Kárpátalja, 1890 (2. évfolyam, 1-46. szám)

1890-01-05 / 1. szám

Második évfolyaiü. KÁRPÁTALJA. focusai legyenek a nemzeti eszméknek, melyek határozott befolyást gyakoroljanak a hozzájuk tartozó vidékekre, melyekben össze folyjon minden, s melyek viszont nem­zeti kultuszaikkal befolyásolják a környéket. (Folytatása következik a jövő számban.)1' Csomár István. Heti krónika. Mobú kíváncsisággal várjuk az ország­gyűlés újév utáni összeülését. A sok tör - . vényjavaslat, melyek részben készen van­nak, részben munka alatt állanak, a honos- ■ sági törvény, oly dolgok, melyeknek mind­járt az országgyűlés összeillése után el kell dőlniök. A honossági törvény módosítása már készen van. A módosított szövegezés olyan lesz, hogy Kossuthnak és mindazok­nak, kik az ő sorsában osztoznak, honossá­guk fennmaradását minden kétséget kizáró lag biztosítja. E törvényjavaslat külön Kos­suth Honossága felől nem intézkedik, hanem magában foglalja a 31 -ik szakasz módosí­tását még pedig úgy, hogy a külföldön tar­tózkodókra nézve a tiz éven belőli jelentke­zés kötelezettségét egyszerűen eltörli és ki- 1 mondjá, hogy az 1879. évi törvény értel­mében, a kik honosságukat elvesztették, azt az új törvény erejénél fogva visszanyerik. Tisza miniszterelnök a múlt napokban a ki­rálynál volt kihallgatáson, melynek czélja valószínűleg az volt, hogy a honossági tör­vény módosításához király ő felsége hozzá­járulását is megnyerje. Ilyformán kilátás ván reá, hogy a honossági törvény módosí­tása egészen csendben fog keresztül menni annál inkább, mivei úgy halljuk, hogy a miniszterelnök a módosítást a ház asz­talára való letevése előtt a függetlenségi párttal is fogja közölni. Azon esetre azon­ban, ha az ellenzékiek továbbra is az eddi­gihez hasonló módon viselkednének, a kor­mánypárt nagy része tervbe vette az or­szággyűlésnek a költségvetési vita letárgya- lása után, mely még körülbelül három hé­tig fog eltartani, nem kevesebb, mint négy hónapra való elnapolását, mely esetben el­napolnák akitor a honossági törvény módo­sítását is. [Általában véve a kormánypárti k 'pviselők, mintha helyre akarnák ütni a legközelebbi viták alkalmával tanúsított mulasztásaikat, erősen tömörülnek, minek jelét főleg újesztendő napján adták, midőn a niniszterelnököt tüntetésszerii óváczióban részesítették. A kormánypárt tervei még tovább is teljédnek, a mennyiben Telekil helyére — úgy olvassuk — Tisza Istvánt t ’. emelték ki belügyminiszternek. * * * A kultuszminiszter legkésőbb február hó végéig egy igen fontos törvényjavaslatot fog a képviselőház elé terjeszteni. E tör­vényjavaslat a kisdedóvódáknak országos szervezését czélozza, kötelezöleg a közsé­geknek vagyoni viszonyaira, fektetett alapo­kon. ü községek vagyoni viszonyai adójuk szerint lévén kiszámitandók, a közoktatás- ügyi miniszter már régebben elrendelte azl ország összes községei által fizetett adóösz- szegek összeírását! Az erre vonatkozó ada­tok már beérkeztek a miniszterhez s mi-J helyt azok feldolgozása be lesz fejezve, a törvényjavaslatot a ház asztalára fogja le­tenni. Csak üdvözölni tudjuk a miniszter urat e munkájáért, mert mindnyájan látjukl és tudjuk, mily hasznos intézmény a kisded­óvók felállítása, különösen a többféle nyelvű községekben, hol tág tér nyílik az idegen ajkú gyermeknek, már 3—4 éves koruktól való sikeres magyarosítására; csakhogy hőn óhajtjuk, hogy a dedókat ne tekintsék valódi iskoláknak, a melyben a három—négy éves gyermekeknek épen úgy kell visel­kedniük, mint az elemi iskolásoknak és hogy ne fiatal hölgyeket állítsanak kisdedóvó­nőknek, a kiknek az eszök minden egyébre kiterjed, csak a gondjaikra bízott gyerme­kekre nem, minek azután az a következmé­nye, hogy a magára