségben élő népeket a magyar kultúrától minden áron elidegeniteni törekedtek. A felvidéki m. k. e-nek az igazgató ! választmány szerint van ez időszerint 36(J alapitó, 36U8 rendes tagja. Ez év folytán lépett az alapitó tagok közé Kóburg Fiilöp herceg is. Az egyesület működése a kisdedóvókon kívül kiterjedt a felnőttek oktatására, tanítók és tanulók . jutalmazására á a magyar színészet pártolására és a háziipar fejlesztésére. Az egyesületnek gondozása alatt van Árva, Turócz, Zólyom, Nyitra, Trencsén és Barsmegyékben 36 kisdedóvó intézete, melyekbe 1797 gyermek járt, ezeken kívül segélyben részesített 5 óvóintézetet melyekbe 279 gyermek járt. Saját intézeteire kiadott a múlt évben 13364 frt 26 krt, a segélyezetteknek 950 irtot. Az egyesület vagyona 1890. dec. végén 61363 frt. 16 krt. tett. A forgalmi bevétel 37664 frt. 17 kr. volt, melyből kisdedóvók fentartására és segélyezésére kiadatott 14 314 frt 26 kr. néptanítók jutalmazására 350 frt, a felnőttek oktatásához szükséges felszerelésekre 217 frt 31 kr. jutalom könyvekre s n.ás irodalmi kiadványokra 309 frt, egyesületi költségekre 728 frt 15 kr. * * A vaskapu szabályozására kormányunk már régóta meghatalmazást kapott az európai hatalmasságoktól s az előkészületekkel annyira előre haladtak, hogy e hó lo-én a munkálat tényleges megkezdéséhez is hozzáfoghattak. A kereskedelmi miniszter külön vonaton ment le és többeket meghívott a munkálat megtekintésére. Ott voltak Szapáry Gyula min. elnök, Bacquehem osztr. kér. miniszter, Szőgyény- Marich László külügymin. osztályfőnök, Gruics szerb min. elnök, Josipovich szerb közmunka min., Milánovich szerb osztályfőnök és | még sokan. — Báziáson tarack lövésekkel fogadták a pályaudvarba berobogó vonatot. Páify lőszolgabiró üdvözlő beszédet intézett a miniszterelnökhöz, melyben azon kijelentést tette, hogy bár idegen nyelvű is a népesség, de valamennyi hű fia Magyar- országnak. Azután hajóra szálltak s a szabályozás színhelyére mentek. A dunaparti községek mind tel voltak lobogózva, merre a hajó ment s lelkesedéssel üdvözölték mindenütt. A szabályozási hely kezdetén, a Duna balpartján egy emléktábla van a hegyoldalában elhelyezve, melyen e felirat van : „Az aldunai zuhatagoknak és Vaskapu nak 1888. XXVI. t. c.-kel elrendelt szabályozása megkezdetett Első Ferencz József uralkodása, Szapáry Gyula gr. miniszter- elnöksége alatt bellusi Baross Gábor magy. I kir. kereskedelmi miniszter által 1880 szept. 15-én. Isten áldása legyen e művön és megalkotóin.“ A szerbiai vendégek Deligrad nevű hajón Greben közelében értek a magyar uta- , zók hajójához s átszálltak a Kazán hajóra, j hol üdvözölték a magyar és osztrák minisz- ! tereket. — Azután mindnyájan a kikőtőbelí feldíszített hajóhidra mentek, hol a mérnö ki kar élén Valland műszaki tanácsos beszédet intézett Baross miniszterhez. A berlini szerződés VII-ik cikkének Imtározmánya Lapunk mai száma országgyűlési képviselőnk beszámolója, illetőleg a jövő munkás.ág programjának előtterjesztósei miatt nehány órával később jelent meg, melyért t. olvasóink bőven kárpótolva vannak a magvas és tartalmas beszéd által. A jól átgondolt s a nemzet előnyére és javára irányitó eszmék pen- dülnek meg képviselőnk minden betűjében, melyek a magasabb politikai körök Ítélete alá fognak esni. Nem a frázisok halmaza, nem az eimulasztottak feletti panaszok hangja, de az előre haladás helyes iránya jeleztetik általa. A beszéd maga i.t következik.