Kárpát, 1960 (3. évfolyam, 1-2. szám)

1960-01-01 / 1-2. szám

zatban való kimutatása, amit minden olvasónk kedvére kiegészíthet még más tételekkel:

Rakétarepülőgép 130 phon Kazánkovács 120 „ Autóduda 100 „

Nehéz teherautó 90 „ Hangos

rádiókészülék 85 „ Vonatban ülve 80 „ Edény csörömpölés 75 „ Irógépzakatolás 70 „ Környező

beszédlárma 65 „ Kis teherautó 60 „ Vizvezetékcsap 55 „ Csendes irodai zaj 50 „ Nyugodt

lakószoba 35 „

Suttogás 20 „

Lélegzési zaj 5 „

Hallás zajfeívevő

határa 0 ,,

A feltehetőleg még elviselhető zajhatárok: irodai munkánál 60-70 PHON, ipari üzemekben, gépek mellett 80-90 PHON. A 70 PHON feletti zaj már kihatással van az idegrendszerre és 100 PHON súlyos egészségi zavarokat okoz.

Az “elsőszámú közellenséget”, a zajt máról holnapra nem lehet megszüntetni. Szakemberek úgy számitják, hogy kb. 10 év múlva már nagyobb mértékben mutatkoznak majd eredmények. És végeredményben a legjobban megfogalmazott törvény sem segít ott, ahol az emberek maguk nem törekszenek arra, hogy a minimumra lecsökkentsék azt a zajt, amit sajátmaguk okoznak, legyen az szőnyegporolás az udvaron, nyitott kipuffogóval járó motorkerékpár, a hirtelen vadul lefékező autó, vagy a természet lágy ölén pihenve teljes hangerősséggel bömbölő vad zenét szolgáltató táskarádió.

A ma emberének legelső követelése nappal és még fokozottaban éjjel:

CSENDET KÉRÜNK!

81