Kárpátalja, 1889 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1889-10-27 / 1. szám
Elsfl évfolyam. „K ÁHFl jVfunkács, 1889. október h<5 29. Az már mintegy bevett szokás, hogy valahányszor uralkodók találkoznak, mindannyiszor vagy háború réme üti fel fejét, vagy valami megadóztatás féle dolog zuhan a nyakunk közé. Most is alig múlt két hete, hogy az orosz czár udvarias látogatást tett a német császárnál, már is halljuk, hogy Kálnoky külügyministerünk újra Bis- markhoz megy. Hogy nem pusztán udvari- askodási tényből fogja tenni ezen utazást, az nagyon is világos. E látogatás Friedrichsrukeban fog történni, amit a féihiva- tleos „Fremdenblatt“ már tudtunkra is adott és; ha figyelembe vesszük azon híreket, amelyeket a német félhivatalos sajtó a muszka czár látogatását megelőző időbeh; gzélnek eresztett, amelyben ki volt mondva;' hogy Németország J Oroszországnak a Balkánon teljeásen szabad kezét, enged, nagyon tartunk tőle,vhpgy majd, megint mi .szőni]»-, zunk meg a kvatterkázó fejedelmek és birodalmi kanczellárok mellett. A zágrábi tartomány gyűlés e hó 20- ki ülésen Barcsics képviselő az összes ellenzék1 nevében egy határozati javaslatot terjesztett be, melyben arra kérik ő felsé-; gét, hogy Dalmáczia Horvátqrszággál egye- sitessék, mely indítvány egy. 01 tagú bízott- ' ságtthk adatott át tanulmányozás és annak idején való előterjesztés Végett, • • E hó 24 és 25-ére Simor János bi bornok-herczegprimás qiispöki értekezletet hivott össze, amelyen a budai kerczegpri- mási palotában az ő elnöklete alatt néhány függőben lévő ügyön kívül a kongrua ügyet tárgyalták. * * * Legközelebb gróf • Csáky. Albin kul- i tuszminiszter egy szakértekezletet fog egybehívni, melynek feladata leszen a fan-' felügyelői intézményt reformálni, nemkü- lömben a tanítói nyugdíj és a tanítók árváinak neveltetése körül lényeges változásokat eszközölni; melyekben ki lesz mondva, hogy a tanító, ha 30—35évet szolgált, teljes nyug- díjt fog élvezni és hogy több helyen olcsó ái’vaházakat fognak felállítani. A tanitók fizetés emélését illetőleg a minister úr, mivel az ilyen dolog csak a törvény megváltoztatásával történhetik meg, addig is, amig ezjieresztülvikető lesz, a saját körében elrendelte, hogy ezentúl minden állami tanítónak az eddigi 300 forint helyett 400 forintnyi fizetése legyen. * * * A német trónbészéd jelzi, hogy két új hadtest alakításáról szóló törvény fog be- nyújtatni, mely a hadügyi és a tengerészeti kiadások emelése, a harczképesség fokozása és a békefentertása végett vált szükségessé. Jelzi továbbá a járulékok emelését, az , új banktörvényt, a szoczialista törvényt, a gyarmatügyi osztály felállítását a külügyi hivatalban és újabb hitel szükségét Kelet- Afrika részére; végül kijelenti, hogy a béke a legközelebb történt fejedelmi látogatások következtében a jövőre is • biztosítva van. *. * , Az országgyűlési függetlenségi és 48-as párt e hó 23-ki esti értekezletén Irányi Dániel elnök bejelentette, hogy legközelebb az országgyűlésen indítványozni fogja báró Fejéváry honvédelmi miniszter vád alá helyezését á sárga-fekete zászló ügyében tett nyilatkozata és rendeletéi miatt, amit a párt lelkesedéssel és helyesléssel vett tudomásul. Azonban a további folyamatból az látszik, hogy a dolog ellapul s inkább csak apportunitási szempontból vettetett fel. A mérsékelt ellenzék keres kibúvót alóla, magok a függetlenségeik is két felé gondolkoznak. Városi ügyek. A szép érvénye és az ízlés városunkban. Tudvalevő dolog, hogy nemcsak a nagy természet és jelenségeinek szemlélete képes mélyebb benyomást gyakorolni