Kárpát, 1971-1972 (8. évfolyam, 1-2. szám)
1972-05-01 / 2. szám
KÁRPÁT S/ÉI’IRODAIJMI KÉPES CSALÁDI FOLYÓIRAT A VILÁGON SZÉTSZÓRT MAGYAROK RÉSZÉRE AZ ARANYBULLA KIADÁSA Az Aranybulla (l) nekünk, magyaroknak ugyanúgy egyik legnagyobb nemzeti büszkeségünk, mint abogy az angoloknak a Magna Carta. Legtöbbször ebben az összefüggésben szoktunk rá hivatkozni. Rendszerint arra utalunk, hogy a mi Aranybullánkat mindössze hét évvel később adták ki, mint az angolok Magna Cartáját. Ennél továbbmenően az Aranybulláról már csak annyi él az általános köztudatban, hogy az a kiváltságos nemesek előjogait biztosította más társadalmi rétegekbe tartozókkal szemben és a fegyveres ellenállás jogát adta meg a hatalmával visszaélő uralkodó törvényszegő, szabadságsértő szándékainak meggátlására. Mondanunk is felesleges, hogy az Aranybulla valójában ezeken a vonatkozásokon messze túlmenően is a magyar társadalom- és alkotmánytörténeti fejlődés korszakalkotó eredménye, örökértékű útjelzője. Kiadásának hétszázötvenedik évfordulóján érdemes és tanulságos vele foglalkozni. A KORSZELLEM SZÜLEMÉNYE Az első, amire rá kell mutatnunk, hogy az Aranybulla kiadása nem elszigetelt magyar jelenség, hanem az általános európai korszellem szülemenye. Azé a korszellemé, amely Angliában a Magna Carta kiadatását eredményezi, az aragón királyság alkotmányában az országgyűlés (cortez) részvételét biztosítja az ellenőrző közjogi hatáskörrel felruházott justizza választásában és a nemesség ellenállási jogának érvényesítésében, a francianormann államokban pedig a királyi hatalom korlátozását célzó törvényes tárgyalások, megbeszélések és megszorítások (assizes) rendszeréhez vezet. A magyarság vezető tényezői előtt mindez nem ismeretlen. Az aragon alkotmány rendelkezéseit az 'It Imre király feleségével, aragóniai Konstancia királynéval beköltözött spanyol nemesek útján volt módjuk megismerni s Imre királynak az 1222 tavaszán kibontakozó mozgalom irányításában résztvevő hívei révén lehetőségük alkalmazni. A francia-normann államokban érvényesülő alkotmányos korlátozások (assizes-ek) rendszerét a II. Endre kereszteshadjáratában francia-normann lovagokkal együtt küzdő magyarok főként a jeruzsálemi királyság alkotmányával kapcsolatosan «—* közvetlen megfigyelések alapján a helyszínen tanulmányozhatták. Az angol törekvések eredményeiről a magyar egyházfők szerezhettek személyes, közvetlen tájékozódást. Tamás egri püspök az egyiptomi Danietta ostroma közben hónapokat töltött a Magna Carta kiadását kikényszerítő néhány angol báró társaságában. János esztergomi érsek 1220-ban a Magna Carta kiadatása körül vezető szerepet játszó Stephen Langton érsek vendége volt Canterburyben. A SAIÁTOS MAGYAR FEJLŐDÉS EREDMÉNYE A korszellem általános érvényesüléséből s abból a történeti tényből, hogy annak eredményeiről a magyarság vezetői tudtak, vagy legalább tudhattak, sokan azt a téves következtetést vonták le, hogy az Aranybulla nem önálló és nem eredeti magyar törvényalkotás, hanem a nyugati hasonló intézkedések, elsősorban az angol Magna Carta utánzása. Az Aranybulla kiadását megelőző társadalmi, gazdasági és politikai események gondos tanulmányozása és összehasonlító alapon történő kiértékelése kétségtelenné teszi, hogy II. Endre kiváltságlevele <—< bár tagadhatatlanul a korszellem szüleménye — teljes egészében és kizárólagosan a 1
