Kárpát, 1973 (9. évfolyam, 1-2. szám)
1973-01-01 / 1. szám
1910 nyarán valami új és egészen szokatlan dologról beszélgettek este a báz előtti kis pádon a gyergyószentmiklósi székelyek. Egy Kodály nevű fiatalember boszorkányos ügyességgel írogatja papírra az ő régi nótáikat. És utána el is énekli f Vajon mi szüksége lebet neki ezekre? Nehezen bibető, bogy ezért utazott ide Budapestről! Mit akarhat az ő dalaikkal? Mintegy két évtizedig kellett vámiok, míg megkapták rá a választ. Ez már a román uralom idején történt. Bartók és Kodály műveiből hangversenyt rendeztek Csíkszeredán. Muzsi káj uk azonnal meghódította a székelyek szívét. Megérezték, hogy ez a zene az ő világukból való. Mintha saját anyanyelvűket hallották volnál Többen kottát kértek Kodály’ól, és ő meg is ígérte, hogy dedikált kottát fog küldeni . . . Kisgyermek korom óta így él az én lelkemben <—* szüleim elbeszélése nyomán »—> Kodály Zoltán. És 1927-ben ő maga írta: Mit akarok a régi székely dalokkal? Ki akarom vinni mindenhová, ahol négy-öt magyar összehajol. Az utcán állítanám meg vele az embereket, mikor dúlt arccal loholnak a haszon, vagy a falat kenyér után, hogy vigasztalást merítsenek a csodakútból. És el akarnám vinni mindenhová, ahol csak értenek a zene nyelvén, hogy ezen keresztül is tudják meg jobban, amit oly rosszul tudnak: hogy mi a magyarság. Ennyi mindent akarok a régi székely dalokkal!” Ha most felvetődik a kérdés: Mi Kodály Zoltán életének legnagyobb műve <— nehéz rá felelni egy mondatban. Sorra kell vennünk működésének főbb területeit. Megpróbálom a kiemelkedőket előhozni. Mikor a budapesti zenei általános iskola II. osztályos tanulója vol'am, hétéves kislány megkérdezte tőlem egy látogató: —> Tudjátok ti, mit köszönhettek Kodály Zoltánnak? Tudjuk! ^ Mit? <—> Azt, hogy mi úgy olvassuk a kottát, mint a bácsi a könyvet! Akkor nem is gondoltam, hogy gyermeki szavaimmal ennyire eltaláltam a lényeget. Mert ha Kodálv Zoltán életművét nézzük, rögtön szembeötlik, hogy ő ezen a két területen vitt végbe hihetetlen nagy változást: 1. a magyar népdal gyűjtése és 2. a magyar népdalokon felnőtt zeneértő közönség kinevezése. Mi Kodály Zolt án életének legnagyobb műve? Röviden azt felelhetjük: magyarrá tette a magvar zenét. A Iegmagyarabb forrásból, a nép dalaiból újította meg a magyar zene világát. Mert az 1900- as évek elején ;—- Kodálv ifjú korában <—< furcsa más világ volt Pesten. "Magyarország zenei gyarmat volt i—i mmt maga mondta 1932-ben Vallomás c. előadásában. "A koncerteken csupa olyan darabot játszottak, hogyha a program véletlenül nem magyarul van, azt hihette volna az ember, hogy valami kis német városba került. Alig múlt pár éve, hogy a filharmónia hangverseny műsorának hátlapjáról a német szöveg lemaradt. (Aki akarta, a magyar szöveget tekinthette hátlannak!) ” Maid így folytatja: "Nem csoda, hogy ebben a nagy német világban borzalmas vágyakozás fogott el bennünket az igazi Magyarország után, mely Pesten seholsem volt található . . . Falusi gyűjtőútjaink értelmét sokan ma sem látják tisztán, mert úgy képzelik, hogy a falu tudatlanság, a duhajság, a vaskosság színhelye, i— Itt van a nagy tévedés! A magyar lélek Ieggyengédebb virágai falun nyíl tak!... Mi a falcban nemcsak egy csomó dalt, vagyis elvihető és felhasználható anyagot találtunk, hanem más valamit is: kultúrát! Bármdyen furcsán hangozzék is: egységes, homogén kultúrát, melynek ez a dal elválaszthatatlan része, szerves kivirágzása.” Ezt akkor Kodályon és Bartókon kívül ilyen világosan talán senki sem látta. Maga Kodály írja: "A magvar nép úgy élt a műveltebb réteg tőszomszédságában, mint egy idegen világrész. Budapestről Párizsba rövidebb volt az út, mint Kászonúifa- Iuba. Én is előbb jutottam el Párizsba, mmt Kászonba. De még elég jókor megtudtam, hogy itt is van annyi keresnivalónk, mint ott! 1905-ben kezdte el a magyar népdalok gyűitését. 1906-ban már Bartók is csatlakozik hozzá. Talán éppen a huszonnegyedik órában, mert a technika erősen rombolja a hagyományokat, különösen a rádió felfedezése óta. A mai fiatalság már nem tudja legősibb népdalainkat. Kihalnak azok az öregekkel együtt. Örökre hálásak lehetünk tehát Bartóknak és Kodálynak, hogy megmentették pusztuló kincseinket. 16 KODÁLY ZOLTÁN (1882- 1967)
