Kárpát, 1958 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1958-11-01 / 11. szám

czy írja: “Esterházy Károly, Egernek utolsó püspöke alkotá a Lyceumot királyos költséggel, -és úgy szándékozván, hogy elhordatja a dísztelen templomot ‘s olyat állít, melly a Lyceum mellett méltólag foglalhasson helyet. Szándéka meggátoltatott, azt Pyrker érsek hajtja most végre.” (1)

Esterházy Károly Rómában tanult, a Collegium Germanicum-Hungaricumban volt papnövendék. Rómában építészeti tanulmányokkal is foglalkozott, kollégiumi évei alatt érlelődött meg benne az építészet iránti fogékonyság és a művészetszeretet. Az örök város klasszikus emlékei, a barokk és rokokó játszi pompájával szemben, a szigorúbb építészeti tagoltság és az egyszerűségben is nagyszerű arányok felé hajtották ízlését. A római évek eredménye a vágy a nagyszerű térhatások után és a feladatok nagyarányú elgondolása. Kivételes ízlésének köszönhető, hogy tervei megvalósításához mindig a valódi művészeket tudta kiválasztani. Művészeivel a legapróbb részletekig megbeszélte a felmerülő építészeti problémákat, és művészeti műveltsége lehetővé tette, hogy ne csak mint megrendelő vegyen részt az építkezésben, hanem egyúttal mint művészeti tanácsadó is. (2)

A klasszikus szigorúság jellemzi élete legnagyobb alkotását: az egyetemnek szánt egri líceum hatalmas palotáját. Az egyetem építésének a gondolata már régen foglalkoztatja, egyike volt azon barokk főurainknak, akik felismerték az ország művelődésének fontosságát. Már 1769-ben elrendelte az orvosi előadásokat, amelyeket Markhót Ferenc vármegyei orvos 11 hallgatóval meg is kezdett az irgalmasok kórházában. Ugyancsak ő szorgalmazza már 1773-ban a műszaki és a szabadkézi rajzoktatást, rendeletében hangsúlyozván, hogy a rajztudás a műveltség egyik fontos eleme és a nevelésnek is fontos eszköze. Erre a szakra Tischler Antal rézmetsző-művészt alkalmazza tanárnak. Felfogását az alkotó művészettel foglalkozók ma is osztják, és a rajztanulás mérnökeink és építészeink számára ma is szükséges követelmény.

Esterházy Károly 1764-ban szerződést köt Fellner Jakab bécsi építésszel, a család tatai uradalmának állandó építésvezetőjével, aki 1765-ben meg is kezdi az egri egyetem palotájának építését. Az építkezés 1774-ben már annyira előrehaladt, hogy a jogi kar beköltözhetett. (A jogakadémia régi épületét az angolkisasszonyok kapták meg kolostornak és nevelőintézetnek, ma szakérettségis kollégium.) Az 1778. évben már a főhomlokzaton dolgoztak, 1779-ben a csillagvizsgáló torony kupoláját fedték be rézlemezzel, 1780-ban már majdnem készen állott a nagy mű, amikor Fellner Jakab hirtelen meghalt. Tizenötéves munkáját tanítványa és tatai állásában is utóda, Grossmann József építész vette át, és fejezte be 1785- ben. (3)

Az egri katolikus egyetem palotája a copfstílus legjelentékenyebb hazai remekműve,

mely még műemlékeink válogatott állományában is a legkiválóbbak közül való. Copf-stílusnak nevezzük a 18. század második felében uralkodó késői barokk-stílust, amelynek díszítései emlékeztetnek az akkor divatos parókaviselet hajfonataira. A barokk-stílus formadús mozgalmasságával és lendületes zsúfoltságával szemben a copf-stílus a józanabb ízlést képviseli: egyenesvonalú homlokzatok, fegyelmezettebb ritmusú elemek, de még mindig dús árnyékhatások jellemzik s ilyenformán átmenetet képvisel a késői barokk és a korai klasszicizmus közt. Mindezek érvényesek az egri egyetem palotájára is: kétemeletes, nagy négyzetalakú épülettömb, 85 méter hosszú és 25 méter magas homlokoldalakkal, jól elosztott nagy ablaknyílásokkal, a szemöldókfákon rokokó díszítésekkel, az ajtók felett csokorbakötött lombfüzérekkel. Az épületszárnyak négyzetalakú belsőudvart fognak körül, mely az országnak legszebb zárt építészeti tere. Hátsó homlokzatának középrészén még külön háromemeletes, 53 méter magas csillagvizsgáló torony emelkedik, toronyszerkezetén kupolával, eredeti csillagászati berendezéssel és tükröző szerkezetű sötétkamrával. A főhomlokzati szárny közepén és a két oldalszárny közepén az első emeleten három nagy arányú terem van. mely a második emelet légterét is kitölti. A három terem egyforma méretű: 19 méter hosszú, 11 méter széles és 15 méter magas, sarkain letompítva, tükörboltozatokkal, melyeket gazdag freskók díszítenek. A főlépcső teréből nyíló homlokzati terem az egyetem dísztermének lett szánva, ma vizsgaterem, Sigrist Ferenc pompás freskója a négy egyetemi tanszakot — hittudomány, bölcsészet, jogtudomány, orvostudomány — ábrázolja. Az északi oldalon lévő terem az egyetem kápolnája. Mennyezetfreskóját — ‘Az üdvözöltek’ — a barokk falfestészet egyik legkiválóbb mestere, Maulpertsch Antal' festette, aki a győri, a váci, és a szombathelyi székesegyházak, a pápai s a sümegi plébániatemplomok és a fehérvári szemináriumi templom freskóit is festette. A kápolna főoltára tárkányi márványból készült, oltárképét fz egri Hess Mihály készítette, a szószék szobrait pedig Motzer József egri szobrász mintázta. A déli szárny nagytermében helyezték el az egyetem könyvtárát. A könyvtár-terem freskóját, mely a tridenti zsinatot ábrázolja, a bécsi Kracker János festette. Maga a könyvtár 65.000 kötet könyvet, számos ősnyomtatványt, folyóiratot és kéziratot tartalmaz, köztük Mikes Kelemen: Törökországi levelei-nek eredeti példányát. A múzeumnak a képtára pedig főleg a 16. századi olasz és a 17. századi holland mesterek műveiben gazdag. Az egyetem 40 rokokó és copfstílusú fehér és zöld zománcos kályháiból ma is megvan 31 darab, Fellner Jakab rajzai alapján Mágner Károly győri kályhás készítette valamennyit, mind a magyar barokkori kályhásipar remeke és fejlettségének bizonyítéka. Itt említjük még meg, hogy a líceum épületét 1925-ben Wälder Gyula műépítész, műegyeta-4