hagyatott gyermekek egyike lábát, kezét kitöri a hintán, a'má­sika mérges bogyót észik és igy. tovább ; hanem idősebb személyeket, a kiknek egyéb gondjuk ne legyen, mint a kisdedek felügye­lete és játszva való oktatása. • * * • 4- ;. * . A valuta-rendezés kérdésére nézve Láng Lajos kiküldött pénzügyminiszteri ál­lamtitkár annyit ért. •el az osztók pénzügy­minisztérium képviselőivel folytatott tár­gyalások alkalmával, hogy a nézetek tisz­táztattak, de minden eredmény nélkül. A magyar minisztérium most már írásban for­dul az osztrák minisztériumhoz a további­akra nézve és valószínű, hogy maga We­ierle pénzügyminiszter is Bécsbe utazik a vé­gett, hogy Dunajewszkivel az előzetes kérdé­seket elintézze. A valutaárfolyamok hányát lása azonban nagyon alterálja azon alapot, melyből a rendezésnek kell kiindulnia. # • # 1 1 * Az új esztendő kinek-kinek hozott ki­sebb-nagyobb ajándékot. A mi’ miniszterel­nökünknek tüntetésszerii óvácziót, az oszt­rák miniszterek nagyobb részének pedig ér­demrendeket. Ugyanis ő felsége, az osztrák császár, új esztendőre Falkenhayn osztrák földművelési minisztert a Lipót-rend kereszt jével, Schőnborn gróf igazságügyi és Za- leszki tárca nélküli lengyel minisztert az I. osztályú vaskorona-renddel tüntette' ki; Wel- sersheimb gr- honvédelmi minisztert az urakháza tagjává s Gautsch közoktatási mi­nisztert bárói rangra emelte. A politikusok e nagyobb mérvű kitüntetésekből a császár politikai nézeteit vélik kiolvashatni a német és a cseh párt közt legújabban felmerült pártharcokra vonatkozólag. Ugyanis az oszt­rák reichsrathban a múlt napokban kifejtett cseh közjogi kérdéseknél a fentemlitett s kitüntetett miniszterek voltak azok, a kik határozattan a németek védelmére keltek és a kik az úgynevezett „Politik meines Hau­ses“ féle elvnek hatalmas előmozdítói ké pen szerepeltek. % * * ,'v . Az arnauták és a szerbek közti baráf ságtalanság újra felütötte fejét. A múlt na­pok egyikén 253 arnauta tört be a töplici kerületbe azon ürügy alatt, hogy fát akar­nak vinni és mint egy félóra járásnyira nyomultak előre. Midőn a szerb határőrség parancsnoka a visszatérésre szólította fel őket, azok az őrségre lőttek. Ebből harc keletkezett, melyben a szerb határőrség pa­rancsnoka és egy altiszt megsebesült. A szerb kormány az ügyet a porta elé vitte. A szerb kormány erősen védekezik az ellen, hogy részt nem vett azon nemzetközi értekezletben, melynek célja volt a keleti vasutak fejlesztése, dacára annak, hogy az osztrák-magyar kormány a részvétel céljából felhívást is intézett liozzájok, azt hozván fel okul, hogy ez csak a vasutak gyülekezése volt és nem az osztrák-magyar kormányé; majd ha a kormány képviselői fognak gyülekezni ezen ügyben, ők is fogják ma­gukat képviseltetni. Ez igazolás akar lenni és el kell fogadnunk, mivel semmi sértő sincs benne : hanem az már egy kissé furcsa, hogy az orosz kormány minapában nem kevesebb, mint 100,000 rubelt utalványozott a Szerbiában letelepedett montenegróiak ré­szére, kiknek száma meghaladja a 8 ezeret, kik között körülbelül 2oOO harcos van. Az is furcsa, hogy a montenegrói kormány mintegy kényszeríteni látszik híveit a Szer­biába. való átvándorlásra, mely esetben se­gélyezésről biztosítja őket. holott otthon sokkal kényelmesebbtől tehetné meg ugyan ezt; de legfurcsább mégis az, hogy a mon­tenegrói kormány a kivándorlókat rendesen ellátja modern fegyverekkel és lőszerrel. Ki nem látja be, hogy a kis Szerbiában oly akna-munka folyik, mely egyszer lángba boríthatja az egész Balkán félszigetet. Szer­biában is kormányválság készül. A kormány és a regensség közt viszály tört ki, mert a regensség visszaadta az államtanácsosok ki­jelöléséről szóló névjegyzéket. Ennek folyB