Kárpát, 1973 (9. évfolyam, 1-2. szám)
1973-04-01 / 2. szám
társzekeret töltetett meg és azokat elindította Párizs felé. Nagy földet kellett átszekerezni Párizs városáig. Királyi fullajtárok nyargaltak előre, kértek és kaptak átvonulási engedélyt fejedelmektől, hercegektől, nemes és rablólovag váruraktól, de ki is mert volna ujjat húzni a hatalmas magyar királlyal? Béla király kedves papja, a külföldre járt, bizonyára harcban is jeles kalocsai érsek úr kapta a megbízatást, hogy vezesse, parancsnokolja a szekeres menetet, melyet válogatott királyi lovasvitézek és előkelő urak is kísértek. Csikorgó tél fogadta őket francia földön, Párizs mindig már kora délután lezáratta kapuit, mert a farkascsordák üvöltöztek a város falai tövén, mesélik ezt és a továbbiakat a francia egykorú krónikák. Estébe hajlott az idő, mikor az érsek úr a szállít mánnyal Párizs falai alá ért. Öt magát beinvitálták a kisérő urakkal együtt fütött szállásra, de a szekereknek, vitézeknek a falakon kívül kellett maradniok. Letáboroztak hát Párizs Lókapú nevezetű kapuja előtt. Máglyákat raktak, de az érsek urat ez nem nyugtatta meg. Nehogy a farkasok elől megszökjék az éjtszakában a kíséret, tűzrakókat, őröket szabadon hagyva, a kocsisokat az óvatos érsek úr királyi társzekerekhez Iáncoltatta, hogy csorba ne essék a becsületben . . . Reggel azután nagy parádéval vonult be a magyar szekérhad a temérdek kinccsel az ámuló Párizs városába, ahonnan tavaszszal hazahozta az érsek úr a bájos királylányt magyar asszonynak, királynénak az esztergomi palotába. (Béla és felesége hamvai, mint egyedül meomaradfak az Árpádházi királyok közül, Budán a Mátyás-templomban egymás mellett nyugosznak díszes faragott sírkő alatt.) Ki ne hagyjuk dicséretét Hédervári Sándor kalocsai érsek úrnak, aki bőkezűen a ma is álló gyönvörű >— a jákihoz hasonló <—* temnlomot emeltette Moson megyében, Lébény községben. Ugrin kalocsai érsek a mohi pusztán vitézkedet' és hah hősi ha!áTt a tatárokkal vívott harcban. A tatárok azután tehesen felégették Kalocsát, nvdván azért is bosszút állva, hogy a vüéz Ugrin érsek Kálmán herceggeh IV. Róla öccsével a saiómenti magyar szekértáborból ki-kitörve rettentő pusztítást okoztak, sok tatárt levágtak . . . T omori Pál к alocsai érsek. korábban hős végvári tiszt min* a magyar had fővezére, halt hősi baléit 1526-ban Mohácsnál. Haynald Lajos érsek, korábban, m;r*t erdélvi püsnök, 1861 -ben az erdélvi országgyűlésen szót emelt Erdély visszacsatolásáért, ezért Bécsben kegyvesztetté lett, le kellett mondania, 1867-ben a pápa kalocsai érsekké nevezte ki. A kiváló tudós csillagász érsek 5 millió forintot áldozott népiskolákra és kultúrális alapítványokra. Európa legnagyobb növénygyűjteményét hagyta a Nemzeti Múzeumra. Kalocsa a honfoglalástól kezdve az Árpád-ház tulajdona, sokáig a magyar királyok birtoka volt. Püspökségét Szent István alapította, aki szép templomot is emeltetett itt. Mint minden püspöki székhely, a város is nevelés-oktatási központ volt. Ma is sok és sokféle iskolája van. A mohácsi vész utáni időben a török teljesen elpusztította a várost, amely csak a török kiverése után, főképpen а XVIII. században épült ismét várossá. Főbb épületei ebből a korból őrzik barokk szépségüket. Á város és környéke a távolabbi tájnál néhány méterrel mélyebben, alföldi katlanban fekszik. Ezért is öntötte el olyan gyakran az árvíz mindaddig, amíg a Dunát nem szabályozták. Több környékbeli község régebben el is vándorolt a Duna partjáról és távolabb épült fel. Kalocsa leghíresebb iskolája a jezsuita gimnázium volt, A jezsuiták iskolája mindig modern volt, mintaképe a haladó szellemű nevelésnek és oktatásnak. Kitűnő iskola volt, nevelésének szelleme hasonló volt az angol gentleman -okát nevelő kollégiumokhoz. Valamikor szállóige volt, hogy bár íem minden kiváló magyar ember végzett Kalocsán, de aki ott jól végzett, az jeles emberré vált. A jezsuiták egyébként felekezeti különbség nélkül vették fel a tanulókat, bár iskolájuk jellege természetesen katolikus volt. A kalocsai jezsuita csillagvizsgáló obszervatóriumot több európai hírű csillagász-tudós tette ismertté a világon. (jrtfcijr«4No«!»*WSresSr«í8^^ MIÉRT FONTOS A C-VITAMIN? A C-vitamin lényeges a fejlődés, a fogak erősödése, a foginak egészsége és a vérerek felépítése szempontjából. De nemcsak ezért kell mindennap C-vitamint fogyasztanunk, hanem azért is, mert ez az egyetlen vitamin, amelyet a test nem tud tárolni. A meleg hatására könynyen elillan. Legtöbb C-vitamint a narancs, a grapefruit (magyarul: ‘amerikai narancs’), az eper és a paradicsom tartalmaz. Legcélszerűbb ezeket nyersen fogyasztani. vagy levőket inni. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a C-vitamin ereje a levegőn is csökken. A forgalomban lévő C-vitamin tabletták kb. 1000 mg-ot tartalmaznék (egyenkint), de testünk napi szükséglete csupán 60 mg. körül mozog. 54
