Kárpát, 1964 (4. évfolyam, 1-5. szám)
1964-10-01 / 4. szám
Perényi Imrének már második felesége Kanizsay Dorottya. Első feleségétől, Báthory Magdától két fia van. Mind a kettő felcserejedett gyermek. Perényi Ferenc például 1513-ban már felszentelt püspök, mig Perényi Péter ugyanabban az évben 11-ik életévében van. Perényi Imre, ha lehet, még előkelőbb és gazdagabb four volt, mint Geréb Péter. Családfáját egészen az 1200-as évekig vezethette vissza s családjában mindenkor nagy tisztséget viselő, a nemzet élén álló férfiak szerepeltek. Maga Perényi Imre is korán kezdi meg közéleti szereplését. Mint Ulászló király leghívebb embere már Ulászló királynak uralkodása alatt tüneményes pályát fut be. A királynak tett szolgálataiért egész fiatal korában kinevezik Abauj vármegye örökös főispánjának, s ezt a tisztséget utódaira is kiterjesztik, 1504-ben Magyarország nádora lesz. De kitüntetéssel halmozza el még Miksa császár is, aki 1517-ben birodalmi hercegnek nevezi ki. E hercegi diploma szerint a Perényi családot Siklossi hercegi cim illetné meg. De sem Perényi Imre, sem utódai, sem pedig Kanizsay Dorottya nem használják a Siklossi hercegi elnevezést. Perényi Imre a nádori méltóságot többre becsülte a Miksa császár által neki juttatott hercegi rangnál. Perényi Imre igen okos, széleslátókörü nagyur volt. Nádorispáni tisztjét Ulászló király legnagyobb megelégedésére töltötte be, amit a király több okirattal is tanúsít. A király megelégedését és szeretetét annyira kivívta a maga számára, hogy az 1512-ben horvát bánnak is kinevezi. A kettős hivatal azonban nagyon nagy teherrel járt. Perényi Imrének a két hivatal teendőinek elintézésében szinte többet kellett utón lennie, mint amennyit birtokain tartózkodhatott. Éppen ezért igen gyakran magával vitte feleségét is. Mig ő lóháton igyekezett útjainak céljához, Kanizsay Dorottya hatlovas hintószekerén utazott. Mindenkor nagy kiséret követte. Útközben egy-egy közelfekvő birtokukra is ellátogattak és ott néhány napot töltöttek. Vagy elmentek ismerős családokhoz, rokonokhoz. így például 1516-ban a nádorispánt Ónodra szólítja a kötelesség. Soklyosról indultak útnak. Öt hintószekér vitte az udvartartásukat és mindössze csak hét napot töltöttek Ónodon. Ónodról a terebesi birtokukra tértek és ezen a szép vidéken négy napig tartózkodtak. Terebes a Perényiek ősi fészke volt s Perényi Imre gyakran utazott és tartózkodott Tőketerebesen. Kanizsay Dorottyának Perényi Imre nádor oldalán csakúgy, mint Geréb Péter mellett ezer alkalma nyílott a szereplésre. Férje már állásánál fogva igen gyakran időzött a királyi udvarban s a királyi család tagjai mindenkor szives hangon hívogatták magukhoz feleségét is. Az udvarban rendezett ünnepségeken mindenkor ott van és a legelső helyet tölti be. De nemcsak azért, mert Perényi Imrének, a nádornak volt a felesége. A tisztelet és szeretet, amivel körülvették, nem egyedül a nádornénak szólt. Kanizsay Dorottya műveltsége, kedves modora, szeretetreméltósága saját személyének is kivivta a tiszteletet. Nem a nádori méltóság emelte őt a magasba, hanem ő adott fényt és díszt a nádori méltóságnak. Korának leghatalmasabb, legbüszkébb főurai keresik a barátságát. S okosságát, tudását, kedves közvetlenségét, szeretetreméltó modorát, nagyúri és méltóságteljes viselkedését általánosan dicsérik. Második házassága mégsem volt boldog. Bár Peré*yi ANYÓSOK, MENYEK Régen te vígjátékok foglalkoztak az anyósok, vők, menyek problémáival, kiélezve a helyzeteket és 'befejezésül vidám csattanók következtek. A vidám csattanóknak nem volt nagyon sok értelmük, de a közönség akárhányszor és akárhány formában hallott erről a problémáról, mindig készségesen és jól mulatott. Külön sorozata van az anyós vicceknek, s legyenek ezek a viccek bármilyen kevéssé szellemesek, bizonyos, hogy az előadónak gyakran sikere lesz vele. Ez a siker természetesen abból magyarázható, hogy az anyós-probléma létezik. Ma már túlvagyunk a vígjátékokon, legfeljebb egy-egy adoma erejéig próbálkoznak meg vele az irók, de a probléma nem szűnt meg, sőt még nagyobb mértékben fellépett. A gazdasági szükségszerűség tette ezt a problémát ismét újszerűvé és egészen más alapokra fektette le, mint régente, a vígjátékok idején. Régente miről volt szó? Arról, hogy vagy a férj, vagy a feleség szüleit kellett eltartani, s hogy könnyebbé tegyék a kereső férj számára az eltartást, a fiatalok és öregek együtt laktak. Ebből keletkeztek a bonyodalmak, mert nagyon ritkán egyezik két korosztálynak a véleménye, ízlése, felfogása. Az öregek konzervatívak, csak azt szeretik, ami régi, amit megszoktak és eleve, anélkül, hogy kritika tárgyává tennék, elvetik és elitélik, ami újszerű. A fiatalok pedig mindig az újat, a frisset akarják, azért fiatalok. így keletkezett az első ellentét a két korosztály között, anélkül, hogy valami meghatározott dologban eltértek volna a véleményeik, tisztán elvi szempontból. A második bonyodalom minden esetben a háztartás vezetése körül keletkezett. Két háziasszony egy konyhában nehezen fér meg, még akkor is, ha nem véletlenségből anyós és meny az illető. Fokozottan áll azonban ez akkor, ha a két háziasszony, aki uralkodik a konyhában, éppen anyós és meny. Az öregebbik háziasszony, .aki már gyakorlatból beszél, múlt és tapasztalat van mögötte, természetes, hogy a saját elgondolása szerint akarja vezetni a háztartást, 45