Kárpátalja, 1890 (2. évfolyam, 1-46. szám)

1890-01-26 / 4. szám

Második évfolyam. A németek tehát okai annak, hogy nemcsak állandóan kell oly nagy hadsereget készen­létben tartanunk, hanem évről-évre mindig nagyobb felszereléssel kell kiadásainkat te­tézni. Hogy is szól az a bizonyos nóta? * * * * A köztisztviselők minősítésére vonat­kozólag egy miniszteri rendelet a törvény­hatóságokat a következőkről értesíti: a keszthelyi, kassai, debreczeni és kolozsmo- nostori gazdasági tanintézetek elvégzése a főgymuásnim, vagy főreáltanoda elvégzésé­vel egyenértékű. Ugyanezen elbírálás alá esnek azon gyógyszerészek is, kik az 1888. évi január 1-én életbelépett kultuszminisz- tari rendelet értelmében a gymn. 8 osztály elvégzése és 3 évi gyakornokoskodás után a kinevezett állami bizottságok előtt tették le a gyakornoki vizsgálatot; ellenben a régi szerint csak négy gymn. osztályt vég­zett gyógyszerészek csak akkor esnek a fenti elbírálás alá. ha az egyetemi tanfolya­mot is jó sikerrel végezték el. Egyenrangú­aknak tekinti a középiskolákkal a belügy­miniszteri pendelet a kővetkező tanodákat is: a budapesti I. kerületi polgári iskolai tanítóképző intézet, a budapesti állami kö­zépiskola, a budapesti iparművészeti iskola és a brassói állami közép faiskola. Az al­gimnáziumokkal, vagy alreáltanodákkal egyenrangúaknak tekintendők: a polgári iskolák négy alsó ostálya, a három osztályú felső népiskolák, a nagy kanizsiai két osz­tályú kereskedelmi iskola. A, középisko­lákkal szintén egyenlő rangba helyezi az alsó-kubini állami polgáriskolával kapcsola­tos közép kereskedelmi iskolát, nemkülön­ben Zombor szab. kir. város és Nagyvárad közép kereskedelmi iskoláját is. Az 1889. XVIH. ( t.-cikk értelménél fogva a gödöllői kir. koronauradalom mező­gazdaságilag kezelt birtokrészei, továbbá a nagybecskereki, panesóva-titeli, fehértemp­lomi, karánsebesi és lugosfacseti kincstári uradalmak, a temesvár-szentandrási urada­lomból a gyiroki, mosnicai. mehalai, a ré- kási uradalomból a rékási, jezvini és sust- r'ai kincstári birtokok, végül a Herkules fürdő a folyó évtől kezdve a pénzügyi tár­ca ügyküréből a földművelési minisztérium­hoz tétettek át. * Mar többször említettük, hogy zóna­rendszerünk meghódította a világot, Ezt bi­zonyítja legközelebb egy osztrák vasúti szakember és vasúti hivatalnok részletes kimutatása is, melyből kitűnik, hogy Bécsbe sokkal jutányosabban lehet Budapesten ke­resztül utazni pl. Csernovitzből, Lemberg- ből. vagy. bármely ilyenféle fekvésű város­ból, mint az osztrák tartományok közleke­dési vonalain. Értekező határozottan kívánja, hogy az osztrák vaspályák minden teketó­ria nélkül fogadják el a magyar zóna-tarifa rendszert, hogy igy egységesek legyenek a tarifák az állam mindkét felében.^ Végül ki­fejti, hogy nagyon kicsinyes és megszégye­nítő dolognak találja, hogy az osztrák kö­zegek csak azért nem fogadják el a magyar zónarendszert, mert az magyar eredetű, és hogy majd egy év múlva egy új osztrák zónarendszerrel lépjenek föl; addig pedig csak hadd fizesse az utazóközönség a nagy mcnetdijt, pedig tudniok kellene, hogy egy év e tekintetben igen hátralökheti az osz­trák tartományokat. * * A közigazgatási reform alapelvei sze­rint a főispáni állás munkaköre lényegesen ki fog terjesztetni. Meg fogják követelni a főispánoktól, hogy a reájok bízandó na­gyobb munkakör betöltése végett a köz- igazgatási