Kárpát, 1958 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1958-05-01 / 5. szám
Cseresznyés lepény 7 egész tojást ugyanannyi nehézségű cukorral lekeverünk, (Minden tojást egyenként 5 percig keverjük egy kanál cukorral.) 280 gr- vajat külön habosra keverünk, mikor habos, hozzáadjuk az elkevert tojásokat és végül l&ssankint 1|2 liter lisztet. Kikent tepsibe tesszük, és tetejére sűrűn fekete, édes cseresznyét rakunk. így sütjük, és porcukorral meghintve még melegen tálaljuk. Krémes fánk 10 tojás sárgáját 4 evőkanál cukorral jól kikeverjük habüstben, majd 10 kanál lisztet keverünk hozzá, és 3|4 1. tejjel, egy darakba vaníliával, folytonos keverés mellett, vízgőzön felfőzzük, míg megkeményedik. Kilisztezett deszkára borítjuk, és hülni hagyjuk. Nagyobb pogácsa-szaggatóval kibökjük, tojásba és finom zsemlyemorzsába paszirozzuk, és igen gyöngén, zsírban kisütjük. Tálalásnál vaníliás cukorral hintjük meg. Tejfölös nokkedli 6 tojás sárgáját 6 kanál tejföllel, 4 kanál cukorral és 2 kanál liszttel elkeverünk, majd hozzátesszük a 6 tojás felvert habját. A tepsibe diónagyságú vajat, 1 kanál tejet teszünk, és mikor ez átmelegszik, beletesszük a masszát. Mikor a sütőben megsült, leveseskanállal kiszaggatjuk a tálra, vaníliás cukorral meghintjük, és baracklekvárral tálaljuk. FÉRFIAK IS ELJUTNAK A “NEHÉZ ÉVEKBE”. Már régen nem titok többé, hogy a férfiak is eljutnak abba a “bizonyos korba’’. Vagyis egyszer csak észreveszik, hogy öregszenek. Hol itt, hol ott fáj, valami nem stimmel az egészséggel, hamarabb kimerül, elfárad az ember, egyszerűen nem lehet “túlfeszíteni a húrt” mint eddig. Az “akarom” és a “tudom” sokszor szöges ellentétben áll egymással, ami természetesen kihatással van a kedélyállapotra is: a férfiak egyszerre “nehéz természetűvé” válnak. Ez bizony gyakran új feladatok elé állítja a feleséget is. Mit csináljon? Még több szeretettel és gondoskodással vegye körül a férjét, mint eddig? Vagy éppen ellenkezőleg, tegyen úgy, mintha nem venne észre semmit? Sokszor az az érzése a feleségnek, hogy a férje éppen most olyan nehezen visel el sok mindent. Nem bírja a jólértelmezett, kis tanácsokat, mondatokat, amik így kezdődnek: “így kellett volna...”, sem a részvétet, mégkevésbbé a gyengédséget! Ezzel szemben mindig jobban és jobban kívánja a dicséretet és a biztatást. És noha a cselekvései és a saját erőivel szemben táplált túlzott bizalom sokszor érthetetlenek, mindig inkább vágyik elismerésre és csodálatra. Mindezt megérteni és szeretettel helyeselni gyakran nem könnyű. A legnehezebb azonban a helyes viselkedés, amit “kifelé”, külsőleg mutatni kell ezekkel a nehézségekkel szemben, hogy végülis mindezt áthidaljuk, és mindkét fél megelégedésére jó vágányra tereljük. Természetesen a férfi nem veszi észre, hogy egyszerre “nehéz pacienssé” vált, de semmiesetre sem akarja ezt a feleségétől hallani. Alapjában véve mindig nála keres igazolást és támaszt. Hogyha az asszony kételkedést, bizalmatlanságot, hitetlenséget, elégedetlenséget vagy csodálkozást mutat, akkor a “kezelés” már előre elhibázott és sikertelen. De a túlságos anyáskodást, a nagyon is látható dirigálást sem tudja most a férfi elviselni, sőt minden ok nélkül állandóan “bilincsek” csörgését hallja, ott is, ahol ennek semmi alapja nincs. Éppen most ki akarja hangsúlyozni a saját egyéniségét, és megmutatni, hogy ő az úr a házban. Be akarja bizonyítani, hogy ő egyáltalán nem valami hétköznapi ember, hanem valaki, aki mindenkivel szemben felveszi a versenyt, és éppen nagyszerű tulajdonságainál és jó fellépésénél fogva még mindig fel is tudja venni. Éppen ezért lép fel ennyire határozottan, nyilvánít véleményt, vesz részt néha egészen merész kísérletekben. Be akarja bizonyítani sajátmagának és másoknak is a bátorságát és a fiatalságát, még egyszer meg akar győződni a saját ellenállhatatlanságáról és előnyeiről. Könnyű azt mondani, hogy a szerető feleségnek ebben az időszakban egyszerűen lazára kell engednie a gyeplőt, hogy a kicsit makrancos “ló” ne érezze magát korlátozva. De ez nagyon nehéz művészet. A házastárs sokszor látja a veszélyeket, és kénytelen tétlenül nézni, hogy a másik mennyire “elgaloppirozza” magát... De a férfi jelenlegi helyzete és különös lelkiállapota miatt nem marad más választás hátra. A szabadságvágya igen nagy ezekben az években, de talán még nagyobb az elismerés utáni vágya. Ezért nagyon helytelen volna, ha a feleség ilyen kritikus időkben egyszerre detektivvé, spionná vagy nevelőnővé válnék. Az anyáskodó szereppel sem érne el semmi eredményt. A leghelyesebb, ha a jó pajtás, az igazi jó barát szerepét veszi fel, ezt fogja a férfi leginkább értékelni. Ha a saját kedvteléseit és saját egyéniségét tudatosabban kihangsúlyozza, de közben férjével szemben sem kicsinyes, akkor kedvező színben fog feltűnni. Mialatt láthatólag megértést mutat férje elgondolásaival szemben, nyugodtan nagyobb súlyt fektethet arra, hogy saját privát vágyait érvényesítse és külsejével, 50
