Kárpát, 1971-1972 (8. évfolyam, 1-2. szám)
1971-10-01 / 1. szám
Kállay Miklós: A MURÁNYI AMAZON Regény r— Második fejezet A BARKÖVARALJAI PAJTA I. Homonnay Mária, a dúsgazdag Homonnay- Drugeth i—< had sarja, mely a maga tetemes vagyonát Báthory Anna révén némely Báthory jószágokkal is meggyarapította, mint árva lány, nemcsak pénzt és bőséges birtokot hozott gróf Széchy György házához, hanem higgadt belátást és jó politikai érzéket is. Míg férje csupa nyugtalan izgágaság volt, mint a szélkakas fordult hol az egyik, hol a másik párt felé, addig felesége maga volt a bölcs megfontolás. Igaz, Györgv úr értette nagyon is a módját, hogy minden újabb pálfordulásának dús javak formájában szedje le hasznát, de hogy a szerzett javakat állhatatlanságával megint szerte nem kótyálta, hanem gyarapodóan egybetartotta, abban nagy része volt Homonnay Mária körültekintő óvatosságának. A szaporán gyülekező javak pedig csak növelték György úr hatalmát és tekintélyét. így még kapósabb volt valamennyi nárí^ak. Versengtek érte és egyre nagyobb árat kínáltak, hogy maguknak megnyerjék. Ez ugyancsak elkapatta György urat. Vakmerő játékkal igyekezett az országban dúló pártoskodás viharait a maga javára kiaknázni. Mária kisasszony gyakran látta anyját gondokba merűlten aggódó arccal jámi-kelni. Ilyenkor György úr távol volt s megint valami pártos mesterfogáson törte fejét. Homonnav Mária egészen más természet volt. Ő kitartó állhatatossá rfftal ragaszkodott ahhoz, akinek ügyét egyszer felkarolta. Most Betlehen Gáborhoz. Isten ujját látta benne, hogy a murányi Ítélet, mely leánykája halálával olyan keserít gyászt zúdított rá, valósággal kezére járt. Ha akkor az égiháború meg nem állítja urát, bizonyosan valami jóvátehetetlenre ragadta volna magát. Mert neki volt megint igaza. Korán lett volna még nyíltan Ferdinánd király pártjára állni. Lehet ugyan, hogy Erdélyben így is sejtettek valamit Széchy György szándékairól. Ez ugyan nem volt baj, míg a dolgot Murány ura kenyértörésre nem vitte. így legalább alighanem szükségét érezték, hogy némi adományokkal támasszák meg ingatagságában. Úgy is történt, ahogy Széchyné sejtette. Gábris úr nem maradt soká veszteg. Igen megharagudott Thurzó Szaniszló nádorra, aki protestáns volt ugyan, de a tőle zálogba vett birtokokat visszaadta tulajdonosainak. Különben is igen foghegyről szokott szólani a fejedelemről. Egynéhány ilyen sértő beszéde közön-kézen eljutott Fehérvárig is éppen jó volt végső olajnak a tűzre. A fejedelem lóra ültette hadait és török segítséggel berontott a felső megyékbe, ahol amúgyis kiáltó volt a sanyarúság. 1623 Demeter napja után zegernyés idő kezdődött. A murányi tetőn már fehéren állt meg a porhó s a bércoldalakon is zúzmarával rakódtak meg a fák. Mária asszony nehéz szívvel gondolt urára, pki ilyen csontig sivító szelekben járja a Fehérhegy vidékét Gábor király hadában. Hírt alig kapott róla. Murány kiesett a hadak járásának útjából. Annál nagyobb volt meglepetése egy erősen estébe hajló délután, amikor kürtszó harsant messziről a begynek kanyargó út felől és s toronyból az istrázsa felelt neki. — Márika, Márika kiáltott a benyíló felé. De nem felelt senki. A fiatal grófnő, mint rendesen, most sem ült a rokka mellett. A várban kódorgott valahol. Tán éppen a várnagyot erőszakolta rá, hogy álljon ki vele szálkardra és oktassa a viaskodásban. Mária asszony homlokán felhő árnyalt át. Mi lesz még ebből a lányból? Mihalykó János tiszteletes uram sehogyan se tudja fejébe plántálni a deókszó jeles tudományát. Az egyszerűbb szólások értelmét még csak kiókumlálja valahogyan, de hogy maga is szépen egymáshoz illesztgesse a deák szókat, arra alig van mód. Ámbátor mit is törné magát ékes episztolák írásával. Arra valók az íródeákok, meg a szekretáriusok. Más korabeli várkisasszonyok is alig szólnak másképpen, mint magyarul. Mért volna éppen Márika kiváltságos ebben. Lám, a gitárhúrokat már örömest és kellemes hangzatokkal pöccentik meg fürge ujjacskái. Kőszegi István Gáspár uramnak nem volt nagy nehézsége megoktatni rá, miképpen bánjon evvel a tálján zeneszerszámmal. Hanem az bizony szintén nem illendő, hogy mihelyt szerét ejtheti, megszökik a vénasszony ügyelő szeme elől és mosdatlanszájú csatlósokkal csatangol a sáncok közt, azoknak esztelen és babonaságos szóbeszédét hallgatja. Máté, az az agyafúrt palóc igen befészkelte magát bizodalmába. A kürt megint megharsant. Ez elrebbentette gondolatait Márikáról. Ki is jöhet ilyen szokatlan időben? Ura kül-23
