Kárpát, 1970 (6. évfolyam, 1-4. szám)

1970-03-01 / 3. szám

MAGYAR SZEMMEL A FELVIDÉKEN 1964-ben Junius 9.-e, virrad, az Ibusz iroda előtt gyüleke­zünk. Izgalmas percek, indulunk Csehszlovákiába. Felbug az Ikarusz 55-ös buszunk motorja, irány: Zanat, Répcelak, Csorna, Győr. Itt a gyomor-nyugtató feketék elfogyasztása után szemerkélni kezd az eső, amely nem hagy el bennünket az első nap estéjéig. Komáromnál hagyjuk el az országot, a Duna-hid túlsó oldalán gyors és udvarias vámvizsgálat. Robogunk tovább a Nyitra folyó völgyében Érsekújvárig. Itt az első pihenő. Esőben városnézés és megkezdődik a cseh koronák elköltése, némi sikerrel. Majd folytatjuk utunkat Nyitrán át Pöstyénig, amely már a Vár völ­gyében van a folyó partján. Szép város, amelyből az un. üveghid vezet a hires kénesvizü fürdőtelepre. A mankóját eldobó gyógyult férfi szobra, valamint a híd­főnél levő templom kedvesen illeszkedik a szép kör­nyezetbe. A Vág völgyében haladva balra a Morva­határ hegység, jobbra a Kis-Fátra hegyvonulata kö­veti utunkat. Ugyancsak jobbra látjuk a sümegi várhoz hasonló Beczkó várát, amelyet Mátyás király ajándé­kozott udvari bohócának egy talpraesett válaszáért, igy szól, a monda! Ebéd Trencsénben. Közvetlen a város felett áll Csák Máté hires vára, csendes hegyal­jai város, a régi szép időket idézi. Délután Trencsén­­teplic fürdő-üdülővároskába rándultunk át, sajnos esett az eső, de igy is kellemes élményt jelentett a sok és szép park, épület, szökőkút, a fekvése elragadó, erdőkkel borított völgykatlanban fekszik a telep. Az erdő, a hegy, a házak udvarában kezdődik. Folytatva utunkat, jobbról Illává, mely börtöné­ről hires, valamikor kolostor volt, Vágbeszterce (aze­lőtt Lédec) elsőnapi utunk végállomása. Nagyon jó vacsora, rendes tiszta szálloda. Másnap, szerdán reg­gel verőfényesnapra ébredünk, ez mindenkit felvil­lanyozott, ez nem is csoda, hisz ez a nap már a Tátrába vezetett. Első város amelyet érintünk Zsolna, északra a Nyugati Beszkidek hegyvonulata, az Aszus és Bab­­jagora 1200, illetve 1700 méter feletti csúcsai láthatók, délre a Kis-Fátra legmagasabb pontja 1477 méter. Maga a város erősen iparosodott, 38.000 lakosú, élénk forgalmú hely (Győrre emlékeztet), patinás épületek, színház, parkok, szobrok stb. Rutka vasúti csomópont Kassa-Oderbergi vasút teljesen villamosítva, csodála­tos vidéken köti össze Kassát Pozsonnyal. Turóc­­szentmárton a Vág és a Turóc folyók kiszélesedett völgyében fekszik. Rózsahegy 25.000 lakosú város, cellulózé és lakkgyár, turógyártás hazája. Szlovák fé­szek. Tiszta rendes város. A vasúti épületek még az első világháború előtt épültek. Nemsokára Liptó­­szentmiklósra érünk, kicsike város, nem is időzünk, különösebb látnivaló sincs, vidéke azonban annál szebb. Itt már beérünk a Magas Tátrába, mely utunk­­tól balra esik, még jobban az Alacsony Tátra, hogy miért hívják alacsonynak, nem tudom, mert a Gyöm­bér csúcs 2045 méter, az utána következő csúcs 1943 méter. Liptóujvár a következő emlitésreméltó helyiség. Itt egyesül a fekete és a fehér Vág, előbbi a Király­hegyen, utóbbi a Csorbatóból ered. Vadregényes hegyek között vezet utunk fel az 1369 méter magasan fekvő Csorbatóhoz. Pazar szállo­dák, kulturált környezetben van a csodálatos tiszta­­vizű tó, fényképezés, lev. lap vásárlás és gyönyörkö­dés. Utunk felejthetetlen tájakon vezet Uj- és Ö- tátrafüredre, mely 1030 méteren van a tengerszint felett. Kényelmes, jó szálloda, pazar kilátás, előttünk a Szalóki hegycsúcs és a Tátra vonulata, szinte meg­fogható közelségben, ebéd után kirándulunk a Tarpa­taki vízeséshez, utunk első szakaszát drótvontatásu siklón tesszük meg. Végállomásnál pazar üdülők, in­nen kőlapokkal kikövezett gyalog szerpentinen me­gyünk a patakig. Itt már hallani a csobogást, mert a viz hatalmas kőtömbökön fickándozik lefelé. Fényké­pezés. Utána jön a meredek rész, kb. félórai gyaloglás után érjük el a Tarpataki vízesést. Felejthetetlen lát­vány a 70 m. magasról alázúduló víztömeg, előtte a kis gyalogos híd. Másnap reggel verőfényes időben indulunk to­vább Tátralomnicra. Nem tudunk betelni a táj szép­ségeivel. Lomnicon megtekintettük a Grand Hotel pazarul berendezett termeit. Káprázatos elegancia. Láttuk a drótkötélvasutat, mely a csúcs alatt levő Obszervatóriumig viszi a kirándulókat, sürget a prog­ram, igy mi nem utazhatunk. Lomnici csúcs 2634 méteres havas orma káprá­zatosán csillog előttünk az azúrkék háttérben. Ger­­lachfalvi csúcs még magasabb pár méterrel, 2663 méter. Balra a Mogura hegység, szepesi havasok, jobbra az Alacsony-Tátra hegyvonulata kiséri utun­kat, Betlenfalva, Mátyásfalva, Poprádfalva, Szepes­­béla helységeken megyünk át, ez utóbbiban született Peczwall a fényképezés feltalálója, 1826-ban bécsi egyetemi tanár, a “Kodak” gyár megalapítója. Poprá­­don láttuk a XIV. századbeli templomot, múzeumot, mely a magyar érában Kereskedelmi Akadémia volt, Mire Lőcsére érünk a nap már magasan jár az égen. E szép és tiszta várost a XIII. században alapí­tották, lakóinak száma ma 14.000. A városban a régi várfalak még sok helyen láthatók. Városháza épí­tészetileg is egészen különleges, mellette a szégyen­kaloda vasrácsból készül, lejjebb a téren áll Szt. Jakab temploma, a város legnagyobb mütörténeti remeke. Gót stílusban épült a XIV. században. Főoltára 1517- ben készült, Pál faragómester remekbeszabott mun­kája. Szárnyas oltára Európa legmagasabb oltára, 12 apostol díszíti. Hársfából, kézifaragással készült, 3.5 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom