Kárpátalja, 1889 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1889-12-15 / 8. szám
Első évfolyam. KÁRPÁTALJA. Munkács, 1889. december bd 15, hoz. A hivatalos érintkezés nem lehet összefűző kapocs, sőt inkább szétválasztó. JZa*?) ____ Vá rosi ügyek. Sok baj semmiért. E hó 12-én képviselői közgyűlés volt a városházánál. Két rövid tárgy felett hosszú vitatkozás fejlődött ki, mely már-már rendes medrét is készült elhagyni. Egy pár heves, fiatal türelmetlenkedő képviselő azon határon állott, hol azt szoktuk mondani, hogy átcsap az illetlenségbe. Szép a közügyek iránt való érdeklődés, de a túlságos heveskedés a mi megszokot higgadt tanácskozásainkat szokatlanul zavaija s a közbe kiáltások izgalmassá teszik, mely az ügy nek inkább hátrányára, mint előnyére van. Első tárgya volt a gyűlésnek a polgármester jelentése a honvéd kaszárnya ügyében, melynek itt maradása a honvédelmi minisztériumnál eldöntetvén, ennek kapcsán megpendit- tetett, hogy jövő tavaszszal már az uj építkezésről keilend gondoskodni s addig némely előleges intézkedések múlhatatlanul megteendők. Sokan annyira bele melegedtek az ügy tárgyalásába, hogy már az épületet is felépülve szerették volna látni; pedig még a telek sincs a város birtokában, melyre az építkezés tervezve van. Ez sok felszólalásra adott alkalmat s a legtöbben a polgármestert okozták érte. Ha egy kissé visszafelé megyünk emlékezetünkben, megtaláljuk ennek is okát magában a képviselőtestületben. A kérdéses telek megvételéért sok kemény harczot vívtunk mi annak idejében s mikor a vétel már egész a szerződés aláírásáig ment, mikor a kifizetést kellett volna utalványozni, a képviselőtestület cserben hagyta a polgármestert, megszüntette a sok utánjárással kieszközölt alkut azzal, hogy .... leszavazta. Sok üres szalma cséplés után végre is abban történt megállapodás, hogy a a püspöki telek megvétele eszközöltessék s a polgármester megbizatott, hogy a szükséges lépéseket mielőbb tegye meg, egyszersmind a honvédelmi miniszter a képviselő útján kéressék fel, hogy az építkezési tervet minél előbb küldje le. Második tárgy volt a.városi ügyész jelentése, mely valóságos riadalmat idézett elő a képviselőtestületben. Nincs pénz, üres a pénztár, a követelések részben lassan hajthatók be, melyek a folyó évi fedezetre szánvák, részben oly követelésekre bukkant, melyekről vagy előbb, vagy a tárgyalás során kiderült, hogy már rég ki vannak elégítve, de az adósok névsorában még mindég szerepelnek. Megkereste a pénztárt s ott elszámolásukról semmi nyomot nem talált. Szólott a jelentés rendetlen kezelésről s több ehez hasonló kemény kifejezésekkel ecsetelte pénztári állásunkat. Híjába volt azután a volt tiszti ügyésznek, Nedeczey Jánosnak, felvilágosító, csillapító beszéde, a felriadt érzelmek nem akartak rendes mederbe térni. A jelentésnek fontosabb része, hogy a képviselő testület legalább nyolcezer fi't előleg hitelt adjon, hogy a múlhatatlanul szükséges dolgok fedeztethessenek, csak másodrendű kérdéssé törpült. A kért előleg megadatott oly feltétellel, hogy a fedezeti összeg behajtatván, azonnal ennek helyrepótlására fordittassék. A nyilvánosság teendője, hogy ezen határozat ellenőriztessék és meg is tartassák. A vihar azonban még fokozódott, minthogy némelyek azonnal hatósági vizsgálat elrendelését indítványozták, .............nem gondolván meg,, hogy a je lzett hiányok még azon időből származnak, midőn szegény boldogult Róth Lajos elme zavarodottságában sok oly rendetlenséget követett el, melyeket nagy részben azoknak is fel lehet róni, kik őt már megfigyelő állapotban levő betegségében a pénztárhoz utasították. Kemény harcot idézett az is elő, hogy még az év elején rendeltetett el egy hivatalos vizsgálat a polgármester elnöklete alatt s még máig sem tör- tent benne semmi. Továbbá elrendelte a képviselőtestület, hogy