Kárpát, 1965 (5. évfolyam, 2-7. szám)
1965-04-01 / 4-7. szám
Dr. Heckenast Dezső: PANNONIA SZENT HEGYE (Emlékezés Pannonhalmára) Pársoros hírben közölte a hazai hivatalos lap, hogy Győrszentmárton község nevét — a felette emelkedő ősi bencés kolostor nevéről — Pannonhalmára változtatták. Valahogy úgy érezzük, hogy ebben a hírben több van, mint egy egyszerű község-név változtatás: az ezeréves magyar kereszténységet méltató gesztus ez, a Mons Sacer Pannoniae erkölcsi elismerése, a középkori egyetemes magyar művelődés központjának felmagasztalása. — Az alábbi sorok írója, mint volt bencés diák és a pannonhalmi főapátság alapos ismerője (a bencésekhez nemcsak szoros baráti, hanem közeli rokoni kapcsolatok is fűzik), a következőkben számol be a mai Pannonhalmáról . . . A pannonhalmi bencés főapátság az utóbbi években valósággal divatba jött: nemcsak hazai kirándulók látogatják, hanem messze tájakról jött külföldi vendégek is és nincs olyan nap, hogy autóbuszokkal érkezett társasutazó csoportok vagy iskolás kirándulók ne keresnék fel az ősi kolostor nevezetességeit. Pannonhalma lényegében nagyon kis területen fekszik, de olyan tárháza a történelmi emlékeknek, az egyházi és a nemzeti kincseknek és értékeknek, amelyekhez hasonló kevés akad hazánkban. Régebben is látogatták Pannonhalmát, de inkább csak az irók, tudósok, külföldi papok s pár egyetemi tanár, akik a könyvtárban vagy a levéltárban kutattak tudományos anyag után, az átlag turisták elkerülték a kolostort. Az utóbbi évtizedekben azonban bekapcsolódott a hazai és a nemzetközi idegenforgalomba . . . * ¥ * A régi Győrszentmárton nevű község feletti hármas halom egyikén állítólag már Nagy Károly is emelt egy kis kápolnát az avarokon aratott győzelme emlékére és azt Szent Mártonnak, Gallia apostolának a tiszteletére rendelte, aki állítólag a hely közelében született. (Ezt a hagyományt ugyan Szombathely városa is magáénak vallja.) A nagy katona-szent tisztelete még élénk lehetett a magyar honfoglalás idején is, mert Géza fejedelem ugyanezen a helyen emelt egy újabb templomot és kolostort a 960-ban behívott francia bencés szerzetesek számára. A hegyet Anonymus, a magyarok első (bencés) krónikása Pannonia Szent Hegyének (Mons Sacer Pannoniae) nevezte és ma is használt uj neve: Pannonhalma (Kazinczy Ferenc szóalkotása 1823-iki látogatása emlékére) ezen a hagyományon alapul. Anonymus feljegyzi azt, hogy Árpád vezér, amikor Bánhidánál szétszórta a gyülevész szláv hadakat, a honfoglalás utolsó akadályát, Pannonai Szent Hegyére ment fel hálaadásra, itt ütötte fel vezéreivel együtt a pihenő sátrát s innen nézett körül a Bakony erdei felett a Balaton távoli tükre felé s a Rába síksága felett a stájer havasokra. Látnoki szemeivel talán látta még pogány ősapjának, Etelének városát a Duna méltóságos folyása mentén, de látta a nagy magyar rónát körülölelő határhegységet is, amelyet a rómaiak Havas-hegységnek neveztek, s amit aztán a magyarok ősi szavukkal Kárpátnak neveztek el, amely a határt, a peremet, valaminek a szélét jelentette a régi magyar nyelvünkben. Pannonhalma tehát nemcsak a magyar katolicizmus szent hegye, hanem az egész magyarság nemzeti zarándokhelye is, ahogy azt a református Eötvös Károly irta megemlékezéseiben. Pannonhalmát ezért minden magyarnak meg kell ismernie, ha másként nem — az irás és az emlékezés kereteiben . . . * ¥ * Pannonhalma egyidős a magyar állammal, története is nyomon követi hazánk történetének eseményeit, sőt maga is résztvett az országépitésben, mint ahogy résztvett ezer éven keresztül mind a mai napig a nemzet minden bajában, örömében. Pannonhahlma adta az országnak az első püspököket, az első tudósokat, az első diplomatákat s a magyar nép első tanítómestereit. Van valami jelképes végzetszerüség abban, hogy bencés szerzetes Anasztáz volt az ország első főpüspöke (esztergomi érsek; hogy egy bencés szerzetes — Asztrik pécsváradi apát volt az ország első római követe, aki elhozta II. Sylvester pápától, az egykori Gerbert francia bencés szerzetestől a Szent Koronát, a montecassinói bencések remekművét; hogy Szent Imrének — Szent Mór pannonhalmi bencés tudós a nevelője; hogy a bencés Szent Gellért az első nagy pogány lázadás vértanúja s hogy a bencés 2