szakismeretek mellett a közigaz­gatás minden ágazatában gyakorlati jártas­sággal is bírjanak. A belügyminisztérium­ban, mint a „Nemzet“ Írja, már most is I nagy súlyt fektetnek erre, amennyiben a küszöbön álló főispán, kinevezésekhez oly egyéneket vettek combinációba, kik e felté­teleknek kiválóan megfelelnek Városi ügyek. Folyó hó 23-án és 24-én tartott képviselőtestü­leti közgyűlésben a következő tárgyak intéztettek el: 1. A polgármester jelentést tett arról, hogy a pénztárban működő tisztviselők a már régebben elren­delt óvadékot letették, valamint a két v. végrehajtó is. Cihlár János mint v. mérnök és adókivető e köte­lezettsége alól felmentetett. A többi rész pedig tudo­másul vétetett. 2. A második tárgy a gör. kath. egyh. nyilat­kozata, mely összefüggésben áll a honvédlaktanya építésével. Minthogy a honvédelmi miniszter -a múlt őszön kiküldött vegyesbizottság jelentése alapján a Il-ik féldandár töí'zse vészére, továbbá az 1. es 2. zászlóalj részére építendő honvéd gyalogsági fiók laktanya helyéül a kimutatott terek közül a püspöki kertet fogadta el és jelölte ki, melyhez a gör. kath. kántori kert egy része is számításba vétetett, az egy­ház részéről a város által történt megkeresésre ,kü- lömböző nehézségek hozattak fel, melynél fogva az oda való épitkezést megengedni nem tartják cél­szerűnek. Kiváló okul azt hozzák fel, hogy a templom­hoz közel levő laktanya által az isteni tisztelet tar­tása zavartatnék, midőn a katonák ott dob es trom­bita szó mellett gyakorlatot tartanának. Azonban ezen félelem teljesen fölösleges, mert a laktanya békés kopátalji. Munkács 1890. január h<$ 26. időben épen olyan csendes, mint akármelyik magán ház. Csak mozgalmasabb, de nem lármásabb. Nemcsak a laktanyában nem gyakorolnak dob és trombita szó mellett, de az utcán is ritkán hallszik a dob és trom­bita szó s a tisztek erre oly udvariasak és figyelme­sek, hogy, ha valahol fölkéretnek a csendes átvonu­lásra, mondhatni, zajtalanul teszik azt. De máskép is lehet segiteni a dolgon. Tétes­sék a laktanya tovább a templomtól; azon térre ügy is szüksége lesz a városnak rövid időn, hogy más köz­művelődési épületet épitsen rá. Nem egészséges volt azon gondolat sem, hogy az ott levő kerteken ke­resztül út vágassék a két temető közé. Más felé kell utainkat rendeznünk, nem ezen vonalon. Az elvágott kertek oly ferde alakokat nyer­nének, hogy ntt helyesen építkezni soha sem lehetend, de nincs is szükség reá. És a püspöki telekből levá­gott hosszú három szöggel mit csinálna a város ? . . . talán vásártérnek foglalná el ? . . . Ez még ferdébb gondolat lenne azon ferde telkeknél. Az határoztatott ugyan is, hogy a polgármester és tiszti ügyész kisértsék meg még egyszer az alkut úgy helyben az egyházzal, mint a kertre nézve a püspökkel. Legegyszerűbb lesz egyenesen a kisajátí­tási térre lépni, mert az idő elmegy, s az építkezés­sel nem leszünk készen. Az 1881. XLI. t.-c. 2. §-a a kisajátításról ezt mondja: „Községekben helye van a kisajátításnak új utcák és közterek nyitására, köztemetők, közdűlő utak létesítésére, községi iákolák, közkórházak köz­fürdők, katonai laktanyák és az azokhoz tartozó épületek építésére sat.“ A 4. §■ szerint: „A kisajá­títási jogot a közmunka és közlekedési miniszter en­gedélyezi.