lel-' künkre; hanem maga a lélek is szemlét tart a tapasztaltak fölött s egyik dolgot vagy tárgyát jobban kedveli mint a másikat. Amelyik tárgy jó hatással volt rá, azt szépnek tartja a lélek, mig a hatásnélkülit vagy rútnak tartja, vagy legjobb esetben figyelmen kívül hagyja. Ilyen formán jut a lélek és jutunk mindnyáján a szép fogalmához, s csak azon kérdés merül föl, helyes-e azon megkiilömböztetés, amelyet egyik-másik lélek tenni szokott? Ez nagyobbára attól függ, hogyan van a lélek kiművelve; mert az egyik ember sokszor olyasmit tart szépnek, ami egy másik előtt rútnak tűnik fel. így például, szép egy pirospozsgásarczu és arányos növésű gyermek; mig a nagyfejű, vás- tagtörzsű, de vékonylábú gyermek, már nem mondható szépnek. A nagy természet egy nyitott könyv, melynek lapjai, telve vannak szép és nagy gondolatokkal., Keresünk-e szép és nagy gondolatokat! Általában azt tartjuk, hogy mindnyájunk főczélja az igaz; a jó és a szép elérése. E három eszme úgyszólván elválaszthatlan. Még a legvadabb népek is iparkodnak a szépet a jóval egyesíteni; mennyire inkább követeli meg tőlünk azt a társadalom, mint olyanoktól, akik a müveit, ember sorában teszünk számot. Várpsunk, mint város, egy társadalom, 1 nagy társadalomnak egy oly tagja, amelynek czélja szintén az igaz, a jó és a szép elérése. i, selőház többségét majdnem axtásisba nozt í annyira, bogy a második fontos , kérdésné t. i. a sárga-fekete zászlótárgyalásnál, mel i e bé 21-én tartatott meg, úgy viselték nu 1 gokat, mintha lovagias- kötelességök lej 5 Volna az igénytelen »és* szócska megad« , sáért 122 szóval 68 skó '^ ellenében megszs väzni -í^zt, bogy a fekéte-sarga zászlóna > ezután is, helye legyenya. magyar honvéd ségnél. É szavazásra az adott alkalmai • hogy a múlt hetekben a honvédhuszaro . gyakorlatai alkalmával a főbb • líonvédtisz tek lakára a sárga-fekete zászlót tettek ki iE zászlót valaki letépte, mire a legfelsőbl dorgáló szavak következtek és tálán nag; kadd-el hadd lett volna belőle, ha a tettes megtalálták volna, így pedig^ csak a politi kai események számát szaporította es okozti azt, hogy Irányi képviselő. egy talpraeset beszédben interpelállta báró Fehérvári hon védelmi ministert és hivatkozott az 1868 XLI. t. ez. 18. §-nak első bekezdésére mely így szól: „a honvédség vezénynyelvi magyar, zászlója ö' felsége^ nevének jelvé nyei mellett, az ország színeit és a magyai állam czimerét viseli, követelte, mondani meg a honvédelmi minister, mi jogon tété" ki a magyar honvédségnél fekete-sarga zász lót? A honvédelmi minister egyelőre az mondotta, hogy a zászlókitétel csak jj ugj szerepelt és szerepel, mint más katonai jelvény, mely gyakorlatok alkalmával a felis mertetések végett hasznaltattni szokott; d« végleges válaszát az e hó 21-ki országgyűlésre hagyta, amelyen a fenti törvény 18 §-nak második bekezdésére, amely ekltéf hangzik: „Horvát- Szlavón- és Dalmátor szágbanja honvédség vezénynyelve a horvat zászlója ö felsége ugyanazon névjegy« mellett Horvát-Szlavón-Dalinát ország egye sült szineit és a magyar állam czimerél viseli. Egyébiránt a katonai jelvények rendjelzetek, a felszerelés és felfegyverkezés, valamint a szolgálat és gyakorlat szabályai a honvédségnél és a sorhadnáj egyenlők lesznek,“ főleg a befejező szavakra hivatkozván, oda módosította a dolgot, hogy ezek értelménél fogva a fekete-sárga zászlónak ezután is helye van a magyar honvédségnél és szavazásra bócsátván a dolgot, az országgyűlés többsége 122 szóval 68 ellenében megszavazta azt, hogy a fekete-sárga zászlónak igen is van helye a magyar honvédségnél ezután