Kárpát, 1958 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1958-07-01 / 7. szám
SZELLEMI FORRADALOM AMERIKÁBAN. Az amerikai szellemi életben újabban érdekes jelenség tapasztalható. Az amerikaiak “reading revolution”-nak, olvasási forradalomnak, helyesebben “olvasási láznak” nevezik. Ugyanis nehány év óta feltűnő módon megszaporodott itt az olvasók tábora, oly annyira, hogy maguk a könyvkiadók, könyvkereskedők és könyvtárosok is csodálkoznak rajta. Egyesek szerint a gazdasági pangás az okozója ennek. Az emberek jó része keveset, vagy egyáltalán nem dolgozik, jobban ráér tehát, hogy olvasson, művelje magát. De gazdasági válság volt már más időben is, sőt rendesen megelőzi az elnökválasztást. A választási küzdelem előreveti árnyékát, és a pártok mesterséges gazdasági válságot idéznek elő, amely amerikaszerte érezhető. Egészen más lélektani oka van az olvasási láznak és pedig szerintem három okra vezethető vissza. Az első magyarázata ennek a mindjobban terjedő televizió, a T.V. ahogy itt nevezik. A sok selejtes műsoron kívül újabban gyakran szerepelnek nívós és ezek között tartalmas irodalmi és tudományos előadások. Nemrégiben a newyorki egyetem irodalmi tanára, Dr. Floyd Zulli egy 16 hetes T.V. kurzust hirdetett, ezen címen: “Napkelti szemeszter” (Sunrise semester). Előadásának tárgya volt a “Modem regényirodalom Stendhal-tól Hemingway-ig”. A professzor minden héten öt előadást tartott a televízión és pedig a legalkalmatlanabb időben, reggel fél héttől-fél nyolc óráig, ennek ellenére mégis igen nagy hallgatósága volt New Yorkban és annak környékén. Kitűnik abból, hogy amint az első hetes előadását befejezte, egy nap alatt elfogyott minden könyvesboltban Stendhal regénye, a “Vörös és Fekete” (Red and the Black). Ugyanaz történt a következő hetekben, amikor Balzac, Thackeray, Melville, Dostoievsky, Proust, Gide és mások munkáit ismertette. Nemcsak a könyvkereskedőket, könyvtárakat rohanták meg hallgatói, hanem levelekkel valósággal elárasztották az előadót, aki hetenként több mint egy ezer érdeklődő levelet kapott hallgatóitól. A T.V. előadásnak oly nagy volt a sikere, hogy újabban az egyetem a klasszikus irodalom ismertetését tűzte ki. Ennek is igen nagy sikere van. Ha valaki nehány esztendővel ezelőtt arról ábrándozott volna, hogy például Homérosz müveiből több kiadást rendez, az illetőt nem tartották volna épelméjű embernek. Nos alighogy megkezdődött a klasszikus előadás sorozat, rövid idő alatt az Uliászból 500,000, az Odisszeából pedig 800,000 példány kelt el csak magában New Yorkban. Jane Austen könyve “A fiőe és előítélet” (Pride and Prejudice) 750,000 példányban, Emily Bronta régi Viktoria korabeli regénye “A morajló hegyek” (Wuthering Heights) pedig több mint egy milliónyi példányban kelt el nehány nap alatt. De nemcsak a regény-irodalom, hanem történelmi, bölcseleti és szociológiai könyveknek is nagy sikerük van. Ez utóbbiak terjesztésében a rádiónak van nagy érdeme. Amerikában minden házban van a T.V.-n kívül rádió. Külföldet nem hallgatják, mert csak kevés embernek van rövid hullámú vevő készüléke. De annál inkább hallgatják az amerikai leadásokat, melyekért jól fizetnek a hirdetők, és ép ezért azok műsora nagyon tartalmas. Minden héten legalább egyszer irodalmi est van a rádiók programján, és nemcsak az újonnan megjelent könyveket ismertetik, hanem olyan könyveket, melyeket minden művelt embernek ismerni kell. Ugyancsak nagy szerepet játszik az olvasás népszerűsítésében a mozi is. Mikor legutóbb Verne regényét, “80 nap alatt a föld körül” játszották a mozikban, vagy Dostojevsky regényét a “Karamozov Testvéreket”, vagy Tolstoj “Háború és Béke” című regényét, a könyvkereskedők bomba üzletet csináltak, mert mindenki olvasni akarta a regényeket. Ugyanilyen nagy sikere volt Dumas regényének “A Notre Dame-i toronyör”-nek, amelyből három kiadást kellett rövid időn belül a Random House kiadóinak nyomtatni. A könyvek iránti nagy érdeklődés ösztönözte a Robert F. de Graff kiadó vállalatot arra, hogy közérdekű könyvekből zsebkiadásokat (Packet Books Edition) rendezzen. Rövid időn belül évente 50 millió könyvet ad ki e cég, és nemcsak a könyvkereskedésekben, hanem vasúti állomásokon, újság standeken, drogériákban, sőt újabban a supermarketekben is árulják 25-30 centes áron e könyveket. Az iskolákba pedig bevezették az LCA-t, az amerikai könyves klubot (Library Club of America) melynek célja, hogy az amerikai ifjúságot ránevelje a könyv olvasásra. Jelszava: “Readers are Leaders”. Az olvasók a vezetők. Minden iskolás gyermek tagja lehet díjtalanul a klubnak és viselheti annak jelvényét: “I like to read” Én szeretek olvasni!! A könyvolvasás napról-napra jobban terjed az ifjúság és a felnőttek között. Mark Twainnek nem volt igaza, mikor azt mondta, “könyveket illik elolvasni, de senkinek sincs kedve hozzá, mert a könyv az amerikainak tabu!” A jelen megcáfolta őt. Amerika népe ma olvas, szereti a könyvet, mert szellemi nagykorúságába lépett.... Dr. Szabó János. Orlando, Fia. 8
