Kárpát, 1973 (9. évfolyam, 1-2. szám)
1973-01-01 / 1. szám
pedig orgonista minőségben, feltéve, ha tud orgonáim. Az elutasító sorokból kitűnik, bogy a provinciális el sem olvasta a levelet, csak úgy történhetett, bogy ‘ feltéve, ba tud orgonáim” kiszaladt a tollán. Devecserből Gárdonyinak végre is sikerül elkerülnie Sárvárra, abol a főtanító, Barabás György jó barátja lesz. Gárdonyi tolla Sárvárott főleg szakirodalmat termelt. De ott is éppen csak bogy megélt. Látja, bogy a tanító sorsa a kopott ruba és száraz kenyér. A tanítást egyre jobban elhanyagolja. Egy pedagógiai ötletével függetlenítette magát az óraadástól. Versbe szedett minden tantárgyat, egyik sor a kérdés, másik rá a felelet. Egy tanuló olvasta a kérdést, a többi kórusban rámondta a választ. Ennek eredményeként nemcsak minden gyerek kitűnően tudta az anvagot, hanem sokkal több szabad ideje maradt Gárdonyinak, aki Sárváron tanult meg németül, angolul, franciául. Sárvári tanítóságának az vetett véget, bogy a szabadságharc bős hadnagya fiának egy évzáró ünnepélyen a Gotterbaltét kellett játszania. Megtette, mert parancs volt. De utána egy hirtelen futammal átcsapott a ' Jaj de huncut a német kezdetű nótába. Növendékei vele együtt énekelték. Természetes, hogy ezek után mennie kellett. Jóakarói és barátai, Barabás György sárvári principálisa, Supka Márton devecseri plébános és Keller Pál uradalmi bérlő közbenjárására Kovács Zsigmond veszprémi püspök kinevezi Dobronyba kántortanítónak. Ez már a legmagasabb lépcsőfok volt a tanítói pályán. És itt már munkatársként dolgozik a Vasmegyei Lapoknak. A Dunántúl c. lap is munkatársnak fogadja. Csak írni . . . írni ... /—ez minden vágya. Az iskola egyre jobban terhére van. Naplójában így ír: “Egész nap szellemi munkával foglalkoztam. Érzem, bogy csak erre születtem.” (1885 július.) Ami aztán végleg kimozdította a tanítóságból, egy kis epizód volt. Bezörgetett hozzájuk a falu koldusa. Ziegler Géza odaszólt édesanyjának, aki Árpád öccsével együtt vele lakott, hogy adjon az öregnek egy krajcárt. Az édesanya válasza: — Édes fiam, nincs egy krajcárom se. Az egész házban nem akadt egyetlen krajcár. A koldus csak áll. Nézelődik. Imádkozik. Végre elmegy. Géza odaszól Árpád öccsének: fuss utána legalább egy darab kenyérrel. De édesanyja szinte sikoltón síró szava megállítja: egy falat kenyér nincs otthon, vacsorára a papáktól kell kölcsönkérni. Gárdonyi azonnal megírja lemondását és átsétál vele Muraközy József plébánoshoz. Legalább kenyeret is kérhet mindjárt a vacsorához. Vacsorához? Nem! Vacsorára. Mert Ziegler Géza Árpád öccsével és édesanyjával kenyeret vacsorázott. Vaj nélkül. Zsir nélkül. Minden nélkül. Lemondása után Győrbe pályázott, de titkos kezek megakadályozták kinevezését. Dobronyi tanító korában Muraközy plébános állandóan kölcsönöket erőszakolt rá. Most úgy "segített” Gárdonyin, hogy a kölcsönök visszafizetését elengedte, de ennek fejében személyesen eskette össze unokabugával. A lány anyjának 5 bérbáza volt Győrben, 4 vízimalma és 20,000 forintja. Sok szép ígéretet kapott Gárdonyi a házasság előtt. Az ígéretekből 200 forintot látott. Felesége semmiféleképpen nem hozzávaló, sem termetben (Gárdonyi 172 cm magas, felesége 152 cm), sem korban: csak 16 éves, de legnagyobb az aránytalanság lélekben. Belső harcok felőrölték a családi szeretetet, kihűlt hamar a családi tűzhely melege. Csak szánalommal nézte később, hogyan rohan felesége mások karján a végzetébe. Gárdonyi házassága ... — ez az, amiről a láthatatlan ember soha senkinek sem beszélt. Fáü neki, ha a házasság szót hallotta. Ez ragadta ilyen sorok leírására: “Semmiféle bűnt nem büntet anynyira az Isten, mint azt, amelyet az ember a saját szíve ellen követ el. (Földre néző szem): “Amely házasságban nincs egysége két szívnek, az a há zasság bűn.” (Az a hatalmas harmadik.) Ott áll hát Gárdonyi 23 éves fejjel állás nélkül, pénz nélkül, egy boldogtalanul indult házasság terhével a vállán. S ekkor történt a csoda. A győri Hazánk című újság szerkesztője főmunkatársának fogadja. Ott járta ki az ólombetűk elemiiskoláját. Folyik válópere is, melynek — hosszú évek múltán való — befejezésekor minden iratát megszerezte, hogy életének ez a nagy tragédiája titokban maradjon. Ha házassága megsemmisítéséért Rómába folyamodik, az simán megtörtént volna, mint Sík Sándor is írja Gárdonyiról írt életrajzában. De Gárdonyi nem ismerte ennek a módját. A világi törvényeket sem sürgette, csak gyermekei érdekében intézte el végre hivatalos úton a válást. De nősülésre soha többé nem gondolt. Győr után Pest a következő állomás. Több helyen próbálkozik, végre a Függetlenség munkatársának fogadta. De hogy pesti tartózkodása ne maradjon kihasználatlanul, beiratkozik a Tanárképző Intézetbe magyar és történettudományi szakra. Közben mind nagyobb és nagyobb lesz irodalmi sikere. Cikkeit, elbeszéléseit egyre melegebben fogadja a közönség. De a tanárképzőben összekoc-7