-Röviden megemlékezvén némely helyi kérdésről, átalánosságban jellemzi a múlt ülésszak eredményeit, különösen a kormányváltozást. Élete büszkeségének tartja, hogy — bár elvi meggyőződésének mindig függetlenül megtartása mellett - - nagyban és egészben mint közharcos támogathatta Tisza Kálmán történeti alakjában a magyar állam konszolidációjának nagy munkáját. Nyugodtan várja e műre a történet ítéletét, melykülföldön és belföldön egyaránt mérlegelve a változásokat, melyek a 15 év határait jelzik, bizonyára higgadt ítéletet mond felettük, s bizonyára a nemzeti elismerésre méltónak találja v vezér kitűnő egyéniségét. A jövő ülésszak főbb dolgairól akar főleg nyilatkozni: Három nagy kérdés köré csoportosulnak ezek, s már maga a három kérdés igazolja azon szellemi kapocs folyton erösbödő voltát, mely bennünket nyűgöt felé köt. Ugyan e három kérdés uralja Anglia és Németország parlamentjeit is : a közgazda- sági és munkás ügy reformja, az állam és egyház közti viszony szabályozása és a helyi közigazgatás kérdése. Németországban az xij pénzügyminiszter adóreformja, a császár által kezdett inunkasügy és kreisord- nung átdolgozása egy időre esik az angol reformtörekvésekkel, a Trades Unions nyolc órai munkaprogramjával és a Salisbury kor- many localgoverment Aktjával. Hogy e kérdések aktuálisok nálunk is : az mutatja az eszmeáramlat közös voltát, mely ismét jelenti szellemi beolvadásunk nagy müvét a nyugati népcsaládokba. A közgazdaság és munkásügy kérdései közül egész sor fogja foglalkoztatni törvényhozásunkat. Talán nem a legutolsó ezek között az egyenesadó reformunk 1 ezáel kapcsolatban a valuta rendezése. Szándékosan említi együtt a kettőt, mert szorosan összefügg. A valuta rendezés adóügy is egyúttal. Nemcsak azért, mert az arany-agió csőkké- j nése folytán budgetünk megszabadul az aranybeszerzés költségeinek egy nagy részétől, hanem azért is, mert az arany értékének csökkenése megfelelő módon emelte adóink terhét is. Kötelessége e merésznek látszó állítást beigazolni. Nyersterményeink ára az aranyban fizetett export árak által szabályoztatik. Ugyanannyi aranyérték az arany-agió hullámzása folytán kevesebb, vagy több papirértéknek felel meg. Nyolc forint aranyban tiz frt papirértóknél több volt, ma kilencnek sem felel meg. Ugyanazon aranyárak mellett a kapott papírpénz 15°/ külömbözetet mutat fel, vagyis ugyanazon mennyiségű áruért az arany á,gió 15% c-ökkenése mellett 15%-Rfl1 kevesebb papírpénzt kapunk. Igaz, hogy elméletileg tehát 15%-kal felmegy a papirérték vásárló ereje, de miután egyenes adóinkat papirértékben kell _ a papír belső értékére való tekintet nélkü l — fizetni, ebből csak az következik, hogy most 15%-kal több árut kell odaadni névlegesen ugyanazon adó fizetésére, mint eddig” vagyis más szóval az arany-agió csökkenése tényleg észrevétlenül 15 teljes százalékkal emeli adóink terhét. Annál nagyobb a baj, mert észrevétlenül, orvul támad, mint valami emésztő láz a beteg organizmust. Az nem csökkenti a helyzet súlyát, hogy megfordított irányzat is volt, mert hiszen ezután természetesen következett az adóemelés, s ^ közgazda- sági rendszerünk megfordított irányban, de emelkedő ágió mellett is ép oly beteg volt. A Mac Kinley Bellett sorozata egész rendben kétségkívül tarthatatlan, vad helyzetet teremtett az, de a helyzet megvan, terheit érezzük és méginkább fogjuk érezni, előnyeit ki kell használnunk. Ez komoly államférfim feladat. Most közvetlen is érezzük a hely- ezt súlyát; ezen, ha magunkat ámítani nem