Kárpát, 1970 (6. évfolyam, 1-4. szám)

1970-01-01 / 1. szám

kalács szivart, azon is nyertek, mert egy lyukas kéthatost váltottak föl a mézes bábosnál. A gyerek szívta büszkén a szivart, s boldog volt. Meg volt elégedve.

Másnap kérdezte a tanító, hogy hol az uj kalap.

— Nem vettek — mondá a fiú. — Bent volt a biró is, oszt azt mondta, hogy még jó lesz a régi is.

— Hát persze, hogy jó — mondá a tanító, — már tegnap is akartam mondani, de nem volt lelkem hozzá, hogy elrontsam a kedvedet.

Robert Louis Stevenson:

VONATRÓL

(From a Railway Carriage)

Tündér, boszorkány — nincs nála gyorsabb;

Hid, ház, sövény, árok — kutyaként loholnak.

Mint ütközetben bátor csatasor Előre tör gulya, ménes, bokor,

Erdő, hegyek kontúrja, tág mezők Suhognak zúgva, mint országos esők.

S újra, meg újra — csak egy villanat — Füttyszó, tisztelgés, bakterház szalad . . .

Emitt egy gyerkőc egyes-egyedül Kökény szedés örömébe merül.

Emitt egy csavargó. Megáll s integet,

Zöld mezőben margaréta nevet . . .

Targoncát döcögtet nehezen valaki,

De mintha világnak markából futna ki!

Itt egy folyó rohan, partján malom zug, Felvillantja a tájt, mindörökre elfut.

Fordította: Tóth-Kurucz Mária

Robert Louis Stevenson:

DALOLÁS

(Singing)

Pöttyös tojásról dalol a Dalos kismadár; Hajókötélről dalol a

Matróz, ha vizen jár.

Jappán dalt zeng a kis jappán, Spanyol dalt a spanyol; Esik eső s egy kintornás Verkliszóra dalol.

Tóth-Kurucz Mária fordítása

51