Kárpát, 1970-1971 (7. évfolyam, 1-3. szám)
1971-06-01 / 3. szám
Kása Попа: VAJON SZERET-E? Egyetlen modemvonalú Icis szobában Fehérre festett állvány. Rajta váza. Öblös, barna, karcsúnyakú váza. Benne múló szépség: hervadt piros rózsa. Ülök egyedül a barna homályban. Szemem a rózsát csak kontúrban látja. Vajon szeret-e az, aki nekem adta? Szíve Kozza hozzám? Vagy megszokott útja? (Itt jegyezzük meg, hogy az előző VII. évfolyam 2. számunk 9. oldalán közölt “Egyedül vagyok? című név nélkül közölt vers szerzője szintén Kása Ilona.) Kiss Gyula: RÓMAI KÉPESLEVELEZÖLAP Augusztus van. Forró felhők szállnak. Bárányfelhők. Akárcsak otthon. Csók os ereje van a napsugárnak S érik a szőllő a Frascati-dombon. Róma felett gyöngyszínű az égbolt. Finom motorzaj szűrődik a tájra. Távolban a város — csipkézett, sötét folt i— S a San Pietro ezüst kupolája. Háromezeréves fülledt élet lüktet. A lábamon is mintha álomsarú volna. Értem a márványban elfáradt betűket S Iebben a Ielkemen a bíboros tóga. Kondul az alkony altató harangja. Fáradt, bágyadt pára fátyla száll a fákra. Szundikáló füvek közt egy barna hangya Hazafelé indul. Én is nemsokára! TÖBB A NO Az 1970. évi népszámlálás adatai szerint Magyarországon 5,317.500 nő és 4,998.300 férfi él. A nők száma tehát 519.000 fővel több, mint a férfiaké. Budapesten az arányszám sokkal erősebb a nők javára, mint az ország más területein. A fővárosban minden 1000 férfira 1168 nő esik. A vidéki városokban kedvezőbb az arány. 1000 férfira 1071 nő jut. A falvakban ennél is jobb a helyzet, de még ott is minden 1000 férfi 1027 nővel áll szemben. A felsőfokú tanintézetek okleveleivel rendelkező 303.000 személy közül ellenben már csak 1 /3 rész nő. A pedagógiai végzettségűek nemi aránya ennek éppen fordítottja. 2/3 részük nő. A jövő kialakítása tehát döntő módon a nők kezében van. (SS) MI MINDENRE JÓ AZ ECET? Sok háziasszony talán el sem képzeli, mi mindenre jó az ecet a háznál. Nemcsak főzéshez, tisztításhoz, hanem gyógyításra, szagtalanításra és több más célra is használható. Fillérekért. Ezért igen okos dolog, ha otthonunkban is, úti bőröndünkben is állandóan készen tartunk egy-két üveg ecetet. Legjobb az alma-ecet. Néhány példa jobban megvilágítja, amit az előbb mondtunk. Ha halat rántunk ki, utána öntsünk egy kis ecetet a még forró sütőedénybe. A halszag elszáll. Amikor a zsíros edényt ki akarjuk tisztítani, öntsünk egy kis ecetet a mosogató vízbe. Sokat segít. A sajt nem szárad ki, lágy marad, ha ecettel megnedvesített ruhába göngyöljük. A kissé fonnyadt zöldségfélék újra frissek lesznek, ha ecettel kevert hideg vízben áztatjuk őket. Úton, vagy táborozás közben néhány csepp ecet ízesebbé teszi ivóvizünket (még felforralás után is) és alkalmasabbá teszi szomjúságunk csillapítására. Ha egy pohár vízbe teáskanálnyi ecetet vegyítünk, enyhíti torokfájásunkat. Tisztán alkalmazva nemcsak a szunyogféléket tartja távol tőlünk, hanem a csípések fájdalmát is enyhíti. Napozás után csökkenti a leégéssel (sunburn) együttjáró kellemetlen érzést. Ha a ruhára kávé, tea, alkoholos, vagy üdítő ital, gyümölcslé, sós víz csöppen, a keletkezett foltot ecettel ki tudjuk tisztítani. Ugyanígy az izzadság-foltokat, sőt akár ruhaneműekből, akár bútorokból a penészfoltokat is. Berozsdásodott ajtósarkakat, csavarokat, ecsetbe száradt festéket meglazít és megkönnyíti az eldugult lefolyócsövek kinyitását. Ha fejmosás után hajöblítő vizünkbe kis ecetet teszünk, hajunk puha s fényes lesz. Az ecet konyhai használatára itt nem térünk ki, mert azt úgyis tudja minden háziasszony. (SS) 45
