Kárpát, 1959 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1959-04-01 / 4-5. szám

mint a templomi zenekart, alkalmi zenedarabokat komponált (hercegi beiktatás, vendéglátások), a fenti orgona-misét is a kálvária templom számára irta. II. Miklós herceg versaillesi élményeinek hatása alatt 1764-1766 közt megépítteti Fertődön hatalmas kastélyát, ahova átteszi udvartartását is, a kismartoni várkastély csupán téli szállásul szolgál. Haydn Józseg és zenekara szintén Fertődre költözik, amely mostmár az Eszterháza nevet viseli. A zenészek azonban nem nagyon szívesen válnak meg a kedves és megszokott kisvárostól egy hansági puszta falucska kedvéért s igy keletkezett Haydn egyik legszebb ismert darabja: a Bucsu-szimfónia (Fis-moll szimfónia, No. 45). A kastély mellett hatalmas színház is épül, amelyet építői után Olasz Szinház néven emlegettek (azóta elpusztult és lebontották). A színpada operai előadásokra is alkalmas volt, az opera-részlegnek Haydn József volt a zenei igazgatója. A hercegi udvar zenészei, színészei, énekesei és az operaház egyéb alkalmazottai számára lakóhelyül az úgynevezett ‘Muzsikaház’ szolgált, ma is álló szép emeletes barokk épület Fertődön, a soproni országút és a fertőszentmiklósi bekötőút sarkán. Haydn József zeneköltőnek a lakosztálya az emeleti sarokrészen volt. A süttöri plébánia anyakönyveinek tanúsága szerint Haydn József Fertődön és környékén gyakran vállalt keresztapa és násznagy szerepet. Többek közt ő tartotta keresztvíz alá csellistájának, Weigl Józsefnek hasonnevű fiát, akiből a hires operaköltő lett. Násznagya volt Elssler Józsefnek és Köstler Máriának, akik nagyszülei voltak a hires Elssler Fannynak.

Időközben Kismartonban nagy tűzvészek pusztítanak és Haydn családi háza két alkalommal is a tűz martaléka lesz, a herceg azonban mindkét alkalommal kártalanítja. Nagyobb baj azonban, hogy a pusztulás áldozata lesz számos kézirata-partiturája is. Ebben az időben komponálja ‘kismiséjét’ (Missa brevis Sancti Johannis), amely a magyar énekeskönyvekben sokáig szerepelt, e sorok írója maga is sokat énekelte pápai bencés diák korában. * A kismartoni templomi zenei életnek azonban 1783-ban H. József császár rendeletéből egyszerre vége szakad. Miklós herceg is meghal 1790-ben és utóda feloszlatja a zenekart, Haydn József végrendeletileg évi 1000 arany-forint nyugdiját kap az Esterházy-családtól és Becsbe költözik.

Antal herceg azonban négy év múlva meghal és II. Miklós unoikája, III. Miklós (1765- 1833) lesz az utóda, ö ugyancsak nagy barátja a művészeteknek: visszaállítja a zenekart és visszahívja Haydnt karmesternek, de

* Ezt a müvet Haydn a kismartoni irgalmasoknak ajánlja, akiket II. Pál telepitett le Kismartonban és számukra szép rendházat építtetett nagy kórházzal és gyógyszertárral.

székhelyét visszahelyezi Kismartonba. Nagyszabású ünnepségék és vendégfogadások kezdődnek s Haydnnak alkalma van, hogy tehetségét kimutassa, ebből az időből erednek a Teremtés oratóriuma, amelyet 1804-ben adtak elő Kismartonban. П1. Miklós herceg nagy udvart tartott: nagy katona, diplomata, Napoleon magyar királyjelöltje, újjáépítteti a kismartoni várkastélyt és a kastélyban számos operaelőadást rendeztet Haydn vezényletével. Azonban a nagy zeneköltő és karmester már láthatóan öregszik és helyébe 1804- ben a pozsonyi Hummel János kerül, akit később Polzelli Antal és Fuchs János köveinek, de a Haydn-féle zenei fellendülés már nem tér többet vissza. A zenekart véglegesen

III. Pál herceg (1785-1866), a nagy magyar államférfi (a nemzeti kormány külügyminiztere negyvennyolcban, előzőleg londoni nagykövet) oszlatja fel 1848-ban. A hercegi család történetéhez hozzátartozik a kismartoni uralomváltozás is: a Tianoni-békeparanccsal Nyugatmagyarország egy része Auszriához került és az uj, Burgenland nevű tartomány székhelye Eisenstadt néven Kismarton lett. A hercegi udvartartás és az uradalom központi vezetése a tisztviselőkarral együtt — mintegy ezer ember — Észterházára tette át székhelyét, ezzel Kismarton magyarságát nagy veszteség érte. A hercegi kastély egy részét hivatalok számára foglalták le. A második háború után az Esterházycsalád magyarországi birtokait a kommunista kormány elkobozta, Eszterháza kincseinek jórésze azonban, Pál herceg nemeslelkü adománya révén a Nemzeti Múzeumba került. Az osztrák államszerződéssel a család az ausztriai birtokrészeket visszakapta a kismartoni kastéllyal együtt, ahol ma az uradalom központi igazgatása székel. A család mai feje, Pál herceg azonban, nyolc esztendei kommunista börtön után kimenekült az országból és rangrejtve Svájcban él.

Haydn József az Európa-szerte ismert zeneköltő s az Esterházy-család udvari karmestere kismartoni és eszterházai tartózkodása idején 5 misét komponált, 11 operát irt, ezeken kívül 40 vonósquartettet, 60 szimfóniát, 30 zongoraszonátát és számos egyéb zenemüvet. Több Ízben megfordult Angliában is, amelynek emléke a 12 ‘Londoni szimfónia’; az oxfordi egyetem zenei fakultása diszdoktorrá avatta, ennek emlékére irta az ‘Oxfordi szimfóniát’. Miltonnak ‘Az elveszett paradicsom’ cimü époszát zenésitette meg a Teremtés oratóriumában. Angliában nagyon megcsodálta a ‘God Save the King' kezdetű angol himnuszt és ennek hatása alatt komponálja Ferenc császár tiszteletére az osztrák himnuszt, melynek eredeti kezdősorai “Gott erhalte Franz den Kaiser’ voltak.

Haydn utolsó nyilvános szereplése 1808-ra esett, a következő évben halt meg Bécsben és ott is temették el. Halálának és temetésének utójátékai igen titokzatosak s csak nap-7