Kárpátalja, 1890 (2. évfolyam, 1-46. szám)
1890-09-14 / 37. szám
II-dik évfolyam. KÁRPÁTALJA 1890. szeptember 14 Szegedet romjaiból, Tokajt is fel fogja építeni s a Hegyalja nevezetes kis városa még virágzóvá fog lenni; — de azon tiz—tizenöt milliónyi nejnzeti vagyon, mely igy elpusztult, nem fog a közönség javára fordítható lenni soha, ezt vegyék figyelembe intéző köreink s arra törekedjenek, hogy az ország lakosságát olyan építkezési irányba tereljék, melylyel az ily nagyobb kiterjedésű veszedelem megakadályozható leszen. Hivatalos rész. 5560.1890. igt. Meghívás. A folyó hó 15-én, vagyis a közelebbi Hétfóu aj e. 11 órakor Munkácson a városház nagytermébeu rendkívüli közgyűlés fog tartatni, melyre a képviselő testület minden tagját tisztelettel meghivom. Ezen közgyűlésen a makkeladás jóváhagyása, s a legtöbb adót fizető képviselők névjegyzékének megállapítása fog tárgyaltatni, Munkács, 1890. szép. 11. Cseh Lajos m. k. polgármester. 2486. sz. r. 1890. Mnnkács város területén egy China ezüst feketére emaillirozott 7 imit. gyöngygyei berakott női karperecz találtatott. A tulajdonos a munkácsi rendőr kapitányi hivatalnál igazolás után átveheti. Kelt Munkácson, 1890. szept. 7-én. Hubert Lajos, rendőr kapitány. 2412. sz. r. 1890. Körözés. Berkovits Ignácz munkácsi lakos f. évi augusztus hó 29-én egy „Lenk“ vagy „Lenkő“ Iván elfogadó aláírásával ellátott s 10 forintról kiállított váltót talált. A váltó tulajdonos igazolás mellett a a munkácsi rendőr kapitányi hivatalnál átveheti. Kelt Munkácson, 1890. szeptember 7. Hubert Lajos, rendőr kapitány. lötestületet, úgy épen a költségvetési előirányzat az, melyben a várost és annak egyes lakosait érdeklő minden dolog előfordul, melynek keretében felvethető minden kérdés, mely iránt valaki tájékozódni kíván. Tisztaság, világítás, utca rendezés és kövezés, gazdálkodás, építkezés sat. mind olyan dolgok, melyekhez sok embernek lehetett volna szava, vagy jóra való észre vétele, de mind ezek nem érdekelték a képviselőtestületet. A második napi közgyűlés hat városi tisztviselő jelenlétében kezdetett s meg, kik közül kettő megbizott képviselő volt és egy városi képviselő volt jelen, majd lassan háromra emelkedett számuk, s az előbbi napról hátra maradt tárgyak mind keresztül mentek a bírálat rostáján és az egész költség- vetés úgy általánosságban, mint részleteiben megszavaztatott több kevesebb módosítással. A másodnapi gyűlésben letárgyal- tatott az egész költségvetés. A kiadási előirányzat a III-ik sorozatban szaporodott ezer írttal egy vizfecskendő beszerzésére, a IY-ik rovatban 10U írttal a füzes rendezésére, a XIX-ik rovtban 60 frrttal a negyedik ménló tartására, összesen tehat 1160 írttal emelkedett a rendes kiadások előirányzata. A rendes rovatok tételei ezek szerint tesznek: 60.797.67 irtot. A rendkívüli rovatok összege jóval magasabbra emelkedett, mert a jelenlevő képviselők azt látták helyesnek; hogy minden előirányzat felvétessék a költségvetésbe s igy a már rég elhatározott és most végleges eldöntés alatt álló sikátor megszerzésére 1500 fit, a a városi köztemető kerítésének rendezésére 50 írt, két nemes fajú kan beszerzésére 100 írt, gimnázium építésére 60.000 írt, honvédlaktanya építésére 120.000 írt, melyek együtt 186.990 irtot, a rendes rovattal együtt £47.787 irt 67 