Kárpát, 1958 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1958-01-01 / 1. szám

WASS ALBERT ÖTVEN ÉVES.

A trianoni béke által megcsonkított Magyarország társadalma minden szeretetével és együttérzésével fordult a kisebbségi sorsba kényszerült és az ősi magyar erdélyi kultúráért küzdő erdélyi irodalom felé. A magyar irodalmi világ kedvencei az erdélyei írók voltak. Ök voltak az édesanya idegenbe szakadt gyermekei, müveik pedig, egy-egy üzenet egy egy levél a gyermekéről lemondani nem tudó anyához. Ezeket az üzeneteket könnyes szeretettel őrizgette, dédelgette minden magyar szív, minden magyar könyvespolc.

“Sub ponderi ereseit palmá”. Az idegen államkeret nyomása alatt az erdélyi írók erősödtek, elmélyültek és müveik egy egy ragyogó gyöngyszeme a magyar irodalomnak. Reményik iSándor, Nyirő József, Tamási Áron, Koós Károly, Bánffy Miklós, Molter Károly, Karácsony Benő, Kuncz Aladár és a többi erdélyi magyar írónak az Erdélyi Magyar Szépmíves Céhben való tömörülése tette lehetővé, hogy összefogva, vállt vállnak vetve, egymást támogatva, gondolataikat kicserélve a magyar irodalom fáján egy virágzó, erőteljes ág nőhetett ki.

Ennek a virágzó ágnak egyik legszebb legizmosabb hajtása Wass Albert, aki január 8-án tölti be életének ötvenedik esztendejét.

Tíz éves csak Wass Albert, amikor az első világháború befejeztével a trianoni békeparancs elszakítja szülőföldjét, Erdélyt Magyarországtól. így fiatal éveit első élettapasztalatait, kisebbségi sorban éli a Mezőségen. Vasasszentgotthárdon. A középiskolát Erdélyben végzi, majd a Debrecen-Pallagi gazdasági akadémiára iratkozik be. Az akadémia elvégzése után visszatér Erdélybe és a román földbirtok reform által súlyosan megcsonkított ősi birtokra vonul vissza gazdálkodni.

Az egyetemi évek alatt megismerkedik a csonka-ország gazdasági és társadalmi életével s tapasztalatokkal bőven megrakodva tér vissza szülőföldjére. Ezekben az években inkább verseket ír. Első verseskötete 1925-ben jelenik rneg “Fenyők a hegytetőn” címmel, majd 1927- ben a “Virágtemetés”.

A versírással nem elégszik meg és regényírásba kezd, de sokáig nem lép a nyilvánosság elé. Kisebb novelláit leközlik az erdélyi lapok, de első regényét, Bornemissza Adél bárónő az erdélyi magyar kultúra egyik kimagasló alakja és mecénása biztatására adja ki “Farkasverem” címmel, 1935-ben.

A sok, csendben végzett irodalmi tanulmány után, ez az első regénye, már tökéletesen kiforrott érett alkotás.

A “Farkasverem” kiüt az erdélyi irodalom stílusából, a tréfás, Ízes, székely történetek, vagy a trianoni elszakadás feletti nagy bánat hangjától. Uj hangot üt meg. Meglátja a hibákat és azt ki is mondja a javítani akarás céljával. Mélyenszántó tragikus meglátása, realitása és nagy természetszeretete, nyílt és sokszor fanyar igazmondása mentes a műromantikától, csak a természet leírásainál olvad fel egy tiszta nagy romantikus szeretetben. Az embereket talán egy kis pesszimizmussal de tisztán látja, alakjai nagy emberismerettel megrajzolt, a való életből vett jellemképek, csalhatatlan biztonsággal, sokszor pár vonással odavetve.

Wass Albert befelé néz és szinte erőszakkal akarja felrázni az uj helyzethez alkalmazkodni nehezen tudó és életerejét veszni hagyó erdélyi magyarságot. Ö maga példát mutat. Az ősi birtok megcsonkított kis töredékén a legkorszerűbb elvek szerint gazdálkodik de marad ideje arra is, hogy veleszületett nagy Írói tehetségének is áldozzon. Tagja lesz az Erdélyi Szépmíves Céhnek és pár évi hallgatás után egymás után jelennek meg újabb könyvei: 1940-ben “Csaba”, majd Erdély visszacsatolása után 1941-ben a “Tavak Könyve” és két kisebb regénye továbbá a “14 nap alatt” majd 1942-ben “Mire a fák megnőnek” és 1943-ban “A kastély árnyékában”.

1943-ban harctéri szolgálatra vonul be és végigharcolja a háborút. Személyes bátorságáért a vaskereszttel tüntetik ki.

A hadbavonulással lezárul Wass Albert irodalmi munkásságának első szakasza. Az amerikai hadifogságból való szabadulás után, Bajorország egy eldugott kis hegyitanyáján húzódik meg családjával. A háború tapasztalai, a hontalanná válás ismét a költészet felé fordítja. Egymás után születnek meg szebbnél szebb hazavágyó, az elveszett otthont, hazát sirató versei. S az első kezdetleges kőnyomatú kiadásban jelenik meg egy verseskötete “A lát5