“ — 45. §. A jogilag megállapított kisajátí­tási tervbe felvett területeken az építési munkála­tok a kártalanítási eljárás előtt és a tulajdonos bele­egyezése nélkül is megkezdhetők, ha azt a közleke­dési miniszter a munkálatnak közérdekből sürgőssége alapján megengedi.“ Már pedig, hogy ez építésnél a sürgősség szüksége fenn forog, azt a honvédelmi Miniszternek beküldött szerződési mintája mutatja, melynek 3-ik pontja igy szól: „Munkács város közönsége kötelezi magát“ hogy ezen laktanyát a mellékelt tervrajzok, sze­rinti beosztással s minden egyes helyiséget az azokban megállapított térfogatokkal helyesen, — és biztonsági, valamint egészségügyi tekintetben kifogástalanul saját költségén felépitteti s. az építkezést akként szabályozza és biztosítja, hogy egy zászlóalj számára szükséges férő helyek leg­későbben 1890. évi október havában teljesen kész és elfoglalható állapotban rendelkezésre álljanak, a második zászlóalj számára szükséges építkezést pedig minden kőműves és ács munkával 1890. október végéig akként befejezi, hogy a téli hóna­pokon át az asztalos munkákat elkészítve az i egész épület legkésőbben 1891. szeptember végé­vel az osztályozó bizottság vizsgálata alá vétet­hessék, s az által megfelelőnek talált helyisé­gekbe 1891. október havában a második zászlóalj is akadálytalanul beköltözhessék.“ A szerződésnek ezen pontja a képviselőtestület által úgy fogadtatott el, hogy a mennyiben a miniszí téri leirat késedelmezése következtében még sem terv, sem építkezési előkészület nincs, a f. év végére kitűzött építési részlet átadása csak a szerződés alá­írásától egy évre tétessék s igy tovább a 2-ik rész­let átadása is, —■ a 15 évi bérlet helyett pedig 25 év vétessék bérleti szerződés idejéül. A 24-iki tanácskozás eredménye következő: l. Sárkány Gábor interpellációt intézett a polgármes­terhez, hogy a sertéstartó gazdák már régen egy kérvényt nyújtottak be a tanácshoz, melyben a ser­tés tarthatási jog szabályozása s a legelő kijelölése kéretik és. erre mindeddig felelet nem adatott. A vá­lasz az volt, hogy ezen szabályozás összefüggésben van a polgári jogok rendezésével, a vagyon kezelési szabályzattal, mely munka folyamatban van, tehát ezzel együtt lesz elintézve. Tudomásul vétetett. 2. Meisels János és Forgách Antal szintén in­terpellációt intéztek a polgármesterhez, hogy a vá­rosi elöljáróság miért nem élt annak idejében azon joggal, hogy az italmérést a város részére bérelték volna ki ? . . Válasz, hogy a törvény szerint először azokkal kellett megkísérteni a bérlet megkötését, kik az italmérési jog folyamatában voltak tehát a volt vendéglősökkel és korcsmárosokkal, kikkel a szerző­dés meg is köttetett. Csak ha ez nem sikerült volna, kerül a városra a sor és ha a várossal sem sike rü- lendett, akkor nyilvános árverés rendelendő el a tör­vény szerint. Minthogy pedig a helybeli italmérők a bérletet meg is kötötték felsőbb jóváhagyás reményé­ben, a városra nem került a sor s csak az utolsó percben adatott át a minisztérium által az egész be- regmegyei italmérési-jog egy társulatnak, mely jelen­leg bírja is. Ezen válasz is tudomásul vétetett. A vá- sár vámbérlők kérelmére a képviselő testület a múlt évről elmaradt 3000 trtot a száj- és körömfájás által megzavart vásártartás miatt elengedte. A gymnázium emelésére vonatkozólag a már jelzett nézetek fogadtattak el a képviselőtestület ál­tal. A város az épitkezést 20 ezer írtig hajlandó tel­jesíteni továbbá eddigi ajánlatát 3 ezer írtig kiegé­szíti úgy, hogy esetleg 