tán lemondani készül. Említettük lapunk múlt heti számában, hogy Florescu a román senatns elnöke egy ülés alkalmával, midőn csak csekély számii képviselő volt jelen, azt indítványozta, hogy a ház bizalmatlanságot szavazzon a kormánynak, A kormány nagy zavarba jött, mivel ily indítványra készületlen volt él mind eddig Florescut a legjobb barátjánál gondolta. A szavazás megejtetvén 46-an az indítvány mellett és 46-an ellene szavaztak, mire Florescu beadta lemondását. Ez ügyön dec. 27-én úgy esett át a senátus, hogy Florescu lemondását elfogadta s utódául nagy szótöbbséggel Kratzulescu pártonki- vüli képviselőt választotta meg, ki az új kormányról egyrészt igen kedvezőleg nyi­latkozott, másrészt meg múltja is kezeske­dik arról, hogy nem fog Florescu utján ha­ladni. Ekkép tehát bár a szenzációs incidens szerencsésen ért véget anélkül, hogy a Ma­nu kormánynak ártott volna, mégsem érezheti magát biztosságban sem a kormány, sem maga Károly király, mivel a szélső- konzervatívek és a szabadelvűek a legszen­vedélyesebb agitációt fejtik ki ellenök, me­lyet nem kis mértékben támogat a zavarosban mindenütt halászni szerető pánszlávizmus. A romániai zavarokat csak növeli azon körülmény, hogy a kamarában több minisz­ter éllen emeltek vádat, kik Bratianu 12 évi miniszterelnöksége alatt különféle mi­niszteri tárcákat kezeltek. A vádolt, volt miniszterek a következők: Bratianu János, Mihai Radu, Sturdza Dömötör, Aurelián J., Nacu Konstántm, Stastesco Jenő és Cermet tábornok. Ezek azzal vannak vádolva, hogy hivatalban létök alkalmával milliókat köl­töttek hatalmas emberek megvesztegetésére, hogy ők maguk a hatalom polcán marad­hassanak, és hogy állami javakat potom áron adtak el a minisztérium kegyenceinek, a földműveseket pedig, akik már évtizedek óta törekednek állami földbirtokok vásárlására, a vételből kizárták. Legsúlyosabban van vá-> jolva Mihai Radu, aki ki is jelentette hogy azon esetre, ha a kamara megsza­vazza a j vád alá helyezést, minden kímélet nélkül megnevezi majd azokat-, akik a tit­kos alapokkal hizlaltattak. A kormány már ez ügy miatt is igen kényes helyzetbe jutott, mert a -Manu kormány szeretné elejteni a vád alá helyezést, mig annak több tagja el van határozva arra szavazni. * A bulgáriai szobránye múlt hó 29 ki ülésén Sztránszky miniszter az • ellenzéki Tsaltsev fejtegetéseire válaszolva kijelen­tette, hogy a kormány minden lehetőt meg tesz arra nézve, hogy a fejedelem az euró­pai nagyhatalmak által elismertessék, de célszerűtlennek tartja az erre vonatkozó részletek közlését és végül a romániai Du- na-hid építésének tervét tisztán Románia belügyének tekinti. A hadügyminiszter pe­dig szintén Tsaltsevvel szemben valótlannak mondja azon hirt, mintha a katonai körök a nyolc milimeteres Manlicher féle fegyver ellen nyilatkoztak volna. A szobrányét Ferdinénd fejdelem bezárta, teljes megelé­gedésének adván kifejezést a képviselők üdvös és hazafias munkálkodása fölött. * * * * Úgy látszik a portugálok és a spanyo­lok vérszemet kaptak a brazíliai köztársa­ság oly gyors és könnyű életbeléptetésétől; mert ők is köztársaság alakitásán fáradoz­nak. mely Portugáliát és Spanyolhont. egyesítené „Ibérai köztársaság11 név alatt. Ma semmi sem lehetetlen. így nagyon köny- nyon megtörténhetik, hogy rövid idő múlva egy harmadik köztársaság alakul Európá­ban, legalább ezt látszik bizonyítani azon körülmény, hogy Portugáliában igen erős köztársasági párt van, mely annyira kitér jedt, hogy nemcsak a polgári elemben és a katonaságnál, hanem a legmagasabb hiva- talkürökhen, sőt magában a király környe­zetében is nem megvetendő számú tagja van. E párt most sok gondot okoz a kor- mánynak, mert szerte széjjel küldözi