krt. tesznek. A fedezeti rovatnál kevés változás történt. A III. sorozatnál hataroz- tatott, hogy a nyilvános térelcen álló butykák mind megadóztassanak leg- legalább tiz-tiz írttal. A Yl-ik rovatna! határoztatok, hogy a padlótéglák ára darabonként 10 jutói 5-re szállíttassanak le. A IX-ik sorozat második sorszáma alatti előirányzat 7 Irt 50 krról 7 írtra szállított le s e rovat összege 850 Irt helyett 815 írt lett. A XlX-ik sorozatnál 4-ik ménló tartásából előirányoztatok 60 Irt és pótdijakból 50 irt. főösszeg 69171 fit £8 kr. ülzek szerint fedezendő még 178.616 frt 39 kr., melyekre elő van irányozva hatezer tölgyfa eladása es a kölcsön pénztári tökék, esetleg más jövedelem felhasználása. Heti krónika ■ Az Einke közgyűlése a lefolyt két I elején tartatott Déván. Erdély és a közel- I vidék fényesen volt képviselve, a föváiosí | ból is többen résztvettek benne. A titkári jelentésből megemlítjük a következőket : , Az ■ Emkének van 7o íiók választmánya; 71 örökös tagja, 1717 alapitó,-12579 . I rendes,-4921 pártom tagja ; összesen 49248 ! tag támogatja. Ez évi tórzsvagyongyarapo- dás 60 ezer frt. Alápvagyona 482 ezer irt, ekez jön még gróf kun Kocsárd 221 ezer frtos alapítványa. A törzsvagyonból 307 ezer frt le van kötve 160 küJómböző intézmény számára. Mind ez szép nemzeti vagyon, de nem elég azon nemzeti célok istápolására, melyeknek általa eléretni kell, azért Horvátk Gyula alelnök a gyűlés folyamán sorsjáték rendezését inditványozá, mely el is fogadtatott. Végül az egyesület Felméry Lajost tiszteletbeli tagjává választotta. * A függetlenségi párt nyilatkozatait olvassuk ismét, melyek Nagykörösön és j Kunfélegyházán mondattak el. Az első he■ lyen Eötvös Károly, a párt egyik legerő- , sebb szónoka, tartá beszámolóját, az utóbbi helyen Holló Lajos számolt be választóinak. Eötvös beszédje elején a kormány változást fejtegette. Párhuzamot vont Tisza és Szapáry körmányelnöksége közt. Az új Városi dolgok. A múlt hét folyamán tartott képviseleti gyűlés oly kevés érdeklődés mellett folyt le, hogy lehetetlen felette meg nem botránkozni. A város legfontosabb intézkedéseinek jövő évi költségvetése volt napirenden s ebbe bele szólani, eziránt érdeklődni nem tartotta — úgy szólván — hatáskörébe tartozónak. Bámulatos az az érdeklődés, mellyel a képviseleti tagok választásánál jnindenki talpon van, s majdnem több a magát megválasztatni akaró, mint a választó s midőn a képviseleti jogokat és kötelességeket gyakorolni kell, akkor mindenki a másikat tolja előtérbe, senki sem ér rá a város közügyeivel foglalkozni. Innét van az, hogy ha valaki a városnál a maga részére valamit ki akar vinni, bejálja a képviselők egy részét, kiket megnyerni reméli, ezek a gyűlésen megjelennek s legtöbbnyire többségben vannak és leszavazzák a meg nem nyert ellenfeleket. Ha valami érdekelheti a képvisefogta kezét, de rémülten ugrott vissza. A kéz hideg és élettelen volt . . . Fátyolét levették arcáról . . . halva volt! E percben a rémület, és kétségbeesés kiáltása hallatszott. A halottban felismerték a fővárosi kapitány gyönyörű leányát ! — Laurát . . . Hangosan kiáltva és haját tépve borult leánya holttetemére a szerencsétlen apa; fájdalmában osztozott mindenki és átkozták az öreg Czerkót, aki két életet tett tönkre. A községi tanács elhatározta, hogy a szerencsétlen véget ért szerelmeseket együtt temetteti el. Úgy is történt. A tsmető baloldalán egy szép tisztáson vannak eltemetve az elhunyt szerelmesek. Sirjukon magas kő áll, melyen a következő szavak állanak: „Itt nyugszik Czerkó Adolár és Sziget- ícuthy Laura, az elválhatatlan szerelmes oár. vi földön nem egyesülhettek, tehát i menybe tértek. Áldás és béke a hol- j akkal.“ I * i A két életet tönkre tevő Czerkó Áb- ahám fölött a jövő héten ül össze a te- intetes törvényszék. — Vége..— nvebben mint Eötvös Karoly. Míg Eötvös az államháztartás rendezése felett némi elismerést fejez ki, Holló egyenesen kárhoztatja. Az államháztartás §j Ég mond - nincs oly rózsás színben, a minőnek azt a t kormánypárt és a t. pénzügy minister ur feltünteti. 8 ha legalább volnának ezzel szemben olv törvényhozási alkotások, a molyek ezt a szomorú helyzetet némileg paralizálnák!- Azután áttér a honosítási törvényjavaslat leszavazására, kemény méltatlankodasat fejezvén ki érte. — Majd Ugrón Gábornak eljárását veszi pártfogásába, melyet az előzmény után igazán nem lehet értem, minthogy Ugrón sem alá nem irta a törvényjavas- latot sem szrvazatát nem adta rá. Hollo Lajos a párt programját igy állítja tél j Á mi programmunk Magyar ország függetlensége és önállósága a personaluuio alapján. Mi azt kívánjuk, hogy elkúlonittessék gazdasági életünk önálló vámterület, önálló hitel ügy3 és külkpreskedelmi képviseltetés által, hogy legyen önálló hadügyünk a külön magyar hadseregfelállítása által, hogy legyen önálló külügyünk, hogy fejedelmünk uuvar- tartásában és külképviseltetésében kifejezésre jussanak hazánknak százados jogai és önállósága, egyszóval: hogy Ausztriával egyedül fejedelmünknek személye kössön bennünket össze“. Hát ez egy betűvel sem kevesebb Eötvös programjánál, s a ki ennél is többet akarna elérni a mai európai viszonyok közt, az kötözni való lenne. Úgy látszik, hogy nem elvi különbség zavarta meg az egyetértést a függetlenségi partban, hanem személyi viszonyokra viendő vissza az egész dolog. I j kormányban j más a vezető államférfi, más a vezetés és kétségtelenül más az eredmény | is. Nagy kérdés, hogy a változás egyúttal | javulást jelent-é ?“ A két államférfi „közt i soknemü külömbség van, de felette sok do- t logban hasonlítanak is egymáshoz.“ Az uj kormánytól természetesen többet vár, mint ’ a Tisza-kormánytól várt, ha a politikái fejlemények ki nem ökkentik medréből. A 1 kormánypártról azt mondja, hogy belsejé- - beu bizonyos megállapodások létezése foly ■ > tán egység és egyezség van, de azért köny■ nyen szétbomolfiatik. A mérsékeli ellenzék elvesztette talaját s tagjai most csak bolygócsillagok. A budgetről szólva azt mondI ja I „A kormány költségvetési javaslata > pusztán pénzügyi szempontból tekintve, . kedvező fog lenni. A múlt 1889-ik évi zár- 5 számadás közel hat milliónyi 1 a folyó évi jj pénzügyi kezelés is legalább pár milliónyi ja- ' vulást mutat az előirányzathoz képest. Az ’ államháztartás egyensúlya tehát dacára a i közel két millióval szaporodó újabb beruka- . zásoknak nem fog el romlani. „Kárhoztatja a választási rendszert s azon reményének ad kifejezést, hogy a jelenlegi kormány alatt javulni fog. Ezzel kapcsolatban elítéli a mai főispáni állást s mostani szerkezetében ■ nem véli fentarthatónak. Az elkerzsztelések . folytán kiadott kormány reudeletet nem tartja helyesnek; de, ha egyszer kiadatott, a . törvény alapján végrehajtandó. Kárhoztatja 1 a klérust, hogy’ belügyekoen Kómához ap- 1 peiált. Ezután rátért a pártbelügyeire, íej- . tegette azt hosszan szépen és érdekesen, de nem mindenütt meggyőzőleg, ámbár a bizonyítások dialektiája Eötvös kezében a legerősebb fegyver. Elösmeri azt, hogy a parlamenti viszonyok változásának a függetlenségi pártra is némi hatást kell gyakorolnia, de mind a mellett a párt programját változatlanul kívánja feltartani. „Mi ; _— úgy mond — Magyarország függetlenségének visszallitására törekszünk úgy, a miként az egykor fennállott, a miként száz év előtt törvényben szentesittetett s a miként i848-ban visszaállítani erőteljesen meg- ; kezdttük. Az ut, mely ide vezet, ki van mérve számunkra. Eszközeink törvényesek és alkotmányosak. A korona iránti loyalitá- sunk is kétségbe vonhatatlan. — Az olyan loyalitást, mely elveinket, vagy azok egy részét követelné áldozatul, szabad emberhez, független lelkületű honfihoz méltatlannak s politikailag károsnak tartjuk.“ — „Mi — iolytatja tovább,- az állami függetlenség eszméjéről le nem mondhatunk, teüát mindaddig, mig Magyarország fügettlensége visz- sza ailitva s megerősítve nincs, nekünk a korok és napi feladatok változásaitól érintetlenül kell alapelvünkhöz ragaszkodnunk. Nem mozdulatlanság, nem megfeneklés ez, hanem a végcélnak szilárdsága s politikai felelősségünk s honfi kötelességünk érzetének szakadatlanul ébren tartása. Ha őseink Mohács után, a szatmári kötés után, a bécsi kongresszus után, vagy Világos után a napi feladatok teljesítésében elmerülve, el- tántorodtak volna a függetlenség eszméjé- löi, ma nem volna Magyarország s magyar nemzet. “ Ugrón Gábor 49-es föltevéseire azt állítja, fiogy nincs egyetlen egy sem a pártban, ki a féle nézetet akár a parlamentben politikai elv gyanánt hiruetetc volna. És elmondja, hogy „1849-ben sok nagy esemény szaporította nemzetünk történetének részint szomorú, részint dicsőséges anyagát. 1849- ben a vérig üldözött nemzet megmentette becsületét a osaták mezején. 1849-ben orosz seregeket láttak a Duna és Tisza partjai. Iö4y-ben sok hü hazafi hunyt el a vesztőhelyen, liurcoltatott börtönök mélyébe s űzetett el bujdosónak. Vájjon mit csináljunk mi ezek emlékezetével '< — Nem politikát csinálunk mi ebből, hanem ebből gyűjtjük a jövendőt alkotó nemzeti önbizalom kincseit, hogy azt az utánunk következő nemzedékeknek átadhassunk. És nem mondhatunk le ama dicsőséges emlékekről azért sem, mert ellenfeleink se akarnak felhagyni a 4y-eskedéssel. Mig a Hentzi szobor ott all. 1 a magyar honvédelmi palota terén, mig a Qellért-hegyi erőd ott asitozik a fővárosra, mig német vezényzsóval, fekete-sárga zászló- val, szentistván napi osztrák hymnussal s ezei-féie germanizációval törekesznek akarva, nem akarva sérteni önérzetünket: addig szt. kötelességünk s nemcsak nekünk függetlenségi pártiaknak, hanem minden jó hazafinak kötelessége a mi dicső emlékeinkről le nem mondani, sőt azokat nyíltan ápolni.“ Ugrón Gabor vádjaival szemben védekezik ugyan, de nem vádolja, inkább a kibékülés útját egyengeti. A párt programját tisztán igyekszik feltárni, de a szakadást nem óhajtja és nem igyekszik annak utat nyitni. Ht A másik beszámolót a függetlenségi- ptrtról Holló Lajos tartotta Kunfélegyházán, i Holló szintén tekintélges tagja, elsőrendű szónoka szintén a pártnak. Beszédje elején a kormány eljárását bírálja, de sokkal kemét -------------------------1 L evél a szerkesztőhöz. London aug. 26. 189U. Vissza kerültem ismét régi fészkem- i be; igy keli neveznem jelenlegi ottüono- mat. Mondhatom, jól esett ismét láthatni i kedves hazámat, s ennek fővárosát. Bizony a Budapest igen-igen sokat szépült, füldobog- szive az örömtől a külföldön tartózkodó- magyarnak, látván fővárosunk emelkedését i Hisz ma-holnap alig tehetünk külömbséget v Budapest és más világ város között. Az az- a terjedelemre nézve igen, de, a mi a ben- i ne uralkodó szellemet, a tudományt, a mu- r vészetek haladását illeti nagyon is niegle- , hetünk elégedve. ä Mint a szeretett barátoktól s ismerő- soktól, ép oly nehezen esik a kedves hazá- r tói ismét — talán hosszú időre — - elválni.- El egy távol országba, idegen város zajába- ismeretlen népek Közé. Csak az kárpótól i bennünket némileg, hogy a külföldön is ta- iálunk számos testvért, kik örömmel . fo- . ; gadnak. A ki életében csak egyszer lépett , is túl azon a határon, hol gyermek éveiben i I bábjáték és lepke vadászat a szabadba csa- Iák, tapasztalhatta, minő jól esett, ha egy i ismerőssel találkozuatott; — ha ezen érzés- kellemesen lepi meg az embert otthon, ha- l zájaban, hol minden fü, fa hasonlít egymás- hoz, hol a lég is egyaránt balzsamos, hol annak a kis csicsergő madárnak dala is ■ annyira azonos saját ialuia madársertegének dallamával; mennyivel kellemesebbnek kell ; lenni az anyai nyelv hangzatanak, mely füleinket érinti a messze távolban, hol a hazai virág nem árasztja el illatával a , mezőt. Ily kedves meglepetés vár minden , magyarra, a ki a londoni segélyzö magyar egyiet „Hungarian Benevolent Associatíon1'- ba belép. Egy szives — Isten hozta — fogadja már utcáról az bellépőt. A ház mesterne, ki az ajtót kinyitja, egy tűzről pattant magyar menyecske, oly magyrar zamatossággal mondja ki e két szót, hogy az ember valóban Dercenben vél lenni, tudakozódásodra fölvezet az első emeletre, hol az egyletnek tanácskozási és találkozási terme van. Ajtaja fölé — az oda érkező magyar ember szivét örömre-gerjesztő-e szó van írva : otthon — ü,s a hazájától oly j messze járó magyar csakúgyán feltalálja azt, j mit találni bizonyosan nem remélt, — egy kedves otthunt. Itt Londonban tehát a mi „otthon“ unk képezi a magyarok kedvenc gyűlő he- yét. lu ápoljuk mi anyanyelvűnket, ide jönnek mindazok, kik tőlünk tanácsot, segélyt kérnek: A múlt évben nem adta magát e ő semm; eseméoy? mely jótékonyságu egyletünket rendkívüli módon érintette volna. Csendesen, szerényen működik és megvagyunk róla győződve, hogy működésének hasznossága és előnyei évről évre mindinkább méltánylással és elismeréssel találkoz- nak. Egyesületünk emelkedését jó részt ama partfogásnak is köszönhetjük, melyet I | legmagasb helyekről nyerünk. Felséges királyunk és királynénk foly- , j tonos kegyteli pártfogásban részesít beniin- . két, ép igy az itteni nagykövetünk is. Az egyletnek van saját— adóságmen- | ^es haza és háza azon részében, melyet az egydó£ saját szükségére használ, van egy külön terem berendézve háló helyisé- gül olyanok számára, kik londonba érve ledéi nélkül vannak.