évnegyedenként a bevételi és kiadási eredmény a képviselőtestület asztalára hozassák, melynek szintén nem tétetett elég. Végre határozatba ment, hogy a vizsgálatra egy bizottság küldetik ki, mely azonnal ki is jelöltetett s e bizottság jelentésétől feltételeztetik a további eljárás. Abban ugyan bizonyosak lehetünk, hogy az ilyen ingyenes bizottság nem fog a pénztár vizsgálatánál napokat, vagy heteket tölteni a mai nehéz megélhetési időben s igy annak eredménye sem lesz; tehát alha- tunk rá egy jót, mert a bevárandó jelentés nem igen fogja zajával az édes álmokat megháboritani. Épen ez a legnagyobb bajunk, hogy tiszteletbeli vizsgálatokat kívánunk mindenkor s a kiküldött bizottságok eljárása rendesen olyan, a milyen a fizetés. A gyűlés hat óra felé már folytatható nem volt. Hárman-négyen is akartak egyszerre beszélni; azért a polgármester az ülést feloszlatta azon kijelentéssel, hogy az elmaradt tárgyak folytatása jövő hétre tűzetik ki, (dec. 19-re) oly formán, hogy erre külön meghívók a képviselőtestületi tagokhoz nem is fognak küldetni, csak egyszerű körlevéllel hivatnak meg. Pedig több érdekes tárgya volt még a gyűlésnek melyet le kellett volna tárgyalni. Nevezetesen : a) A görög kath. egyház nyilatkozata a parochia mellett kiszélesítendő útra nézve, mely halasztást tovább nem tűrhet, ha van egy kis érzéke városunknak a rendezés iránt, b) Halász Géza városi volt főerdész lemondása és ennek folytán további intézkedés, melyre nézve már eddig is intézkedni kellett volna, c) Több egyén polgárositási kérvényének elintézése, d) A Borköles-Hoszpodár-féle telek eladásának jóváhagyás végetti bejelentése, d) Hegyrendőri szabályzat tárgyalása, mely talán már meg is penésze- dett a régi asztalfiók levegőjétől, f) Földcsere sat. Ez a sat. aztjeévre lenti, hogv utána lehet méo- két Oi/ való tárgyat is gondolni. ©•/ © Olyan jól összeférnek lent a porban ... Nyugalmas kis házunk ablakait vékony függöny födte; azóta, hogy elmentél: belepte a por, téged a — sár . . . Ugy-e nem jösz vissza többé ? Ne jöjj! Jó barátaid lennének az elsők, kik félre fordítanák tekintetüket! Nem marasztalna más, mint az útszéli fekete habarék, mely piczike lábaidra tapadna s a ronda iszap haszontalan szemét vegyüléke is bizonyára mondaná: — Ide jöjj ! Rongy vagy ...... szemétre való ................................................. * Szobám sarkában felállított szárnyas amorettek ajkukra tett ujjaikkal, mintha az örök némaság mély titkaira figyelmeztetnének. Ott fekszik az ágyon .... A fekete haj egészen befedi a vánkost. A fürtök, mint meg annyi kanyargó kígyó összekuszálva rásimulnak a vállra, mellre, vagy eltűnnek a takaró töréseiben. A mell lassan piheg, a színtelen ajkak között alig suhog ki a lélekzet. Lelkében összecsaptak az érzelmek viharai, három hosszú év nehéz búja, fájdalma, kínos keserve s visszajött hozzám — meghalni .... A nap áldozóban van. A bútorok faragványai ragyognak a sugarak vörösségétől; az ágy mennyezetének párkányán a guir- landok s metszett rózsák helyét — vi- gyorgó alakok népesítik be. Az ágy olyan, mintha vérbe volna aztatva. Ez az arcz — csak volt szép! Szine megkékült, megszennyesedett. Fagyott és dúlt minden vonása. A váll ha- muszinü, a kéz kék, az ujjak vége feketés. A lélekzet nehéz csuklásba megy át s a haldokló utolsó sóhajával azt kérdi. — Ki büntethet engem ? Lehajlik a szomorú fűz ága egy frissen hantolt sir fölé, melynek fakeresztjén, csak e szó van írva: Nőm. Be van nőve a hant hervadt f'ü szálakkal, csak a kék irigó bánatos virága közt világit egy szentjános bogár. Megrezzen a nyárfa sárgult levele s aztán lehull — meghalni .... Senki sincs a sírok országában, de én itt ülök egy félre eső magányban s — vigasztalódom. Itt, e szomorú helyen gondolataimnak szárnya nő s felrepülök vele a felhőkig, vagy még