Kárpát, 1970 (6. évfolyam, 1-4. szám)
1970-01-01 / 1. szám
ASSZONYI FIFIKA Az asszony becézze az urát! A nők általában egy igen súlyos tévhitben élnek — tanítják a japán iskolában. Ök azok, akik elvárják a férfiaktól a bókot, az udvarlást, a széptevést, az udvariasságot, a felmagasztalást, a könnyed, hízelgő, simogató modort. Miért? Ez a szokás kétségkívül az ősi ösztön szokása: a férfinek meghódítani a nőt s a hódítás eszközeivel szerelemre bírni. Igen, ez mind helyénvaló volt az ember ősi életében, amikor férfi és nő a legféktelenebb függetlenségben éltek, de abban a társadalomban, melyben a férfi tartja el a nőt s általában a férfi kormányozza és uralja a világot, semmi szükség nincs arra, hogy a nő felmagasztalást várjon a férfitől, mert enélkül is a karjai közé kényszerül menni, hiszen kiszolgáltatott. Még akkor is, ha a nő önálló kenyérkeresettel bir, mert a férfifölény a társadalom minden mozzanatában megnyilvánul, amit a nőnek tűrnie kell. S mert ezt tudja a férfi, a legtöbb esetben vissza is él ezzel. Az okos asszony fordítson a köpönyegen és alkalmazkodjék a mai koreszme világához: legyen ő az udvarló, ha férje szerelmét biztosítani akarja a maga számára. Csodálja a férjét, zengjen himnuszt az ő kiválóságáról, tehetségéről, még ha egy kicsit buta is az a férj. Hallatlanul lenyűgözi a férfit az ilyen bánásmód és roppant hálás lesz érte. Minden férfi különbnek tartja magát egy másik férfinél s végtelen boldog, ha ezt legalább asszonya elismeri. Tessék elolvasni az alábbi tiz pontot, amely egy igen érdekes része a japán asszonyiskolák tananyagának s tükörképe sok igazságnak: 1. A zsörtölődő asszony olyan, mint a szitáló eső: borzong tőle az ember háta. Ne zsörtölődjön az asszony soha, semmiért, mert ezzel a saját életét is megmérgezi. 2. Az asszony nem akkor cselekszik helyesen, ha férjét valami miatt megdorgálja, hanem akkor, ha hibájában is megértő, türelmes. A megdorgált férj titokban a markába nevet — még jó, ha csak nevet, -— de a hibáját is elnéző feleségről titokban azt gondolja: milyen áldott jó lélek, milyen istenien kedves asszony. 3. A férfit soha nem szabad megalázó helyzetbe hozni, mert a férfi: ur és nem szolga. Reggel mindig az asszony keljen fel elsőnek s már felkeléskor kedveskedjen valamivel az mezőn is. Az ország legelső katonájának tartották. Vitézségével, bátorságával győzelmet győzelemre halmozott s Ferdinánd király embereinek nem egyszer tört borsot az orra alá. De éppen ezért élete állandó veszedelemben forgott. Török Bálintné aggódott is férjéért s amikor az tőle távol időzött, az aggodalomtól, rettegéstől, féltéstől szinte le sem tudta hunyni a szemét. Minden gondolata Török Bálintnál volt. Nap mind nap levelet küldözgetett utána és elárasztotta féltő, óvó tanácsaival. De még külön küldöncei is voltak, akiknek szigorú paranccsal meghagyta, hogy bármi történjen is Török Bálinttal, jó vagy rossz, arról őt nyomban értesítsék. Aggodalma különösen akkor növekedett nagyra, amikor megtudta, hogy Ferdinánd emberei közül egynéhányan férje életére törnek. Meghallotta ugyanis, hogy kétizben próbálták Török Bálintot gyilkosság utján eltávolítani János király mellől. Különösen nyár idején féltette férjét. Ekkor voltak a harcok, háborúskodások s ezek a napok szólították el leggyakrabban Török Bálintot. Ilyenkor csak pár napra, tovatűnő percre látogathatta meg Török Bálint a feleségét. Vagy levélben kérte asszonyát, hogy üljön kocsira és látogasson ő el a táborba. De az aggódás napjait aztán felváltotta a boldog viszontlátás pillanata. A tavasz, nyár ideje elmúlt, beköszöntött az ősz és utána a tél. A tél pedig mindig hazahozta Török Bálintot. S nemcsak futó napokra, mint nyáron. így lett a tél Török Bálintné legkedvesebb időszaka. Ezekben a napokban visszanyerte régi jókedvét, vidámsága felpezsdült és bearanyozta az egész házat. A vendégek, akik ilyenkor felkeresték, nem győzték dicsérni Török Bálintné kedvességét, vidámságát. Az akkori kor irói mind egytől-egyig megegyeznek abban, hogy Török Bálinték házasélete az elképzelhető legszebb volt. Török Bálintné megosztotta szeretetét férje és két fia között. Még a gondolatukat is kiolvasta. Szerető gondoskodással vette őket körül, férjének minden ügyes-bajos dolgában résztvett, tanáccsal szolgált. Gyermekeit féltő gonddal nevelte s igyekezett, hogy olyan nevelők legyenek körülöttük, akiktől csak szépet és jót tanulhatnak. Ha vendég nem időzött házukban, elutaztak. Gyakran csak távolabb eső birtokaikat keresték fel, gyakran azonban látogatóba mentek. A király udvarában is időztek, mert Török Bálintnak, mint a király legelső emberének, többizben ott kellett János király mellett tartózkodnia. Ilyenkor feleségét is magával vitte. De legszívesebben otthon időztek. Szerették az otthonukat és mindent elkövettek, hogy az otthon meleg, kedves legyen. Török Bálint gyakran jött haza a csatából zsákmánynyal. Ezeket legnagyobbrészt feleségének adta, aki igyekezett a zsákmányolt dolgokon és dolgokért házatáját kicsinosítani. Török Bálint ehhez szívesen hozzájárult. Ha elutazott, mindenkor hozott valamit feleségének, gyermekeinek, meg az otthonnak a felvirágoztatására. Amikor meghallotta, hogy Brandenburgi György őrgróf el akarja adni Vajdahunyadot, alkuba bocsátkozott vele, majd meg is vette tőle. A várért azonban sokat kellett szenvednie. Először Czibak Imre próbálta elvenni tőle, majd mások szóltak bele a vásárlásba. Végül hosszas huzavona után sikerült János 42