is mint katonai jelvények Az országgyűlés egyéb teendői között megemlítjük, hogy Wekerle pénzügyminiszter mindjárt az országgyűlés összejötté után beterjesztette az 1890-ki költségvetést és nagy éljenzésekben részesült, amennyiben csak 400.000 frtnyi hiányt irányzott elő, ami az eddigiekhez képest oly csekélység, hogy bátran mondhatjuk ezen költségvetést deficitnélkülinek. Az országgyűlés azonnal hozzá is fogott a költségvetés tárgyalásához s a királyi udvartartásra szóló szükségletet, az állami számvevőszék költségeit s az országházi építésére előirányzott 850 ezer frtot minden nagyobb vita nélkül megszavazta; a miniszterelnökség-, a Iprály személye körüli- és a horvát-szlavon minisztérium költségeit szintén minden vita nélkül elfogadták. Az országgyűlés e hó 22-ki ülésén Tisza Kálmán miniszterelnök beterjesztette a királyi udvartartás költségeiről szóló törvényjavaslatot azon hozzáadással, hogy miután ez folyó évi január hó 1-én lejár, szavaztassák az meg ujabbi tíz esztendőre. E költség tart 1890. január 1-től 1899-ik év deczember 31-ig s tesz évenként 4 millió 6M) ezer forintot, 2. §. Ezen költség évenként felveendő az állami költségvetésbe, és 3. §. jelen törvény végrehajtásával a pénz- ügyminister bízatik meg. Ezután következett a közmunka-törvényjavaslat tárgyalása, melyre általában megjegyezhetjük, hogy lényegileg inkább a köznép-, mint a gazdagok vállaira nehezedik annak tei’he, s a mely mindezek daczára általánosságban elfogad- tattott. Ezt követte a szegedi rakodó-part ügye, melyre nézve gróf Szapáry fóldmive- lési minister kijelenti, hogy e tárgyra nézve végleges választ csak akkor adhat, ha előbb a szükségessé vált egyes műszaki felvételeket eszközli, addig is a ház e választ tudomásul vette: E hó. 23-ki ülésen csekély részvét mellett megkezdték a közmunka-törvényjavaslat részletes tárgyalását, melynek egyes szakaszait több. ’ ellenzéki képviselő felszólalása után változatlanul elfogadták. tottak lebbenthették fel, s a mit és E? mennyitt e kevesek jónak láttak világ iSí bocsátani, csak annyi lehetett közkincscs« a Az ember nemcsak vak »eszköz több« a vjlág nagy kháószában, hanem egyszersmi et czél is; nemcsak hús és vérből álló any« ar hanem gondolkozó lény is. Amazokat a te g* *c^t a lélek fogalma alá sorozzuk 1 nevezzük f? /|-JK A testet különböző szervek alkotják íj, ezeknek öSszhangzaEös működésé teszi az i H Uati ei^bert, mert ezen szervek ép. úgy fi ■a rtalálíatbak a nagyobb alkotásu állatokbi (j üs, mint az emberben, sí | H A lélek eredetéről, fejlődéséről nin P ^mítfi pozitív tudomásunk; müködésér • '•y/sézszük csak észre fokozatos emelkedés« lg mely magára hagyva oly alacsony fok« s; marad, hogy szinte bámulva kérdezzi [i magunktól, hogyan lehet az, hogy alig m a gyen tovább az utánzásnál. | Az egész ember tehát két elemből ál . A test a külső, látható, a lélek a bels a láthatatlan. Helyesen vezetve ez az irán; I adó, a mozgató erő, amaz a végrehajtó, j kettőnek helyes, célirányos együtt, müki 5 dése az által éretik el, ha a lélek felsőbl j sége biztosittatik. Hogy tehát az ember tisztában lehe i sen önmagával és helyzetével, megkell öí ; merni magát és az őt környező nagy mii denséget lehető részleteiben és a maga nag egészében. Be kell tekintenie a múlt idő emlékeibe, össze kell hasonlítania a mults a jelennel s levonni a következést belőle. Nem mondom én, hogy minden em bért a tudományok magaslatára lehet é kell fölemelni, mert ez merő képtelenség lenne. Mint az összliangzalos ének a külöm böző áriákból fejlődik egy összevágó, kel lemes egésszé, úgy a nagy világ összhang zatát is a véghetetlen parányokig menő kü lömbözőségek alkotják. Hasonlóképen van e: az embervilágban is. Az emberek is bá: egyenlő eredetűek, az öszhangzatos egésze köztük a legkisebb részletekig menő kü lömbségek teszik. Azt .azonban nem tagadhatja senki hogy legyenek bár az emberiség egyede: egymástól bármilyen külömbözők, az ismeretek bizonyos mértékére általán véve mindnyáján felemelhetek. És az oly ember, kinek értelmi világossága-' hacsak kissé is emelkedett, akármilyen sorsba helyeztesse végzete, a mindennapi élet terhét könnyebben végzi, helyzetét jobban betölti s rendeltetési ez élj át megértvén, annak igyekszek is eleget tenni. A testi erőt fejleszti, az idő. megégj a munka, képesíti a gyákorlat; de a lélek erőit, külömböző irányú működését a tanítás, az iskola fejleszti, a szendergő lelki erőt felkölti és eszközli, hogy az ember a maga egyéni egészében Isten képére teremtett lény legyen. |||| Heti krónika. A hét legnevezetesebb politikai eseményei között minden esetre első helyet foglalnak el az „es“ szócska és a monori zászlósértés ügyének elintézése. Mily igénytelen két betűből áll ezen „és“ szócska és mennyi vihart idézett elő a keblekben! Budapesten itt-ott már miniszterválságról beszéltek, aminek volt is némi alapja, mert Tisza miniszterelnök visszaemlékezvén a delegátusaink legközlebbi ülésén kifejezett azon óhajra, mely szerint a sorhadnál, melybe mi ép úgy szolgáltatjuk fiainkat mint az osztrák-magyar birodalom másik fele, t. i. az osztrák tartományok • és melynek fentartásához a kellő percenttel mindenkor hozzájárulunk, a czím ne legyen többé pusztán császári királyi, haipem 1 dualizmus elvénél fogva szurassék közbe az „és“ szócska is. Bár ezen „és“ szócskára már 21 esztendő óta várakozunk s bár e szócskának már akkor kell vala törvényeink értelme szerint kozbeszuratnia; a bécsi katonai felsőbb körök mégis oly nagy hűhót csináltak, hogy mindnyáján azt gondoltuk, hogy ezen „és“ szócska el nem fogadása esetén Tiszának okvetlenül lemondania fög .kelleni. A dolog I rá nézve egészen kedvezően ütött ki; amennyiben több napi tanácskozás után, ahová. Tiszán kívül még két más magyar miniszter is hivatalos volt, és ahol maga E^álnoky külügyminiszter is jelen volt, elfogadták az „és“ szócska közbeszürását, és nemsokára megkapta Kálnoky a legfelsőbb kéziratot, adja tudtára Tisza Kálmán magyar- és Taafe osztrák miniszterelnöknek, hogy ezentúl , a sorhad czíme: „császári és királyi“ legyen, minélfogva a czimek, a pecsétnyomók és mindennemű felírások ;ezen- túl ily értelemben javítandók ki. A legfelsőbb kézirat /úgy szól, hogy a közös hadsereg minden más tekintetben változatlanul marad. Ügy látjuk tehát, hogy ez nem egyéb a puszta czímnél, amely habár épen úgy nem használ, amint nem árt; mégis sokakat hazánkfiai közül, de főleg a képviA megyei biz. tagok választása éli A nemzeti élet hagyományos válasz rendszere lassan-lassan lefejtődÖtt rólum nyugati czivilizátió előre tolásával, mint zsinór ruháinkról. És igen sokan azon nézi valják, hogy a megyei yálasztási rends is mint túl élt intézmény az állami vezési alapon szervezetessék. j? * , Előbb a választás alá eső fisztvise emeltek szót a választások ellen, májjd e hí el ragadt a rokonokra, sógorokrafc-dbarátoj is s a választások elleni oppobitíp m nagyobb és nagyobb lett, úgy annyira, || ma már ez a kis sujtás maradék is . nem lenni kérdésévé vált. A kinevezési rendszer mellett harczol azt vetik ellen .egyrészről, hogy a választ rendszer mellett nem lehet jól adminisztrál mert a választó közönség kegyére van utal a