Kárpát, 1965 (5. évfolyam, 2-7. szám)
1965-02-01 / 2-3. szám
városok alatt elhaladva Budaörs irányából érné el Budapestet és a Gellérthegy északi oldalán, a kiszélesített, uj Erzsébet-hidon keresztül jutna át a pesti oldalra. Az elmondottakat összegezvén: Sopron városa forgalmi jelentőségét, amely már a rómaiak idején kialakult, mind a mai napig nem vesztette el, eltekintve még a területi és a politikai változásoktól is. Csupán a legutóbbi évek növekvő forgalma és a város terjeszkedése pár jelentős módosítást tett szükségessé a városnak a nemzetközi gyorsfogalmi úthálózatba való bekötése terén, de különösen a városon belül vezetett vasútvonalak átépítése és egy uj központi pályaudvar kialakítása, valamint az ebbe bevezető vasútvonalak uj nyomvezetésével kapcsolatban. Sopron városának kedvező fekvése nemcsak kelet-nyugat, hanem észak-dél viszonylatban is, aminek az uj nemzetközi autóut vezetésével kapcsolatos jelentőségét már fentebb vázoltuk. Ami a vasútvonalakat illeti, egy politikai változás esetén ( a vasfüggöny megszűntével) ezek a viszonylatok még nagyobb jelentőséget nyernek. A vasútvonalak korszerűsítésével (kétvágányusitás, fővonalasitás) nemzetközi összeköttetés létesíthető Budapestről Győr és Sopronon keresztül Wienerneustadt átmenettel egyrészt Bécs felé (a hegyeshalmi vonal tehermentesítésére), aminek hadászati jelentősége lényeges; másrészt a Semmeringen keresztül Olaszország felé (Jugoszlávia megkerülésével), aminek a karinthiai fürdők és a déltiroli üdülőhelyek érintése miatt idegenforgalmi jelentősége van. Másrészről ismét meg lehet indítani a nemzetközi forgalmat Berlin-Bécs, illetve Prága- Pozsony irányok felől Szombathely és Nagykanizsa érintésével egyrészt Zágrábon át az Adriaitengeri kikötőkbe, másrészt Pécsen keresztül Belgrádba. Sopron a századfordulón, lélekszámát tekintve (Pécs után) a második volt dunántúli viszonylatban, tehát megelőzte Győrt, Szombathelyt, Székesfehérvárt; ma viszont a határváltozás, az iskoláinak megszüntetése, a kedvezőtlen közigazgatási intézkedések és az ezekkel járó hátrányok miatt a hetedik helyre szorult le. A régi helyezését már nem nyerheti vissza, de a fenti közlekedési intézkedésekkel mint forgalmi csomópont és idegenforgalmi mintaváros, jelentős várossá nőheti ki magát, amire minden vonatkozásban rászolgál. (Képünk a hallgatók egy csoportját ábrázolja, háttérben középen az előadó tanárral.) MAGYAR NYELV, IRODALOM ÉS TÖRTÉNELEM A MONTREALI JEZSUITA EGYETEMEN Az angol jezsuiták egyetemén, a montreali Loyola Kollégiumban 1964 őszén megindult a magyar nyelv, irodalom és történelem rendszeres oktatása. A tanfolyamok megindításához szükséges pénzösszeg — vitéz Duska László calgary-i geofizikus, a Magyar Nevelésügyi Bizottság elnökének a szorgalmazására — Amerika magyarságának a közadakozásából gyűlt össze. Ugyanennek a gyűjtésnek az eredményéből létesült a kollégiumban elhelyezett, de külön letétként kezelt Madách-könyvtár is, amely máris többszáz értékes kötettel rendelkezik. A tanfolyamok vezetője, Dr. Heekenast Dezső professzor, számos irodalmi, művelődéstörténeti, neveléstudományi és nemzetpolitikai könyv és tanulmány szerzője. A tanfolyamokra összesen 38 hallgató jelentkezett, kik közül 30 rendes egyetemi hallgató. így a jövő évben remény van arra, hogy a tanfolyam keretei kibővülnek és a magyar nyelv, irodalom és történelem hivatalosan is bekerül a kollégium programme ába. Ugyanis a Quebec-i Nevelésügyi Bizottság (Parent-Commission) azt a javaslatot tette a tartományi Közoktatásügyi Minisztériumnak, hogy a középiskolákban és egyetemeken második idegen nyelvként fogadják el a nemzetiségi nyelveket is. Ezért a Loyola Kollégium rektora, Dr. Patrick Malone atya, a magyarságtudományi tanfolyamok további kiépítésére, a kollégium keretén belül egy háromtagú bizottságot nevezett ki, amelynek tagjai, Lallier Adalbert professzor, az esti tagozat igazgatója, Dr. Henkey Károly professzor, a teológiai tagozat vezetője és Dr. Heekenast Dezső, a tanfolyamok előadó tanára, a Kárpát munkatársa. (Photo Studio Roxboro.) Ь