azon is túl, olyan szédületes magasságig, hogy megőrül bele, ki megközelíti gondolatban is. Álomban, ébren létemben mindig futom ezt a végtelen lejtőt s ott a csillagokon túl. látom a mennyei képet — a viszonttalálkozást. Azt mondják az emberek : — hibázott 1 Igaz. Csakhogy,, a kik megdobáltuk : mi sem vagyunk — angyalok.............. Me gyei dolgok. Választási mozgalmak megyénkben. Múlt számunkban említett érdekhullámzások ujabbi értesülésüuk szerint teljesen lecsendesedtek. Némelyek vak lármának állítják az előbbi mozgalmakat, mások ügyes elrendezésnek tartják a lecsilapodást. Nézetünk szerint az a leghelyesebb eljárás, —ha az eddigi tisztikar megfelelt kö-| telességének, — nem bolygatni fel az állapo tokát. A megye .központban levő tiszti állomásokra a jelenlegi tisztviselők pályáztak, kik eddig mindnyájan ellenjelöltek nélkül állanak. A főszolgabírói állások közül kettőre, a munkácsi és felvidéki járásban szintén nincs ellenjelölt, tehát Katona Sándor és Pintér József maradása ez időszerint biztos ; három járásban -. a tiszaháti-, kaszonyi- és szolyvaiban külömböző okokból már az év folytán üresedés állván be, az elsőre pályázik Lónyai Sándor, a másodikra Buzinkay Gábor, eddig mind a kettő ellenjelölt nélkül. Az eddig lehuzódó állomások tehát mai combinátiók szerint minden szavazás nélkül, közfelkiáltással gyorsan fognak betöltetni. A szolyvai főszolgabh'ói állomás betöltésénél ma még zajos választás Ígérkezik, minthogy két pályázó közt fog megoszlani esetleg a szavazás. Egyik Balajthy Mór, ki jelenleg mint (al)szolgabiró tölti be ugyanazon állást már több mint fél éve s magát a főszolgabírói állásra ezen idő alatt teljesen érdemesnek mutatta, tehát előnye van arra, hogy megválasztassék, annyival is inkább, mert ott az utóbbi időkben némi bonyodalmak állottak elő, melyeknek tisztázásánál nagy előnyére leend az ő már hat évi ottani működése és a viszonyok teljes ismerete úgy a megye reputátiójának, mint a közönségnek és az egyesek érdekeit érintő ügyek menetének. A másik pályázó Szikszay Károly ügyes, és tehetséges férfiú, ki most mint pénzügy igazgatósági fogalmazó működik megyénkben. Hogy e kettő közül melyiknek a részére fog dőlni a választási serpenyője, azt a szavazás fogja megmutatni. Ezek után az (al) szolgabirói állások betöltése fog következni, melyhez már némi complicatió van kötve, mert a választásokra nézve oly terv van megállapítva, hogy a betöltendő hét állomásra jelöltetik először öt pályázó, t. i. azok, kik már eddig is ugyan ezen állásokban működtek: Bak- say János, Komlósy György, Neupauer János, Peterdy József és Szarka Tivadar; azután a még két betöltetlen állásra jelöltetni fognak az új pályázók heten, vagy nyolcán, vagy tán többen is, kiknek neve egy-egy szavazó bárcára együttesen felírva fog kiosztatni a választók között, azután a szavazás úgy fog történni, hogy minden szavazó kitöröl ötöt, vagy hatot, szóval annyit, hogy a bárcán csak két név maradjon és ezen két ki nem törölt név vétetik a szavazásnál figyelembe. A két állásra jelöltekül hallottuk itt Cserszky Pétert, ki már három év óta működik a megyénél s mint ilyen, ha előléptetésnek kell lenni, a választók figyelmét leginkább megérdemelné, továbbá Fazekas Béla gyakorló ügyvedet, Gulácsi István, Morvay Zoltán, Bakó Bertalan, Joó Zsig! mond s Deresényi Miklós joggyakornokokat. A fentiekből úgy látszik, hogy me' gyénkben a választások elég csendesen és kielégitőleg fognak véghez menni. j Heti krónika. A képviselőház decz. 4-ki ülésen a király személye körüli minisztérium költség- előirányzatát tárgyalták, melynél Ábrányi Emil és Ugrón Gábor felszólalásaik s Tisza Kálmán és Orczy bárónak ezekre vonatkozó válaszai után a tételt változatlanul elfogadták. Ezután áttértek a belügyi tárcza költségvetésének tárgyalására, hol is Teleki Géza gróf belügyminiszter kitűnő beszédjét kell kiemelnünk, mely két részre osztható és pedig az első rész a közegészségügyről szólott kimerítően, mely minden párt részéről osztatlan tetszéssel fogadtatott, mig a második része a közigazgatás reformjára vonatkozott. Teleki Géza után nagy szakértelemmel beszélt az állami adminisztrá- czióról Holló Lajos. Utána Apponyi Albert gróf teljes elismerésének kifejezése mellett több érdekes megjegyzést tett a belügyminiszteri expozéra; utalt továbbá arra, hogy ez nem nagy magasztalása az eddigi belügyi kormányzatnak és hogy a reformok jósága és helyessége nagyrészt attól függ, minő irányba fog tereltetni a kormányzati szellem, mert eddig az egész közigazgatási apparatus pártczélokra használtatott fel. Erre Teleki azonnal válaszolt és nagy tetszés közt kijelentette, hogy „ő sohasem volt a pártszenvedély embere, ezen a helyen pedig kötelessége meg nem engedni, hogy a pártszenvedély elragadja.“ Még Fluger Károly és Darányi Ignáoz szólaltak fel, mint az állami adminisztráczió hívei. Az ülés végén határozatba ment, hogy a képviselőház karácsonyi szünete decz. 12-től január hó 8-ig fog tartani. A decz. 5-ki gyűlésen a belügyminiszteri tárcza folytatólagos tárgyalásánál két kitűnő alak vált ki, u. ni. Bartha Miklós-és Tibád Antal. E két szónok ajkaival a valóságban két tábor küzdött meg egymással és pedig a törvényhatósági önkormányzát > és a decentralizáció tábora. Bartha Miklós. 1 az önkormányzat szónokának gazdag tartalmú és nemes, sőt előkelő alakú beszédjét az egész ház nagy gyönyörűséggel hallgatta végig; másrészt meg Tibád Antal bizonyította be, hogy a belügyminisztérium ügyei erős kezekre vannak bízva. Perczej. Miklós a vármegyei intézmény védelmére kelt, mig Yarasdy Károly és Vadnay Andor, mint a deczentralizáczió hivei harczoltak, bár nem nagy dicsőséggel. A dec. 6-ki képviselőházi gyűlésen elsőnek Csatár Zsigmond beszélt; azután Török Zoltán vallotta magát a törvényhatósági autonómia hívének, Kőrösy Sándor pedig őszintén gyónta meg, hogy ő is centralistának csapott fel; de koronáját képezte ezen ülésnek Herma-1111 Ottó beszédje, melyben igen szépen fejtette ki, hogy erőteljes nemzeti fejlődés csak önkormányzat által lehetséges. Több szónok nem lévén feljegyezve Gajári Ödön olvadó zárbeszédének megtartása után a többség megszavazta a belügyi tárcza általános költség- vetését. Azután következett ugyanezen tárcza részletes tárgyalása, hol az egész országos levéltár cziménél Thaly-, a nemzeti színház nyugdíjintézete tételénél pedig Bujanovics szólaltak fel érdemileg. Teleki belügyminiszter megnyugtatólag válaszolt nekik. Végül a szinészegyesület segélyezésénél Páz- ; mándy Dénes, a közegészségügynél pedig Szathmáry György és Yadnai Károly emel-. tfek szót. A képviselőház deczember 7 -ki ülésén az elnök néhány bejelentése után folytatták a belügyminiszteri tárcza részletes költség- vetésének tárgyalását. A közegészségügyi tételt némi felszólalások után elfogadták. A lelenczügyek tételénél Lukács Gyula a le- lenczházak helyett, különösen a magyar vidékeken, a gyermektelepek felállítását óhajtaná és mivel úgy látja, hogy aminisz- tér komolyan foglalkozik e kérdéssel, a tételt elfogadja, melyet azután a ház meg is szavazott. A közbiztonság tételénél Pázmándy Dénes a csendőrök jobb javadalmazását hozza szóba és szeretné, ha_a vidéki városok rendőrsége szintén állami szervezetű lenne ; Ugrón Gábor ez utóbbi óhajt nem tartja czél- szerűnek és soha sem helyeselné annak teljesülését; de kívánja, hogy a csendőrség semmiféle politikai czélra ne használtass ék föl. Erre azután felállt Tisza István, a miniszterelnök fia és mintha csak egyenesen ő reá vonatkoznék a fenti kifejezés s mintha ő maga lenne a miniszterelnök, vagdalózni kezdett az ellenzékkel és fenhéjázva jelentette ki, hogy van róla tudomása, hogy a
