Kárpátalja, 1890 (2. évfolyam, 1-46. szám)
1890-07-13 / 28. szám
Második évfolyam. 28-ik szám. Munkács, 1890. julius 13. KÁRPÁT ALJA. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Előfizetési árak: Egész évre . 5 frt. ® Negyedévre 1 frt 25 kr. Fél évre 2 frt 50 kr. @ Egyes szám ára 10 kr. E lap megjelen minden vasárnap. Kiadóhivatal: FARKAS KÁLMÁN könyvnyomdája Munkácson, hová az előfizetések-, hirdetmények és a lap szétküldésére vonatkozó felszólamlások intézendők. Nyilttér petit sora 35 kr. Szerkesztési iroda: Munkácson, Vár-ntcza 564. szám alatt, hová a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Hirdetési árszabály: @ Hivatalos hirdetési díjak egyszeri közlésért: 50 szóiggl 80 kr., 100 szóig 1 frt 30 kr., 200 szóig 2 frt 20 kr.,@ Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtat- i azonfelül minden szó 1 kv. — Üzleti és tobbSZOTfa) ■ nak el. Kéziratok vissza nem adatnak. | megjelenő hirdetések jutányos áron közöltéinek. || Felelős szerkesztő s CSOIyXÁlí. IS.TVÁÜTGazdálkodásunk. Az őskorban az emberek fajok és törzsek szerint csoportosultak. Az ösz- szetartozást, köztük csak a leszármazási kapocs képezte. A túlszaporodás által a törzsek külön váltak és új törzseket alkottak, melyek egymással igen gyakran ép oly idegenkedésben éltek, mint az idegen fajokkal. A megélhetés feltételei nem képeztek köztük nagyon erős köteléket., mert a szabad természet ölén élve a kevés szükségletet mindenki ott kereste, a hol találni vélte. A mai társadalmi életet a patriárkális élet helyettesitette, melyben részint a kor külömbség, részint a testi erő kinyomata volt az irányadó. Az erősebb uralkodott a gyöngébb felett. A legyőzöttet vagy megsemmitette, vagy rabszolgájává tette, megfosztván minden emberi jogától. A mai társadalom más alapon épült fel. Az ezredek hosszú sora az embereket lassanként amaz arany szabályra tanitotta, hogy „a mit nem kívánsz magadnak, ne tedd azt embertársadnak.“ Sőt a keresztyény vallás a maga utólérhetetlen fenségében azt parancsolja követőinek, hogy a hatalmas a tehetetlent, az erős a gyengét támogassa. Községi életünk alapját kell, hogy ez utóbbi elvek képezzék. Az emberi önösség meg-megujul ugyan külöm- böző formákban mindenkoron. A hatalom igen gyakran nyirbálja meg a tehetetlenek jogait, az erős saját erejének kímélése végett a gyengékét használja fel céljai kivitelére, mert az ember ma is csak embernek születik, ! épen mint a hajdan korban. A társadalmi élet szélesen kifejlődött alapját, a községi élet tömörülését korszakunkban hova-tovább a megélhetési feltételek közös erővel fejlesztendő elvei képezik. Az erők egyesítése a cél, hogy közös erővel a közös jólétet szerezzük meg magunknak és embertársainknak. Ezért tömörülnek az emberek mindjobban nagyobb községekbe, hogy, amit külön-külön meg nem tehetnének, azt egyesitett erővel hajthassák végre. A közös egyesülésből közös terhek is származnak, melyekből mindenkinek ki kell venni a maga részét tehetsége szerint, de az már nem lehet cél, hogy a közösség tengerén az egyesek elsüllyedjenek. Ezen általános elvek után városunk polgárainak érdekét vevén figyelembe, úgy találjuk, hogy egy idő óta majdnem minden csak a közös érdekből történik, az egyesek pedig már csak lubickolnak a megindult árban. Mert határunk szűk a lakosság arányához képest, szántóföldjeink nem használhatók ki kellőleg a határ rendezetlensége miatt, iparunk pang, szarvasmarha és sertés tenyésztésünk szabálytalan eljárások miatt a legalacsonyabb fokra szállott alá, polgárságunk a szabad uzsora ideje alatt na- gyobbára tönkre ment. Nagyon itt van az ideje hát, hogy a közügyek mellett ez irányban is te- gyiiuk valamit. Jobb, Ízlésesebb építkezésünk az előbbi okok miatt nem halad előbbre. Egy-egy sárkunyhó emelkedik itt-ott, valamire való magános épület a ritkaságok közé tartozik, melyen nem is csodálkozhatunk mikor látjuk, hogy a napról-napra ten- gődés sanyarú helyzete köti le az embereket. Első szükség, hogy a határ ren- j dezéshez fogjon a hatóság, magánosok nem eszközölhetik, csak óhajthatják, de ezen túl nem mehetnek. Minthogy tagosítás határunkban nem volt, az egyesek földjei idomtalanok, útnélkü- liek, hozzáférhetetlenek, hacsak vagy igen nagy kerülővel, vagy a szomszédok bevetett földjén nem mennek keresztül. Dűlő útjaink kitekert sarkuak ott is, ahol vannak. Mikor az illetők legjobban ráérnének földjeiket javítani, nem juthatnak hozzá vagy a nagy sár, vagy a szomszéd bevetett földje miatt. Határunkban a gyümölcs termelés nyújtaná a legnagyobb áldást, de a rendezetlen viszonyok közt ez el nem érhető, Hogy itt-ott van kevés gyümölcsösünk, az ma már nem elég a kereskedésre, Ott van ma ára mindennek, ahol tömeges kiviteli termény található. Egy-két teherkocsi szállítmányért a kereskedők mai világban nem versengenek, a helyi fogyasztás meg nem. sokat lendít termelésünkön. Aztán a város miért is tartja a drága kertészt, ki nehány év nlatt határunkat kis paradicsommá tudná átalakítani, ha mód és alkalom nyujtatnék neki hozzá. Az nekünk nem fizeti ki magát, hogy a város szollőjét gondozza s pusztán a saját javára a város kertjében eladó oltványokat termel. Azoknak, kik a kertészet létesítése mellett küzdöttek annak idejében, bizonyára nem a mai pangó állapot lebegett szemeik előtt, hanem ez az Ü« y is elposványosodott, azután lekerült a napirendről. Ha határunk rendezve lesz, jó dűlő piák készíttetnek, a kényszer be-, fásitásra szabályrendelet alkottatik, 10- 15 év múlva már lendületet fog adni városunknak a gyümölcs termelés. Meg kell kezdeni mielőbb, a polgárok gyűl • jenek össze, kérelmeikkel sürgessék a hatóságot, A városnak mint erkölcsi testületnek e rendezés nagyon kevésbe fog kerülni, mert a költségét a birtokosok szívesen fogják viselni. Tennünk kell a gyümölcs termelés terén azért is, mert a filoxera minden oldalról gyűrűbe szőrit bennünket, s ha kevés szőlőtermelésünktől is elesünk, mit csinálnak majd először is azon emberek, kik annak művelésével keresik nágyobbára kenyerüket, ezekről is gondoskodni kell, mit csinálunk mi, kik azon kevés terményre folytonosan számitnnk. Szőllőink értéke az utólsó években sokat hanyatlott, nemcsak a termés hiány miatt, hanem azért is, mivel az újabb időben lábra kapott csemege szőlló termélésével nem versenyezhetünk még, vegyes terményünk pedig most már nem oly keresett, mint előbb volt. Nagy hibája vidékünknek ügy a gyümölcs, mint a szöllő termelésben az, hogy a mennyi fajt lát, vagy hall a világon, azt kiki a maga kis területén I mind szeretné meghonosítani, nem fi-1 gyelvén meg egyiknek sem előnyét, I vagy hátrányait. Minél kevesebb és I minél együtt érőbb faj és minél na- J gyobb meunyiségben állittatik elő vala- j mely termény, annál nagyobb a keres- j let. így a múlt évben nagy kereslete és kivitele volt a vadkörtve és vadalmának az észak-nyugoti Kárpátok vidékéről, sőt e vidékről is* Az élet szava ma az, minden vidék keresse és találja meg maga számára azon előnyöket, melyek őt a nagy egészbe beilleszthetik, j Ne öleljünk fel sokat, hogy markolhas- I sunk keveset. Másik elhanyagolt s úgy a köz, mint a magán érdekre hátrányosan ható ügy a szarvas marha és sertészte- nyésztés: Nagy kiteijedésü erdeink s legelőink rendszeresen használva erre utalnak bennünket másod sorban, melyből a város arányos legelő dij fejében szintén csak hasznot húzhat. Még a legszigorúbb helyeken is minden falusi szegény ember tart egy-két malacot, melyből házát ellátja zsirozóval és a melyből szorult helyzetében mindenkor pénzt csinálhat. Nálunk, a hajdani hires sertés tartó helyen, minden ember a piacról kénytelen hízóját bevásárolni. Hát nem megfordított helyzet ez? ... . J Ámbár többször megsürgettük már a I szabályrendelet készítését erre vonat- j kozólag is, de sárba merült valahol. Nagykiterjedésü erdeink alját csak úgy lehet jól kihasználni, ha a sertés tartás szabályozva behozatik, ha bizo nyos knlcs állapittatik meg' a város lakosaival szemben, s ha a város a nemes faj tenyésztéséhez jó magról gondoskodik. Makk terméseinket messze i földről jönnek lefoglalni, s mi itthon i csak panaszkodni tudunk miatta a helyett, hogy a törvény által is megadott jogokat felhasználnék. Mindezeket jó akaró elöljáróink figyelmébe ajánljuk. Bis dat, qui cito dat. Elszegényedett polgárok közt a város is szegény lesz, hijába lesz vagyona. Tehát az egyesek javát mozdítsa elő, hogy az összes jólétét emelje. Városi dolgok. Folyó hó 10-én képviselő testületi gyűlés tartatott, melyen következő tárgyak intéztettek el. 1. A. katonai szertár, szekér szin, mellékhelyiségek építése, a meglevő laktanyai épületek közül a középsőnek átalakítása kívántatván, erre folyó hó 8-án nyilvános árlejtés tartatott. Az árlejtéshez öt rendbeli zártajánlat is adatott be, melyek felbontatván, az eredmény ez volt: Friedländer Áron, Mermelstein Jakab, Pap József ácsmester és Franzin János beregszászi lakosok ®Va°/o árleengedést tettek az előlegesen kiszámított összegből; a második ajánlati levélben Eisdőrfer Jakab és társai 174%"it» a harmadik ajánla ti levélben Meisels A. József munkácsi vállalkozó és társa Mandel János szigeti építő mérnök 374%-it; negyedik ajánlati levélben Mandel testvérek beregszászi lakosok 3%-it, az ötödik ajánlati levélben Magócs ácsmester külön az ácsmunkára 1.56%-it. Az építésre meghatározott összeg 36.468 frt és 78 kr.-volt, melyből az első vállalkozók 672%-val 2370 frt és 47’ krt engedtek le, tehát a város kiadása lett volna 34.098 frt 31 kr., a második 11/a°/0-i val 547 frt 03 krt, a város kiadása 35.921 frt 75 kr., a harmadik 31/4%-ival 1185 frt 23 krt, a város kiadása 35.283 frt 55 kr., a negyedik 3%-ival 1094 frt 06 kr, a város kiadása lett volna 35.374 frt 72 kr. Az utolsó ajánlat figyelembe nem vétetett. A tanács többsége ellfogadásra csak az első ajánlattevőket határozta a képviselőtestülethez beterjeszteni, a kisebbség azonban t. i. Várady Gyula tiszti ügyész és Dr. Slésinger Kálmán városi orvos Meisels és Mandel testvérek ajánlatát is figyelembe vevén, külön véleménnyel mind a hármat beterjesztették. Ebből a képviselőtestületben hosszabb vita fejlődött ki, az eldöntés szavazat alá bocsáttatván azon föltevéssel,hogy a tanács többségének véleménye fogadtas- sék-e el, vagy a kisebbség által különösen ajánlott Meisels és Mandel mérnöknek ajánlata, miután a felszólalók is általában ez utóbbi mellett nyilatkoztak. A szavazás eredménye az volt, hogy 36 képviselő Méh sels-Mandel ajánlatát fogadta el, kettő Friedländer és társaiét, három nem szavazott. Minthogy az építkezés a városra nézve sürgős, a felebbezés csak birtokon kívül történhetik, s kimondatott, hogy az építés azonnal megkezdendő, mert különösen a szekerek elhelyezése október elsejétől kell, hogy ott történjék meg. Eddig a Nedeczey udvarban volt, de a tulajdonos által a helyiség feltétlenül felmondatván, nincs más mód az elhelyezésre, mint az építkezés. Második tárgya volt a közgyűlésnek Valla Ede nyugalmazott állami mérnök, — Valla Lajos, rendőr tanácsos és Csákány Mihály kérelme a városi polgárok sorába való felvétel iránt. A tanács ajánlata folytán a rendes dij lefizetése mellett a kére! mezők a polgárok sarába felvétettek. Ezután bejelentetett, hogy a magyar-észak-keleti vasút — mint a legtöbb adófizetők sorába tartozó — képviselője Bartók Ágoston Munkácsról áthelyeztetett, s helyébe Klaizel j Ambrus tétetett ide, tehát jövőre ő lesz I meghívandó a képviseleti gyűlésekbe, ugy- ; szintén a csernek hegyi zárda képviselete is Mléh Jakab halála óta betöltetlen lévén, I helyébe a zárda főnök részéről Dankánics Jerémiás jelentetett be; mindakettő tudomásul vétetett. — Továbbá a polgármester beterjeszté a Nedoczey Jánossal kötött ideiglenes szerződést a mérték hitelesítő, katonai raktár és katonai szekérszin bérletére vonatkozóin g, mely szintén tudomásul vétetett azon hozzáadással, hogy a mértékhitelesítő áll^almas elhelyezéséről a tanács mielőbb gondolkodjék. E kérdés már többször fordult meg á képviselőtestületben, de mindeddig megoldást nem nyert. Nagyon szegények vagyunk olyan közhelyekben, melyeken egy-vagy más közhasználatú tárgyat elhelyezni tudnánk, ez tartóztat fel sokszor a kellő rendezésben. Ilyenkor aztán valamely érdek vagy úti át állja a helyes eljárásnak, vagy helytelen útra tereli. A mértékhitelesítő helyiséget úgy kell elhelyezni, hogy a közmázsáló is, melynek mostani helye ellen már sok és alapos kifogás tétetett, ugyanoda helyeztessék át. Erre pedig legalkalmasabb ez időszerűit a püspöki telek két temetőre szögelő része. I A kert közepetáján levő épületben lehet a mértékhitelesítő hivatal elhelyezve, a hordók j hitelesítésére pedig egy szin építendő s igy segitve leend azon a bajon is, hogy sokszor órákig kell a szekereimek a közmázsáló mellett állani, mert a két hely egymástól I távol lévén, ha véletlenül az illető egyén I más utón megyen, akár félnapig kereshetik egymást. Bejelentetett még a képviselőtestületnek, az uradalom részéről tett ajánlat, mely, szerint a Dubrován építendő honvédlaktanya építéséhez szükséges helyiséget kát. holdan- kint 150 írtért kész átengedni. A jó akaratú ajánlat egyelőre csak tudomásul vétetett, de érdelmileg nem tárgyaltáthatótt,
