Kárpát, 1965 (5. évfolyam, 2-7. szám)
1965-04-01 / 4-7. szám
nem nyitottak és a meglévők is kezdtek másfelé körülnézni. Grace hercegné mindent megváltoztatott. Megadta az országnak a trónörököst és az idegenforgalmat is minden erejével előmozdítja. A hercegné nemcsak a szépségével, hanem a boldog családi életével is mindenki csodálatát vívta ki. Ez a két asszony boldog feleség és anya, részt vesznek országuk gondjaiban és igyekeznek segíteni a népüknek. ❖ Hát a harmadik asszony, a “majdnem királyné”? Aki azt hitte, hogy a világ leghatalmasabb birodalmának a trónjára ülhet, egy hü és engedelmes férj mellé. A férjet megkapta, de a férj fejéről a korona leesett. Vajon megelégedett-e sorsával, teljes-e az élete, mint a másik két asszonynak? Jelenleg hatvanhét éves, teljesen egészséges, az alakja még mindig nagyon jó. Már majdnem harminc éve felesége Anglia volt királyának és ezt mindenki tudja róla. Ha az alkalom úgy kívánja, ragyogóan tud társalogni és elbűvölően kedves tud lenni. A koronán kívül anyagiakban nem volt sohasem hiánya. A királyi család a férjének egy tetemes évjáradékot utal ki, ami után nem kell egy fillér adót sem fizetniük. A nagy népszerűségének következtében lakhelyek, ruhák, utazások és értékes ékszerek felett rendelkezhet. Mindezekért vagy nagyon keveset, vagy egyáltalán semmit sem kell fizetnie. Nincs helyhez kötve; mindenütt otthon van, de sehol sincs otthona. Idény szerint változtatja a lakhelyét: ősszel New Yorkban van, ahol egy előkelő szállóban lakik. Itt a szálló igazgatóságának szeszélye szerint, vagy nem fizet semmit, vagy csak egy nevetségesen csekély összeget. Röviddel karácsony előtt a floridai Palm Beach-be utaznak. Kora tavasszal átmennek a két franciaországi házuk egyikébe. Újabban az a hir járja, hogy Spanyolországban is akarnak egy villát venni. Az útjaira mindenüvé elkíséri a férje, akinek ezen kívül az égvilágon semmi dolga nincs. Kíséretéhez tartozik még két titkárnő, a férjének az inasa, egy komornyik, egy sofőr és egy francia szobalány. Mondják, hogy amikor a reggeli szürkületben hazatér egy estélyről és valami az eszébe jut, felcsengeti az egész személyzetet s magaköré gyűjti a szemét dörzsölő társaságot valami csekélységért. Rendkívül jólápolt és a saját ruházkodására mintegy százezer dollárt költ évente. Ennek csak egy egész csekély része megy ékszerre: gyűrűre és karkötőre. Miután a kezei nem szépek, nem akarja a figyelmet rájuk irányítani. Ritkán hord kalapot, (egyszer kijelentette, hogy minél kevesebb kalapannál jobb), de azért néha több tucatot is vesz egyszerre, darabját nem egyszer száz dolláron felül. Cipőről és kézitáskáról ne is beszéljünk. Ruháit, kosztümjeit ritkán veszi fel kétszer egymásután. Ha már betöltötték hivatásukat és feltűnést keltettek, akkor eladatja őket. A hercegnét mindenütt és mindenkoron megkülönböztetett elbánásban részesitik. Ismerősei szeretnek vele mutatkozni és hírnevének fényében sütkérezni. A hires vendéglők és szórakozóhelyek tulajdonosai a lába előtt hevernek, mert gyakori látogatása jó üzletet jelent nekik. A kereskedők tülekednek az ajtaja előtt, hogy árujukat olcsóbban eladják neki, sőt gyakran előfordul, hogy a legdrágább holmijukat ingyen nekiajándékozzák, csakhogy elterjedjen a hir, hogy a hercegné az ő vevőjük. Az árkülönbözetet aztán a kevéssé hires vevőkön behozzák. Három évtizede játszik, csillogtatja magát a világ legelőkelőbb társadalmi köreiben. Mindenütt és minduntalan olvashatjuk róla, hogy hol járt, mit csinált, de soha egy szót sem arról, hogy valami emberit, valami hasznosat hajtott volna végre. Eddig még egyszer sem került abba a gyanúba, hogy az ujját begörbítette volna valakiért, aki anyagilag kevésbé jól állt, mint ő. A legszomorubb, hogy amig a hercegné inaszakadtából végzi az estélyek rendezését, azok látogatását, öltözködik, utazik, addig a férjének az öleb sétáltatásán kívül, semmi más elfoglaltsága nincs. A herceg egy kifinomult ember és a rövid idő alatt, amig a trónon ült, igen népszerű volt. Minden adottság megvolt benne, hogy jó uralkodó legyen belőle, aki az országát jól szolgálja. Amikor elvesztette a koronáját, minden jogáról lemondott, hogy valaha is bármilyen vezető állást töltsön be a Brit-birodalomban. Az elmúlt közel harminc évben egyetlen produktív cselekedetet nem hajtott végre, egyetlen emberbaráti tette nem volt, ami túlélné őt. De talán megtalálta a boldogságát a házasságában, amelyért odaadta a koronáját, A koronát, ami után a hercegné annyira vágyódott. 40