Kárpátalja, 1890 (2. évfolyam, 1-46. szám)
1890-08-24 / 34. szám
II-dik évfolyam. KÁRPÁTALJA 1890. augusztus 24 e haza népe. A felekezeti éles villongások, erős elkülönzések nem fognak e haza hasznára válni, sőt megvagyunk győződve róla, hogy az ellenkezőt fogja szülni.' A belső meggyőződésen erőszakot elkövetni nem lehet, a hatalom külső fenyitéket használhat, de a hitéletet nem kényszerítheti senkire. A r. kath. püspökökök Rómát keresték fel, hogy a pápa tekintélyét állítsák szénibe a miniszteri törvényes rendelettel, a protestánsok hangja a székesfejérvári gyűlésből hangzott széjjel, hogy a németországi protestánsok eljárása szerint hatalmas szövetséget alakítsanak a törvényben meghatározott jogaik megvédésére. A hatás ellenhatást idézett elő, a küzdelem, mely eddig lappangott, nyilttérre ment és szembe állítja a hazafit a hazafival, testvért a testvérrel, s ha a küzdelem terén tovább halad, feldúlja a családi boldogságot, s mindnek a közös haza fogja kárát vallani. Hát nincs nekünk elég teendőnk akkor is, ha kezet fogva együtt működűnk ; annyira megerősödtünk már, hogy egymás ellen kell a fegyvereket fordítanunk ? Hát nem bölcsebb, hazafiasabb dolgot művelnének nagyjainak, ha a nyitra-trencséni pán- szlávizmns megtörésére egyesülnének, ha a muraközi erőszakos elhorvátositásnak igyekeznének gátat vetni, ha az erdélyi román, a dél vidéki szerb agitációknak közös erővel igyekeznének útját vágni, ezekkel a hazának nagy előnyöket biztositanának, mig amazzal csak óriási hátramozditást eszközölnek. Nálunk a külömböző felekezetű nép testvéries viszonyban él egymással, számtalan család van, melynek tagjai külömböző felekezetekhez tartoznak és ezért a családi boldogság megzavarva nincs, mestersé- J ges útakon, erőszakos módon felkavarni e nyugalmat, ám a felelősség a történelem előtt azokra hárul, kik az erőszakosság terére lépnek. Nincs nagyobb bolondság, mint Magyarországon a már bevett vallás felekezeteknek egymás ellen törni. A magyarnép szívós természete, erős ragaszkodása meg-1 győződéséhez, de egyszersmind türelmes viseleté az ellenkező nézetek iránt s a természettől megáldott józan értelménél fog- , va nem fog igazságtalan térre menni, hogy saját boldogságát megrontsa. * • ¥r A németcsászár régtervezett oroszországi útjára multhét végén indult el és ott több napig időzött. Magával vitte a birodalmi kancellárt, Caprivit is. Az utazás a Hohenzollern nevű hajón kezdődött s Révaiban szállt ki, a hol egyenesen a vasúti kocsiba ült. A barátságos fogadás jele, a kenyér és só felajánlása nem maradt el. Ide voltak rendelve az orosz páncélos hajók, melyeket Alexis nagy herceg vezényelt, itt várta Vladimir nagyherceg is. A kikötőnél ment végbe a katonai és polgári tekintélyek tisztelgése, hol a viborgi ezred egy diszszázada volt felállítva. A császár délután három óra után tovább ment az orosz nagyhercegekkel és saját kíséretével együtt Narvába, hová 8 óra után érkezett meg. Itt várt reá a Cár és cárné, az orosz trón örökös, a nagyhercegek, Suvalov gróf nagy követ, a német, az osztrák-magyar és a bajor követség személyzete s a tábornoki kar. . Az uralkodók találkozása nagyon szívélyes volt s ölelkezéssel kezdődött, mely után kíséreteikkel együtt a Polo vese vi-vil