5%-os tőkéjének megfelelő ösz- szeggel megválthassa. Végül egy bizottság jelöltetett ki: a Polgármester, Fankovich Sándor, Nedecey Já­nos, Várady Gyula személyében, hogy az ajánlatot vi­gyék fel Komjáthy Béla s György Endre képviselők­kel s a miniszternek személyesen adják át. Ez ellen csak az a kifogásunk, hogy kár olyan öreg embert, mint a polgármester, téli időbén hosszú útra küldeni, az ügygyei pedig tavaszig várni nem szabad, mert ezen küldöttségnek el kell járni egyúttal a laktanya ügyben is. A mostani idő pedig nem arra való, hogy astmatikus ember hosszú útra menjen. Ezt meg- kellett volna?gondolni. Nem is kételkedünk, hogy az emlitett jelöltek hajlandók, lesznek megbízatá­sukban hárman is eljárni s ennek mielőbb igye­kezni fognak eleget tenni. Jelentés tétetett még a polgármester által a számvevő és ellenőr ellen elrendelt fegyelmi vizsgálat eredményéről, melyhez csatoltatott a tiszti ügyész véleménye is. Ezek szerint kiderült hogy szabálytalanságok fordultak ugyan elő, de egyéb hiány nincs. A jelentés tudomásul vétetett. Az állami isk. gondnokság kérelmére, hagy a közmázsáló tétessék az iskola közeléből más helyre s azon tér fásittassék be. Határozta­tott, hogy a tanács gondoskodjék a közmázsáló- nak alkalmasabb helyre tételéről és a tért a vá­rosi kertész által fásittassa be. másolatban idecsatolt szerződés szerint Munkácson és Beregszászban tartott helyszíni tárgyalások megállapí­tása alapján a 11-ik honvéd gy. féldan­dár törzsnek, továbbá 1-ső és 2-ik zászló- aljának elhelyezésére az említett két vá­ros közönsége által tett ajánlatokhoz képest hajlandó vagyok a fentebb emlí­tett honvéd csapatok állandó elhelyezése iránt Munkács városával oly föltételek mellett tárgyalásba bocsájtkozni, hogy ezen város közönsége teljes biztonságot nyújtó kötelezettséget vállaljon arra nézve, miszerint mind a két zászlóalj számára szükséges laktanyát a város polgármesterének az 1889. ápril 4-én tartottt képviseleti közgyűlésben 1933. HÍREK. A m. kir. honvédelmi miniszter kö­vetkező leíratott intézte a megye utján a városhoz: a folyó évi 12452. ki. sz. alatt kelt felterjesztésével bemutatott és szám■ alatt hozott határozattal szemben a helyszíni vegyes bizottság tárgyalása alkalmával tett jegyzőkönyvi, valamint a nevezett városnak f. évi október 21-én 5994. sz. alatt kelt és közvetlenül hoz­zám fölterjesztett nyilatkozatához ké­pest legkésőbben 1891. szeptember hó végéig fölépitteti, de az egyik zászlóalj számára szolgáló laktanya részt már az 1890-ik év folyama alatt a honvéd­ség rendelkezésére bocsájtja és ha to­vábbá a gróf Schönborn Ervinnel a hon­védségi elhelyez és iránt fönállöszerződési kötelezettségeket a város az általa épí­tendő laktanyának rendelkezésre bocsáj- tása napjától a szerződés lejártáig az j895-ik évi szeptember végéig magára vállalja. Llőleges tájékozásul ide mel­lékelve kiadom a kötendő szerződésnek mintául veendő tervezetét és- felhívom a vármegye közönségét, miszerint ezen szerződésben foglalt föltételeknek elfo­gadása iránt Munkács városának tör­vényhatósági jóváhagyással ellátott nyi­latkozatát hozzám mielőbb felterjessze, a melynek beérkezte után a laktanya te­lepül kiszemelt püspöki kert telkén a helyi bizottság tárgyalásánál fölmerült nézet eltérésekre való tekintetből a ta­lajvíz föltételezett íÖlszivárlásának meg- gátlása végett pincére építendő lakta­nyának itt a központban