Kárpát, 1958 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1958-05-01 / 5. szám
ZRÍNYI ILONA Már gyermekkorában hallania kellett nagybátyja hőskölteményeiből világhíhű ősének Zrínyi Miklósnak dicső harcait. A hőslelkű magyar nő mintaképe. Anyja Frangepán Anna, apja Zrínyi Péter volt. Apját és anyai nagybátyját Bécsújhelyen öszszeesküvés vádjával lefejezték. Édesanyja a sorscsapások súlya alatt megtébolyodott. Zrínyi Ilona első férje, I. Rákóczi Ferenc, is bele volt keverve az összeesküvésbe. De annak anyja, Báthory Zsófia, magas váltságdíj fejében meg tudta menteni fiát a vesztőhelytől. A sors azonban újabb csapást mért rájuk. Mikor második gyermeke, a későbbi II. Rákóczi Ferenc megszületett, meghalt férje, és Ilonára maradt a nehéz kötelesség, gyermekei felnevelése. Ekkor ismerkedett meg Thököly Imrével. Mindketten lelkűk kiegészítő felét lelték meg egymásban, és házasságra léptek. Ámde élete most sem lehetett zavartalan, mert Thököly, mint hadvezér, állandóan a csatamezőn élt- Bár ő a török barátság mellett kardoskodott, a török mégis kezesként rabul vitte el őt, és Ilona megint maga maradt. A császári seregek ostroma már egyedül találta Munkács várában, hol hős lelkülettel védte a várat hosszú ideig, mig végül kénytelen volt azt feladni. A császáriak sem viselkedtek lovagiasabban, mint a törökök, elvitték Ilonát Bécsbe, és ott két gyermekét elvették tőle, hogy azokból németet neveljenek, őt magát kolostorba tévedjen valaki a határon. Vigyázott is mindenki, Csupaszem pedig, mikor az ő fülébe is eljutott a híre, még jobban megerősítette az éjjeli őrséget a vár körül... Mókus Máli jól kihasználta a nyarat. Hiába nevette ki Szarka Szidi, aki egész nap csak lustálkodik és a szomszéddal pletykál, hogy ugyan miért nem húzódik vissza a hűvösbe és nyaral inkább, ő csak azt felelte: — Seperj csak a magad háza előtt, Szarka Szidi. Ha én rád hallgatnék, felkophatna télen át az állunk!... Azzal tovasietett ,piaci kosarát a karjára véve, a vadkörtefa felé. Ott összeszedte a lehullott körtéket, otthon szépen feldarabolta, és kitette száradni a napra. Tudta, mennyire szereti Matyi fiacskája az aszalt körtét, és nincsen ennél finomabb csemegéje egész télen. Szorgalmasan dolgozott, pedig olyan meleg volt, hogy csak úgy gyöngyözött a homloka a meleg napon, de annál jobban esett, mikor a munka elvégzése után visszavonulhatott a hűvös szobába. Még a függönyt is leengedte, hogy nyugodtabban szundikálhasson. Nem pihenhetett azonban sokáig. Meghallotta, hogy dobolnak odakint, ugyancsak erősen, hogy mindenki meghallja. Nosza gyorsan előhúzta Mókus Máli a házicipőjét az ágy alól, és kisietett abba az irányba, ahonnan a dobolást hallotta. Ott állt a manók kisbírója a törpegalagonyabokor mellett, és verte-verte két verőjével a nyakába akasztott szamárbőrdobot. Tekintélyes külseje volt a manókisbírónak. Kövér pocakot eresztett, és orrahegyén pápaszem ült, hogy jobban lássa olvasni a fontos hírt, amelyért dobjával összehívta az erdő lakóit. Mire Mókus Máli odaért, már vagy féltucat erdőlakó állt ott körülötte. Ott volt Seregély Sára, — ujján rajtamaradt a gyűszű a nagy sietségben, és a kis gombostűs párnát szorongatta a kezében. Mert varrónő volt Seregély Sára, messze erdő kerekségén híres, ügyes varrónő, ki nem fogyott a megrendelésekből soha. Természetesen varróleánykáját is idehozta a kíváncsiság. Ott nyújtogatta mellette a nyakát ökörszem Örzsike, hogy jobban halljon, és egy féligkész piros belépőt szorongatott a kezében. Nyuszi Nusi is ott állt két hátsó lábán, és a fülét hegyezte. Kézenfogta öcsikéjét, Nyuszi Pubit, hogy szem elől ne tévessze, mert ha szabadjára engedte, Nyuszi Pubi mindig kópéságokra adta az eszét.------ Folytatjuk -----zárták. Thököly, ki közben a szultánnal ismét összebékült, ismét csapatai élén küzdött a császáriak ellen, és miután sikerült két osztrák tábornokot foglyul ejtenie, ezekért ki tudta cseréltetni feleségét. Ilona hét év után újra együtt lehetett szeretett férjével, de gyermekeit soha többé nem láthatta. Mikor pedig a császár diadalmaskodott a török felett, a békekötésben azt kívánta, hogy Thökölyt még Európából is távolítsa el. Thökölyt és feleségét száműzték Nikodémiába, és itt is halt meg. Ilona pedig évek múlva, mikor már fia, II. Rákóczi Ferenc is hontalan bujdosóvá vált a szabadságharc sikertelen vége után, szintén itt hajtotta fejét örök nyugalomra. Mikor a magyar nemzet 1906-ban ünnepélyesen hazahozatta II. Rákóczi Ferenc hamvait, ugyanakkor Thököly Imre és Zrínyi Ilona hamvait is hazahozták. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona a kassai ősi székesegyház kriptájában alusszák örök álmukat, Thököly Imre hamvait pedig az ősi várban, Késmárkon temették el. 63