tisztviselő. Hát ez egyserüen nem áll. va CBak azokra áll, kik szeretnének kény meskedni kinevezett hivatalukban. Mert, a választott tisztviselő hivatalát becsüle sen, lelkiismeretesen betölti, ha eljárásáb az igazság mértékével mér le és felf« egyaránt, nem képzelhető, hogy az ily tisztviselőt a választó közönség a beköv« kéz# választásoknál elejtse. — Az általán emberi természetben fekszik az, hogy j igazságot pártolja, felkeresi és a szigor igazságos egyént kiemeli s a munka éléi állítja. A magyar ember természete az, hogy a szigorúság ellen elem dörmög, de, ha látja, hogy az az illei hivatalnok által minden irányban egyfoi mán gyakoroltatik, nemcsak kibékül helyz« tével, hanem az illető tisztviselőnek éle halálig támogatója lesz. Megtörténhetik, mint meg is történi sokszor, hogy érdemesült egyének elejtel nek I helyükbe az érdekek harcza másoka állít. De hát nem megtörhetik-é ez a kine vezési rendszer alapján is, hát nem eg; oldalubb azon információ, melyet egyesei adnak a hatalmi tényezőknek. Mert azt csal nem képzeli senki, hogy pl. a miniszter, a: ország minden egyes tisztviselőjét személye sen ismeri, vagy méginkább, hogy vala mennyi egyénnek tehetségét, munkaképes ségét már eleve ismerte és a hasonlók kö zül mindig a legérdemesebbet nevezte ki. A megyei választásokat még akkor is fel kell tartani, ha annak hatásköre a leg szükebb térre szorittatik ; még akkor is, híi egyéb teendője nem marad, mint a tárgyal megbeszélése. Akkor is focusa marad égj bizonyos mértékig a hazafiságnak. A megyei választásoknál az alkot« elemet a bizottsági tagok teszik, mely nálunk — Beregvármegyében — küszöböl van. Igyekezzék első sorban a megye kö zönsége, hogy értelmes, céljait, érdekeit he lyesen képviselő egyéneket válasszon. Az érdek ellentétek talán egy vámé gyében sem oly ellentétesek, mint e me gyében. Arra törekedjék a megye közönsége mindenütt, hogy a kiket' választ, olyanol legyenek, kik az ő kiváló érdekeiket, ha kell védelmezni tudják is, akarják is. Mert igen sokan vannak, kik megyei bizottsági tagságra vállalkoznak névleg, de hányán vannak köztük, kik 6 év alatt nem hatszor, de egyszer sem vettek abban részt és még többen olyanok, kik csak azért mennek oda, hogy ott legyenek. Értse, a ki értheti, de én nem értem azt, hogy megyénkben pl. tiszaháti emberek felvidéki bizottsági tagokul lépnek fel és magokat törik szakad, csak azért is megválasztatják, hogy nevök a bizottsági tagok névsorában szerepeljen. A jegyzők, szolga- bírók kipréselik s midőn aztán a község, a kerület érdekében kellene működni, elképedve állanak a fakép előtt, hogy csalódtak. De a választáskor az ilyen dolog eszök- ágában sem volt. Most van az idő, hogy meggondolják a dolgot, azután hat évig ismét falba verheti miatta minden választó a fejét. Videunt consules ! ________^ ^ Is kola ügy.*) Ma napság minden szülére nézve fontos dolog az iskola. Az életviszonyok oly alakulást vettek, hogy nemcsak kizárva nincs senki, de egyenesen kényszerítve van reá mindenki, hogy több-kevesebb jártassággal biijon a tudományokban, hogy még a legalsóbb Osztály is érezze a tudományok melegének jótékony hatásait. A társadalmi élet fejlődése szüli azt önmagától, hogy az egyedek kül és belbecse I szerint emelkedik, vagy száll alá, amint annak érdekeit képes és hajlandó előpióz- ditani. A tudomány ma már nem véka alá rejtett világosság, mint volt hajdan, a mikor annak titokzatos fátyolét csak bizonyos válasz. *) E rovat alatt egy cikk sorozatot indítónk meg, mely részben a szülőkhöz, főleg azonban az elemi tanítás terén foglalkozókhoz lesz intézve.