felhí­vásait, Serpa Pintot valóságos nemzeti hőssé tette, a portugáli gyarmatokban erősen [iz­gat Anglia ellen, hozzá még a spanyolor­szági hasonló mozgalmakkal teljesen kar­öltve halad és gyors léptekkel közeledik a nagy „Ibériai köztársaság“ megalapítása felé. Az angol-portugál viszályra vonatko­zólag különben erősen tagadásba veszik az angol lapok azt, mintha az angol kormány fegyveres cirkáló hajókat küldött volna Foktartományba és általában békésnek jel­zik a helyzetet. ... . * - ■ Montevidei hirek szerint Braziliában újabban ismét lázongások és rendzavarások történtek, minélfogva a kormány helyzete igen válságosnak mondható ; a legújabb rio de janeirói hirek szerint pedig múlt hó 18-án „Rio de Janeiróban“ teljesen kitört a forradalom a császárság érdekében, mely­nek célja a katonai diktatúra megbuktatása. A forradalom 18-tól 20-ig tartott, tehát három egész napig Befolyásos embe­rek vezetése alatt katonatisztek, közlegé­nyek, matrózok és polgárok vettek részt a lázadásban. Csak nagy és véres utcai har­cok után sikerült a lázadást elfojtani, a mi­kor is igen sok elfogatás történt. A köz- társasági kormány mindazokat, kik a kato­naság és a polgárság lázitásávnl vannak vá­dolva, haditörvényszék elé fogja állítani, sőt a sajtót is megrendszabályozza, mely célból már le is foglaltatott egy ellenzéki lapot. A szigorú bánásmód külümben az új közt. kormány megerősödésére fog végre is ve­zetni, mely pénz dolgában is nagyon szűkén van most. Lázongások egyébiránt nemcsak magában Braziliában, hanem annak egyéb tartományaiban is fordultak elő ; igy san-sal- vadori hirek szerint a tuscattani departe- mentben is lázadás ütött ki és pedig Ríva tábornok vezérlete alatt oly nagy mérvben, hogy a kormánynak 8000 főnyi csapatot kellett küldeni a lázadás elfojtására. A braziliai császárné dec. 28-án dél­utáni 3 órakor Portuban meghalt. Néme­lyek szerint szívbaj okozta volna halálát, mások szerint meg a császárné öngyilkosság áldozata lett volna, melyet az átéít bajok feletti bújában követett él. * . * * Georgia államban Jéssupban dec. 26-án a fehérek és a szerecsenek közt, mivel né­hány részeg szerecsen ellenszegült az elfo- gatásnak, oly véres harc fejlődött* hogy abban nyolc szerecsen és két fehér Lite halálát. Később a szerecseneket mocsáros helyre szorították, hol a harc megújult, másnap a fehérek a fogházat feltörték s az ott fogva volt szerecseneket kihurcolták s közölök többeket agyonlőttek. Összesen 20 szerecsen és két fehér esett el, a sebesül­tek száma pedig igen nagy. Hasonló ese­tekről veszünk hirt Georgia egyéb részei­ből is! new-yorki hirek szerint pedig dec. 28-án Barnellyiben (Dél-Karolina) igen sok európai álarcba öltözve erőszakkal rontott be a fogházba, honnan a gyilkosság miatt fogva tartott nyolc négert kiragadták, a város végére hurcoltak és ott lelőtték. A zavargás oly nagy mérvet öltött, hogy csa­patokat .kellett kirendelni, mivel további há­boritások ismétlődésétől tartottak. * Mig -a külföldi népek szabadság után törekednek, nálunk azalatt legfeljebb egy- egy új sikkasztás vonja magára figyelmün- rkét. Nem kell messze mennünk. Ott van mindjárt Bittó Zsigmond, Pozsonymegye főpénztárosa, ki a múlt napokban kezelt el a megyei pénztárból 70.000 irtot 1 azzal „ill a berek, nád a kerek“ alkalmasint már Amerika felé evez. Bittó Zsigmond régi me­gyei tisztviselő volt, 55 éves, még a dec. 21-én megejtett rovahesolás alkalmával min­den könyvét teljesén rendben' találták, sőt még a sikkasztás előtti napok ón; is rende­sen járt a hivatalba, dé december 30-án, midőn.Nagy Miklósnak, az újonnan válasz­tott főpénztárosnak kellett volna átadnia a pénztárt, hire-hamva sem volt sem a pénz­nek, sem Bittónak. A vizsgálatot 