lába hajtattak, hol a cárné fogadta a császárt ; ezután ebéd volt s ebéd után nagy tűzijátékot rendeztek Vilmos tiszteletére. A német császár az orosz tisztikart úgy Révaiban, mint Narvában orosznyelven üdvözölte s a cárt is igy köszöntette fel az ebéd I alkalmával. A pétervári lapok nagy udva- J riassággal beszélnek a két császár találkozásáról és sok reményt kötnek hozzá, hogy a béke meg fog szilárdulni, nem lévén oka egyiknek sem a másik ellen fegyverkezni. Hogy Európa sorsa felett fognak folyni a tanácskozások, az kétségtelen, hogy mily irányban, azt is könnyen kilehet számítani minden jóstehetség nélkül. Az orosznak a Balkánfélsziget, a németnek Elszász- Lotharingia felől fuj a hideg szél ; amannak, mert nem rendelkezhetik vele szabadon, ennek, mert elvette a franciáktól. Első sorban a bolgár fejdelemség állapota zavarja az oroszok étvágyát, hol már kétszer szenvedett kudarcot az alattomos eljárás. Ferdinánd fejedelem és Sztain- bulov megbuktatását kívánják, és pedig j Ausztriától, ezután Bosznia állapotát kívánnák rendezni és szent lesz a béke. A sokat emlegetett bolgár függetlenség kikiáltása ezúttal elmaradt. A bolgárok elég okosak az út egyengetésben és nem rohannak nyakrafőre előre. Ferdinánd fejedelem otthon rendet talált, aug. 19-kén a rilói kolostorba utazott, hol ismét, pihenőt fog tartani; miniszterei Sztamhulov és Torosév pedig körútra indulnak Bulgária déli részébe. Iskolai értesítés. A munkácsi állami gymnasinmban a jövő 1890 91. tanévre szóló beiratások f. év szeptember 1, 2 és 3-ik napjának délelőtti' óráiban fognak eszközöltetni. A felvételi- pótló- és javító vizsga- I ' latok pedig f. é. aug. hó három utolsó nap- | ján ejtetnek meg. A beiratások alkalmával minden tanuló részéről a keresztlevél, illetve születési bizonyítvány, nemkülönben a felveendő tanuló előbbi tanulmányait igazoló nyilvá- nyos iskolai bizonyítvány felmutatása kii- veteltetik. Az 1887 évi XXII. t. c. 4. 5, §§. értelmében tudomására hozatik a t. c. szülék és érdekelteknek, hogy mindazon tanulók, kik 12-ik életévökig újra nem oltattak, vagy valóságos himlőt ki nem állottak, addig, mig ujraoltásukat nem eszközöltették, a gymnásiumnak csupán ideiglenes minőségben lehetnek tanulói, Az ujraoltást igazoló orvosi bizonyítványok tehát szintén felmu- tatandók. A tanintézetnek nyolc osztályú főgym- nasiummá leendő fejlesztése f. é. szept. 1-én az ötödik osztály megnyitásával fogja kezdetét venni. A t. c. szülők, gyámok tájékoztatása végeit álljon itt az 1890. évi XXX. t. c. 1 és 2-ik §-sa, mely az Y-ik osztályra előirt többi rendes tantárgyakat érintetlenül hagyván, a gürögnyelv mikénti oktatása, illetve helyettesítése felöl rendelkezik. 1890: XXX. Törvénycikk í. §-sa. Az 1883 évi XXX. törvénycikk 3 és 5. §-ai akként módosíttatnak hogy gyúrna siumi tanulók a „görög n) elv és irodalom tanulására nem köteleztetnek, ha a „görög nyelv és irodalom“ helyett a jelen törvény 2. §-ában megnevezett tantárgyakban nyernek az illető gymnásiumban a tanterv által megszabott rendes oktatást. A „görög nyelv és irrdalom“ helyett ekkép választott tantárgyak az ezekre jelentkező tanulókra nézve kötelezők, s az e tantárgyak ban való előmenetelük a többi rendes tantárgyakban tanusitott előmenetelökkel e- gyenlő értékű beszámítás alá esik. 2. §. Azon tárgyakba melyekből az előző §. rendelete szerint a gymnásiumi tanulók a „görög nyelv és irodalom“ helyett rendes oktatást nyernek, a következők: a) , a magyar irodalom bővebb megismertetése kapcsolatban a görög remekírók müveinek ismertetésével magyar fordításban, s a görög irodalom és művelődéstörténet alapvonalai; b) a rajz (mértani és szabadkézrajzi elemekkel). Tekintve, hogy fenti törvénycikk idé zett szakaszai rendelkezései értelmében a tanítás bizonyos mértékig két irányba te- reltetik, melyek követelése az előre válasz tott élet pályák minőségétől függ, — ■ viszont a kitűzött életcél elérésére az irány helyes megválasztása nagyfontossággal bir- ván, különös súly helyezendő arra, hogy az érdekelt körök, (első sorban szülök, gyámok sat.) a törvény lényeges tartalma s az iránymegválasztás természetes következményei felől eleve tájékozást nyerjenek. Ily tájékozást nyújt e tekintetben az idézett t. c. következő 5. §-sa. „Az 1883: XXX. t. c. 26. §-sa akként módosittatik. hogy azon gymnásiumi tanulók, akik a „görögnyelv és irodalom“ helyett a jelen törvény 2. §-ban megnevezett tantárgyból nyertek rendes oktatást, habár le is tették az érettségi vizsgálatot, a tudományegyetemek és egyéb főiskolák hittudományi karára, vagy azok nyelvészeti, bölcsészeti és történelmi szakosztályaira (s a tanárképző intézet ugyanezen szakosztályára) nem bocsáthatók. Ha azonban a „görög I nyelv és irodalom“-ból pótló érettségi vizs- I gálatott tesznek, az 1883 : XXX. törvénycikk 26. § a 2-ik bekezdésének a reálisko- i lai tanulókra vonatkozó rendelkezése rájok j nézve is érvényes. E törvényszakasz idézett rendelkezése következtében tehát az irány választás mindjárt a beiratás alkalmával a szülők, illetőleg törvényes gyámok által teendő szóbeli, távollétők esetén általok kiállítandó Írásbeli nyilatkozat utján történik. A bevallott iránytól való eltérés, illetőleg tantárgyváltoztatás iránt ugyancsak idézett t. ez. 4. §-a rendelkezik. A beiratás egyéb részleteit érintő és a múlt 1889-90. tanévi Értesítőben fogla/t többi tudnivalók továbbra is teljes érvényükben fentartatnak. Kelt Munkácson, 1890. évi augusztus hó 20-án. Az igazgatóság — Mi, há? Minket paklizni, te betyár emper! Mink tunni játszani, te nem tunni semmit se ném. — Én nem tudok játszani? . . Én? . . Ügy nézzön én rám, hogy én a kártya •íőzt nőttem föl . . . Mert az én megboldogult édös apám evve kereste a könyerit! — Nyé kricscs! — Kinek mondi kend ezt? — Kendet! — Neköm? — Áz hát! — Hü, az árgyélusát kendnek, kend meri mondani azt neköm, hogy nye kricscs! Azt a íótországi zabkenyérőn hizett lelkit kendnek! . . . Tudja mög, hogy az én apám már nyolcvan évvel ezelőtt kisbérös vót az uraságnál! Ügy nézzön kend én rám ! . .- —I Látom kendet. Ván kendnek éty putá pofát. Szolt volna valamit Lőrinc, de a gazdatiszt hirtelen befogta a tűzbe jött béresnek a száját és rá kiáltott: ‘— Huncut paraszt van kend is. meg | tót is. Hallgas, mert baj lesz kenieknek! — Már akármit, beszél maga tiszt ártó úr, én csak jól tudok kártyázni. — Hát én megengedek neked, de zért neTT’ lT,<’bálni itteD. — Tyhti, de hideg van! kiáltott föl I hirtelen Lőrinc és felkapta maga alá a i lábait. Ugyan ki volt az az istentelen, aki ! nyitva hagyta az ajtót? Hiszen meg fagy itt az ember! .-. . Majd kissé későbben halkan maga elé morogta: — Jaj de rósz lőhet ilyenkor az erdőbe járni! * * * Pedig jár ott egy ember . . . , Kékké meredt kezeit hiába igyekszik elsülyeszteni foszlányos ruhájába, csuklója ki látszik, s egy-egy tova illanó pára-fel- hőcfke mutatja, mint szökik el tőle a meleg .. . Alig van, a mivel óvja magát a Lidegtől, Lábai térdig süppednek a hóba s cipőjét kitépte a sok taposás, haját össze kuszálta a szél s szeméből könyüt facsar a hideg. E percben fark^s-orditást hallott. Hallgatödzott, majd neki: ismét futott. ‘ Egyszerre öröm és fájdalom kiáltást bal látott. Öröme volt hogy egy kis házikót Iái hatott, a hol talán megpihenhet. De örömét megzava: ta a farkas, ki egy hosszat, dny uj tottat üvöltött. Hátha utói éri? — e iérdés vonult agyán keresztül. A házikó elé ért s kopogott. Nagysokára ki iött esrv öresr asszony. Nyílt levél. Baross Gábor keresk. minister ur O Exciájálioz. Kegyelmes urunk! Ürömmel néztünk Excellentiád felső magyar országi útja elé, mert hittük, hogy a megboldogult észak-keleti vasút hagyományos mizériái fognak Ex ciád beható vizsgálódásai nyomán elenyészni. Ámde e föltevésünkben az állami kezelés harmadik hetében is keservesen esett csalódnunk, amennyiben az észak-keleti vasút slendrián administration a nyomorultabb ma, mint volt valaha, mert igaz ugyan, hogy e vonalakon évek óta állandó a panasz, hogy nem járatnak elég személyszállító kocsit, de mégsem fordult elő eset, hogy egy utas váltván például első osztályra szóló jegyet, a harmadik osztályban is csupán a benn összezsúfolt 36 utas kegyelméből utazzék toyább mint 37-ik, arról meg pláne soha sem hallottam, hogy ezen 37-iknek valaha is visszatérítették volna az I és III. oszt. közötti ktilömbözetett Ex-ciád igen jól tudhatja, hogy a magyar minő címmel illeti azt, ki többet igér, mint a mennyit adni képes. Mit mondjunk Ex-ciádnak a bátyúi állomáson naponkint tapasztalható, valóban qulifikálhatatlan visszaélésekről. Van-e tudomása arról Ex-ciádnak, hogy egy-többször másfél, sőt gyakran 2 órával később inditják a Munkács-felé irányított, v. mint azt a hivatalos menetrend előiija? És mindez miért? mivel a mozdony, mely e vonat továbbítására van hivatva, előbb 2—3 teher és esetleg más természtü vonatot állít össze. Volt-e már Kegyelmességed oly körülmények között, hogy várnia kellett valakire? Képzelheti Ex-ciád érzésünk mélységét, mikor esőben, hidegben 1 —2 óráig várni kénytelenittetiink kedveseinkre és mindez csupán azért, mert a bátyúi állomás vonatokat rendez, a mi mozdonyunkkal! No de végre en nek is vége szakad, előáll .a vonat. Hát mit gondól Ex-ciád, talán vége szakadt nyomorúságunknak? Korántsem. A vonatintéző személyzet olyan helyre állítja kocsijainkat, hogy úgy nézünk föl azokra, mint valami fiók Eiffelekre. Tessék elhinni Kegyelmes ur, hogy a memphisi Cheops fokaira könnyebben esik a felkapaszkodás, mint e megközelithetlen bástyákra, mert ott két becsületes arabus kapaszkodik belénk és felráncigál, de az Ex-ciád fifikus közegei, mosolyogva tekintvén hiábavaló erőködéseinkre, naivul sietnek megvigasztalni : hogy „másutt még rosszabbul is van.“ L)e hol? Fogadja Ex-ciád kiváló tiszteletünk kijelentését. Több munkács-vidéki utas. Felhívás. Miután az e hó 17-re hirdetett sziniigygyámolitó egyesületi közgyűlés a megjelent tagok csekély száma miatt nem volt határozatképes ; alulírottak alapszabályaink 20. §-sa értelménél fogva 8-ad napra, azaz e hó 24-nek délelőtti 11 órájára a városháza nagy tanácstermében új közgyűlést hirdetünk, melyre a munkácsi sziniigygyámolitó egyesület tagjait teljes tisztelettel oly hozzáadással hivjuk meg, hogy ezen közgyűlés tekintet nélkül a megjelent tagok számára-határo- zat képes lesz. Kelt Munkácson, 1890. augusztus hó 18-án Fazekas Béla Simsa Kornél e. titkár. e. alelnök. FT1RKTK. Többek felszólítására tudomására hozza az illetőknek Csomár István, hogy nála csemege szőllő ezentúl apróbb méretekben is kapható lesz minden nap két kilónként 32 krért, Alig. 2l-ikén volt városunkba/j a pótsorozás, mely rendes szokás szerint az Ujfürdőben tartatott meg, de kevés eredménnyel. A távollevők, kik a fősorozásról el szoktak maradni, az izr. katonakötelesek, mert úgy vélik, hogy a pótsorozáson könnyebben átcsúszhatnak, vagy egészen megugranak előle. Eddig jó forrásból vett adataink szerint 28 menekült Amerikába, hogy a szülőföld védelmében ne kelljen részt venniük. A beállított hat zsidó hadköteles közül pedig csak egy vált be. Vonat kisiklás. Aug. 22-én a S.- A.-Ujhely felől M.-8zige£ léié közlekedő 4-ik sz. személyvonat lesikiott Csap és Mely közt a sínekről, úgyhogy a kerekek a sínek közt mentek mintegy 200 meter távolságra. A kisiklás oka méseddig is- meretlen. A sejtelem azt súgja, hogy kellő télügyelet hiánya miatt. A postakocsi teljesen felfordult és legurult az árokba. Három posta- személy volt benne, nagyobb baja egyiknek sem történt, csak a kunászás volt nehéz, az ajtó úgy összevisszagörbült, hogy nem lehetett kinyitni, csak az ablakon bujkáltak ki. Levél, csomag, pénz mind szétszórva hevertek a kocsiban. Egy ■málhakocsi szintén lefordult, egy C. H. kocsi pedig keresztbe állt a vágányon kivül, melynek csatlója a kiugrás közt szépen kikapcsolódott s a személykocsik a vágányok közt maradtak. Nagyobb sérülést senki sem szenvedett. Isten őrizte az embereket. Mikor a talpfákon ugrándoztak, a bentülőket mint a lapdát hányta-vetette a kocsi. A pakkok hulltak lefelé. Volt, a ki az ajtó leié igyekezett, de a zökkenés lehetetlenné tette. Egymásra estek a padok közé, a padok meg az emberekre. A pályatest mintegy 300 meterre megrongálódott, s csak átszállással haladtak tovább, miután a csapi pályaíőnök elibök ment lcétizben. A sínek úgy összehaj- lottak, mintha gúzsból lettek volna. Egy helyen eltört. Orr betörés, a fejek összeilléséből volt elég, de örültek mégis, hogy ily csodálatosan megmenekültek. Reméljük, a vizsgálat igazságos leszl Városunk elöljárósága kíméli a naftát, mint a lucskaiak a vizipuskát. Koromsötétség volt a múlt este és sehol egyetlen lámpafény nem volt, még a boltokból sem pislogott ki semmi fény a sábesz miatt. Ilii nem értjük azt az alacsony gondolkozás - módot, mely a megtakaritást a koplalásban véli elérhetőnek; mert akkor legjobb gazda a falusi cigány, ki meztelenül jár, sokat koplal, és est ve sohasem gyújt világitó^ fényt, ha csak a holdvilág be nem tekint kunyhójába.
