Kárpát, 1973 (9. évfolyam, 1-2. szám)
1973-04-01 / 2. szám
Petőfi-házat, ahol Petőfi-emlékek láthatók. A házon Petőfi vers idézet: ‘Ez a város születésem helye”. A kiskőrösiek csak hümmögnek, ha elhaladnak fi ház előtt, de hát egy olyan nagy ember, mint a Sándor volt, miért ne születhetne két helyen? ,—' mondta nekünk egy bölcs kún gazda. És még hozzáfűzte: miért csak az ángliusoknak lehetne ilyen duplamatrikulájú nagy írójuk? — Igazat adtunk a szavai végén huncutul ránkpislanó kúnnak. Aki természetesen félegyházai polgár volt. . . Félegyháza határa: kertek, gyümölcsösök, szőlők dohányföldek világa. A szép tanyákon is így. És mindenütt mosolygó asszonyok és sok kedves kisebb nagyobb kún-fi és lányka. A városnak látogatott vasas fürdője van. A félegyházai földből száz és száz kelta, jazig, bún és avar sírt tártak fel már itt az archeológusok. A városban a második világháború után vasipari üzem létesült, amely ma Bányászati berendezések gyára néven ismert nagyüzem. Félegyházáról vonaton is utazhatunk tovább. Kiskúnmajsára érünk. A törökdúlás előtt népes, nagy város volt, de teljesen elpusztult. Most szép, rendezett 18 ezer lakosú község, melynek kertgazdaságai jelentősek. A majsai határ szintén gazdagon adja a régi népek eszközeit, fegyvereit. Majsáról a megye délkeleti sarkába rándulhatunk ki, Dorozsmára amelyről azt mondja a nóta, hogy nem forog a dorozsmai szélmalom. Bizony kiöregedtek a szélmalmok, alig akad ma már ilyen. De Dorozsmán néhány éve alföldi csoda: villamos vasút látható. A szegedi népet hozza-viszi a híres dorzsmai sziksós fürdőbe. Visszatérve útvonalunkra, a régi kiskún kapitányság székhelyére érünk: Kiskúnhalasra. Pon'o san a Tisza és Dunához közepén van, de hogy a hal szó a nevébe került, nyilván annak köszönheti, hogy nincs még egy község az AJíöídön, melyei ennyi kisebb nagyobb tó venne körül. Népes bely, közel harmincezer lakosa van. Míg az idegen szabadon forgott Magyarországon, itt volt látható annyi külföldi gépkocsi, mint a Mátra alján Mezőkövesden. A világ minden tájáról eljöttek nemcsak megcsodálni, de vásárolni is a világhírű halasi csipkét, amely a brüsszelivel versenyez. A halasi asszonyok, leányok kezemunkája. Hogy nagyhírűvé vált, Hajason csipkeházat építet'ek, ott dolgoznak a lányok és ott kiállítás-szerüen láthatja mindenki, mit tudnak a halasiak. A csipkeház már a világ minden nyelvén hallotta bámuló nők ajkáról a gyönyörű ”. csodálatos s a hasonló szavakat. Meg is érdemli a halasi csipke. Maga a város is szép, magyaros pompájú, magyar levegőjű. A Városháza magyarmotívumos épület. Sok szép ház mutatja a jómódot. Történelmi emlék és megbecsült bely Halason a Kuruchalom, mely alatt 234 vitéze pihen Rákóczinak. A halasiak hordták föléjük a halmot. Igen szép Halas környéke. Sok az erdő, sok a csillogó kis tó. A közel fekvő Sós-tó 120 holdas parkban várja az enyhülést keresőt. Modern szálloda is van az erdőben. Halas környékén több tanyaközpont van, ilyenek: Balota, Bodoglár, Kőkút, Zsana. Tanyavilág a környezet, mig tovább utazunk és beérünk a 13 ezer lakosú Kiskörösre, hol az Alföld egyik legszebb baroképülete, a községház — ma Tanácsház <— fogad. A nagy kún tengerben ez a község felvidékről idekerült szlávok telepe volt. 240 éve épült és a természetes asszimilálódás révén lett magyarrá. Itt született Petőfi Sándor, 1822 december 31-én, Szilvszter éjjelén. Szülőhelye állította az országban az első Petőfi-szobrot. Szülőháza emlékmúzeum. A Kiskúnság népes településeit nem tudjuk sorra látogatni, csak felsorolunk néhányat. Ezek: Fü- Iöpszállás, Kiskúnlacháza, Kúnszentmiklós, Szabadszállás. Van még sok népes, szép kún község és sok-sokszáz tanya. A Dunáh oz közeledünk. Mielőtt elérnénk a szélesen hömpölygő folyót, Kalocsa tornyai tűnnek fel és látogatóba hív az ősi város. Nem a Duna partján, de ahhoz közel épült. A honfoglaláskor letelepedett itt a magyar és valószínű az elsők között voltak a kalocsaiak, akik a keresztvíz alá hajtották fejüket, mert Szent István kedves papját, a szentkoronát hozó Asztrikot kalocsai püspökké nevezte ki. A püspökség érsekséggé lett. Most. mielőtt mi beszélnénk, meséljen a múlt. Érdekes dolgokat ud feltárni . . . III. Béla, király az árpádházi királvok' sorában európai tekintélyt, hírt és nevet szerzett magának. Nemcsak művelt volt hanem roppant gazdag. Családi szemmel nézve akkor az egyik legjobb parthie” volt Európában. Bizonyéra ő is magához való asszonyt keresett, mert VÍI. I aios francia király lányára. Margitra esett választása. A francia király Béla követeinek örömmel Ígérte oda lányát. III. Béla nemcsak külföldi építőmesterekkel, szob*rászokkal rakatott, faragtatott gyönörű palotát Esztergomban, hogy illően fogadhassa- fiatal feleségéi Nagyértékü kincsekkel, vőlegényi ajándékával-több 53
