Kárpát, 1970 (6. évfolyam, 1-4. szám)
1970-03-01 / 3. szám
cimpa — cyme “gally, oldalágacska” (Lásd Nőét). Világos eset. pakompart — (Ez tudatlan álnyelvészek szerint a németbül vagy szlávbul jött, holott a német-szláv vette a magyarból, hisz a magyar az ősibb. Hogy vehette volna az ősi MU földön, mely azóta nyomtalanul és ellenőrizhetetlenül a tenger alá süllyedt (hogy megkönnyebbítse sumér-mája kutatóink munkáját), hogy vehette OTT ezt a szót a némettől a magyar, hisz német akkor még nem is létezett. Dehát a sváb-zsidó álnyelvészeti elfogultság határtalan...). Tehát: pakompart. Nézzük csak Noét: paki (pecky)-unpaired “rücskös, ragyás; össze-nem-illő”. Hát ez pontosan vág. Mert az oldalszakáll kutatásaim szerint igenis rücskös, és nem is illő ősmagyarokhoz ilyen sváb-svarcgelb viselet. Újra csak: az archeológia megerősít engem, a nyelvész-történészt ... lép — liver (“máj”), régi jelentése “valami belsőrész” lehetett. Őseink noha MU földrésze sokkal magasabb műveltségű volt, mint a mi 20. századunk, nem sokat törődtek bonctannal, lévén egészséges gigászok (innen a görög gigászhit), nem pedig hipokonder nyámvadt svábok. szív — szív. Elkábítóan jó egyezés (sieve) “szűrő”, mert a vért átszűri. Lám az ősi Á. nevek jelzik a szó eredetét. máj — maw. Noha ez “zúza”, de embernek persze nincs zúzája, tehát máj. muszkli — muscle. Elkápráztatóan jó egyezés. Némely áltudós szerint muszkli németből ered, de hogy eredhetne németből, mikor a MU korában, stb. lásd fentebb. IV. TERMÉSZET: Helyszűkén, ezeket már csak kapva sorolom föl: víz- wóder (water; tudjuk, régen a víz ved volt, ebben máig megmaradt: vedel és veder: water = veder, igen jó egyezés); viz-ke — whiskey (mint a vodka is = vizecske); vadon-erdő — wood (Lásd Noét; ijesztően jó egyezés) vinkó — wine; bor — beverage (itt erősen elrontották a magyar bort) sör- sherry (ehhez nem kell kommentár); pálinka — balm-ka (balm becézve, mert “balzsam”); de lehet A.: pal-ból is (“jó pajtás”); méz — mead (“mézbor”, tiszta eset); bükk — beech; kel — kale, kél; pocsolya — podge, pool; virító — verdant; virágos- variagate “tarkáz”; mező — medó (meadow kiferditett írással, az ow nyilván az ő-t akarja visszaadni silány Á. módon); völgy — valley; iföld — field (álnyelvészek szerint a föld svábból jött volna, de hogy jöhetett stb. stb. Egyébkint hallom, hogy finnugrászok nem fogadják el a föld német feldből való eredeztetését, némi jelentési különbség és “hangtörténeti nehézség” miatt, ilyen szőrözök ezek a finnugrászok. Mi elfogadnánk, ha sumér német lenne, azaz oppardon, föld azonos az án-gli-us field-del. amint hangsúlyoztam, az imént); érc — ores; kő — kóv (cove “üreges kő” Noénál is); seb — seb (shab, shabby “bőrfeltörés”), stb. stb. V. MŰVELŐDÉS és egyéb szócsoport: fal — wall (Lásd Noét. Oly jól egyezik, hogy ijedtemben leültem volna, ha már nem ülök; hiszen ez igazán egyezik... Lásd Noénál magánál!!); ház — háuz (Hasonlóképp. Lásd Noét. Áltudósok szerint a finnugor khozából, mint a mai haza szó is tanúsítaná; de szerintünk ez egészen más szó; svábok szerint a ház a német harisból való, de inkább a német jött a magyarból, mivel a magyar ősibb. A német sosem volt a MU földrészen); hid — hide “rejtőző hely”, hid alatt rejtőzni szokás tudvalévőleg; palánk — paling (ld Noét); pillér — pier; batyu — bunch és bundle helyesebben írva: bancs és bandli; kard — karót (carrot = “kardalakú növény, sárgarépa”, másképp murok = murrey “vöröses”); szablya — sabre; kártya — kárd; posta — post (némelyek szerint mindkettő a latinból, de hiszen latin se létezett, mikor a magyarok ősei MU földrészen éltek); pénz — penny, pence; vár — war (a vár körül vívják a háborúkat); vers — verse (egy betű híján teljesen azonos; az A. verse alak valakinek “verse” értelmű); név — ném (name); virtus — virtyu (virtue): hazafiatlan magyar álnyelvészek szerint latin szó, de hogy lehetett a MUn latin, stb.; néni — nenni (nanny, mint ebben: nanny-goat). VI. IGÉK ÉS NYELVTAN van — was; vóna — wud bi; volt — would; lesz, megfordítva: szel — sel-bi (shall be); vala — were. A múlt idő t jele: A.-ban t vagy d. pl. kap: kapott — kip: kept; hord: hordott — hold holded, amiből később elrontva lett held; hüt: hütött — heat: heated (a nagy hő és fagy azonos hatású); eszik, evett, ett — it, ét (eat, ate); ivott, itt: itch (“szomj, viszketés”); köll nekem: — köll (cull “kiválasztom”); pörköl — broil; fur — bór; pözsög — bözz (buzz); porzsol — parch; pörög — pori, vörl (pirl, whirl). HADD NYISSAK ki egy lapot találomra a Nóé ősi szótárában: chip “farag, töredék, csipet” — csip; chirp, chirrup “csiripel” (Örült jó egyezések); chimney — kemény (a ch=k eredeti ejtéssel); itt még az n-f-y is megvan); choke “fojtogat” (mert nem jut lélegzethez az akit az erőteljes MU-beli magyarok csókoltak); choose, azaz csuz “kiválaszt”, vagyis kihúz a sok közül; chough = csóka, hajszálra vág; chunk “vastag szelet”, amiből levágták, az nyilván csonka maradt; churr = csörr — csörgés, csikorgás; chuff “goromba ripők” vagyis csúf; chop, olvasd csap = csap “lecsap, levág”; church, csörcs “templom” — = cseres, mert az ősi cserfák alatt volt MU-ban a szentély, stb. stb. KAPÁSBÓL INNEN-ONNAN: folyik = flow; merül = 27
