Kárpát, 1959 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1959-01-01 / 1. szám
Wass Albert: VVASS ALBERT: A FUNTINELI BOSZORKÁNY (Részlet) legújabb regé ny ének , A FUNTINELI BOSZORKÁNY közlését el a mai számunkban. Ott áll az Istenszéke magosán a Maros fölött. Egyik oldalán a sokágú Galonya, másik oldalán a Bisztra patak s mögötte a Kelemen csúcsai. Persze, ma már ott sem olyan a világ, mint akkor volt, midőn az Isten pihenni leült volt a hegyek közé. Ma már nem jár arra, ha pihenni akar. Elűzték az emberek. Elriasztották a gőzfürészek, a lárma és a kiabálás, fadöntés zaja, mozdonyok sípja, a sok hevenyészve összetákolt ház, a szemét, a piszok, a békétlenség és mindaz, ami az emberrel együtt a völgyeken följött. Ma már csak fent a gerinceken s a forrásvidékek táján áll még a rend. Oda húzódtak föl a szarvasok is és az a néhány megmaradt medve, ősszel a nagy bikák hangja a ködön át lehallatszik a völgyig. A gőzfürészek robotoló emberei fölfigyelnek reá, maszatos kezüket végighuzzák sápadt homlokukon, s úgy érzik, mintha emlékeznének valamire. De hatvan évvel ezelőtt még zárt erdő volt mindenütt, le a Marosig. A vécsi báró tudta magáénak mindkét Galonyát, Bisztrát az Istenszékivel együtt. Övé volt-e? Évente néhány napig, igen. Amikor ősszel szarvasbőgésre feljött, s ponyváját a plájászok kifeszitették valamelyik szélmentes forrás közelében. Vagy hóhullás után, mikor az Ulm-pojáni üres esztenát három-négy napra megtöltötték csizmás, bekecses, puskás vadászurak, s öles tűz mellett itták a kemény borókapálinkát, s medvékről, vaddisznókról folyt a szó. Ilyenkor talán övé volt az erdő. De máskor — ha jutott belőle embernek valami — az legfeljebb vén Sándru lehetett, az Ulm-pojáni bács, ki tavasztól őszig ott legeltette juhait. Vagy Tóderik, a Bisztra-memti ember, kinek csapdái voltak az Urszu-patakon föl, egészen az Istenszéke alatti nyeregig, s aki szentgyörgynapi vásárkor zsákkal vitte a nyersbőrt a régeni zsidóknak. Azt beszélték erről a Tóderikről, hegy valahonnan messziről jött, a hegyeken túlról, és hogy valami sötétség járt vele. Az emberek beszélnek. Hosszú téli estéken, kemencetüz mellett, mikor a férfiak a pipát szívják, s a lángokba bámulnak, az aszszonyok hosszú guzsalyról fonják a gyapjút, s megered belőlük a szó arról, ami volt. Messziről jöhetett ez a Tóderik, annyi bizonyos, mert nem volt rokona senki a közelben. Idős is volt, ahogy mondják. Borzas fekete szakállábán már fehér szálak vegyültek, amikor először látták errefelé, s vállig érő zsíros haja ritkult erősen. Asszonya nem volt, mondják, csak egy leányka jött vele. A hegyről érkezett, nem utón, mint mások, még csak ösvényen se. Sántáék kidőlt kerítésén át lépett be a faluba. Vedlett báránybőrmellényt viselt, fején alacsonytetejü, széles fekete kalapot, mint a havasiak. Nagy hosszú bot a hátán, rajta kötéllel átkötött báránybőrbunda. Lábán szakadozott bocskor. Körmei kilátszottak belőle, s nagyok, feketék voltak, akár a medvéé. A kislány mögötte jött. Mezítláb. Egyik kezében cserépkorsót hozott, másikban kicsi rongy-batyut. Formás gyerek volt, talán tizenkét esztendőske akkor. Fejét kendő borította, piros-tarka kendő. A haja szőke volt, azt mondják, olyan szőke, amilyent arrafelé nem láttak még soha. A szeme pedig kék, mint az ég a fejük fölött, a hegyek tetején. Mert nyár volt akkor éppen, szamócaérés ideje. A lompos fekete ember megállt a falu utcáján, s körülnézett. Úgy nézett borzas szemöldöke alól, sötéten, hogy félni leTekintettel a mű nagyságára, ebből a regényből is csak részleteket jogunk közölni, mint Wass Albert előző regényéből, “Az Antikrisztus és a -pásztorok c. könyvből. ízelítőt kívánunk nyújtani Wass Albert legújabb alkotásából olvasóinknak, hogy megismertethessük a könyv meséjét, s mégjobban várják a könyv megjelenését. A FUNTINELI BOSZORKÁNY három részből áll: az első rész cime: Az Urszubeli Leány, a második: Kunjhó a Komárnyikon, a harmadik: A Funtineli Boszorkány. Wass Albertnek ez a regénye 1957-ben megjelent német nyelven munkatársunk, Ujlaky Sári gondos fordításában, a Keysersche Verlag kiadásában. A nagyi érj edelmü regényt igyekszünk minél hamarabb könyv formájában megjelentetni, hogy a magyar kultúrát szerető olvasóink élvezettel forgathassák. ❖ WASS ALBERT: Az Antikrisztus és a pásztorok cimü regénye, melyből a KÁRPÁT tavalyi évfolyamában közöltünk részleteket — megjelent könyvalakban és elküldöttük képviseleteinkhez. Megrendelhető Északamerikából és Kanadából' KÁRPÁT 4160 Lorain Avenue, Cleveland 13, Ohio, USA.; más országokból: KÁRPÁT С. C. 2250 Buenos Aires, Rep. Argentina. 9
