Kárpát, 1958 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1958-08-01 / 8. szám
Gerbeaud-szelet. 114 kg. vaj, 112 kg. liszt, 20 gr. élesztő félkanálnyi tejben felolvasztva, 3 evőkanál cukor, egy csipetnyi sodabicarbona vagy kiskanálnyi sütőpor, 4 tojássárgája: mindezt jól összegyúrjuk, és 3 részre osztva egyenkint kinyújtjuk. Az első részt tepsibe rakjuk, és baracklekvárral vastagon megkenjük. 114 kg. darált diót 200 gr. vaniliás porcukorral elkeverünk, és a felét a lekvárra hintjük. Rátesszük a következő kinyújtott lapot, ezt is megkenjük lekvárral, és a cukros dió másik felét rászórjuk, utána a tetejére rányomjuk a harmadik lapot. 1|2 óráig kelni hagyjuk, utána lassú tűznél megsütjük. Melegen kiborítjuk, és csokoládégússzal vonjuk be. Mézcukorkák Fél kg. kockacukrot 3 deciliter vízzel összefőzünk, s amikor a cukor apró buborékot vet és a hideg vízbe mártott fakanál nyeléről a cukor ropogva leválik, kettétörik és nem ragad, akkor a massza kész. Mandulaolajjal bekent falapocskákból olajos márványlapon négyszöget formálunk és ebbe öntjük bele a cukrot és ha kissé megszikkadt, de még nem kemény, clajos késsel kockára vágjuk. De nem vágjuk teljesen át, hanem, ha teljesen kihűlt, széttördeljük a vágás nyomán. Paradicsom-paprika télire Úgynevezett paradicsompaprikát, vagyis a vastag, húsos piros paprikát megdaráljuk, és minden kilóra 100 gr. sót számítva, ezzel erősen összekeverjük. Üvegekbe rakjuk, és bármikor használhatjuk. és a nyugati civilizációba akarta belevinni a magyart, hogy az ura “král” legyen. — mint mondák akkor még tiszta szláv szóval a magyarok — több, mint Árpád vagy a kazár Khagan vagy Bég, nemcsak vezér a harcban, nemcsak legfőbb biró, hanem vezetője is nemzetének a keresztény hit és erkölcs ösvényére, szemes kormányzója a rögös pályán, amelyet a keresztény embernek a földi életben meg kell futni. Csakhogy ezt teljesíteni nem volt éppen könnyű dolog. A kereszténység nem elégedett meg azzal, hogy hívei külsőleg — a keresztvíz által — kebelébe lépjenek, hanem az ember belső átalakulását követelte s a barbárból, aki némileg még vadállat volt és népén kívül csak ellenséget látott, a béke, a felebaráti szeretet emberét akarta formálni. Hogy valaki a tökéletesség ideálját csak némileg is megközelítse, ahhoz hosszú megszokás és nevelés kellett; és attól maga Sarolta is nagyon messze állott. Sarolta alakja csak halvány kontúrokban rajzolódik ki a régi krónikákból. Annyi azonban bizonyos, hogy gazdag, színes és viharos életet élt. ö maga is még félig barbár; apja keresztény ugyan, de rokonsága nagyrészt pogány és erkölcsei neki is pogányok, úgyhogy beillett volna Attila udvarába is. A szive nem volt még keresztény, de zsenialitása révén belátta, hogy görcsösen ragaszkodnia kell a kereszténységhez, ha meg akarja valósítani hatalmi terveit. Udvarába keresztény papokat hivott, akiktől azonban nem a jámborságot, hanem a nyugati kultúra finomságát akarta eltanulni és fiát, Istvánt, velők neveltette, mint valami királyok iskolájában a trónörököst. A magyar külpolitika minden fonala az ő szép, de férfias kezébe futott össze; nem tudni, ki volt az anyja, de egyéniségéből gyanítani lehet, hegy a bizánci udvarból hozta magával Gyula, amikor ott megkeresztelkedett. Abban az időben az egész magyarság Sarolta igézete alatt állott. Még idős korában is megőrizte szépségét és női varázsát. Amikor Géza fejedelem meghalt és fia, Szent István, már megkoronáztatta magát, még akkor is szerelmet tudott maga iránt ébreszteni, még pedig a legendás alakká lett Koppányban, aki pogány maradt, fellázadt a királyság és a kereszténység ellen és vissza akarta állítani az ősi pogány rendet. Sarolta, az özvegy, egyébként sógornője volt Koppánynak s a zord pogány vezér talán azért is ragaszkodott a házasság tervéhez, hogy ezzel a maga részére állítsa Saroltának majdnem mindenható befolyását a magyarokra. A házasságból nem lett semmi. István lehetetlennek jelentette ki ezt a házasságot és törvényesen is eltiltotta az özvegyeknek sógorukhoz való férjhezmenetelét. Nem tudjuk, hogy a lobogó vérmérsékletű és harcias lelkű asszony szive húzott-e Koppányhoz, vagy nem; esze mindenesetre belátta, hogy rosszul járna, ha letérne az útról, amelyen elindult, és amely a királyság megalapításához vezetett. Talán fájt a szive, -hogy fia hadat vezet a kérője ellen; de nem állt a király útjába. István seregei megverték Koppányi, testét felnégyelték s az egyik negyedet elküldötték Erdélybe, a nyughatatlan Gyula megfélemlítéséül. Sarolta további sorsáról nem tudunk semmit; azt azonban tudjuk, hogy merész álmai megvalósultak és fiával a magyar király bevonult az európai keresztény hatalmasságok közé. Sarolta nélkül a magyar keresztény állam megalakulása bizonyára még sokáig elhalasztódik, ami elképzelhetetlen rázkódtatásoknak tette volna ki a középkori Európát. Kevés remény van arra, hogy ennek a szép és eszes fejedelemasszonynak az életét a történetkutatás aprólékos részletekben is felder'tse; de hogy kora legnagyobb asszonyai közül való volt s a történelmi fantázia keresve sem találhat nála ragyogóbb regényhősnőt, az kétségtelen. 44