akarjuk, feltétlenül kell segítenünk. Éspedig a segítség a kettő közül egyik lehet: vagy az adólábakat leszállítani megfelelő mérvben, vagy ami még egyszerűbb, elhagyva a régi nominális forintot, teremteni uj forintot a valódi aranyérték alapján, ami valóban legczélszerübb módja az arany-valuta behozatalának. De vagy az adólábban, vagy a forint értékében feltétlenül simulnunk kell a megváltozott helyzethez. De az adóreformnak terén itt sem szabad megállapodnuk. Egyenes adóink reformja szükséges és e reformnál az adóláb.leszállítása feltétlen követelés. Keresetiadónk ép úgy, mint ház- és földadónk lehetetlen sulylyal nehezednek reánk. Emlékeztet a régi franczia királyokra, akik az emeletes házak földszintjeit egyszerűen elfoglalták. Nálunk is közel ezt tesszük. A nagy áldozatokkal kelyreállittott egyensúly után az első felesleget jogosan az egyenesadót fizetők követelhetik, és szóló bejelenti, hogy azt azok részére óhajtja és követeli, annál is inkább, mert megvan győződve arról, hogy pl. a kereseti adónál az adóláb leszállítása a lelkiismeretesebb bevallás és pontosabb ellenőrzés folytán inkább nyereséget, sem mint hiányt fog okozni. Vannak még egy óbb fogyatkozási adó rendszerünknek, a melyekkel kell a jövő ülésszakon foglalkoznunk. Szóló teljesen helyeselte a pénzügyminiszter azon álláspontját, hogy a szesz adó megváltoztatásába oly áron, hogy az Ausztria részére megállapított kontingens ne azon arányban re- dukáltassék mint a magyar s hogy igy a régi kulcscsal szemben, a mely talán túlzottan, de arány lagosan állapította meg a kontingenst, praecipium adassék Ausztriának nem egyezik bele. Ez oly kívánság, mely a kívánatos reformot elodázza, de szóló meg van győződve, hogy elöbb-utóbb mégis utat tör az magának, s é! szesz-ipart lehetővé teendi. Azonban égető kérdés lett az italmérési adó rendezése a kizárólagos jogosultság nélkül, mert régi szervezeteivel szemben is rontott a helyzeten azon tény hogy kizárólagos jogosultság nagyobb területekre adatván, a szomszéd birtokosok és bérlők versenye lehetetlenné vált. Szóló azt hiszi, hogy a kizárólagos jogosultságnak átmeneti rendeltetése volt csak, és hogy az normálisabb viszonyok közt fenn nem tartható. A szorosabb értelemben vett közgazdaságig kérdések közül a kereskedelmi szerződések ügye lett aktuális. Lucus a non lucendo nyugat felé az elzárás teljes mérvben meg van. Talán az amerikai Mac- Kinley tarifának s az ezt kiegészítő Edmund Bilinek hatasa tesz változást ez irányban is. Ha Franciaországnak megszűnik export piaca lenni Amerika egyszerűen a disznóhus sanitér kérdése miatt: valóban lehetetlen látni okát, miért tartsa ő nyitva piacait? Szóló a szabad kereskedés hive most is, de azt véli, hogy Európa nyugati államaira csakugyan ráfért a Mac-Kin- ley zápor, hogy összébb szorítsa őket. Ez idő szerint csak a Balkán félszi- geí.felé fordul némi reménynyel szemünk. A török' szerződés valószínűleg létre jön az lfc62-iki alapokhoz közel, JBolgárország törekvő j’óakarata és kormányzói szabad szellemétől reméljük az angol praecedens folytatását velünk; de Szerbia és Románia felé kevés kilátása van szólónak. A le- laróban levő szerb szerződés megújításának írdekes praeludiuma volt a disznókérdésben, melyet szoló még ma sem tart bevégzett- aek, mert lehetetlennek tartja, hogy legfontosabb érdekeink veszélyeztetése nélkül r magyar kormány a kőbányai ellenőrzés- ól lemondhasson; de ha ezen ügyet sikerülne is kielégitőleg megoldani, szóló nem