készítendő ter­vezetét a költségvetés elkészítése vé­gett a vármegye közönségének kiadan- dom és a szerződés megkötése iránt in­tézkedést teendek, — végül felhívom a vármegye közönségét, hogy ezen hatá­rozatomról Beregszász városa a várme­gye közönsége által legsürgősebben érte- sittessék. — Budapesten 1889. évi decem­ber 13-án a miniszter helyett Gromon s. k. államtitkár. Értesítés. Igen sok panasz merülvén fel, hogy a városban kóborló kutyák, s kü­lönösen a fajkutyák a járó-kelőket, úgy fel- nőteket, mint gyermekeket megtámadva s megmarva azokon könynyebb s súlyosabb sérüléseket okoznak; miért is e tekintetben a rendőrkap. hivatal a legszigorúbb eljárást vette foganatba, illetve az utczán kóborló kutyáknak, melyek nincsenek szájkosárral ellátva, miután az e tárgyban előzőleg már több Ízben kiadottrendeletnek foganatja nem lett, legyenek azok bár vadász, vagy fajku­tyák, kivétel nélküli elfogatását, s azonnali lebunkóztatását elrendelte. Felhivatik tehát ismételten s utoljára Munkács város közön­sége, miszerint a kutyákra szájkosarat al­kalmazzon, esetleg azokat otthon megkötve tartsa. Megjegyeztetik végül, miszerint az elfogott kutyák semmi szin alatt sem fog­nak viszaadatni, s e tárgyban a közönség kérelmével ne is zaklassa a rendökapitányi hivatalt. Valla Lajos rendőrtanácsos. Felhívás. Munkács rend. tan. város­nak a képviselő testület által 1888. május 3-án jóváhagyott szervezeti szabályzata 31. §-a u. pontja értelmében, a rendörkapitányi hivatal hatáskörébe utaltatik, miszerint fel­ügyeletet gyakoroljon, hogy a kikövezett és kőjárdával ellátott utcákban a háztulajdo­nosok, illetve lakók és bérlők járdáikat nyáron lesepertessék és fellocsoltassák, 3 télben sártól, hótól és sikamlós jégtől ön­költségükön megtisztittassák. Felhivatik ez alapon Munkács város közönsége, hogy fenti szabályzat emlitett követelményeinek annyival is inkább eleget tegyen, minthogy mulasztás esetén nem csak a Kbtkv. 125. §-ba előirt 20 írtig terjedő pénzbüntetést fogom alkalmazni, de a mulasztást elkövető egyén kár és költségére a sepertetést, ren­dőri utón fogom eszközölni. Egyben felhí­vom. Munkács város közönségét, hogy az egyes udvaroknak kitisztítását és rendbeho­zatalát is sürgősen eszközölje, — a kert és udvarkeritéseit 1890. év március hó vé­géig elkészíttesse, mivel az ugyanakkor kezdetét veendő felülvizsgálatnál észlelendő mulasztások a legszigorúbb büntetéssel fog­nak sujtatni. Munkács 1890. január 25. Valla Lajos rendőrtanácsos. A helybeli társas kör közgyűlése Vasárnap, január 26-án leend délután 4 ó. sa­ját helyiségében, melyben az igazgatói elő­terjesztés, pénztári jelentés stb. történend. Két ellentétes jelentés. A kapi­tányság részéről azon jelentés tétetett a polgármestérnek, hogy az influenza oly nagy mértékben terjed városunkban, hogy a kato­naság féle abban szenved, az iskolába járó gyermekék közt szintén igén sokan vannak, igy különösén a polgári 3-ik leány iskolá­ban nem lesz kit tanítani; tehát javasolja az iskolákat bizonytalan időre bezáratni. Erre a városi orvos végig nézi az iskolá­kat, a hiányzó gyermekeket felkeresi a há­zaknál és jelenti, hogy nálunk az egészsé­gi viszonyok ez időszerűit semmi kívánni valót sem hagynak fent. A katonaság részé­ről nem tudjuk a viszonyokat, de gimnázi­umunkban az egészségi állapot igen jó; egyúttal jelezzük, hogy az iskolák bezárá­sával nem szabad