Kárpát, 1959 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1959-01-01 / 1. szám
a toledoit, hogy csak a neveseket említsük. A magyar művelődéstörténet számára nagy veszteség, hogy az időközben lezajlott háborúk csaknem minden emléket megsemmisítettek a pécsi egyetemről s igy mikor Nagy Lajos egyetemének szervezetére és az ősi pécsi diákéletre akarunk következtetni, csak hiányos feljegyzésekre és néha ellentmondó adatokra vagyunk utalva. Egyes vélemények szerint a pécsi egyetemen csak bölcsészeti, jogtudományi és orvosi kar működött, hiányzott azonban a hittudományi kar — annak ellenére, hogy az egykorú feljegyzések szerint az ország szerzetesei és világi papjai között már régóta nem volt egyetlen teológiai magister sem. Ebben az időben állítólag a párisi egyetem hittudományi kara hírnevének megóvása és látogatottságának megőrzése céljából más egyetemeken nem engedélyeztek teológiai fakultásokat. E- zen kívül éppen a pécsi egyetem alapítása idején zajlott le a nagy nyugati egyházszakadás és az egyházi tanitás egységének megóvása érdekében egyedül' Párisban folyt egyetemi színvonalú papkénzés. (1) A fentieknek látszik ellentmondani XI. Gergely pápa rendelkezése. amely megengedi a papoknak, hogy öt éven át hallgathassák a pécsi egyetem hittudományi karának előadásait. (2) Vagyis a nécsi egyetemnek kellett hittudományi karának lenni. Egyébként is a párisi teológiai fakultáson kívül ezidöben Európában máshol is működött hittudományi kar, igy a prágai német egyetemen VI. Kelemen pápa rendeletéből az alapítás, 1348 óta, a bolognai egyetemen 1364- és a bécsi egyetemen 1384 óta. (3) A nécsi egyetemnek ugyanolyan kiváltságai voltak, mint amilyenekkel Európa többi neves egyeteme rendelkezett. Az egyetemnek önkormányzata volt és a szabályzat sértetlensége felett a tanári testület őrködött. A tanári testület feje a rektor volt. ő hirdette ki az egyetemi tanács Ítéleteit, amely ellen nem volt fellebbezés. Egyetemi hallgatót bármilven vétség vagy bűncselekmény miatt is csak a rektor engedélye alapján lehetett letartóztatni. Súlyosabb szabálvtalanság miatt az egyetemről kizárt hallgatót Pécs polgársága nem fogadhatta be és a kizárt egyénnek azonnal él kellett hagynia a város falait. Az egyetemi ifiuság a kor szokásai szerint és a szükséges önvédelem miatt állandóan fegyvert hordott, ami Pécsett is divatban volt. A reneszánszkori ember kezében a fegyver azonban gyakran lett bosszújának, szeszélyeinek és kalandvágyának eszköze. Ez a szenvedélyesség a nécsi egyetemi ifjúságnak is alaohangia volt. amit a város fejlett szőllőkulturáia is előmozdított s igy az oklevelek tanúsága szerint a kiszúrt szem, a levágott ujj s a sebhelyes arc a középkori pécsi diákság gyakori ismertetőjegye volt. A pécsi városi levéltár egyik oklevele szerint Csóth Benedek pécsi egyetemi hallgató az egyetem magisteret bent az épületben tőrével életveszélyesen megsebesitette, mert az őt valami szabálytalanság miatt megfeddte és jobb belátásra bírni igyekezett. Viszont ugyanezt a Csóth Benedeket egy Kancellár János nevű társa előre megfontolt szándékkal meg akarta gyilkolni. A rektor a hallgatóságot hívta segítségül, miközben Kancellár János egy bottal a rektort is alaposan fejbevágta. A dulakodás hevében Csóth Benedek nyíllal kilőtte Kancellár János balszemét, aki belehalt sérüléseibe. A virtuskodásnak azonban más formái is ismeretesek voltak a pécsi diákok körében. Az egyik feljegyzés szerint akadt köztük, aki gyalog felment Krakkóba, csakhogy Kopernikus thorni kanonok hires csillagvizsgáló tornyát megnézze. Volt olyan, aki fejébe vette, hogy nagy diákelődjének, Janus Pannonius pécsi püspöknek összes lóháton megtett európai útját végiggyalogolja. Egy nyurga pécsi diák azért gyalogolt messze nyugatra — PáriSba, hogy megnézze, miként nyugszik le a nap arrafelé. A középkori pécsi egyetemre vonatkozó kérdések közül az, hogy hol feküdt maga az egyetem, másodrendű ugyan, a teljesség kedvéért azonban mégis foglalkozunk vele, mert ez az egyetem a magyar nemzetnek és benne Pécs városának is büszke emléke. Pécsett az utolsó kétszáz évben, amikor egy-eey mélyebben fekvő alapfalat vagy egy-egy kőfaragványt feltártak, nyomban a közénkori egyetemmel azonosították. A legnagyobb izgalmat a mai főposta helyén végzett feltárás okozta, amikor szintén szárnyra kelt a régi egyetem legendája. A legutóbbi években derült ki, hogy az itt talált leletek a római helytartósági palota maradványai. Békefi Rémig, néhai zirci cisztercita apát akadémiai székfoglalójában a középkori egyetemet a fellegvárba helyezi. (4) Egy másik felfogás szerint a domonkosok egykori kolostora mellett kell az egyetemet keresni. (5) Évii a Cselebi török utazó leírása szerint kétségtelenül a belső várban volt. Ha ezt összevetjük Vörös Márton pécsi főlevéltáros adataival, akkor nagyon valószínű, hogy valóban a fellegvárban állott az egyetem. (6) A levéltári adatokból kitűnik, hogy a középkori egyetem, amelynek hetverf fejedelmi boltozatai, várszerü szobája volt, a fellegvár déli fala mellett feküdt, ahol ma az alsósétatér ősi platánjai és vadgesztenyéi árnyékot borítanak a térre. Az alapfalak ma is mélyen a földben nyugosznak, pontosan a főépület helyén ma gyerekjátszótér van. A török hódoltság idején a főépület török tüzértiszti iskola volt, a melléképület pedig testőrlaktanyául szolgált. Az épületcsoport bizonyára a visszafoglaláskor pusztult el, amikor Bádeni Lajos Buda felől felvonuló seregével négynapos heves ostromban — 1686. szeptember 17-21 között — a töröktől visszavette Pécs várát. Nem kevésbé érdekes probléma az sem. hegy meddig is működött az első magyar egyelem és milyen körülmények közt szűnt meg, amikor 300 diákja elveszett a mohácsi csatában. Oklevelek tanúskodnak arról, hogy 1526. 4