'azonnal megindították, de még ezideig nem akadtak nyomára; al­kalmasint hamis útlevele volt s azzal ug­rott meg. A készpénzt mind elvitte, sőt. még azon pár száz frtot sem restelte elci­pelni, a mely csupa négy krajcárosokból állott volt. E sikkasztással a szegény ellenőrt is bajba keverte, a mennyiben, annak egy­szer rövid időre történt kihivatása alkalmá­val, midőn a pénztár nyitva maradt, sik­kaszthatta el a nagy összeget; mely miatt a megyei hivatalnokok még mai nap .sem kapták ki a fizetésüket. Mennyire nem tud­juk mi emberek, hogy kiben, mi lakik! Bit­tót annyira becsületesnek gondolták a pt>- zsonymegyeiek, hogy a legközelebbi tiszt- ujitáskor ellenőrnek választották. Vegyes hírek Munkács, 1890. január lid 5. Silveszter est. Milyen furcsa ellen­tét. Kezdet és vég, koporsó és bölcső talál­koznak egymással. Az emberek oda állnak mulatni az ó év sirdombjára. Eltemetik a múltat, hogy örülhessenek a jövőnek. A vi­gadók zaja túl kiáltja a haldoktó év nyö­gését. A nagy sirt'., melybe az 1889. évnek 36.5 napja van lefektetve vig zeneszóval járta körül a Csillag vendéglőben összegyűlt szép közönség. Yirasztottak a nagy halott felett s reménykedve várták az uj szülöt­tet, A múltat átadták az emlékezetnek ,s megkezdették jegyzését a jövő számlájának. Vig volt az eleje, kitudja, milyen lesz a vége. Midőn a határon megszólalt a kürt hangja, mely a lefolyt évnek utolsó sziv- dobbanását jelentette, az ifjúság szivében az Örömhurjai pendültek meg. Húzd rá, há­rom a tánc' halálig ! Es a barna fiuk jól •láb alá húzták a szárazfából kicsalt hango­kat. A jókedv még a számitó férfiakra is elragadt. A fényesen kivilágított terem, ha nem tölt is meg egészen a vendég-közön­séggel, de annál jobban meg a fesztelen jókedvvel, mely még a hajnal közeledtére sem szűnik meg, ha az italmérési bérlők krachja be néni üt vala. A megjelent női közönség közt volt széles táncolni való kedv­vel a bál főrendezőnöje Günther Ágoston­ná Mariska leányával, Nuszer Jánosné mint a nőegylet elnöke, Merényi Jánosné, ■ Yolf Gusztávné Lobisch Ilonával, Alsó Sándorné Mariska leányával, Komka Ervinné örökös jó kedvével és Komka Ellával meg Fabri- cius Ilonával, Lehóczky Tivadarné két leá­nyával, Juliska és Rózával, Bartók 'Ágos- tonné, Nuszer Lajosné, Jóo Kálmánná leá­nyaival, Borzsay Gyuláné, Nagy Gyuláné, Fankovich Sándorné, Tichiné és leánya Aliz, SÍ ezinger Kálmánná, Pap J ózsefné, Edinburg Dezsőné nővérével, Peterdy Irma, Szikszay Mari, Kochanovszky Vanda k. a., Lieder- manné leányaival, Török Kálmánná, dr. Scholtzné Erzsiké leányával, Dragosné, Scharbertné, Seregéllyi Gizella nővérével, Kulin Gyuláné, Jó Sarolta, Jó Margit, Halassy Ella, Riedlné Róísika leányával, Kóocs szá- zadosné testvérével, kik mindannyian jó kedvvel táncolták át az ó évet, még a ma­mák közül is alig akadt egy-kettő, ki pi­henőt tartott volna, mindegyiknek kijutott a táncból. Ez alkalommal kedvem lenne még a férfiakat is megdicsérni, annyira fi­gyelmesek voltak I nem a mellék termeket töltötték meg, hanem valósággal hálóztak ! Eddig a bál tisztajövédelméről biztosat nem hallottunk. Meglehetős fotósból kétszáz frt körül hallottuk a beszédet, mely a szegény gyermekek sorsát fogja enyhíteni. W'3 Polgári jogok gyakorlása. *Be- regmegye 14 körorvosi kerületre vau felosztva s az egész megyében Oroszvég- klastromalja község az, mely egyik ke­rületbe sem volt beosztható Munkácshoz közel fekvése miatt. Városunk körül há­rom körorvosi kerület van, a X. XI. és XII. A X. kerülethez tartozik podheringi, szentmiklósi, frigyesfalvasi és fogarasi körjegyzőség 44 községgel, összesen 10,450 lélek számmal, régebben megvá­lasztott körorvosa Rozner Arnold, ki

Next

/
Oldalképek
Tartalom