oly könyelmüen játszani, mert ahoz nehéz kötelességek vannak csa­tolva, melyeket aztán nem lehet helyre hoz­ni, másrészről a vidéken lakó szüléket elrémitjük,ártunk vele a városnak. Kérjük, hogy máskor jobban informáltassa magát a rendőrkapitány űr. A katonaságnál kérdezősködvén az influ­enzában szenvedőkről, azon felvilágosítást kaptuk, hogy a közöshadsereg csapatai jelenleg a legjobb egészségnek örvendenek. Áthelyezés. Rutkay Béla I. oszt. közöshad­seregbeli századost áthelyezték Munkácsról Kassára, s 25-én már el is távozott. Katonák élelmezési dijai. A honvé­delmi miniszter a hadügyminiszter­rel egyetértőleg, a közös hadsereg­nek és a honvédségnek az őrmester­től lefelé való tagjai részére átvonu­lások alkalmával a szállástadó ál­tal kiszolgáltatandó étkekért a ka­tonai kincstár áltat fízetendő össze­geket a következőkben állapította meg: A Dunáninnen levő részekben 17 krajcár, a Dunántúl levő részek­ben 18’5 krajcár, a Tiszáninnen le­vő részekben 15‘5 krajcár, a Tiszán­túl levő részekben 15 krajcár, a Királyhágóniul levő részekben 12 kr, Horvát-Szlavonországban 15 kr, továbbá Budapesten 24‘5, Kolozsvá­rott 14, Kassán 19, Zágrábban 21, Pozsonyban 25'5, Temesvárott 19’5, Nagy-Szebenben 14’5 és Fiúméban 22-5 kr. Nagy zene-bona volt e hét ele­ijén a Kró udvaron. Farbenblum S. eladott ottani pincéjéből 104 lit. pálinkát a der- I ceni korcsmárosnak, kit csakhamar el- \ csíptek a bérlők emberei, mert a korcs- márosoknak csak tőlük szabad eladásra szánt pálinkát venni. Pár perc alatt egy- kétszázra ment az összecsődültek száma, s a lefoglalt szeszt visszavitették a Kró udvarba előbbi tulajdonosának Nem használt ott semmi, csak az erőszak. Katonai étkezési dijak. Az étkezési díj február hóra a legénység részére Munkácson 96/io krban van megállapítva, a lótartás pedig az 1890-ik évre havonkint 11 frtban állapíttatott meg, melyben mindennemű takarmány és alom szalma ben foglaltatik. Nagy zavar van az italmérési-jog bér­lete miatt, kivált Volóc vidékén, hol nem akar­nak meghajolni a korcsmárosok a törvényes intézkedés előtt. Csendőrök és pénzügyőröknek kellett közöttök némi rendet csinálni. Meghívás. A kir. országos fegyintéezti őrség folyó év február hó 1-én, a várpái ánkai vendéglő nagy termében — belóptidij nélkül — tánczmulatságot ren­dez. A tisztajövedelem az alakítandó őrségi temetke­zési-egylet alapjavára fog esni. Meghívó. A munkácsi csizmadia if­júság 1890. február 2-án a „Csillag“ szálló nagytermében jótékony célú táncmulatságot rendez. Beléptidij személyenként 1 frt, csa­ládjegy 2 frt. Kezdete 8 órakor. Időjárás. Furcsa időt éltünk át a lefolyt héten. Hétfőtől kezdve 5 napon át majd hó, majde ső folyton esett. Az utcákon járni nem lehetett. Az átellenes szomszédok a legtöbb helyen igen messze estek egy­mástól, még a városháza udvarán is tenger Volt, hol csolnak hiányában gázolni kellett a betegeknek az orvosi rendelő szobáig. Ma már egy kis gyenge hi­deg állt be, de azért még sok helyen pocsogós az út. Helyre igazítás. Sport c. cikkünkbe nyomda hibából egy nem szócska csúszott be, mely megváltoztatta a kifejezést. A mondat igy volt | a rendezés is a szépnem főérdeme. SZERKESZTŐI ÜZENET. Cupido. Egy kis elnézést kérünk, hogy a küldemény múlt számba be nem me­hetett. Látja, itt még az is baj, ha valaki élni merészkedik. A folytatást várjuk.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom