Kárpátalja, 1890 (2. évfolyam, 1-46. szám)

1890-07-20 / 29. szám

Il-dik évfolyam. Munkás és napszámos, iparos és keres­kedő, birtokos és bankár harcot vívnak egy­mással. A kincs után sovárgó a kenyeret keresőben, a. nagybirtokos a kisbirtokosban, a középbirtokos a nagyban, a paraszt az úr­ban nézi ellenségét. Egyik a másiknak árt; egyik a másiknak teszi keserűvé a sokszor verejtékáztatta betevő falatot. Félelmes háború, szomorú csatározás. Barát barát ellen, rokon rokon ellen áll a sorompóba! E* minő harc ez? Nem politikai jogokért, engedményekért; hanem szomo­rúbb: a mindennapi kenyérért, a megélhe­tés, a jól lakhatás jogáért! A föld mi velő termeszt, munkáján alap­szik a nemzeti jólét első és utolsó kincse. A kézműves ipart teremt: értékké változ­tatja azt, mit a földmivelő nyújt neki. A A kereskeskedő a feldolgozott anyagon nye­részkedik és ha ő nyer, másnak veszteni kell. Kereskedő, birtokos, tőkepénzes, köz­vetítő, uzsorás, egyik a másokon él; egyik diadalmaskodik, mig mások buknak; egyiké lesz az élvezet, összeségé a nélkülözés. A középszerűség, a közép állapot régen tova szállott — Korunk jelszavai: fényű­zés, vagy nyomor; bőség, vagy nélkülözés; jóllakás, vagy éhség; gazdagság,vagy szegény­ség, tőkepénz, vagy napszám; szabadság, vagy rabság; úr, vagy koldus, Nincs többé középút a társadalomban. A szegénység menydörgésként harsog a tömeg füleibe, az lett az élőkor réme, melytől mindenki s minden módon menekülni kíván. Dolgozunk, fáradunk, izzadunk; de élvezi csak egyikünk is munkája véres ve­rítékkel szerzett gyümölcsét? ... a gentry histórikus jogát?.. a nyerni vágyó nye- reségi vággyal gyűjtött kincseit? Ismételjük, hogy szociális életünkön férgek emésztenek. Azoknak párt és szen­vedély nélküli kiirtását elősegiteniink az immár bekövetkezett szükségen kivül. szív és ész egyaránt kívánják. De kell szede­getnünk egyenkint a férget, megkell tőle tisz­títanunk a fát, mielőtt annak gyökereit is alárágná. Egyetértés, összetartás, őszinteség és tisztelet egymás iránt, ez a négy tényező, az,. melynek segélyével a mindennapi élet ezer keserűségein túlemelkedve, nemesebb és magasztosabb célokat tűzhetünk magunk elé. Ne forgácsoljuk szét erőinket, hanem vállvetve munkálkodjunk a mindnyájunkat érdeklő közös célra: hazánknak, nemzetünk­nek jóléte s felvirágzására. Irtsuk ki tapin­tatosan az izgatókat, a szédelgőket, a kik és a mi támogatásunkra, érdeklődésünkre nem méltók. Hagyjunk fel a nemzetiségi, fe­lekezeti és osztály harcokkal; lebegjen sze­meink előtt a magasztos ideái: a magyar nemzeti jólét terjesztése és megerősítése. Támogassuk egyetértve mindazt, ami jó, a mi célszerű, a mi nemes. —Legyen valahára béke, egyetértés s kölcsönös tisztelettel párosult bizalom; le­gyen igaz munka kedv; hasson át ez min­denkit s ne küldjön ember ember ellen”, polgár úr ellen és viszont. így és csakis igy nézhe­tünk egy szebb jövő elébe, mely ha egy­szerre nem is, de biztató arecal közeledne felénk. 6. E. Meghívás. Minthogy a sertés tartás rendezésére vonatkozó szabályrendelet elkészülését nehéz kivárni, addig is tennünk kell valamit, lega­lább ideiglenes intézkedésnek kell történni. A megyei általános szabályrendelet biztosítja a község lakosainak az évi makk termés fe­lét, hogy azt becsárban átvehessék, ennek alapján felkérem a helybeli sertéstartó gaz­dákat, hogy folyó hó 20-kán, Vasárnap déli 11 órakor a városházánál szíveskedjenek megjelenni a dolog megbeszélése végett. Ez összejövetelen elhatározandó, hogy akarnak-é a sertéstartó gazdák azon jogukkal élni, melyet számokra az említett megyei szabály- rendelet biztosit. Továbbá megkeresendő a képviselőtestület addig is, mig a szabályren­delet elkészül, a nyájakhoz szükséges ka­nokról gondoskodjék, mert ezek nélkül a sertéstartás folytonossága lehetetlen. Válasz­tandó egy bizottság, mely a makkoltató gazdákat annak idejében összeírja, a szük­séges költség fedezetet Összeszedje és azt a városi pénztárnak átszolgáltassa, — mert arról nem is álmodhatunk, hogy csakúgy hozómra történend majd a hizlalás. Kérelem. Nemcsak a munkácsi posta gyorsasá­ga kifogástalan, de a kassai postaigazgató­ságnál is ólom lábakon jár az ügyek elin­tézése. Épen két hete, hogy 231 számú ajánlott küldeményünkre még eddig nem kaptunk választ. A dolog abban áll, hogy egy idő óta, minthogy lapunkba egy kis cikkecskét-befogadtunk, mely a gyors eljá­rást dicsérte meg, a hol lehet boszantast követnek el, leveleinket elcserélgetik. Jul. 6-án egy az E m k é n e_k szóló utalványt akartunk feladni, s mikor a bélyeg is KÁRPÁTALJA. 1890. julíus 20. már lepecsételtetek, akkor nem akarták j elfogadni, mert ök nem ismerik az I Emkét. Boldog Isten! ezek az urak Ázsiá­ban voltak, hogy nem tudják még azt sem, mi történik Magyarországon, vagy átalud­tak egynéhány évet, hogy annyira hátra­maradtak. Az el nem fogadott utalványt felküldtük a kassai postaigazgatóságnak kérvén, hogy intézkedjék továbbithatása iránt, de az ajánlott kérelemre még eddig sem kaptunk választ. Ha a levélre nem történik semmi intézkedés, kénytelenek va­gyunk nyilvános úton megújítani kérelmün­ket a posta főigazgatóságnál, vagy adjon helyet a kérelemnek, vagy utasítsa el, de tisztelettel kérjük, ne tartsa magánál. Mutatványul Stanléy-nek. A „legsötétebb Afrikában“ cimü müvéből. (Folytatás) Angolok, németek, olaszok szinten beállítottak, hogy kivegyék részöket azon kitüntetésekből, a melyekkel a merész és bátor férfiút elhalmozták. Midőn ezen kornak eseményeit gondosan és elfogulat­lanul olvastam, midőn a khedive széles látókörét, lelkesültségét, a jutalmak kiosz­tásában fejedelmi bukezüségét, a katonák hőstetteit, az alkirály hatalmi körének gyors kiterjedését, fensőségének állandó terjeszke­dését dél, nyugat és kelet, felé csodálni al­kalmam volt: meglepett azon tény, hogy Afrika meghódítása kórül elért sikerei rend­kívül hasonlítanak Nagy Sándornak Ázsiában elért sikereihaz azzal a különbséggel, hogy mig Nagy Sándor seregeit személyesen ve­zérelte, Izmail khedive jobbnak látta kairói palotájában fényt űzni, a háborúskodás ter­űét beyeire és pasáira bízván. A khedive a hóditó-pályát, a melyre lépett, nemes feladatnak tartja; az európai sajtó tapsol neki; a civilizáció szempontjá­ból oly nagy fontosságú dolgok jönnek nap­fényre, hogy tiszteletére dicsőítő himnu­szokat zengenek; két tengert összekapcsolnak és a kereskedelmi hajók fenséges sorokban eveznek tova á tengeri csatorna mentén; vasutakat építenek dél felé és már föl­hangzik a jósló szózat, hogy egy vonal Berberig fog érni. Azonban a jelentékeny eseményeknek ezen fényes korszakában az új birodalom lakóit egy pillanatig sem tar­tották gondolkozásuk méltó tárgyának, leg- főfebb mint adóalapot és mint a kincstár megtöltésére szolgáló eszközt; az adók súlyo­sabbak mint valaha; a pasák megveszteget- hetőbbekké, a törvények pedig szigoruab- bakká válnak; az elefántcsont-kereskedést monopóliummá teszik és végre, hogy a növekvő elégületlenséget még fokozzák, a rabszolgakereskedést eltiltják mindazokon a helyeken, a melyek egyiptomi fenhatóság alá kerülnek, vjtév alatt Sir Samuel es Baker meghódította Ekvátoria tartományt, Mun- zinger Szenárt, Darfur egyiptomi tartomány- nyá lett és Bahr-el-(xhazai végtelen sok embernek feláldozása után kénytelen meg­hódolni. Az a vakmerőség, a mellyel ezen birodalom-alkotó tervek végrehajtásánál el­jártak, valójában csodálatos — majdnem olyan. csodálatos, mint a természetes észnek teljes hiánya. Egy 8ÜU angol mértföldnyi terület hosszában, olyan országban, a hol, ha a Nílus nem áradt, csakis tevékkel lehet a közlekedést fentartani, csakis három katonai állomást szerveztek. Izmail khedivét, a ki az európai ban­koknál nagyon is bőkezűen irta alá a vál­tókat és Egyiptom államadósságát 12ö000000 font sterlingre emelte és a ki nem volt képes eleget tenni az európai hatalmak­tól kiszabott megszorításoknak, a ki alatt­valóinak pénzét oly . bőkezűen elpazarol­ta, azt az Izmail khedivét 1879-ben alkirály- ságától megfosztották, és helyébe fiát tették, őt a I európai hatalmak gyámsága alá helyez­vén. Kevéssel utóbb azonban katonai for­radalom tört ki, a melyet Lord Wolseley vezérlete alatt egy, 13U00 emberből álló ángol hadsereg elfojtott. tett. Csudálkozunk rajta. Hiszen az itteni főnököt mi úgy ismerjük, mint igen humá- nus egyént s talán tévedés van a dologban. ~ HÍREK. A gimnázium Y-ik osztának meg­nyitása alkalmából a polgármester pályáza­tott, nyitott, mely jul. bó 20-kán jár le. A két tanári állomás egyikére, a természet­rajzi tanszékre, eddig öt pályázat érkezett be, a nyelvészeti tanszékre egy sem. Ennek oka hihetőleg a pályázati hirdetmény félre­értése lesz. Az V-ik osztály mint magán intézet nyittatik meg, mert a f. évi költ­ségvetésben nem szerepelvén, a város viseli a költségeket addig, mig a törvényhozó tes ■ tület a rendes fedezetbe föl nem viszi. A megválasztott tanár azonban, minthogy a miniszter jóváhagyásával fog történni, épen azon szabály alá esik. mint bármely nyil­vános intézeti helyettes tanárok, t. i. rend- szeresittetni fognak annak idejében s 1891. jan. 1-től az állam veszi át az Y-ik osztályt is és fejleszti tovább a nyolcig. A fentem- litett okból a polgármester a pályázati he- táridőn túl is elfogadja a kérvényeket. A munkácsi önkéntes tűzoltó egy­let szerelvényei gyarapítására folyó hó 20-án az Ujfiirdő kertben nyári táncmulatságot rendez. Belépti dij sze­mélyenként 50 kr. Kezdete d. u. négy órakor. Este a tánc a fürdő nagy termében folytattatik. Ajánljuk a de­rék egyesület mulatságát a meghívot­tak figyelmébe. Mária Valéria főhercegnő esküvő­jére egy bécsi gyáros a főkamarási hivatal megbízásából emlék-érmeket veret, három db. aranyból lesz, melyek közül egyet az uj pár kap emlékül, 200. drb. ezüstből, a többi rézből lesz. Az emlék pénzek felirata német. Pajkosságból halál. M. L. kis leánya a kapuban üldögélvén, több pajkos fiú hajigáit az utcán, különös kedvök telvén abban, hogy a gyufagyárból haza felé menő zsidó gyermekeket riasztgassák. A hajigálás közben egy kő a kis leány felé tévedt s úgy vágta halántékon, hogy elszédült és néhány napi kínlódás után a gyermek belehalt, mellyel egy család is tönkre lett téve, egyetlen gyermekük lévén a szüléknek Szülei gondatlanságból egy kis gyer­meket t. hó 14-kén a társaskocsi kei'e- kei majd elgázoltak a „Galamb“ ven­déglő mellett. A gyermek gyakran ki­ment az utcára s a burkolathoz hor­dott homokban játszott, a miért a szü­lőket már többször figyelmeztették is a szomszédok. A mondott nap reggelén is ott ült a gyermek a homokban, a társaskocsi kocsisa még szunyókált s ha véletlenül ki nem kapják a kerék alól, agyonnyomja. így csak nagy lábujját lapitotta el. Szerencsétlenség. Weis Mózes szesz­gyárában f. hó 19-re hajnalban a ku­korica forrázó egyik csapját a gőz ki­nyomta, a kitóduló forró viz Löven- korn Markus főzőt nagy mértékben leforrázta, a sérült a közkórházban fekszik. Egy másik munkás a veszély pillanatában a céfrébe ugrott, azt mond­ván, inkább a hideg vízbe akar fűl­ni, mint megégni, de ruhája a vizszi- nén feltartotta s szerencsésen elme­nekült. A n.-szebeni tankerületi kir. főigaz­gatóságnál betöltendő irnoki államásra páljázat van nyitva, mellyel 400 frt fizetés és 100 frt lakpénz van össze­kötve. Az okmányokkal felszerelt kér­vényeket a n.-szebeni tankerületi főigaz­gatósághoz f. év augusztus hó 20-ig kell beküldeni. A fürdés áldozata. Péter György kőrös-utcai lakos 7—10 éves kis fia 19-én d. u. 4 .óra tájban a Latorcába folt. Hagyma lopásuk. Kroo József kert­jéből két zsidó fiú egy pár száz cso­móra menő hagymát kilopot. A fiukat megcsípték, 12—14 évesek, korán kez­dik. A riagyhegyen meg a kondások garázdálkodnak, 3-at rajta is kaptak. A mező-kaszonyi járásban rend­szeresített vármegyei útbiztosi állomásra a B.-ben pályázat hirdettetik, mely állomás­sal 400 frt évi fizetés van egybekötve. Pálvázók felszerelt kérvénveiket f. évi aus­1-ig tartoznak a főispánhoz beterjeszteni. A kérvényhez mellékeltigazolványok közt feltétlenül megkivántatik a vármegyei sza­bályrendelet 2-ik §-ában előirt szakvizsga letételét igazoló bizonyítvány is. Szatmármegye Kölcsey ünnepet tart aug. 8-kán Nagy-Kár oly ban, úiely al­kalommal átmennek a megyei tisztviselők és bizottsági tagok Szatmárra is, hogy az ünnepélyt ott folytassák és a Kölcsey szob­rot megkoszorúzzák. Kinevezések. Thurócy Vilmos a nyitrai kir. törvényszéki elnök Nyitramegye főispánjává, Kürthy Lajos Komárom megye volt főjegyzője Liptóvármegye -főispánjává neveztetett ki. Bírtál Antal budapesti ta­nárképző intézeti gyakorló iskolai igazgató­nak kiváló tanári és tudományos működése elismeréséül ő felsége a királyi tanácsosi címet díjmentesen adományozta. Időjárás. Rendkívüli forró a nyár Munkácson eddig nem tapasztalt magasra emelkedik naponkint a hőmérő. Árnyékban reggel 21°, délben 28—30°. A napsugárnak kitéve 42 R°. — Esőnk nincs e hónapban. Az őszi vetések álalában középszerű termést adnak. A tavaszi veteményekhez már kevés a remény. Paszuly mm lesz, tengeri rósz, gyümölcs nincs, a szőlő igen megritkult. A jó kezdet után lehangoló a vég. Piaeiárak. Munkács, 1890. évi jul. hó 14. Tárgy Búza Kétszeres Rozs Árpa Zab Tengeri B$b Burgonya Vaj Szalonna Széna Szalma Bükktüzifa Marhahús Súly 00 kilo n 1 kilo l m. m, l. ürmét 1' klgr. Munkácsi | Budapesti á r O y a m ' 't­P irfc. I 1 *fJ .a. Ifgk. |. frt |ki 7 2n 7 8 — 7 40 5 60 5 40 6 10 5 90 7 40 7 20 8 50 8 20 5 70 5 50 5 30 5 25 5 p 4 25 —--­— — i 6. 1 1 50 — — —9 90! — 80--­— _­—­— 6 8 — 66 — — — «ÉS i 50 1 20 — — | — 80 '-­60 — — 2 20 2 — — — — — r 40 — 86 — — — Szerkesztői üzenetek. A közönség rovata. Igen tisztelt szerkesztő ur! Engedje meg, hogy becses lapjában fölkérjük Munkács város rendőr hivatalát, valamint a munkácsi járás szolgabiróját, hogy a Latorcában azon szemérmet séitő módon a fürdést tiltsák be a legszigorúbb büntetés terhe alatt vagy kényszerítsék a szabadban való fürdésnél a fürdő ruha vise­letét, nehogy a müveit közönség tovább is olyan illetlen és szemérmet sértő dolog­nak legyen szemtanúja, milyenek történnek a nagyfádtól kezdve a sárga korcsmáig Azon reményben, hogy kérésünk nem hangzik el eredménytelenül tisztelettel. Igen sokan. * A Kárpátalja panaszkönyvében a hely­beli vasút igazgatóság ellen van egy felszó­lalás, melyben panaszló azt hozta fel, hogy, mert hozzátartazóit a perronon keresztül a kocsihoz kisérte, kemény szavakkal illette­V. Beregszász. A küldeményt, kaptuk. A többi ?) kívánat szerint lesz elintézve. A levél tartalmáról. £ I majd később intézkedünk. P. J. A levél mind tartalmára, mind nyelveze- I téré nézve oly pongyola, hogy kár lenne rá a nyom- _ | dafesték. Homo. A kívánságnak szivesen teszünk eleget; jövőben. Ez úttal nem ígérhetünk még sokat. Minden _ kezdet nehéz s azzal meg kell küzdeni. Nyiltér. E rovatban küzölttekért a szerkesztő nem vál- S | lal felelősséget. j§ Mészáros Imre aláírással személyem ellen egy i nyilvános becsületsértést és rágalmazást tartalmazó H nyilt-téri közlemény jelent meg a „Kárpátalja“ 28 g sz. hirlappéldáuyban, e tárgyban én a törvényes lé­I I péseket folyamatba tettem s az illetékes bíróság Íté­li; I letét kértem ki. ugyanezért, mig a hozandó ítéletét m ugyanezen utón a nyilvánosságra hozni módomban állami, kérem a nagyérdemű közönséget, kegyesked­jék ez ügyben a biróilag megállapítandó tényállás' megismeréséig,- az akkorára magam ellen ezennel kikért legszigorúbb bírálatát függőben hagyni. Tisztelettel Oankánics Jeremiás. n j Mulattató. a ! Párbeszéd. Falusi bird: Van ne- y | kém egy szép nagy hízott disznóm, csak­nem olyan kövér mint. a rektorom.—R e k t o r: Nekem pedig van két címeres szarvas mar- “ hám, mind a kettő épen olyan ökör, mint 1_ kend. s- A valódi jubileum. Kedves férjem/ holnap lesz házasságunk 25-ik évfordulója — mondá egy házastrás, veszekedő asszony férjének — hogyan fogjuk megülni ezt a a jubileumot? Tudod, kedvesem várjunk in- 4 káhh még öt esztendeig és akkor megül- !- j jük a —-harmincéves háborút. I Foghúzás után. Mivel tartuzom, herr doktoriéban? — semmivel, barátom, úgy is érdekes volt ez a műtét nekem. — Odj ? — j akkur hálábul meg is burutválhatno a tbénsór. T Az uj bankban: Direktor: Wie j, heist? — micside russz buturukat csinált ^ mogá az özletbe ? Mit gondol Solomon asztalos, meddig tortának el azok? -Sa­lamon: Ne féljen semmit herr directur ■ lében, thuvább eltártunak, ázuk mint ez az - | özlet. II Mi a bál? A bál hiúságok vására. Cserekereskedés. Lenge ruhákért cserélnek lenge élvezetet és remény foszlányokat. — Mi a házasság? — A házasság ren- • desen egy asszonyai több, egy férfival .- kevesebb. a Szerencsétlenség. Ha mai nap valaki i- szerény lányt vesz el feleségül, bizonyos/ !. hogy szerencsétlen szerelem viszi a ballé- g pésre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom