Kárpátalja, 1890 (2. évfolyam, 1-46. szám)
1890-01-05 / 1. szám
Második évfolyaiü. KÁRPÁTALJA. focusai legyenek a nemzeti eszméknek, melyek határozott befolyást gyakoroljanak a hozzájuk tartozó vidékekre, melyekben össze folyjon minden, s melyek viszont nemzeti kultuszaikkal befolyásolják a környéket. (Folytatása következik a jövő számban.)1' Csomár István. Heti krónika. Mobú kíváncsisággal várjuk az országgyűlés újév utáni összeülését. A sok tör - . vényjavaslat, melyek részben készen vannak, részben munka alatt állanak, a honos- ■ sági törvény, oly dolgok, melyeknek mindjárt az országgyűlés összeillése után el kell dőlniök. A honossági törvény módosítása már készen van. A módosított szövegezés olyan lesz, hogy Kossuthnak és mindazoknak, kik az ő sorsában osztoznak, honosságuk fennmaradását minden kétséget kizáró lag biztosítja. E törvényjavaslat külön Kossuth Honossága felől nem intézkedik, hanem magában foglalja a 31 -ik szakasz módosítását még pedig úgy, hogy a külföldön tartózkodókra nézve a tiz éven belőli jelentkezés kötelezettségét egyszerűen eltörli és ki- 1 mondjá, hogy az 1879. évi törvény értelmében, a kik honosságukat elvesztették, azt az új törvény erejénél fogva visszanyerik. Tisza miniszterelnök a múlt napokban a királynál volt kihallgatáson, melynek czélja valószínűleg az volt, hogy a honossági törvény módosításához király ő felsége hozzájárulását is megnyerje. Ilyformán kilátás ván reá, hogy a honossági törvény módosítása egészen csendben fog keresztül menni annál inkább, mivei úgy halljuk, hogy a miniszterelnök a módosítást a ház asztalára való letevése előtt a függetlenségi párttal is fogja közölni. Azon esetre azonban, ha az ellenzékiek továbbra is az eddigihez hasonló módon viselkednének, a kormánypárt nagy része tervbe vette az országgyűlésnek a költségvetési vita letárgya- lása után, mely még körülbelül három hétig fog eltartani, nem kevesebb, mint négy hónapra való elnapolását, mely esetben elnapolnák akitor a honossági törvény módosítását is. [Általában véve a kormánypárti k 'pviselők, mintha helyre akarnák ütni a legközelebbi viták alkalmával tanúsított mulasztásaikat, erősen tömörülnek, minek jelét főleg újesztendő napján adták, midőn a niniszterelnököt tüntetésszerii óváczióban részesítették. A kormánypárt tervei még tovább is teljédnek, a mennyiben Telekil helyére — úgy olvassuk — Tisza Istvánt t ’. emelték ki belügyminiszternek. * * * A kultuszminiszter legkésőbb február hó végéig egy igen fontos törvényjavaslatot fog a képviselőház elé terjeszteni. E törvényjavaslat a kisdedóvódáknak országos szervezését czélozza, kötelezöleg a községeknek vagyoni viszonyaira, fektetett alapokon. ü községek vagyoni viszonyai adójuk szerint lévén kiszámitandók, a közoktatás- ügyi miniszter már régebben elrendelte azl ország összes községei által fizetett adóösz- szegek összeírását! Az erre vonatkozó adatok már beérkeztek a miniszterhez s mi-J helyt azok feldolgozása be lesz fejezve, a törvényjavaslatot a ház asztalára fogja letenni. Csak üdvözölni tudjuk a miniszter urat e munkájáért, mert mindnyájan látjukl és tudjuk, mily hasznos intézmény a kisdedóvók felállítása, különösen a többféle nyelvű községekben, hol tág tér nyílik az idegen ajkú gyermeknek, már 3—4 éves koruktól való sikeres magyarosítására; csakhogy hőn óhajtjuk, hogy a dedókat ne tekintsék valódi iskoláknak, a melyben a három—négy éves gyermekeknek épen úgy kell viselkedniük, mint az elemi iskolásoknak és hogy ne fiatal hölgyeket állítsanak kisdedóvónőknek, a kiknek az eszök minden egyébre kiterjed, csak a gondjaikra bízott gyermekekre nem, minek azután az a következménye, hogy a magára hagyatott gyermekek egyike lábát, kezét kitöri a hintán, a'másika mérges bogyót észik és igy. tovább ; hanem idősebb személyeket, a kiknek egyéb gondjuk ne legyen, mint a kisdedek felügyelete és játszva való oktatása. • * * • 4- ;. * . A valuta-rendezés kérdésére nézve Láng Lajos kiküldött pénzügyminiszteri államtitkár annyit ért. •el az osztók pénzügyminisztérium képviselőivel folytatott tárgyalások alkalmával, hogy a nézetek tisztáztattak, de minden eredmény nélkül. A magyar minisztérium most már írásban fordul az osztrák minisztériumhoz a továbbiakra nézve és valószínű, hogy maga Weierle pénzügyminiszter is Bécsbe utazik a végett, hogy Dunajewszkivel az előzetes kérdéseket elintézze. A valutaárfolyamok hányát lása azonban nagyon alterálja azon alapot, melyből a rendezésnek kell kiindulnia. # • # 1 1 * Az új esztendő kinek-kinek hozott kisebb-nagyobb ajándékot. A mi’ miniszterelnökünknek tüntetésszerii óvácziót, az osztrák miniszterek nagyobb részének pedig érdemrendeket. Ugyanis ő felsége, az osztrák császár, új esztendőre Falkenhayn osztrák földművelési minisztert a Lipót-rend kereszt jével, Schőnborn gróf igazságügyi és Za- leszki tárca nélküli lengyel minisztert az I. osztályú vaskorona-renddel tüntette' ki; Wel- sersheimb gr- honvédelmi minisztert az urakháza tagjává s Gautsch közoktatási minisztert bárói rangra emelte. A politikusok e nagyobb mérvű kitüntetésekből a császár politikai nézeteit vélik kiolvashatni a német és a cseh párt közt legújabban felmerült pártharcokra vonatkozólag. Ugyanis az osztrák reichsrathban a múlt napokban kifejtett cseh közjogi kérdéseknél a fentemlitett s kitüntetett miniszterek voltak azok, a kik határozattan a németek védelmére keltek és a kik az úgynevezett „Politik meines Hauses“ féle elvnek hatalmas előmozdítói ké pen szerepeltek. % * * ,'v . Az arnauták és a szerbek közti baráf ságtalanság újra felütötte fejét. A múlt napok egyikén 253 arnauta tört be a töplici kerületbe azon ürügy alatt, hogy fát akarnak vinni és mint egy félóra járásnyira nyomultak előre. Midőn a szerb határőrség parancsnoka a visszatérésre szólította fel őket, azok az őrségre lőttek. Ebből harc keletkezett, melyben a szerb határőrség parancsnoka és egy altiszt megsebesült. A szerb kormány az ügyet a porta elé vitte. A szerb kormány erősen védekezik az ellen, hogy részt nem vett azon nemzetközi értekezletben, melynek célja volt a keleti vasutak fejlesztése, dacára annak, hogy az osztrák-magyar kormány a részvétel céljából felhívást is intézett liozzájok, azt hozván fel okul, hogy ez csak a vasutak gyülekezése volt és nem az osztrák-magyar kormányé; majd ha a kormány képviselői fognak gyülekezni ezen ügyben, ők is fogják magukat képviseltetni. Ez igazolás akar lenni és el kell fogadnunk, mivel semmi sértő sincs benne : hanem az már egy kissé furcsa, hogy az orosz kormány minapában nem kevesebb, mint 100,000 rubelt utalványozott a Szerbiában letelepedett montenegróiak részére, kiknek száma meghaladja a 8 ezeret, kik között körülbelül 2oOO harcos van. Az is furcsa, hogy a montenegrói kormány mintegy kényszeríteni látszik híveit a Szerbiába. való átvándorlásra, mely esetben segélyezésről biztosítja őket. holott otthon sokkal kényelmesebbtől tehetné meg ugyan ezt; de legfurcsább mégis az, hogy a montenegrói kormány a kivándorlókat rendesen ellátja modern fegyverekkel és lőszerrel. Ki nem látja be, hogy a kis Szerbiában oly akna-munka folyik, mely egyszer lángba boríthatja az egész Balkán félszigetet. Szerbiában is kormányválság készül. A kormány és a regensség közt viszály tört ki, mert a regensség visszaadta az államtanácsosok kijelöléséről szóló névjegyzéket. Ennek folyB tán lemondani készül. Említettük lapunk múlt heti számában, hogy Florescu a román senatns elnöke egy ülés alkalmával, midőn csak csekély számii képviselő volt jelen, azt indítványozta, hogy a ház bizalmatlanságot szavazzon a kormánynak, A kormány nagy zavarba jött, mivel ily indítványra készületlen volt él mind eddig Florescut a legjobb barátjánál gondolta. A szavazás megejtetvén 46-an az indítvány mellett és 46-an ellene szavaztak, mire Florescu beadta lemondását. Ez ügyön dec. 27-én úgy esett át a senátus, hogy Florescu lemondását elfogadta s utódául nagy szótöbbséggel Kratzulescu pártonki- vüli képviselőt választotta meg, ki az új kormányról egyrészt igen kedvezőleg nyilatkozott, másrészt meg múltja is kezeskedik arról, hogy nem fog Florescu utján haladni. Ekkép tehát bár a szenzációs incidens szerencsésen ért véget anélkül, hogy a Manu kormánynak ártott volna, mégsem érezheti magát biztosságban sem a kormány, sem maga Károly király, mivel a szélső- konzervatívek és a szabadelvűek a legszenvedélyesebb agitációt fejtik ki ellenök, melyet nem kis mértékben támogat a zavarosban mindenütt halászni szerető pánszlávizmus. A romániai zavarokat csak növeli azon körülmény, hogy a kamarában több miniszter éllen emeltek vádat, kik Bratianu 12 évi miniszterelnöksége alatt különféle miniszteri tárcákat kezeltek. A vádolt, volt miniszterek a következők: Bratianu János, Mihai Radu, Sturdza Dömötör, Aurelián J., Nacu Konstántm, Stastesco Jenő és Cermet tábornok. Ezek azzal vannak vádolva, hogy hivatalban létök alkalmával milliókat költöttek hatalmas emberek megvesztegetésére, hogy ők maguk a hatalom polcán maradhassanak, és hogy állami javakat potom áron adtak el a minisztérium kegyenceinek, a földműveseket pedig, akik már évtizedek óta törekednek állami földbirtokok vásárlására, a vételből kizárták. Legsúlyosabban van vá-> jolva Mihai Radu, aki ki is jelentette hogy azon esetre, ha a kamara megszavazza a j vád alá helyezést, minden kímélet nélkül megnevezi majd azokat-, akik a titkos alapokkal hizlaltattak. A kormány már ez ügy miatt is igen kényes helyzetbe jutott, mert a -Manu kormány szeretné elejteni a vád alá helyezést, mig annak több tagja el van határozva arra szavazni. * A bulgáriai szobránye múlt hó 29 ki ülésén Sztránszky miniszter az • ellenzéki Tsaltsev fejtegetéseire válaszolva kijelentette, hogy a kormány minden lehetőt meg tesz arra nézve, hogy a fejedelem az európai nagyhatalmak által elismertessék, de célszerűtlennek tartja az erre vonatkozó részletek közlését és végül a romániai Du- na-hid építésének tervét tisztán Románia belügyének tekinti. A hadügyminiszter pedig szintén Tsaltsevvel szemben valótlannak mondja azon hirt, mintha a katonai körök a nyolc milimeteres Manlicher féle fegyver ellen nyilatkoztak volna. A szobrányét Ferdinénd fejdelem bezárta, teljes megelégedésének adván kifejezést a képviselők üdvös és hazafias munkálkodása fölött. * * * * Úgy látszik a portugálok és a spanyolok vérszemet kaptak a brazíliai köztársaság oly gyors és könnyű életbeléptetésétől; mert ők is köztársaság alakitásán fáradoznak. mely Portugáliát és Spanyolhont. egyesítené „Ibérai köztársaság11 név alatt. Ma semmi sem lehetetlen. így nagyon köny- nyon megtörténhetik, hogy rövid idő múlva egy harmadik köztársaság alakul Európában, legalább ezt látszik bizonyítani azon körülmény, hogy Portugáliában igen erős köztársasági párt van, mely annyira kitér jedt, hogy nemcsak a polgári elemben és a katonaságnál, hanem a legmagasabb hiva- talkürökhen, sőt magában a király környezetében is nem megvetendő számú tagja van. E párt most sok gondot okoz a kor- mánynak, mert szerte széjjel küldözi felhívásait, Serpa Pintot valóságos nemzeti hőssé tette, a portugáli gyarmatokban erősen [izgat Anglia ellen, hozzá még a spanyolországi hasonló mozgalmakkal teljesen karöltve halad és gyors léptekkel közeledik a nagy „Ibériai köztársaság“ megalapítása felé. Az angol-portugál viszályra vonatkozólag különben erősen tagadásba veszik az angol lapok azt, mintha az angol kormány fegyveres cirkáló hajókat küldött volna Foktartományba és általában békésnek jelzik a helyzetet. ... . * - ■ Montevidei hirek szerint Braziliában újabban ismét lázongások és rendzavarások történtek, minélfogva a kormány helyzete igen válságosnak mondható ; a legújabb rio de janeirói hirek szerint pedig múlt hó 18-án „Rio de Janeiróban“ teljesen kitört a forradalom a császárság érdekében, melynek célja a katonai diktatúra megbuktatása. A forradalom 18-tól 20-ig tartott, tehát három egész napig Befolyásos emberek vezetése alatt katonatisztek, közlegények, matrózok és polgárok vettek részt a lázadásban. Csak nagy és véres utcai harcok után sikerült a lázadást elfojtani, a mikor is igen sok elfogatás történt. A köz- társasági kormány mindazokat, kik a katonaság és a polgárság lázitásávnl vannak vádolva, haditörvényszék elé fogja állítani, sőt a sajtót is megrendszabályozza, mely célból már le is foglaltatott egy ellenzéki lapot. A szigorú bánásmód külümben az új közt. kormány megerősödésére fog végre is vezetni, mely pénz dolgában is nagyon szűkén van most. Lázongások egyébiránt nemcsak magában Braziliában, hanem annak egyéb tartományaiban is fordultak elő ; igy san-sal- vadori hirek szerint a tuscattani departe- mentben is lázadás ütött ki és pedig Ríva tábornok vezérlete alatt oly nagy mérvben, hogy a kormánynak 8000 főnyi csapatot kellett küldeni a lázadás elfojtására. A braziliai császárné dec. 28-án délutáni 3 órakor Portuban meghalt. Némelyek szerint szívbaj okozta volna halálát, mások szerint meg a császárné öngyilkosság áldozata lett volna, melyet az átéít bajok feletti bújában követett él. * . * * Georgia államban Jéssupban dec. 26-án a fehérek és a szerecsenek közt, mivel néhány részeg szerecsen ellenszegült az elfo- gatásnak, oly véres harc fejlődött* hogy abban nyolc szerecsen és két fehér Lite halálát. Később a szerecseneket mocsáros helyre szorították, hol a harc megújult, másnap a fehérek a fogházat feltörték s az ott fogva volt szerecseneket kihurcolták s közölök többeket agyonlőttek. Összesen 20 szerecsen és két fehér esett el, a sebesültek száma pedig igen nagy. Hasonló esetekről veszünk hirt Georgia egyéb részeiből is! new-yorki hirek szerint pedig dec. 28-án Barnellyiben (Dél-Karolina) igen sok európai álarcba öltözve erőszakkal rontott be a fogházba, honnan a gyilkosság miatt fogva tartott nyolc négert kiragadták, a város végére hurcoltak és ott lelőtték. A zavargás oly nagy mérvet öltött, hogy csapatokat .kellett kirendelni, mivel további háboritások ismétlődésétől tartottak. * Mig -a külföldi népek szabadság után törekednek, nálunk azalatt legfeljebb egy- egy új sikkasztás vonja magára figyelmün- rkét. Nem kell messze mennünk. Ott van mindjárt Bittó Zsigmond, Pozsonymegye főpénztárosa, ki a múlt napokban kezelt el a megyei pénztárból 70.000 irtot 1 azzal „ill a berek, nád a kerek“ alkalmasint már Amerika felé evez. Bittó Zsigmond régi megyei tisztviselő volt, 55 éves, még a dec. 21-én megejtett rovahesolás alkalmával minden könyvét teljesén rendben' találták, sőt még a sikkasztás előtti napok ón; is rendesen járt a hivatalba, dé december 30-án, midőn.Nagy Miklósnak, az újonnan választott főpénztárosnak kellett volna átadnia a pénztárt, hire-hamva sem volt sem a pénznek, sem Bittónak. A vizsgálatot 'azonnal megindították, de még ezideig nem akadtak nyomára; alkalmasint hamis útlevele volt s azzal ugrott meg. A készpénzt mind elvitte, sőt. még azon pár száz frtot sem restelte elcipelni, a mely csupa négy krajcárosokból állott volt. E sikkasztással a szegény ellenőrt is bajba keverte, a mennyiben, annak egyszer rövid időre történt kihivatása alkalmával, midőn a pénztár nyitva maradt, sikkaszthatta el a nagy összeget; mely miatt a megyei hivatalnokok még mai nap .sem kapták ki a fizetésüket. Mennyire nem tudjuk mi emberek, hogy kiben, mi lakik! Bittót annyira becsületesnek gondolták a pt>- zsonymegyeiek, hogy a legközelebbi tiszt- ujitáskor ellenőrnek választották. Vegyes hírek Munkács, 1890. január lid 5. Silveszter est. Milyen furcsa ellentét. Kezdet és vég, koporsó és bölcső találkoznak egymással. Az emberek oda állnak mulatni az ó év sirdombjára. Eltemetik a múltat, hogy örülhessenek a jövőnek. A vigadók zaja túl kiáltja a haldoktó év nyögését. A nagy sirt'., melybe az 1889. évnek 36.5 napja van lefektetve vig zeneszóval járta körül a Csillag vendéglőben összegyűlt szép közönség. Yirasztottak a nagy halott felett s reménykedve várták az uj szülöttet, A múltat átadták az emlékezetnek ,s megkezdették jegyzését a jövő számlájának. Vig volt az eleje, kitudja, milyen lesz a vége. Midőn a határon megszólalt a kürt hangja, mely a lefolyt évnek utolsó sziv- dobbanását jelentette, az ifjúság szivében az Örömhurjai pendültek meg. Húzd rá, három a tánc' halálig ! Es a barna fiuk jól •láb alá húzták a szárazfából kicsalt hangokat. A jókedv még a számitó férfiakra is elragadt. A fényesen kivilágított terem, ha nem tölt is meg egészen a vendég-közönséggel, de annál jobban meg a fesztelen jókedvvel, mely még a hajnal közeledtére sem szűnik meg, ha az italmérési bérlők krachja be néni üt vala. A megjelent női közönség közt volt széles táncolni való kedvvel a bál főrendezőnöje Günther Ágostonná Mariska leányával, Nuszer Jánosné mint a nőegylet elnöke, Merényi Jánosné, ■ Yolf Gusztávné Lobisch Ilonával, Alsó Sándorné Mariska leányával, Komka Ervinné örökös jó kedvével és Komka Ellával meg Fabri- cius Ilonával, Lehóczky Tivadarné két leányával, Juliska és Rózával, Bartók 'Ágos- tonné, Nuszer Lajosné, Jóo Kálmánná leányaival, Borzsay Gyuláné, Nagy Gyuláné, Fankovich Sándorné, Tichiné és leánya Aliz, SÍ ezinger Kálmánná, Pap J ózsefné, Edinburg Dezsőné nővérével, Peterdy Irma, Szikszay Mari, Kochanovszky Vanda k. a., Lieder- manné leányaival, Török Kálmánná, dr. Scholtzné Erzsiké leányával, Dragosné, Scharbertné, Seregéllyi Gizella nővérével, Kulin Gyuláné, Jó Sarolta, Jó Margit, Halassy Ella, Riedlné Róísika leányával, Kóocs szá- zadosné testvérével, kik mindannyian jó kedvvel táncolták át az ó évet, még a mamák közül is alig akadt egy-kettő, ki pihenőt tartott volna, mindegyiknek kijutott a táncból. Ez alkalommal kedvem lenne még a férfiakat is megdicsérni, annyira figyelmesek voltak I nem a mellék termeket töltötték meg, hanem valósággal hálóztak ! Eddig a bál tisztajövédelméről biztosat nem hallottunk. Meglehetős fotósból kétszáz frt körül hallottuk a beszédet, mely a szegény gyermekek sorsát fogja enyhíteni. W'3 Polgári jogok gyakorlása. *Be- regmegye 14 körorvosi kerületre vau felosztva s az egész megyében Oroszvég- klastromalja község az, mely egyik kerületbe sem volt beosztható Munkácshoz közel fekvése miatt. Városunk körül három körorvosi kerület van, a X. XI. és XII. A X. kerülethez tartozik podheringi, szentmiklósi, frigyesfalvasi és fogarasi körjegyzőség 44 községgel, összesen 10,450 lélek számmal, régebben megválasztott körorvosa Rozner Arnold, ki